Tüposz: Heti közéleti folyamatelemzés (2018. május 31.)

TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGELMÉLET

Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet vezetője szerint az európai és az óceánon túli populizmusok terjedése és viszonylagos stabilitása nem független attól, hogy a mainstream nyilvánosság elveszítette az információk és a vélemények feletti monopóliumát és kapuőri szerepét. A tájékoztatás pluralizálódása, a hozzáférés demokratizmusa és a politika(i tájékozódás) digitalizálódása következtében egyre nehezebb – ha egyáltalán kívánatos – karanténba tenni bizonyos szereplőket, kizárni őket egyes felületekről. A politikafogyasztók hirdetésekkel való megcélzásával a politikus akit akar, azt egyre nagyobb eséllyel el is tudja érni, függetlenül attól, hogy a vele kritikus nyilvánosság ennek útját kívánja-e állni. A nyilvánosság korábbi szerkezetére jellemző véleményvezéri szerep kifulladni látszik. Vége van annak a kornak, amikor is az egyes lapok véleményrovatába írt gondolatok, vagy éppen stúdiókban (felkent) szakértői szerepből elmondott elemzések és „bizonyosságok” kizárólagos referenciák lehettek. (Nv 29)

 

Trócsányi László szerint egész Európában azt látjuk, hogy vita alakulhat ki a politikai hatalom és a bíróságok között. Elég, ha csak Franciaország példájára hivatkozik, hogy a bírói hatalom milyen aktív szerepet játszott abban, hogy Francois Fillon helyzetét ellehetetlenítsék a köztársasági elnök megválasztása során. Miután Fillon elvesztette a választást, a bírók elvesztették érdeklődésüket az ügy iránt, és az eljárás akár lassan meg is szűnhet. Ez jó példa arra, hogy a bírók a politikai ügyek vitele során befolyásolni is képesek a politikai küzdelmeket. Ma gyakori az, hogy a bíró átértelmezi a jogot vagy olyan kiterjesztő értelmezést ad egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal. Ebben az esetben a bíró átveszi a jogalkotó feladatát, és bírói kormányzással állunk szemben. Bertrand Mathieu, a Sorbonne professzora írja, hogy a bírói kormányzás mélyen antidemokratikus. Ezek a viták minden országban jelen vannak, így fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága fontos szerepet játszik az emberi jogok védelmében, tény viszont az is, hogy a tagállamok gyakorta bírálják a strasbourgi bíróság ítéleteit, egyes esetekben ugyanis olyan ügyekben is beavatkozik, amely az állami szuverenitás lényegét érinti. Egyes bírók úgy vélik, hogy ők az európai társadalom értékeinek meghatározói, noha ezen értékek meghatározásába nem vonták be a népet vagy a nép képviselőit. (MI 26)

 

EGÉSZSÉG, NYUGDÍJ, OKTATÁS, KULTÚRA

 

A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott kezelés az immunrendszer teljes tumorölő potenciálját felszabadítja. A módszert kidolgozó Ronald Levy szerint elvben bármilyen daganattípus kezelésére alkalmas lehet. Az aktivizálás nyomán kialakuló immunválasz nemcsak a megcélzott daganatot pusztította el, de a szervezet bármely más pontján található azonos típusú daganatokat is, sőt megakadályozta, vagy lefékezte az ugyanilyen daganatok későbbi kialakulását. Előkísérleteket már emberekkel is végeztek, és azt tapasztalták, hogy az emberi nyirokdaganatokban lévő immunsejtek hasonlóan reagáltak a kezelésre, mint az egér immunsejtjei. (MI 24)

 

„Sajnos hazajöttem” – tudatta rezignáltan Szász János filmrendező, aki arról értekezett, hogy milyen szörnyű a náci szellemiségű Magyarországon élni. Szakács Árpád szerint Szász János régóta küzd a náci Fidesz ellen. Például 2013. november 6-án a Berliner Zeitungban próbálta a fejlett nyugati demokrácia figyelmét felhívni arra, hogy Magyarországon verik a zsidókat, fasiszták masíroznak az utcákon. 2015-ben temérdek interjúban fejtette ki, hogy a bevándorlókat megállító határkerítés a legembertelenebb bűntetthez hasonlít. Szász Jánosnak a náci Magyarország Magyar Nemzeti Filmalapja 494,5 millió forintos gyártási támogatást szavazott meg azért, hogy „a XX. század egyik legbrutálisabb budapesti bűntettét dolgozza fel”. Valami különös oknál fogva Szászt pont nem a Tanácsköztársaság tömeggyilkosainak esete érdekli, hanem egy pár évvel későbbi ügy. A filmrendező szerint az Orbán-kormány ellen erkölcsi kérdés tüntetni, mivel a rendszer csak szítja a gyűlöletet és az emberek legsötétebb oldalát akarja előhozni. Közben Szász János darabot rendez a náci Magyarország Nemzeti Színházában.

 

Bogdán Árpád cigány filmrendező, szinte a teljes életművét annak szentelte, hogy a náci, rasszista, kirekesztő magyarokra felhívja a figyelmet. Csak filmre kell vinni a romagyilkosságokat, és végighaknizható vele a fejlett Nyugat is. A filmalap negyedmilliárd forintot költött erre, 1157 néző volt rá kíváncsi. Závada Pál író a zsidók meggyilkolására utalva a mostani „kisebbségek meglincseléséről” vizionál. A Fideszre szavazó 2,8 millió magyar embert, valamint a miniszterelnököt és környezetét lincselő csürhének bemutató darabot bárki megnézheti a fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzat által támogatott és fenntartott Radnóti Színházban. (MI 26)

 

Száraz Miklós György szerint nem lehetséges-e, hogy az úgynevezett jobboldalnak már csak taktikából sem szabadna a politikai támaszától megfosztott (és sok szempontból a saját hitelességétől önmagát megfosztó) úgynevezett balliberális értelmiséget korbácsolnia, hiszen a szabadságért és a demokráciáért utolsó csepp véréig harcoló ellenálló szerepébe kényszerítése, mai helyzetében, senki másnak, csak neki kedvezhet? (MI 25)

 

Czakó Gábor szerint az esztéták hada módfölött megduzzadt – mióta szinte senki sem tudja, hogy mitől szép a szép. Olyannyira „megoszlanak a vélemények”, hogy immár az a kérdés: létezik-e egyáltalán ilyesmi. A szépség és az esztétika fogalmai szétváltak, a hasadékba üzlet és politika nyomult. A Nagy Négyes: a szeretet, az igazság, a jóság és a szépség őskori tudása semmilyen mai tanmenetben nem szerepel, viszont a túloldal „alkotói” egyre rikoltóbb sikereket érnek el. Ennek hamis tanúi az összes művészeti ágban hemzsegnek, érdekes, hogy az alkotók többsége kedves és szeretetreméltó éke a társasági életnek, addig rogyásig dicsért „műveik” leginkább a rémirodalom hatására elterjedt mai trollság körébe sorolhatók – alaki és szellemi szempontból egyaránt. Amióta meg lehet a rondából élni, és nem is akárhogy, azóta trollnak lenni jó, mert jövedelmező. (MH 28)

 

Bogár László szerint az értéksemlegesség fogalma feltehetőleg az egyik legpusztítóbb, legmérgezőbb kifejezés a nyugatias modernitás önmeghatározásra szánt fogalomkészletében. Nincs, soha nem is volt, és eleve nem is létezhet olyan társadalom, emberi közösség, amelyet ne a lelki, erkölcsi, szellemi értékek masszív talapzata tartana meg. Aki értéksemlegességről beszél, az vagy végzetesen tudatlan, vagy végtelenül cinikus, hisz az értéksemlegesség nem létezik, nem létezhet. Amit a világot ellenőrzése alatt tartó globális véleményhatalmi diktatúra urai értéksemlegességnek mondanak, az valójában az általuk fenntartott rend, az általuk mesterségesen felépített hamis szükségletek kielégítésére alkalmas anyagtömeg engedelmes létrehozására és elfogyasztására való késztetés folyamatos újratermelését biztosító rend. Ez a rend kizárólag a primitív fizikai szükségletek kielégítésére való szüntelen törekvésnek, mint a világ legfőbb lényegének az elfogadtatására épül.

