Az éves bértárgyalások a megelőző év novemberében kezdődtek el és az idei év márciusáig is eltarthatnak. Az elhúzódó egyeztetések ellenére jellemzően ilyenkor sem éri kár a legtöbb munkavállalót, mert többnyire visszamenőleges, január 1-i hatályú béremelésről állapodnak meg a felek, mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio megkeresésére.
A már lezajlott bértárgyalásokon jellemzően 7-13 százalék közötti alapbéremelésekről született megállapodás. A szakszervezetek minimum feltételnek tekintették a felgyorsult inflációs ütem feletti béremelést.
– osztotta meg a bértárgyalások hátterét Palkovics Imre.
A bértárgyalásokon általában alapbéremelésről állapodnak meg a felek, amelynek a mértéke azonban gyakran eltér a tényleges kereset növekedésétől. Az eltérés adódhat például az alapbéren felüli bérelemek, például a pótlékok, mozgóbérek eltérő mértékű emeléséből. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt is megjegyezte, hogy ezek a bértételek a fizikai dolgozók körében a teljes kereset akár 40-50 százalékát is elérhetik. A szakszervezeti vezető szerint nemegyszer előfordul, hogy a munkáltatók ezeken az alapbéren felüli elemeken igyekeznek megspórolni az alapbéremelés többletköltségét.
A SZAKSZERVEZETEK SOKSZOR ÉVKÖZI TÁJÉKOZTATÓ ADATOKAT KÉRNEK A MUNKÁLTATÓKTÓL A BÉREMELÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL, HOGY ÍGY ELLENŐRIZZÉK AZ ALAPBÉREN FELÜLI KERESETI ELEMEK ALAKULÁSÁT.
Az alacsonyabb bérszinteken általában magasabb béremelési százalékok jellemzőek, hiszen ugyanaz a béremelési a magasabb fizetési kategóriákban jóval magasabb forintban kifejezett béremelést eredményez. Ezt a szempontot ebben az évben még inkább felértékeli a minimálbérek jelentős, 20%-os megemelése.
EZ AZ ALSÓBB BÉRSZINTEKEN BÉRTORLÓDÁST IS ELŐIDÉZHET, HA AZ ÁTLAGBÉREK ALATTI BÉREK NEM NÖVEKEDNÉNEK DINAMIKUSABB MÉRTÉKBEN, MINT AZ ÁTLAGOS VAGY EFELETTI BÉREK.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke megerősítette, hogy a mostani, 7 százalékos infláció mellett a minimálbéremelés is nyomja felfelé a hazai béreket. Bár jelentős a fizetések emelkedése, de a koronavírus-járvány nagyon szétszórta a vállalatokat. Hangsúlyozta:
A 0 százaléktól a közel 20 százalékig terjednek a vállalatoknál a fizetésemelések.
A kisebb cégeknél, illetve a járvány hatásait még mindig nyögő vendéglátói és szállásadói szektorban alacsonyabbak a fizetésemelési ajánlatok, a jól menő iparágakban viszont értékálló, bőven infláció feletti, 20 százalékos béremelések vannak” – mondta Rolek Ferenc.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára megerősítette a Portfolio megkeresésére, hogy a minimálbér- és garantált bérminimum-emelés árfelhajtó hatása érvényesül a magasabb bérkategóriákban is. „A feszes munkaerő-piaci körülmények is felfelé hajtják a béreket, hiszen alig található olyan iparág, amelyben nem alakulnának ki munkaerő-hiányos helyzetek. A cégek piaci helyzete és lehetőségei komoly különbségeket idéznek elő a béreket tekintve és ez igaz a nagyobb vállalatokra is, ahol a szakszervezetek jelen vannak és aktív szereplői a bértárgyalásoknak.
Átlagosan feltétlenül a két számjegyű béremelés a jellemző, amely az első visszajelzések szerint a 12-15 százalékos tartományban lehet, de sok helyen előfordul ennél magasabb mérték is
– összegzett Perlusz László.
Béremelési bajnokok és lemaradók
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy látja, hogy a gyógyszeripar, az informatikai ágazat, a bankszektor, a villamosgép-ipar, az építőipar, a kiskereskedelem és az élelmiszeripar különösebb megrázkódtatások nélkül vészelte át a járvány eddigi időszakát. Emiatt ezekben a szektorokban erőteljesebb mértékben emelkedhetnek a fizetések.
