2014. május 30-án került sor a Munkástanácsok Országos Szövetségének Választmányi Ülésére. Az ülés a budapesti Rubin Hotelben zajlott, a szokásosan jól szervezett formában, kellemes, tartalmas eszmecserékkel és olyan lelkesítő útmutatással, amely támogatást nyújt az elkövetkezendő egy év munkájához.
A Választmány egyik legfontosabb eseménye Kovács Istvánnak, a Felügyelő Bizottság elnökének elköszönése volt, és sor került az új Felügyelő Bizottság megválasztására, amelynek elnökévé a küldöttek Szente Lászlót választották, tagjai pedig Buzder Ferenc, Horváth Csaba, Kucsera Miklós, Sümegvári Miklós lettek.
A Mandátumvizsgáló és Jelölő Bizottság elnökévé Herega Sándort, tagoknak pedig Bélavári Ferencet, Horvai Lászlót választották.
Kovács István megköszönte a szervezetnek a pontos és tiszta elszámolást, és elmondta: „Noha az ellenkező oldalon álltunk, mindig a pontos és következetesen végrehajtott munka jellemezte a Munkástanácsokat, és ennek köszönhetően mindvégig megmaradt a jó kapcsolat közöttünk.”
A Munkástanácsok Elnöksége megköszönte Kovács Istvánnak hosszú évekig tartó munkáját.
A Választmányt Palkovics Imre elnök nyitotta meg. Az elnök a beszámolóban röviden összefoglalta az elmúlt egy évben kialakult tevékenységek környezetét, a minket ért kihívásokat, az azokra adandó válaszainkat és e tevékenység közben keletkezett valódi eredményeinket.
A Munkástanácsok elmúlt években elindult szervezeti fejlődése további pozitívumokat hozott. Az elmúlt időszakban sikeres programként valósult meg a hálózatfejlesztési tevékenységünk. Számos új területen és szakterületen jöttek létre és csatlakoztak hozzánk szervezetek. Tárgyalásban állunk további komoly létszámú és fontos tevékenységi területen működő szervezetekkel.
Az elmúlt év során komoly anyagi forrásokat biztosított számunkra szakmai programok lebonyolítására a Kormány. Ezek között szerepel a felnőttképzés terén létrehozott JóKépzés program, és a Munkavállalói Akadémia E-learning képzési technikával beindított program is megvalósult, ezek a www.munkastancsok.hu oldalon, a „Szolgáltatásaink” menüpont alatt megtalálhatók. A kutatások terén pedig a foglalkozás-egészségügyet, a munkavállalói tulajdonszerzési lehetőségeket, a bizalmi vagyonkezelés kérdését vizsgáltattuk meg neves szakértőkkel, és dolgoztattunk ki megvalósítási terveket. A két éve indított Jogpont szolgáltatásunk első részének sikeres befejezése napjainkban történik.
A társadalmi egyenlőtlenségek terén az utóbbi 2 évben eredményeket értünk el a minimálbérek és az ajánlott béremelés reálértékének növelésével, a családi adókedvezmények kiterjesztésével az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba tartozó családoknál. A jövedelemegyenlőtlenségek azonban még mindig nagyok. Továbbra is aktuális az alacsony bérű munkavállalói csoportok adóterhelésének csökkentése, valamint az adó- és egyéb kedvezményekhez történő hozzáférésnél a rászorultsági elv következetesebb alkalmazása (pl. rezsicsökkentés módja, családi pótlék mértéke). A rászorultsági elv következetesebb érvényesítésével felszabaduló források elosztásánál javasoljuk az egészségügy, a szakképzés, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök szélesebb körű alkalmazásának preferálását.
A gazdasági növekedés érdekében továbbra is támogatjuk, hogy a kormány együttműködési megállapodásokat kössön újabb beruházásokról és munkahelyek létrehozásáról az ország nagy munkaadóival. Változatlanul hiányoljuk azonban, hogy nem fordít kellő figyelmet arra, milyen minőségűek a szóban forgó foglalkoztatóknál a munkaügyi kapcsolatok, mennyire aktív, érdemi a szociális párbeszéd. Javasoljuk, hogy a kormányzati támogatások, pályázati források és a közbeszerzési megbízások elnyerésénél a munkaügyi kapcsolatok minősége is legyen értékelési szempont.
A kedvező hátteret kihasználva a Munkástanácsok 2014-ben egyeztetéseket kezdeményez a szociális partnerekkel a közös fellépés érdekében. Ennek részeként javasoljuk a jogi védelemben részesíteni az illegális foglalkoztatást bejelentő munkavállalót, a szakszervezeteknek megadni a jogot, hogy a NAV adatbázisában – megfelelő meghatalmazás birtokában – ellenőrizzék a tagjaik utáni adó- és járulékfizetési kötelezettségek teljesítését, a munkaügyi felügyelet ellenőrzési tapasztalatainak rendszeres tripartit fórumokon történő megvitatását, valamint tájékoztatást kérünk az illegálisan külföldre juttatott jövedelmek felkutatására és megadóztatására tett kormányzati kezdeményezések eredményességéről.
A kongresszusi programunkban kiemelt figyelmet kapott a kiszolgáltatottság csökkentése a munkahelyeken, a munkavállalói és a szakszervezeti participációs és érdekvédelmi jogok megerősítése. Ezen a téren a fő feladat a hatályos Munka törvénykönyve módosítása, a munkavállalókra legsérelmesebb szabályok kiküszöbölése.