 

Az állam s egyház szétválasztását az elmúlt egy-két évszázad során, mint a nyugatias modernitás demokratikus berendezkedésének legnagyobb és egyben legértékesebb „vívmányát” illik ünnepelni, pedig az európai szakrális kultúra szisztematikus önmegsemmisítését „ünnepeljük” ezzel. Az állam s egyház szétválasztása egyáltalán nem értéksemlegessé tette a nyugatias modernitás világát, hanem egy olyan rejtett, következésképp beazonosíthatatlanul mindent szétroncsolni képes értékrend diktatórikus hatalmát építette ki, amely az egész már teljesen elnyugatosított világot, de legfőképpen az európai keresztény fehér ember kultúrájának maradványait is elpusztítással fenyegeti. A kereszténydemokrácia az egyetlen esély ennek a pusztításnak a megállítására vagy legalább lelassítására mai világunkban. (MH 29)

 

CSALÁD, MUNKA, SZOCIÁLIS ÜGYEK, KÖZBIZTONSÁG

 

Tizenegyszeres különbség van egy átlagos budapesti V. kerületi és egy salgótarjáni használt lakóingatlan ára között: előbbi 49,6 utóbbi 4,5 millió forintért kelt el az elmúlt másfél év átlagát tekintve. Három-négy gyerek esetében a CSOK egy-egy használt lakás árának harmadát-negyedét fedezi a megyeszékhelyeken. A drágább nagyvárosokban a támogatás az átlaglakás árának 13-19 százalékát adja. A fővárosban ugyanakkor négy gyermek esetén is csak a vételár 6-8 százaléka fizethető az állami támogatásból. (VG 25) – Hatmilliárd eurós lakásprogramot tervez elindítani a német kormány a rohamtempóban emelkedő albérletárak miatt. Állami bérlakások építése mellett adókedvezményekkel, egyéb pénzügyi ösztönzőkkel segítenék az emberek lakóhelyhez jutását. A tervek szerint 1,5 millió állami bérlakás épülhet, de emellett adókedvezményekkel és egyéb pénzügyi ösztönzőkkel, így a tíz év feletti gyermekenként járó tizenkétezer eurós juttatással is támogatnák a családokat az otthonteremtésben. (MH 29)

 

A Blochamps Capital friss tanulmányából kiderül, bár a teljes lakosság gazdagodik, a legvagyonosabb réteg megtakarításai híznak a leggyorsabban. Egyre többen vannak azok a prémiumkliensek, akiknek több tízmilliós megtakarításuk keletkezett. Az OTP-nél a lakossági vagyonnövekmény több mint 40 százalékát a privátbanki ügyfelek megtakarításainak növekedése adta 2017-ben. 600-700 olyan magyar ember van, akinek igazán nagy, 10 millió euró fölötti vagyona lehet. Ezen a rétegen belül megjelent egy nagyon gyorsan gyarapodó, az üzleti sikereit gyakran politikai kapcsolataira alapozó réteg. Bár a sajtó jellemzően csak néhány emberről ír, a tanulmány szerint ezres nagyságrendű lehet a haszonhúzók száma. Magyarországon 40 ezer privátbanki számla lehet. A számlatulajdonosok többsége 30-50 millió, de legfeljebb 100 millió forintos megtakarítással rendelkezik. A külföldre történő vagyonmentés lelassult. Ma már befektetői szempontból is kedvező a hazai adókörnyezet, így a likvid vagyonokat érdemes idehaza fialtatni. (VG 25)

 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke az elmúlt öt év legnagyobb sikerének nevezte a hatéves megállapodást, amelynek részeként megszületett a 2017–2018-ra vonatkozó minimálbér– és garantáltbér-minimum megállapodás. E megállapodásnak köszönhetően megvalósult a régi szakszervezeti cél: a minimálbér nettó összege 2018-ra elérte a létminimum összegét, a szakmunkás-minimálbér pedig 2010-hez képest a duplájára nőtt. Jelentős lépés a közszolgáltató vállalatoknál elért hároméves, 30 százalékos bérfejlesztési megállapodás. (MI 28)

 

Kerecsenden, ahol 1200-1300 fős a roma közösség, közel félmilliárd forintot költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra. A hétfős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, s nem járult hozzá ahhoz, hogy a polgármester aláírja a támogatási szerződéséket. (Nv 25) A Biztos Kezdet Gyerekház „elmeszelése”, ha lehet, még jobban fáj a községnek. Elekné Román Katalin szerint sokan szülnek tizenévesen, tapasztalatlanul, nekik nagyon fontos lenne, hogy segítsünk nekik életvezetési tanácsokkal, elmondjuk, hogyan kell jól nevelni egy gyereket, vezetni egy háztartást, miként tartsanak állatokat vagy gondozzák a kertet. (Nv 24) A falu tehetősebb fele hallgat. A mélyben régi ellentétek feszülnek. A deszegregációs program egyik ellenzője egy helyi szőlőtermelő, a település fiatal alpolgármestere. Prokaj Milán szerint a négyszázmilliós pályázat nagy része kamu-dolgokra menne el. (Nv 24) Az alpolgármester kifogásolta, hogy a programban résztvevő szakemberek költségei harmincezer forintos óradíjat és kiégés elleni wellness-hétvégét is tartalmaznak, amit ő a közpénz elherdálásának nevezett. (Nv 25)

 

PÉNZÜGYEK, BANKOK

 

Az Európai Bizottság szerint fennáll a kockázata, hogy Magyarország nem tudja tartani a középtávú költségvetési hiánycélt, ezért idén és jövőre is olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek visszaterelik a kiigazítási pályára. Az EB emellett elvárja, hogy a magyar döntéshozók folytassák az adórendszer egyszerűsítését és csökkentsék az ágazatspecifikus adókat. Úgy vélik, miközben a hatóságok viszonylag sikeresen leplezik le az alacsonyabb szintű korrupciót, nem fordítanak elég figyelmet a magas köröket behálózó ügyek felgöngyölítésére. Növelni kell a szociális segély és a munkanélküli ellátás mértékét, valamint folyósításának időtartamát. (Nv 24)

 

Erdogan török államfő bejelentette: nagyobb beleszólást akar a jegybank munkájába. A piac válasza a menekülés volt, azóta a líra gyengülése megállt. Erdogan egy mondata is sokat nyomott a latban: Törökország követni fogja a monetáris politika általánosan elfogadott elveit. Az államfő megmagyarázta beavatkozását is a pénzügyi politikába: az elhibázott monetáris döntésekért is őt, a politikust kérik számon a választók; ha pedig felelősséggel tartozik a folyamatokért, akkor alakítani is akarja őket. Topolay Gábor szerint Erdogan véleménye egy, a pénzügyi válság óta többször felmerült kérdést feszeget: ha a jegybankok politizálnak, miért nem tartoznak felelősséggel érte? Kérdés, hogy a tisztán szakemberekből álló, nem közvetlenül az állampolgárok által választott jegybankárok állhatnak-e a politika és a pártok felett. A jegybankok gyakorlatilag elszámoltathatatlanok. A befektetőknek az orosz jegybank tevékenységével sincs komoly problémájuk, pedig illúzió azt feltételezni, hogy az független volna Vlagyimir Putyin orosz elnök akaratától. A tények fényében a piacot nem a függetlenség érdekli, csupán a stabilitás és a kiszámíthatóság. (VG 28)

 

GAZDASÁG, IPAR, KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

 

A kormányzati struktúrában az igazán nagy újítás a Lázár János vezetése alatt hatalmas pénzosztó központtá növő Miniszterelnökség szétdarabolása. A Gulyás Gergelyhez tartozó kancellária elveszíti az uniós kohéziós források menedzselését, ami az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül át. A kormány azt ígérte, hogy a választásokig elosztják a 2020 végéig rendelkezésre álló EU-pénzt, és azt meg is tették. Így Palkovics László tárcájának tulajdonképpen nem maradt más, mint ezeknek a támogatásoknak a menedzselése. Például magyarázkodni Brüsszelben, ha az Európai Bizottság vagy az OLAF problémásnak ítél egy tendert. A pénzosztásból az „aprópénz” maradt csupán, az új, 2020 utáni költségvetés tárgyalása pedig nem a minisztérium hatáskörébe tartozik, ahogy más, az EU-val kapcsolatos stratégiai kérdés sem. A vidékfejlesztés visszakerül az agrártárcához. Az agrár-vidékfejlesztési operatív program keretében pályázható 1300 milliárd forintnyi uniós pénz legnagyobb részét szintén felosztották már, így ebbe aligha lesz beleszólása az Agrárminisztériumnak. A kancelláriánál a kormányhivatalok irányítása és a Központi Statisztikai Hivatal felügyelete marad. (hvg.hu)

