Úgy tűnik, megalapozatlanok voltak a túlóratörvény miatti aggodalmak

2021-12-02T11:38:39+01:002021. december 2.|
image_pdfimage_print
Óriási felháborodást váltott ki 2018 decemberében a túlóratörvény elfogadása, azonban pont az a szakszervezet állapodott meg 3 éves munkaidőkeretről, amely az egyik legnagyobb kritikusa volt a jogszabálynak.

Megalapozatlanok voltak azok az aggodalmak, amelyeket a túlóratörvény elfogadásakor a kritikusok megfogalmaztak – jelentette ki a VG-nek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Decemberben lesz három éve, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása a korábbinál jóval rugalmasabb szabályokat állapított meg a munkáltatók számára. A változtatást számos kritika érte, azt az Alkotmánybíróság is vizsgálta, de magát a jogszabályt alkotmányosnak minősítette, csupán egy pontját semmisítette meg.

Palkovics Imre emlékeztetett, hogy az egyik legfőbb kritika szerint a munkáltatók csak 3 év múlva számolják el a túlórát a dolgozóiknak. Szerinte ennek volt is jogi alapja, de csak abban az esetben, ha egyébként a Munka törvénykönyv nem akadályozta volna meg, hogy az úgynevezett referenciaidőt, ami a munkaidő kiszámításának időintervalluma, ezt át lehetett volna vinni egy éven túlra.

Mivel nem lehet, nem is tud felhalmozódni. Egy év viszonylatában kell elrendezni a kifizetett, illetve le nem dolgozott órák egyenlegét

– magyarázta. A másik aggály az, hogy úgy rendelik el a 400 túlórát, hogy nem évente, hanem majd csak 3 év múlva, egyben fizetik ki. „Ezzel kapcsolatban sem tudunk visszaélésekről, mivel jelenleg munkaerőhiány van, a munkaadók igyekszenek megőrizni a jó munkaerőt. Ahol túl nagy a fluktuáció, ott nem áll fenn ez a probléma” – mutatott rá Palkovics Imre, továbbá jelezte, hogy az Európai Unióban még ettől is magasabb az elrendelt túlóra megengedett mértéke. A szakszervezeti vezető egy olyan esetről tudott, amikor egy külföldi tulajdonú vállalat megállapodott a munkavállalói képviselettel a hároméves munkaidőkeretről azért, hogy ne kelljen elbocsátani a munkavállalókat. Így tett a jogszabály egyik legnagyobb kritikusának számító Vasas Szakszervezet Baranya megyei szervezete is – emelte ki.

Semmiféle jogellenes munkáltatói magatartásról vagy túlkapásról nem érkezett hozzánk információ

– ezt már Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mondta a VG-nek. Azt tapasztalta, hogy ahol munkaidőkeretben alkalmazták a dolgozókat, ott jellemzően inkább a keretek kihasználásával volt probléma a leállások miatt. Főleg feldolgozóipari cégek, autógyárak tartoztak ide. Válasza szerint már a járvány kitörése előtt sem vették igénybe a munkáltatók a munkaidőkeretet.

Nem okozott földindulásszerű változást a munkaerőpiacon – így kommentálta a helyzetet a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki hozzátette, hogy a javaslat nem tőlük érkezett. Hangsúlyozta, hogy kifejezetten szűk kört érintett, a kormány döntését pedig kifejezetten vállalkozásbarátnak nevezte. Ugyanakkor az autóipari gyártók sem feltétlenül voltak a kedvezményezettek között. Palkovics Imre szerint például a győri Audinál is jelezték, hogy bőven elég számukra az egyéves időkeret.

Forrás: vilaggazdasag.hu

Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!

Vissza az elejére!