A VENDÉGLÁTÓI, A SZÁLLODAI, A RENDEZVÉNYSZERVEZÉSI SZEKTOR AZONBAN A KORÁBBI JÁRVÁNYÜGYI KORLÁTOZÁSOK MIATT MÉG MINDIG PÉNZÜGYI PROBLÉMÁKKAL KÜZD, ÉS IGAZ EZ A KÖZSZOLGÁLTATÓ CÉGEKRE IS, AHOL A SZIGORÚBB ÁLLAMI ÁRSZABÁLYOZÁS GÁTOLJA A BEKERÜLÉSI KÖLTSÉGEK ÁTHÁRÍTÁSÁT A FOGYASZTÓKRA.
Ez pedig a béremelésre rendelkezésre álló forrásokat is szűkíti. „A magyar gazdaság stratégiai ágazatai közül a járműgyártás is bekerült tavaly abba a körbe, ahol részben az alkatrészhiány tartóssá válása, részben a klímavédelmi okból szükségessé vált szerkezet váltás és annak költsége, apasztja a munkáltatók pénzügyi erőforrásait és ez a béremelési tárgyalások nehézségeiben is megmutatkozott” – árnyalta tovább a fizetésemelési tárgyalások bonyolultságát a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára megemlítette az építőipart is, ahol munkaerőpiaci vákuum keletkezett. A pénzbőség miatti beruházás-élénkülés a termelés fokozására ösztönzött. Ez az elszívó hatás más iparágak kárára is megvalósult a szakértő szerint.
Nem ritka az sem, hogy egy-egy építőipari projekt a másiktól csábít át komplett brigádokat. A nemzetközi áruszállításban is fokozódtak a zavarok, az árufuvarozóknál is nehéz, még jelentősen megnövelt bérért is munkatársat találni. Igaz, ez részben Brexit-hatás is
– elemezte a helyzetet Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára megjegyezte azt is, hogy megtartani egy megbízható munkatársat általában kisebb áldozattal lehet, mint egy újat találni, de a válság során sok cég elvesztette pénzügyi tartalékait, így nem voltak képesek áthidalni a bevétel-zuhanás sokkját. „Segítettek a kormányzati intézkedések – részmunkaidős támogatások, munkaerő-megtartást segítő adó- és járulékkönnyítések -, de ezek hatása véges. A Széchenyi Kártya Program hitelei a kis- és középvállalkozói körben esélyt adtak a túlélésre, ez lélegzethez juttatott több tízezer vállalkozást” – világított meg egy másik gazdasági szempontot Perlusz László.
Persze a munkaerőhiány szorítja a cégeket afelé, hogy magasabb béreket adjanak, de nem mindenhol tudnak árakat emelni, hogy ezt ki is gazdálkodják
– mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
Példaként említette azokat a hosszútávú beszállítói szerződéssel rendelkező kisebb vállalatokat, amelyek egy-egy nagyobb multinacionális céggel állnak kapcsolatban. „Itt a drasztikusan emelkedő energiaárak miatt elszállhattak a költségek, de a rögzített átvételi árak miatt a kis cégnek nincs módja a bevétele érdemi növelésére, emiatt pedig a béreken sem tud nagyobbat emelni. Az ilyen termelővállalatok például most versenyhátrányba kerülhetnek” – vázolta a fizetésemelések újabb nehézségét jelentő tényezőt Rolek Ferenc.
Palkovics Imre arról is beszélt, hogy bár a munkaerőhiány valóban javítja a munkavállalók és érdekképviseleteik tárgyalási pozícióját, de a munkáltató üzleti-pénzügyi háttere nyilvánvalóan ilyenkor is korlátozza a béremelési törekvéseket. A munkavállalói szempontból elégtelen béremelés miatt sok cég küzd a fluktuációval. Sok menedzsment azonban inkább bevállalja ezt az élelmiszeriparban, az építőiparban, az ipari összeszerelő üzemekben, illetve a logisztikai raktárakban, mert az még mindig kisebb kár egy-egy munkáltatónak, hogy többször kell dolgozókat betanítani, mint hogy erőn felül emeljen a béreken. Ez jobbára persze az alacsonyképzettségű, betanított munkát követelő pozíciókra igaz. A szakképzett-, vagy hosszabb ideig tartó betanítást igénylő munkakörökben, például a gyógyszeriparban, a vegyiparban, az autógyártás területén és az, energiaszolgáltatóknál ez már jóval nagyobb problémát jelent.