 

Az IMD versenyképesség-kutató intézet 63 országot tartalmazó versenyképességi listáján Magyarország öt helyet javított, és így a 47. A legjelentősebb – húszhelynyi – előrelépést a hazai gazdasági teljesítménymutatók alakulásának köszönhetően értük el, a 2017. évi 57.-ről 2018-ban a 37. helyre kerültünk. A pénzügyi stabilitás erősödését héthelynyi előrelépésünk jelzi. Az adópolitikát, különösen az alacsony társasági adót is jól fogadták az IMD elemzői. A gazdasági mutatóink között pozíciórontó tényezőként szerepel a magas általános forgalmi adó, e tekintetben a 62. hely a miénk. A kormányzati munka hatékonysága terén szintén jelentős, hathelynyi az előrelépésünk. Javult pozíciónk a korrupció csökkenése és az átláthatóság növekedése nyomán. Azonban az állami bürokrácia magas szintje még mindig jelentős versenyképesség-rontó tényező. Oktatási pozíciónk nem változott – ez a 42. helyet jelenti –, viszont rosszul állunk továbbra is a nyelvtudás tekintetében (59. hely). (MI 25)

 

A McKinsey tanácsadó cég tanulmánya azt vizsgálta, milyen hatással lehet az automatizáció a magyar gazdaságra és a munkaerőpiacra az elkövetkező bő egy évtizedben. Az automatizáció akár 30 százalékos javulást is eredményezhet egyes vállalatok termelékenységében. A kutatók pozitív jövőképe ellenére a magyarok inkább félelemmel, mint örömmel tekintenek az automatizációra. A megszűnő munkahelyek helyett lesznek ugyan újak, ezek viszont jellemzően technikai képességeket, kreativitást, komplex problémamegoldó készségeket, jó vezetői és szociális készségeket igényelnek. Az automatizáció vesztesei ráadásul éppen azok lehetnek, akik most is nehezebb helyzetben vannak. A tanulmány szerzői figyelmeztetnek: az automatizáció erősítheti a társadalom kettészakadását. A várhatóan mélyülő társadalmi szakadék ellen az államnak és a vállalatoknak kell aktívan tenniük, leginkább a képzések megfelelő átalakításával.

 

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint kérdés, hogy az átképzést milyen forrásból, mikor kell „megoldania” a munkavállalónak. Jelenleg a munkaügyi központok csak akkor kezdenek el foglalkozni a munkavállalókkal, amikor már elveszették az állásukat. Márpedig az automatizáció előbb utóbb minden munkavállalót utolér, ezért nem kellene addig várni, amíg valakinek megszűnik a munkahelye. (Nv 29)

 

Története legnagyobb, kilencmilliárdos veszteségével zárta a 2017-es évet a Mátrai Erőmű. Az erőmű 1995-ös magánosítás óta párját ritkító módon az eddigi fő tulajdonos, a német RWE-EnBW sem vett fel osztalékot. Magyarország második legfontosabb erőműve az elmúlt évtizedek során hagyományosan évi akár tízmilliárdos osztalékkal örvendeztette részvényeseit. A beszámoló a veszteséget a tavaly év eleji rendkívüli hideg okozta üzemzavarokkal, a generátor-állórész és a negyedi blokk főtranszformátorának meghibásodásával, ugyane részleg hűtőrendszerének részleges cseréjével, valamint a harmadik blokk turbinanagyjavítási idejének több mint egy hónapos csúszásával magyarázza. A kieső termelés miatt szerződéseiknek drága áramvásárlások révén tudtak eleget tenni. Sokak szerint a gyártási fegyelem romlásához hozzájárulhatott az egységet negyed századon át vezető Valaska József tavalyi távozta. Miután Mészáros Lőrinc érdekeltsége május elején átvette a többségi jogokat, ismét az egykori elnökre bízták az erőmű irányítását. (Nv 28)

 

MEZŐGAZDASÁG, FÖLD, TELEPÜLÉSEK

 

Az agrárkamara hosszú távú programját bemutató sajtótájékoztatón elhangzott: olyan jogszabályi környezet és adórendszer kialakítására van szükség az agráriumban, amely nem az adóoptimalizálásra, hanem a fejlődésre ösztönzi a mezőgazdasági vállalkozásokat. Győrffy Balázs jelezte: az őstermelői kategóriát leszűkítenék a háztáji termelőkre, a családi gazdaságoknak pedig önálló jogi személyiséget adnának. Nem a kedvezményeket szeretnék elvenni a mára 300 ezresre bővült őstermelői körtől, hanem a lehetőségét szeretnék megteremteni annak, hogy többletadminisztráció és megalázó taktikázás helyett a versenyképes termelésre helyezhessék a hangsúlyt a családi gazdaságok. Éppen ezért 100 millió forint árbevételig adómentességet élveznének a termelők. A dokumentum egyik leghangsúlyosabb pontja a birtokpolitikát érinti. A magyar gazdák minden évben 200 milliárd forintot fizetnek ki haszonbérleti díjként. Ez az összeg tőkekivonást jelent az ágazatból, ezért arra kell ösztönözni a termelőket, hogy a megművelt földet megvásárolják. 20 év alatt a jelenlegi 80 ezer hektárról egymillió hektárra kellene növelni az öntözött területek nagyságát. Ezzel nemcsak a termésbiztonságot lehetne javítani, hanem a gazdálkodóknak lehetősége nyílna arra is, hogy más, jobban jövedelmező növények termesztésébe fogjanak. (MI 25)

 

A NAK szerint a mai magyarországi birtokstruktúra nem tartható fenn, a következő években mindenképp birtokkoncentráció várható. Ahhoz pedig, hogy ez valóban bekövetkezzék, elengedhetetlen az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetése, a tulajdonviszonyok rendezése és a földek aprózódásának megakadályozása. A NAK javaslata szerint meghatározott birtoknagyság alatti földrészeknél – ha nem tudják elérni a tulajdonost – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek kellene törvényes képviselőként mind a tulajdonosi, mind a használati kérdésekben nyilatkoznia. Az ezekért kapott ellenértéket pedig a volt tulajdonos, illetve annak örököse elévülési idő nélkül, a kezelési költségek levonásával kaphatná meg. Az állam az így keletkező bevételekből aktívan részt vállalhat az osztatlan közös tulajdonban lévő földek felvásárlásában. Az NFA-nak így lehetősége lenne a kis parcellákat összevonni és versenyképes birtokba rendezve értékesíteni. Ez a program hosszú távon nem jelentene többletterhet a költségvetésnek, ám később számottevő gazdasági előnyt eredményezhetne. (VG 28)

 

A Duna-Tisza közi falvakban évek óta egyre nagyobb probléma azoknak a külföldről érkező vendégmunkásoknak a jelenléte, akik az agráriumban éhbérért robotolnak kora tavasztól késő őszig. Ők hazájukban is perifériára szoruló, nincstelen emberek voltak, és most Magyarországon tömegszállásokon összezsúfolva élnek, emberhez méltatlan körülmények között. A román cigányok illegálisan laknak a falvakban, és napközben a földeken dolgoznak. Jelenlétük megkeseríti az érintett falvak lakóinak életét, de a hatóságokat ez nem zavarja: a romániai „rabszolgák” nélkül ugyanis nem lehetne betakarítani a termést. Gyerekeik az év nagy részét napközben szülői felügyelet és tanulás nélkül töltik. Kora esténként már egyetlen idős sem ül ki a portája elé beszélgetni, a fiatalok nem gyűlnek össze a parkban és amikor a helyi iskolásokat szállító busz megérkezik a városból, a szülők autóval mennek a gyerekekért az állomásra. Az emberek magukba zárkóztak az alkalmi munkások jelenléte miatt.