A Munkástanácsok 2013 őszén több száz fős mintán kérdőíves felmérést végzett az új Mt. hatásairól a munkahelyeken. A felmérésben a kereskedelmi, a postás, a közúti közlekedési (személyszállítás és árufuvarozás), a bányász (olaj), a fém- és vasipar, a vízügyi ágazat összesen 627 munkavállalója és szakszervezeti tisztségviselője vett részt. A felmérés eredményei visszaigazolták a Munkástanácsok előzetes félelmeit az Mt. munkavállalók számára hátrányos hatásairól.
Az új Mt. elfogadása előtt a Kormány és a szociális partnerek között olyan általános elvi jelentőségű megállapodás született, hogy az új törvény bevezetése nem járhat a munkavállalók munkabérének csökkenésével. Ezzel szemben a munkabér mértékének alakulásáról a válaszadók 20%-a nyilatkozott úgy, hogy az 2012. július 1-je után csökkent. A munkabér csökkenése azoknál a munkavállalóknál volt jellemző, akik több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben dolgoztak.
A munkaidő és a munkabérek elszámolását a munkavállalók több, mint 20%-a egyáltalán nem, vagy csak részben tartotta érthetőnek. Különösen nagy arányban jelezték a bér- és munkaidő-elszámolás áttekinthetetlenségét a munkaidőkeretben, illetve egyenlőtlen munkaidőben foglalkoztatottak.
A szakszervezetek tájékoztatáshoz való jogának szűkülését is alátámasztotta a felmérés. A szakszervezeti tisztségviselők szerint a munkáltatók mintegy fele ad csak továbbra is tájékoztatást a munkavállalók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Eközben az információkérések mintegy felét üzleti titokra hivatkozva megtagadják a munkáltatók.
Az idézett kutatás meggyőzően alátámasztotta azt a szakszervezeti követelést, hogy az új Mt. több pontját is felülvizsgálat tárgyává kell tenni és az érdekegyeztető fórumok napirendjére kell tűzni. A gyakorlati tapasztalatok alapján különösen fontosnak tartjuk az alábbi változások végrehajtását:
- a Munka törvénykönyve korábbi pótlékszabályainak helyreállítása,
- a teljesítménybérezésnél korábban alkalmazott tisztességkritériumok helyreállítása,
- a munkáltató kártérítési felelősségének helyreállítása a munkával összefüggésbe hozható balesetek és megbetegedések esetén,
- munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállaló bérszámfejtéséről a munkavállaló tájékoztatására kiadott űrlapok kötelező tartalmi elemeinek meghatározása,
- a köztulajdoni körben a munkaközi szünet munkaidőként való elismerhetőségének visszaállítása,
- a szakszervezetek munkáltatói intézkedést megelőző tájékozódási és konzultációs jogainak helyreállítása (az előzetes konzultációra vonatkozó ÜT jogok szakszervezetekre történő kiterjesztése, a jogos gazdasági érdekkel üzleti titoknak nem minősíthető információk körülírása),
- a szociális párbeszéd jogok megsértésének szankcionálása (ld. állami támogatásokra, pályázati forrásokra való jogosultság, közbeszerzéseken történő részvétel),
- a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének bővítése, a képzésre fordítható munkaidő-kedvezmény visszaállítása.
A Munkástanácsok szorgalmazza, hogy legkésőbb 2014 őszén kezdődjön érdemi konzultáció a szociális partnerek (kormány, munkaadók, szakszervezetek) között a Munka törvénykönyve fenti szakaszainak módosításáról annak érdekében, hogy a szükséges módosítások 2014. január 1-től életbe léphessenek.
Holecz Gábor, közszféráért felelős alelnök beszámolójában elmondta: A Munkástanácsok életében jelentős változást hozott, hogy új fórumként megnyílt a részvételi lehetőség az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban. A részvételi lehetőséget a munkavállalói oldal támogatásával és a konföderációhoz csatlakozó országos reprezentatív ágazati szakszervezetek súlyával sikerült elérni. Fontos esemény volt az elmúlt időszakban, hogy előkészítsük az érdekegyeztető fórum reformját, illetőleg a jövőbeni feladatunk, hogy az oldalon belül növeljük a Munkástanácsok mandátumszámát, ezzel a munkavállalói oldalon betöltött súlyát.
Kovács Zoltán versenyszféráért felelős alelnök a szakszervezeti szolgáltatások bővítéséről beszélt, amelynek része a már megvalósított kedvezményes Vodafone Munkástanácsok telefonflotta.
A következő év jogi tevékenységének központjában fog állni a munkajogi szabályok megváltoztatására irányuló szakmai munka, továbbá tagjaink képzésének folytatása, valamint az új szabályok tananyagban és a gyakorlati alkalmazást szolgáló kézikönyvekben való feldolgozása. Fontos feladatunk – az általános szabályokon túlmenően – az egyes ágazatokra vonatkozó joganyag összegyűjtése és feldolgozása is, amely munka már elkezdődött. Rendszeressé kívánjuk tenni az ez évben elkezdődött összjogászi találkozókat, amelyek lehetőséget nyújtanak a tapasztalatcserére, s ezzel tagjaink legmagasabb szintű jogi segítésére.