Nem a béremelések fűtik az inflációt
Palkovics Imre szerint a termelői költségek drámai megugrása, főként a többszörösére ugró energiaárak hajtják az inflációt, a béremelések ezt csak lekövetik. „A nagyobb vállalatoknál inkább vannak jelen a bértárgyalást bonyolító szakszervezetek és jelentősebb a szervezettségük is, mint a kisebb cégeknél. Így képesek erősebb nyomást gyakorolni az elfogadható bérmegállapodások elérése érdekében. Az is jellemző, hogy a nagyvállalati körben magasabb a termelékenység, és kedvezőbbek a jövedelmezőségi mutatók, mint a kisebb cégeknél.
A kisebb vállalatok ellenben jóval kevésbé hatékonyan és jóval kisebb jövedelmezőséggel működnek. Versenyhátrányukat sokan az adóelkerülő, vagy adó minimalizáló foglalkoztatás útján kívánják ellensúlyozni, amivel viszont saját munkavállalóikat rövidítik meg.
A minimálbérek kötelező emelése előretekintve ezen a problémán is segít majd, hiszen a jelentősen megemelt minimálbért minden munkáltatónak meg kell fizetnie” – fogalmazta meg várakozásait Palkovics Imre. 2021 első 6 hónapjában a 250 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégek fizikai munkaköreiben dolgozók bére közel 40 százalékkal, a szellemieké 30 százalékkal haladta meg a 250 főnél kevesebb, de 5 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató cégekét.
Perlusz László megosztott a Portfolio-val egy másik érdekességet is. Eszerint a kis- és középvállalkozásoknál a kulcsemberek megtartása sokszor kiemelten fontos, mert egy-egy vállalat léte forog ilyenkor kockán.
Ma már előfordul, hogy a cég fennmaradása, fejlődése, vagy éppen a generáció-váltás részeként egy-egy kulcsfontosságú munkatársnak részesedést ajánlanak a vállalkozásból
– mondta Perlusz László. Ő látja, hogy a bérmegállapodás sokkal inkább pozíciókhoz, mintsem egyénekhez kötött, de a kulcsemberek megtartására a nagyobb vállalkozások is sok gondot fordítanak (pl. a munkabér melletti egyéb juttatások, hosszabb távú prémium-feltételek, személyi biztosítások, vagy akár vállalati részesedési programok formájában).
A legkisebb fizetések ezzel együtt, továbbra is az 5 fő alatti cégeknél fordulnak elő. Egy 2021-es kormányzati anyag szerint – amelyet a Portfolio ismertetett – amíg a vállalati szektor egészében 25 százalék körüli volt a minimálbér környékén foglalkoztatottak aránya, addig az 5 fő alatti cégeknél ez meghaladta a 40 százalékot.
A régiós bérversenyt álljuk
A Portfolio által megkérdezett szakemberek azt mondták, hogy bár divat szidni a magyar fizetéseket, de vásárlóerő-paritáson, vagyis a megvásárolható termékek és szolgáltatások arányát nézve a magyar bérek nem olyan rosszak a régióban. A magyar átlagbér 2019-ben és 2020-ban “többet ért” a bolgár, a horvát, a szlovák, vagy a román fizetésnél, de elmaradt a cseh, vagy a szlovén értéktől.
„A lengyel minimálbér kicsit magasabb a magyarnál, de a szlovák és a cseh körülbelül ugyanolyan szintű. Az átlagfizetéseket tekintve viszont egyértelmű, hogy a cseheké magasabb, de azt az országot felesleges összehasonlítani a magyarral. A cseh gazdaság fejlettebb, versenyképesebb, termelékenyebb, mint a magyar” – érvelt Rolek Ferenc.
A 2015 és 2020 közötti időszakban a magyar átlagbérek főleg Ausztriával szemben dolgoztak le komoly hátrányt vásárlóértekre vetítve. 250 százalékról 214 százalékra csökkent az osztrák bérelőny. A többi kelet-európai országhoz képest is történt felzárkózás. Szerbiával összehasonlítva a magyar nettó bérelőny a legutóbbi, 2021 év végi adatok szerint 30 százalékos, Románia pedig szinte hajszálpontosan a magyar átlagbérek szintjére jött fel, mint az egyik leglátványosabb béremelkedést produkáló ország Kelet-Európában. „A magyarországi helyzet értékeléséhez azonban hozzátartozik az is, hogy a gyermekek után járó, európai mércével is kimagasló adókedvezmények sok családos munkavállaló nettó bérét emelik az enélkül számított nettó bérek fölé” – mutatott rá Palkovics Imre.
Címlapkép: Getty Images