 

Minden feketén zajlik, nincs sem adó, sem társadalombiztosítás, se foglakoztatási járulék, sem üzemorvosi vizsgálat – csak így éri meg betakarítani a terményt. Helyi ember viszont nincs a Duna-Tisza közén, mert még ha lenne is, a kért 1300-1500 forintos órabérrel nem lehet nyereségessé tenni a vállalkozást még feketén sem. A fiatalok nem csinálják, hiszen a munka nehézsége miatt küldték el a szüleik tanulni őket a városba. Jó néhány éve még voltak román munkások, akiket hivatalosan is tudtak foglalkoztatni, de mivel jó szakemberek voltak, továbbálltak. Vincze József, Alsónémedi polgármestere végigjárta a szakhatóságokat, az országgyűlési képviselőket is. Csak annyit sikerült elérni, hogy az istállókból, ólakból kialakított tömegszállásokat megszüntették, térfigyelőkamera-rendszert építettek ki, valamint fizettek a rendőrségnek a hivatali időn túli járőrözésért. A munkahelyeken, az intézményekben, de még a börtönökben is szabályozzák, hogy egy emberre hány négyzetméternek kell jutnia, de az nem jogszabálysértő, ha 40-50 embert zsúfolnak be egy 90 négyzetméteres házba.

 

A munkavállalók elűzése tönkretenné a helyi vállalkozókat és családjaikat. Lajosmizsén Baskay András polgármester azt mondja, szükség van minden dolgos kézre a betakarításhoz, de nincs semmiféle kontroll, regisztráció. Nem tudják, hányan vannak, mikor ki jön, hová és meddig, és ebben az önkormányzatnak nincs ellenőrzési jogköre. A Homokhátság országgyűlési képviselői tudnak a jelenségről, de igyekeznek diplomatikusan kezelni a problémát, mivel egyrészt ők is gazdálkodók, másrészt a rendszeres ellenőrzésekkel a legjelentősebb támogatóikat, az agrárszavazókat veszítenék el. Éppen a fideszes Font Sándor harcolt a parlamentben a második Gyurcsány-kormány idején azért, hogy nemzetgazdasági érdekből állítsák le a munkaügyi razziákat a földeken. Ez megtörtént, és azóta e jelenség a tűrt kategóriába esik. (168 óra)

 

Fürjes Balázs fővárosért felelős államtitkár szerint Budapest mindig is a kritikai gondolkodás hazai fellegvára volt, ami hozzá is járul a város sikeréhez. Aki nem képes a párbeszédre, aki fél a vitáktól és nem bírja a kritikát, ne vállaljon munkát a főváros dolgában. Az új államtitkárság egyik legfontosabb feladatuk egy tíz évre, 2020-2030 közötti időszakra szóló stratégiai városfejlesztési koncepció elkészítése, a fővárossal együtt. Közösségi tervezésre van szükség. Mélyen hisz a nézetek ütköztetésének, a jó vitáknak hasznosságában, a párbeszéd erejében. Ezért arra hívnak mindenkit, a budapestieket, és a városi civil és szakmai közösségeket, hogy találják ki együtt Budapestet. Biztos érinteni kell a közlekedés témáját, a Hév vonalak felújítását, az elővárosi vasút hatékonyabb bekacsolását a fővárosi közlekedésbe, a város és a reptér közúti és kötöttpályás összeköttetését, a P+R parkolók kiépítésének lehetőségét. Érdemes foglakozni a Duna és a város kapcsolatával, a folyópartok jobb birtokba vehetőségének kérdésével is. (MI 24)

 

Ha a Bihari utca minden lakójával minden rendben lenne, az ügy a bérlők és az önkormányzat között menne a maga jogszerű útján, ahogy ez Kőbánya más, lebontásra ítélt területein is történik. Ott nem vonulnak, nem tiltakoznak. A Bihari utca 8/C lakói közül néhányan azonban nem véletlenül hívták segítségül az aktivistákat. Korábban is voltak szegregátum felszámolások, ott is előfordult, hogy a lakók nem szívesen költöztek el, mégsem lett országos ügy. Ezt most a liberális ellenzék használja a politikai kampánya részeként. Ladányi János szociológus a kétezres évek elején az önkormányzat felkérésére megvizsgálta a Hős és a Bihari utcai, telepként működő ingatlanok bontásának vagy rehabilitációjának lehetőségét, és azt javasolta: az önkormányzat ne adja fel azt a távlati célt, hogy a két, zárványszerűen elhelyezkedő telepet megszüntesse. Azóta eltelt majd két évtized, és a helyzet tovább romlott. Az olcsó, pár száz forintos szintetikus drogok megjelenése súlyosbította a jelenséget. A Bihari utca 8/C lakóit egyesével vizsgálta meg a szakbizottság. Akiről az évek során nem érkezett bejelentés, nem lopott áramot, gázt, nem halmozott fel tetemes tartozást, nem adta tovább albérletbe a lakását, tehát jogkövető magatartást tanúsított, jogosult csereingatlanra. Aki a kerületben törvényes bérlő, betartja a szabályokat, számíthat az önkormányzat segítségére. (MI 26)

 

KORMÁNY-, PÁRTPOLITIKA

 

A korábbi Miniszterelnökségből négy egység jön létre. A Miniszterelnökségen belül egy stratégiai egység is létrejött, melyet a Századvég stratégiai igazgatója, Orbán Balázs irányít. A Miniszterelnökségen maradtak az uniós ügyek, valamint a területi közigazgatás a területi kormányhivatalokat összefogó államtitkár vezetésével. Államtitkári irányítást kap Budapest, illetve az agglomeráció, és kormánybiztos felügyeli a Modern Városok programot. A második szervezeti egységben a miniszterelnök vezet majd egy kormányirodát, amelynek közvetlen, napi irányítása Biró Marcell közigazgatási államtitkár feladata lesz. Rogán Antalnál marad a kormány számára döntő fontosságú kormányzati kommunikáció. A negyedik terület a nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettesé, Semjén Zsolté. Semjénhez emelik át az Emmitől az egyházi, a nemzetiségi és a civil ügyeket.

 

Sokan bírálják a hatalmas Emmit. Sárközy Tamás jogászprofesszor szerint az integrált minisztérium előnye az érdek-összeütközések belső levezetése. Ez javítja a kormányzati hatékonyságot. Sárközy nem tud Balog Zoltán bukásáról, ahogy Lázár János sem bukott ember. Ha egy miniszter hat-nyolc év után távozik, nem jelenti feltétlenül azt, hogy megbukott. A kormányzás, az állandó rohanás kétszeresen is koptatja az embert. Háromszor kétharmaddal nyerni siker, de nem leválthatatlanság. Helmut Kohl tizenöt évig uralta a terepet, Japánban harminc éven át nyerte a választásokat a liberális párt. Merkel 2006 óta hatalmon van.

 

Sárközy szerint az ellenzék gyenge. Valódi ellenfélnek nem alkalmas. A nemzetközi hálózatok részét képező civil szervezetek is erősebbek. Ha egy küzdő típusú kormány, mint amilyen a magyar, ennyire erősen a nemzeti szuverenitás alapján áll, törvényszerű, hogy a nyílt társadalom elkötelezettjeivel konfliktusba keveredik. 1990 után némileg túlzottan követtük a nyugati kormányzati mintákat. Nem vettük figyelembe a történelmi sajátosságokat. 2010 után ellenkező irányú túlzás következett be. Ez az ellentmondás konfliktust szül, ami a nemzetközi jellegű civil szervezeteknél csapódik le.

 

Sárközy szerint 2010 előtt a sportinfrastruktúra annyira leromlott, hogy indokolt volt ezen változtatni. Orbán Viktor beiktatási nyilatkozataiban a sport nem nagyon került terítékre. Sárközy gyanúja szerint annyi bírálat után az egészségügy kerül a főmenübe. Sárközy a Magyar Jogász Egylet elnökeként nem lát okot a rémületre a bírói kar átszabása miatt. A terjengő rémhíreket az igazságügyi miniszter is cáfolta. Sárközy szerint a bírósági igazgatás területén inkább személyi konfliktusok vannak. (168 óra) – Egy kivételével az összes törvényszéki és ítélőtáblai elnök aláírta azt a nyílt levelet, amelyben elítélik az Országos Bírói Tanács akcióit. A bírói vezetők szerint a testület néhány tagja személyes sértettsége és egyéni érdekei miatt a teljes magyar bírósági szervezetnek károkat okoz. (MI 30)

 

Az Európai Bizottság által közzétett igazságügyi eredménytábla adataiból kiderül, újra élvonalban végeztek a hazai bíróságok. A közigazgatási ügyeket a magyar bíróságok bírálják el leggyorsabban az Európai Unióban. Az elsőfokú magánjogi perek intézése az ötödik leggyorsabb. Az Európai Bizottság tabelláján második helyen végzett hazánk az információk hozzáférhetősége terén. A magyar bíróságokon a negyedik legkisebb az ügyhátralék. Az uniós országok közül a második leggyorsabb a fogyasztóvédelmi ügyek felülvizsgálata. A széles közönség megítélése szerint a bíróságok és a bírák függetlenségét tekintve a középmezőnyben foglal helyet Magyarország. A cégek többsége elégedett a bírói függetlenséggel hazánkban, az EU-s átlagnál kevesebben vélték úgy, hogy a bírók státusa nem biztosítja a függetlenségüket vagy politikai ráhatás alatt állnak. (MI 29)

 

Nagy Attila Tibor szerint tudomásul kell venni, hogy a magyar politikai garnitúra szellemileg legmagasabb szinten álló politikusa jelenleg Orbán Viktor. Hogy ez mennyire így van, bizonyítják a 2010 óta lezajlott hosszabb miniszterelnöki-ellenzéki szócsaták. Az ellenzéki politikusok felszólalásaira adott válaszai során azonnal, vagyis fejből kellett reagálnia. Ezekből a hosszabb miniszterelnöki válaszokból is egyértelmű volt, hogy Orbán rendelkezik a legnagyobb politikai tudással, hozzá képest az ellenzéki frakcióvezetők általában kifejezetten komolytalannak, súlytalannak tűntek, kivéve olykor Schiffer András és Vona Gábor néhány megnyilvánulását. Míg az ellenzék alapvetően aktuálpolitikai, azaz napi ügyek szintjén támadta a miniszterelnök politikáját, Orbán nem egyszer képes volt nemzetközi és más elvont összefüggésekbe helyezni a magyarországi eseményeket. Nagynak határozottan az a benyomása alakult ki ezekből a parlamenti vitákból, hogy Magyarország jelenlegi vezetője egész egyszerűen okosabb valamennyi mostani ellenfelénél, különösen ami az összefüggések megítélését és a hatalmi játszmákat illeti.

 

Tetszik vagy nem, Orbán nagyon komoly jövőképpel rendelkezik Magyarország sorsát illetően, és ebbe a keretbe tudja belehelyezni az Európai Unióról alkotott elképzeléseit, azaz a (muszlim) migráció elutasítását, a nyílt társadalom elvetését és a liberális demokrácia végének deklarálását. Felszólalásából kiviláglik, hogy hazánkat továbbra is a nyugati szövetségi rendszer (EU, NATO) részeként képzeli el, de úgy, hogy egy-egy nagyhatalom szövetségi rendszer Magyarországra gyakorolt befolyása túlságosan nagy ne legyen. Természetesen vitatható, támadható Orbán gondolatmenete, de azt dőreség lenne vitatni, hogy Orbán képes vízióalkotásra.

 

Az elmúlt nyolc évben az ellenzéknek illett volna hasonlóan komoly színvonalú ellenjövőképet előállítania, és ezt egy tehetséges, tekintélyes ellenzéki vezéregyéniségnek az ország nyilvánossága előtt bemutatnia. Nem tekinthetjük igazi ellenzéki víziónak a DK egyoldalú, szinte kritikamentes Nyugat-képét, amelyben Európai Egyesült Államokat javasolnak már évek óta. Az MSZP és a többi kisebb baloldali párt Nyugat-képe majdnem ugyan olyan sematikus, mint a DK-é: a Nyugat sokkal fejlettebb és szebb, mint Közép-Kelet-Európa, ehhez képest a csúnya Orbán ki akarja vezetni az országot a nyugat szövetségi rendszeréből. El kell ismerni, hogy egy kiemelten tehetséges hatalomtechnikus vezeti az országot, akinek emellett hosszabb távú tervei is vannak. Lesz-e olyan ellenzéki politikus, aki hasonló képességekkel és politikai tudással bír majd? (Magyar Hang)

 

A Policy Solutions és a német Friedrich Ebert Stiftung közös kiadványából kiderül, a magyar választók körében egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. Az állítással a megkérdezettek 80 százaléka, még a fideszesek háromnegyede is egyetért. A Závecz Research kutatás adatai alapján jelentős az elutasítottsága annak, hogy az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót. A választók háromnegyede, a fideszesek 70 százaléka is a progresszív adórendszert támogatja, és csupán minden ötödik magyar gondolja helyesnek, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon. Az „óriási vagyonok” megadóztatásának ötlete kiemelkedően magas, 90 százalékhoz közelítő elfogadottsággal bír. A magyarok több mint háromnegyede szerint az államnak – a multinacionális cégekkel szemben – inkább a hazai kis- és középvállalkozásokat kellene helyzetbe hoznia.

 

61 százalék megerősítené a sztrájkjogot a Munka törvénykönyvében, több mint fele a szakszervezetekre is kiterjesztené az egyszázalékos adófelajánlások lehetőségét. Több mint kétszer annyian vannak azok, akik szerint az államnak csak azok számára kellene támogatást biztosítania lakásvásárlásra, akik saját erőből nem tudnak lakást venni (64 százalék), mint azok, akik azt az elképzelést részesítik előnyben, hogy az állam egyformán támogasson minden magyar állampolgárt, anyagi helyzettől függetlenül (29 százalék). A magyar társadalom elsöprő erővel utasítja el a fizetős egészségügyet. Mindössze a megkérdezettek 7 százaléka gondolja úgy, hogy fizetni kellene a jó színvonalú egészségügyért. A munkanélküli segély idejének hosszát illetően megosztott a társadalom. A megkérdezettek 54 százaléka úgy vélte, hogy nem elég a jelenlegi 3 hónapos időszak, 39 százalék nem lát okot a szabályok módosítására. Sajátos módon minél kevésbé érint egy régiót a munkanélküliség, annál inkább támogatja a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítását. Annak viszont 73 százalékos támogatottsága van, hogy a munkanélküli segélyt emeljék a létminimumnak megfelelő összegre.

 

A választók bő kétharmada szerint a megélhetéshez szükséges minimum biztosítása az állam feladata. A megkérdezetteknek csak 36 százaléka gondolja úgy, hogy a romák felzárkóztatását kiemelten kell támogatnia a kormánynak. A fiatalabb korosztályokban sem nagyobb a roma felzárkóztatás támogatottsága, mint az idősebbek körében. Alapvetően nem a szociáldemokrata irányultságú programelemek hazai támogatottságával van probléma, hanem az elviekben ezeket képviselő, a magyar pártrendszer baloldalán helyet foglaló pártok hitelességével. Egyetlen téma sem akadt, amelyben a baloldali (és liberális) pártokat összesen 37 százaléknál többen tartották volna a leghitelesebb politikai erőknek. A baloldali pártoknak, ha még a saját identitásuk szempontjából legfontosabb kérdésekben sem sikerül visszanyerni hitelességüket, akkor a Fidesz kormányzásával szembeni versenyképes alternatíva állításának esélye sem látszik. (Nv 28)

 

Lengyel László szerint a parlamenti ellenzéki pártok hiteltelenné váltak. Intellektuális és gyakorlati teljesítményük nem mérhető. Kérdés, hogy a hiteltelen pártok romjain a 2019-es európai parlamenti választásokon, majd az önkormányzati választásokon fölépül-e egy egységes lista-, jelöltrendszer vagy létrejön egy Macron-mozgalomhoz hasonló egységes erő? (Nv 26) Kunhalmi Ágnes szerint vicc, amit az ellenzék csinál. Még mindig ilyen pitiáner módon esnek egymásnak. Ha nem lesz egység, akkor Orbán száz évig fog kormányozni. „Joggal mondják ránk a választók, hogy hülyék vagyunk.” (MH 26)

 

Az MSZP és a Liberálisok közötti konfliktussal foglalkoztak az ATV-ben is, ahol a kormánypártisággal aligha vádolható Herényi Károly kijelentette: „Nagyon bölcsek a magyar választópolgárok. Nagyon nehéz ezt nekem kimondani, de marha jól tették, hogy a Fideszre szavaztak.” Az LMP-s Hadházy Ákos és Sallai R. Benedek összeverekedett, a Jobbikot szakadás fenyegeti, a Liberálisok pedig kiléptek a nagy nehezen létrehozott Párbeszéd-frakcióból. Ilyen emberekre nem lehet az ország vezetését rábízni. A stúdióban ülő Lendvai Ildikó erre úgy reagált: nem tud védekezni, mert amit az ellenzék a választás után mutat, az még rosszabb, mint amit előtte mutatott. „Pedig az sem volt semmi”. (MI 25)

 

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke kijelentette: „sokan azt hittük, hogy nem tud rosszabb formát hozni az ellenzék annál, mint amilyet a választásokat megelőzően mutatott, de úgy tűnik, most mégis ennek lehetünk tanúi.” Több pártot is láttunk hasonló módon tönkremenni: a kisgazdák, az MDF és bizonyos értelemben az SZDSZ szétforgácsolódása is így történt, és a DK-nak az MSZP-ből való kiszakadását is a platformalakítás és az azt követő konfliktusok előzték meg.

 

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint annak ellenére, hogy a Jobbik prominensei közül is többen egyetértettek vele, és a párt küldöttei közül is sokan támogatják, a politika alapvetően mégiscsak az erőforrások feletti kontrollról szól, és Toroczkainak ebben a játékban nincs erőforrása. A párt prominensei – köztük Dúró Dóra – feltehetően nem fogják követni Toroczkait, mert fontosabbnak tartják a pozícióikat. (MI 25)

 

Etikai és fegyelmi eljárást kezdeményez a Jobbik vezetése Toroczkai László ellen, aki „a Jobbik belső megosztásának és szétszakításának szándékával alapszabály-ellenes platform alapítását kezdeményezte”. (MI 25) Toroczkai kizárásának terve is felröppent a sajtóban, de végül etikai és fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene a párt elnöksége, mert az alapszabályuk nem engedi meg platform alakítását. (Nv 25) Dúró Dóra, akit Toroczkai egyedüliként nevezett meg, mint frakción belüli platformtámogatót, a platform eddigi egyetlen megbeszélésén is egyértelművé tette, hogy mindennél fontosabbnak gondolja a Jobbik egységének megtartását, ezért semmiképp sem szeretne új szervezetet létrehozni, oda már nem tudja követni Toroczkait. Egyelőre Novák Előd egykori alelnök az egyetlen, aki nyíltan odaállt a szerveződés mellé. (MI 24)

 

A Jobbik-frakció titkos szavazással, 20 igen 4 nem szavazattal kizárta Dúró Dórát. Mirkóczi Ádám szóvivő szerint nem véleménykülönbség, hanem a kongresszus után történtek miatt döntöttek így. Azzal ugyanis, hogy Dúró Dóra csatlakozott a Toroczkai László által alapított platformhoz, legitimálta a bomlasztást. (Nv 30) Dúró kész visszaadni a mandátumát. A Jobbik-frakcióból kizárt képviselő felkészül arra, hogy visszatérjen a civil életbe. Kizárását tudomásul veszi, de megdöbbentette a konkrétumok nélküli, koncepciós döntés, főleg azok után, hogy a 46 százalékos kongresszusi támogatás nyomán létrejött második Jobbik-platform szimbolikus támogatása során is úgy nyilatkozott: bízik benne, hogy az elnökség a mostani platform energiáját is be tudja csatornázni, de ha másként dönt, azt tiszteletben tartja, s kiszáll a platformból. (hvg.hu)

 

Hargitai Miklós szerint az a politizálási mód, amelyre építve a Fidesz 2010 óta sorra nyeri a választásokat, mostantól törvénytelen. Kétévnyi türelmi idő után hatályos az egész EU területén a GDPR, az uniós adatvédelmi rendelet. A rendelet abból indul ki, hogy a természetes személyek személyes adatainak védelme a magánember oldaláról alapvető jog, a szervezetek felől nézve pedig kikerülhetetlen kötelesség. Bárkiről csak a tudtával és beleegyezésével lehet személyes adatokat kezelni, és az adatok felhasználásához is szükséges az adattulajdonos hozzájárulása. Márpedig a Fidesz munkamódszere a személyes adatok révén személyre szabott mozgósításra épül. Erről szóltak a polgári körök, a nemzeti konzultációk, a rezsi- és egyéb aláírásgyűjtések, a népszavazási kezdeményezések. Mindnek az volt a célja, hogy Orbán Viktor pártja minél nagyobb kiterjedésű és minél frissebb adatbázissal rendelkezzen a potenciális szavazókról, hogy aztán szavazások idején mozgósítani tudják azokat, akikről feltételezhető: hajlandóak lennének a Fideszre szavazni. Most az egyedüli jogszerű megoldás az lenne, ha a pártcélra használt összes eddigi Kubatov-listát megsemmisítenék, hiszen nincs olyan ember, aki arra a célra adta oda az adatát, amire használják. (Nv 25)

 

Az MSZP kongresszusán várhatóan Tóth Bertalan frakcióvezető, illetve a korábbi elnök, Mesterházy Attila közül kerül majd ki a párt új vezetője. A korábbi elnök már javában gyűjti a hivatalos jelöltséghez szükséges ezerötszáz ajánlást. Mesterházy a pártban a mai napig széles körű tekintélynek örvend, komoly hálózattal rendelkezik. (MI 24)

 

Az LMP kongresszusán mindössze 60 százalékos támogatottsággal erősítették meg Szél Bernadettet a társelnöki poszton. A másik jelölt, Keresztes László Lóránt 77 százalékot kapott. Az LMP vezetése a legfontosabb feladatának a párt vidéki hálózatának megerősítését tartja. Krekó Péter szerint az LMP jobbszárnya megerősödött, Szél Bernadett alacsony támogatottsága azt jelzi, hogy 40 százalék nem elégedett a párt irányításával. (MI 28) Az LMP fegyelmi bizottsága úgy határozott, Hadházy Ákos két évig semmilyen választott pártbeli tisztségért nem indulhat. Azért folyt eljárás, mert a kampányban egyezkedett a szocialistákkal. (Nv 25)

 

KÁRPÁT-MEDENCE, SZOMSZÉDOK

 

Kövér László a Visegrád – Közös emlékezet? 1956-1968 címmel rendezett nemzetközi konferencián kijelentette, ha Közép-Európa egyenrangú szereplője kíván lenni az európai jövő alakításának, akkor szabadságtörekvéseinket együttesen kell képviselnünk. A valóság tagadása és a nemzeti önrendelkezés igényének elfojtására épülő berendezkedések tartósan nem életképesek, mert nem lehet a népeket hosszú ideig a hazugság elfogadására és nemzeti önazonosság feladására kényszeríteni. Együttműködésünk fennmaradása és erősödése esetén ez a sorsközösség mindannyiunk érdekérvényesítő erejét gyarapíthatja. (MH 26)

 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyarságnak 28 év alatt sem sikerült áttörnie az autonómiával kapcsolatos román előítéletek falát. 1990 óta javarészt sikerült megszüntetni azokat az ellenérzéseket, amelyek a román társadalomban az önálló magyar iskolákkal vagy kétnyelvű feliratozással szemben megnyilvánultak, az autonómiatörekvések megítélésében azonban semmiféle változás nem történt. (MI 29)

 

Markó Béla korábbi RMDSZ-elnök szerint Romániában a magyar közösség, amely egzisztenciálisan továbbra is a bukaresti parlament és kormány döntéseitől függ, egyre inkább úgy fordul Budapest felé, hogy azt hiszi, ott dőlnek el a vele kapcsolatos fontos kérdések. Márpedig nem ott dőlnek el, erre nincsen mód, akár nyugdíjról, bérekről, munkahelyekről, akár identitásbeli kérdésekről – nyelvhasználat, oktatási problémák, stb. – legyen szó. Nem szabad azt az illúziót ébresztenünk a határon túli magyarokban, hogy egymagában Budapest meg tudja oldani az ő problémáikat. Máris megfogalmazták egyesek, hogy nem baj, ha nem sikerül a román állami keretekben stabilizálni a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzést, majd magyarországi támogatással megoldják. Nem, ragaszkodni kell a magyar nyelvű orvos– és gyógyszerészképzéshez a román állami kereteken belül, hiszen a magyarok is adófizető polgárai Romániának. Szükségük van magyarországi támogatásra, de ez nem szólhat arról, hogy a román állami finanszírozásról lemondanak.

 

Erdélyben ma van közel 70 önálló magyar középiskola, ennél sokkal több magyar tagozat és elemi iskola, sok színház stb. Ez 1,3 millió ember intézményrendszere, butaság lenne azt hinni, hogy ezt a 10 milliós Magyarország el tudja tartani. Vannak vitathatatlanul hasznos támogatások, mint például az óvodaprogram a magyar szempontból nehéz helyzetben lévő szórványtelepüléseken. Ez távlatilag hasznos, hiszen az óvoda indítja el a gyerekeket a magyar oktatás irányába. Az RMDSZ-nek is érdeke, hogy a magyar kormánnyal megfelelő viszonyban legyen. Az RMDSZ-nek persze az is érdeke lenne, hogy ne csak a kormányoldallal tartson kapcsolatot. Az egy másik kérdés, hogy az ellenzéki politikusok egy ideje nem képesek érvényes válaszokat adni a határon túli problematikára. (Nv 26)

 

Az utóbbi napokban a román Szociáldemokrata Párt (PSD) öt képviselője ült át a képviselőházban egykori elnöke és kormányfője, Victor Ponta új pártjába. A kezdetben 174 mandátumos többség 164-re apadt, miközben egy törvénytervezet elfogadásához 165 voks szükséges. Ezt egyelőre még biztosíthatja az RMDSZ és a kisebbségi frakció, ám a parlamenti többség elvesztése után Kelemen Hunor RMDSZ elnök is kilátásba helyezte, hogy a szövetség szeptemberben felülvizsgálja majd a kormány támogatásának kérdését. Kelemen leszögezte, hogy az RMDSZ nem kívánja kormányra lépéshez kihasználni a PSD belső válságát, és nem szándékozik szorosabbra fűzni viszonyát a párttal, a parlamenti együttműködés viszont egyelőre megmarad. Mindez azt is jelenti, hogy őszig akár hivatalban maradhat a Dancila-kormány, ám ha a nyáron folytatódik az átülés a Ponta párt soraiba, vagy ha szeptemberben a szakítás mellett dönt az RMDSZ, akkor már az ellenzék is meg tudja buktatni a kormányt. (Nv 30)

 

Szijjártó Péter miután Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral tárgyalt, elmondta: Magyarország nagyra becsüli az Egyesült Államok segítségét annak érdekében, hogy megoldódjon Ukrajnával az ottani kisebbségek jogait sértő jogszabályok elfogadása miatt kialakult konfliktus. Magyarország szeretné, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyar ember jogbiztonságban élhessen, és az ukránok ne sértsék meg a nemzetközi és kétoldalú kötelezettségeiket. A kormány memorandumban foglalta össze az ukrajnai folyamatokat és a kisebbségi jogsértéseket, valamint kezdeményezte, hogy Ukrajna mentesítse a NATO-tagállamokhoz tartozó kisebbségeket a kisebbségek jogainak korlátozására vonatkozó törvények végrehajtása alól. (A politikai érdekvédelem gyakran áll pragmatikus alapon, és sokszor nincs is más lehetősége. De azért szögezzük le, hogy az orosz tízmilliók jogfosztása ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a néhány százezer románé, lengyelé vagy magyaré.)

 

A memorandumban a kormány azt is megállapította: a NATO, az EU, az IMF, a Világbank és számos állam által nyújtott, soha nem látott politikai és pénzügyi támogatás ellenére az ukrán kormányból hiányzik a politikai akarat és kapacitás a megkövetelt alapvető, az ország gazdasági, politikai és társadalmi rendszerének átalakítását célzó reformok végrehajtásához. Ukrajna biztonsági kihívást jelenthet szomszédai számára, beleértve Magyarországot is. (MI 24) A kisebbségi jogokat szűkítő rendelkezések – mint például az oktatási törvény – számos nemzetközi egyezmény mellett sérti az EU-Ukrajna társulási megállapodást és a NATO 2017-es éves Nemzetközi programját is. Az ukrán kormány visszaél a nyugatiak türelmével, alapértékeket sért, és biztonsági kockázatként viselkedik, ezért új NATO-politika kell. (MH 24)

 

Kárpáti János szerint az Ukrajnába látogató magyar újságíróban számos kijevi illetékes egy-egy elszólása alapján az a benyomás keletkezik, hogy az ukrán államnyelv pozícióját erősítő oktatási törvénynek a magyarokra gyakorolt negatív hatása csak melléktermék az elérni kívánt fő célhoz, az orosz nyelv visszaszorításához képest. Egy külügyi tisztségviselő „az agressziós propaganda és dezinformáció nyelvének” nevezte az oroszt, és e propaganda visszaszorítását kiemelt célként jelölte meg. Egy másik, magas beosztású kormányzati illetékes arról beszélt, hogy bár bizonyos mértékű hatásköri decentralizáció Kelet-Ukrajnában is kitűzött cél, a helyi hatóságok jogköreinek a bővítését nem a nyelvi hovatartozás mentén képzelik el.

 

És nem csupán a kijevi államgépezetben gondolkodnak így, hanem a nem kormányzatinak minősített ukrán intézmények világában is érzékelhető ez a szemlélet, egészen odáig, hogy amikor az ember „bevallja”, hogy az ukrajnai konfliktusról orosz forrásból is szokott tájékozódni, akkor ennek nyomán némi felhördülés fut végig a termen. Kelet-Ukrajnában ugyanakkor, ahol nagyon sok orosz él teljes békességben az ukrán közeggel, az egyszerű emberek mindennapi kommunikációja szintjén, senkinek semmi baja nincs az orosz nyelvvel. Szerhij Szidorenko, az Ukrajinszka Pravda európai kérdésekkel foglalkozó mellékletének, az European Pravdának a szerkesztője szerint az elkövetkező években nincs esély arra, hogy a kérdésben bármelyik fél engedjen. Jövőre Ukrajnában választásokat tartanak. Az, hogy Ukrajnában a következő időszakban nyelvtörvényt is el fognak fogadni, az oktatási törvény által előidézettnél is magasabb hőfokra izzítja majd a légkört.  (Nv 29)

 

Az ukrán Hibrid Hadviselést Elemző Csoport szerint az oroszok leginkább a tévéből tájékozódnak, és 70 százalékuk bízik a hírek igazságtartalmában. Ukrajnában csak az emberek 20 százaléka bízik meg a tévécsatornákban. Az ukránoknak csak 52 százaléka hiszi el, hogy a fegyveres konfliktust az oroszok kezdték. (hvg.hu) – Soros támogatta a kijevi puccsot, amivel szélsőséges soviniszta magyargyűlölő juntát segített hatalomra, amely első intézkedése volt a nem ukrán nemzetiségű lakosság megtámadása, jogaik, anyanyelvhasználatuk korlátozására, nemzeti létük felszámolására irányuló törvények elfogadása. Az ilyen magatartás és annak támogatása az kártékony és Európa ellen való. (hvg komment)

 

MIGRÁCIÓ

 

Lóránt Károly szerint a menekültekről és migránsokról szóló globális akcióterv, a „compact” szeptemberben az ENSZ közgyűlése elé kerül. 2016-ban az ENSZ-közgyűlés által elfogadott deklaráció még együtt tárgyalta a menekülteket és migránsokat. Mára ez már két külön dokumentummá vált. A két új anyagból kikerültek a New York-i deklarációban még hangsúlyosan megjelenő olyan megjegyzések, amelyek egy-egy ország menekültekkel kapcsolatos álláspontja elítélésére utaltak, viszont ha a szövegek árnyaltabbakká is váltak, tartalmuk nem változott. E tartalomnak a lényege pedig az, hogy a migráció jó dolog, haszna van belőle a küldő és a fogadó országnak, és magának a migránsnak is. Az anyag 12. paragrafusa szerint: „A Global Compact elismeri, hogy a biztonságos, rendezett és rendszeres migráció mindenki számára kedvező, ha tervezett és konszenzusos módon zajlik”. Természetesen nem foglalkozik azokkal az esetekkel, amikor a migráció sem nem tervezett és nem konszenzusos módon zajlik, ami viszont a mindennapos gyakorlat. Az 1951. genfi konvenció szerint egy állam csak azokat a menekülteket volt köteles befogadni, akik közvetlenül olyan területről menekültek, ahol üldözésnek voltak kitéve, a compact felfogása szerint viszont a menekültek bárhány biztonságos országon keresztül is érkezhetnek. A compact, ha csak egy fél mondat erejéig is, de utal a menekülés okainak megszüntetésére, például a háborús konfliktusok felszámolására, a kibocsátó országok fejlődésének elősegítésére és ezzel kapcsolatban az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló, 2030-ig megvalósítandó programjára. (MH 28)

 

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője szerint is egyértelmű, hogy a genfi menekültügyi egyezmény szerint a menekültstátus a háború, üldözés elől menekülő számára egy ideiglenes védelemhez való jog, amely csak és kizárólag az első biztonságos országban jár. Sajnos az üldözés fogalmát a különböző emberi jogi fundamentalista szervezetek, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és nemzetközi bíróságok annyira kiterjesztően értelmezik, hogy abba valamennyi, emberi vágyból kreált emberi jog sérelme beletartozik. Így lett az eredeti menedékjogból egy globális szociális ellátáshoz való jog. Érdemes a magyar alkotmányos szabályok között is rögzíteni az első biztonságos ország elvét, és így is védeni a nemzeti szuverenitást. A genfi egyezmény egyáltalán nem ró befogadási kötelezettséget hazánkra a Közel-Keletről vagy Afrikából érkező menekültek esetén, és nem igaz az sem, hogy a migránsok nem büntethetők az illegális határátlépésük miatt.

 

A konvenció azt mondja ki: „A Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik közvetlenül (!) olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk (…) veszélyeztetve volt, (…) feltéve, hogy haladéktalanul (!) jelentkeznek a hatóságoknál és kellőképpen megindokolják (!) jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket.” A fenti kritériumoknak egyetlen, Európába érkező migráns sem felel meg, mert nem közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben volt, nem jelentkeztek haladéktalanul a hatóságoknál, és nem tudják kellőképpen megindokolni azt, hogy miért tettek meg több ezer kilométert, léptek át akár tucatnyi államhatárt – illegálisan. Hazug az ’56-os magyar menekültek és az ázsiai, szubszaharai migránsok között vont minden párhuzam is, hiszen az ’56-os emigránsok közvetlenül a szovjet megszállás alatt álló Magyar Népköztársaság területéről érkeztek a szomszédos Ausztriába, ott haladéktalanul jelentkeztek a hatóságoknál, és kellőképpen megindokolták jogellenes belépésüket, illetve jelenlétüket. (MI 28)

 

Gulyás Gergely bejelentette: a Stop, Soros! büntetőjogi eszközöket is tartalmaz a migrációt szervezők ellen. A törvénytelen bevándorlás szervezése illegális cselekmény, ami önálló tényállásban is meg fog jelenni a Btk.-ban. Egyértelművé teszik, hogy Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani. (MI 25) A Stop Soros törvényjavaslat indoklása szerint a magyarok elvárják, hogy a kormány további intézkedéseket hozzon az illegális migráció szervezésének megakadályozása érdekében.

 

Karsai Dániel alkotmányjogász szerint ünneplésre semmi ok, de egy enyhe mosolyra talán igen. Ment a kormányzati kardcsörgetés, hogy még szigorúbb a lesz a törvénycsomag, mint az előző tervezet. Kiderült, hogy ez nem felel meg a valóságnak. A korábbi változat szerint a kormány a civil szervezetek puszta létét is fenyegette. A most benyújtott javaslatból az erre vonatkozó pontok hiányoznak. Kimaradt belőle a szervezetek kötelező regisztrációjára vonatkozó előírás, vagy az anyagi ellehetetlenítésre irányuló passzus. Helyette a büntetőjog eszközét akarják használni a menekültügy területén dolgozó jogvédő szervezetek munkatársaival szemben. A szöveg szörnyűséges, rengeteg ködös, értelmezhetetlen kitételt tartalmaz, semmiképpen sem felel meg a normavilágosság követelményének. (Nv 30)

 

Tordai Csaba alkotmányjogász, korábbi államtitkár szerint visszavonulót fújt a kormány, épp azt a két súlyos elemet húzta ki a Stop Soros törvényjavaslatból, amely a Velencei Bizottság vizsgálatának fókuszában állt, így nem lenne meglepve, ha azt okafogyottként zárná le a testület. Az új tervezetben jogi szakmai szemmel nézve nincs olyan, ami a testület előzetes vizsgálatát indokolna. A javaslatban vannak aggályos elemek: például az, hogy bírói döntés nélkül, pusztán a jogellenes bevándorlás segítésének gyanúja miatt is automatikusan kitilthatnak bárkit a határsávból. Ezeket a lehetséges jogsérelmeket azonban a hazai, vagy végső esetben a strasbourgi jogorvoslati rendszer kezelni tudja. Tordai meglepődne, ha menekültügyben eljáró ügyvédek, civil szervezetek munkatársai ellen büntetőeljárások indulnának. Egyrészt ez a kormány megítélésének sem használna, másrészt ezek az ügyek valószínűleg a magyar bíróságok előtt, de legkésőbb Strasbourgban szerinte nyerhetőek. A mostani javaslat egy arcmentés a kormány számára, egy ilyen kampány után nem tehet úgy, mintha első szóra becsicskulna a CDU akarata előtt, belpolitikai okokból azt kell mutatnia, hogy kemény. (hvg.hu)

 

Zádori Zsolt, a Helsinki Bizottság munkatársa szerint példátlan az Európai Unióban, hogy a jogi és humanitárius segítségnyújtást elzárással vagy börtönnel fenyegetik, amivel a tisztességes eljáráshoz való jogot is kiüresítik. A javaslat csak arra alkalmas, hogy hiteltelenítse a jogvédő szervezeteket, megfélemlítse munkatársaikat. (Nv 30) Semmi bántódása nem esik annak a civilnek, aki a genfi konvenció alapján ad jogi segítséget, azaz arra buzdítja azokat, akik közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyeztetve volt, hogy haladéktalanul jelentkezzenek a hatóságoknál, és kellőképpen indokolják meg jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket.

 

Zsákutcába jutottak a tárgyalások a tagállamok között az európai uniós menekültpolitika egyik legfontosabb elemét alkotó Dublini Rendelet reformjáról. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke legkésőbb június elején ki akarja venni a dossziét az EU soros elnökségét adó Bulgária kezéből, és saját hatáskörben lefolytatni az egyeztetéseket az állam- és kormányfőkkel. Ha Tusk próbálkozásai is kudarcba fulladnak, akkor szinte bizonyos, hogy csak a jövő évi európai parlamenti választások után születhet meg a módosított Dublini Rendelet. A soros elnökséget júliusban átvevő Ausztria diplomatái nem fogják siettetni a megegyezést, és a magyar kormánytól sem áll távol a dosszié jegelése legalább 2019 közepéig. (Nv 26)

 

Sebastian Kurz osztrák kancellár gyökeres változtatásokat szeretne elérni a közösségi bevándorláspolitika és az uniós határvédelem területén. Kurz ismét szembemenne a német-francia tengely akaratával, és végleg elvetné a kötelező menekültkvótákról szóló javaslatokat. Szerinte a kvótakérdés időpocsékolás, helyette a külső határok védelmére kellene koncentrálni. Kurzot napjaink uniós vitái során gyakran fogja el az az érzés, hogy a nyugati tagállamok lenézik a keletieket, pedig ha igazán őszinték lennének, beismernék, hogy korábban tanúsított viselkedésük nemhogy segített volna, de fokozta a (menekült)válságot. (MI 30)

 

Douglas Murray brit újságíró, író szerint Nyugat-Európában minden országot, amelynek erős a határvédelme, valamilyen mértékben démonizálnak. Az elit nem azt mondja, hogy hallgassunk az emberekre, hátha igazuk van, hanem egyszerűen elutasítja a véleményüket. 2015-ben észbe kellett volna kapnia Európának, de nem tette. Nem fog megszűnni a probléma, sőt, nagyobb lesz. Most kell cselekedni, most kell úrrá lenni a helyzeten, vagy legalább felkészülni a még rosszabbra. Ki kell mondani, hogy Európa elsősorban azoké, akik itt élnek, nem lehet mindenki más hazája is. Európa e helyett éveket pazarol el. Sajnos mindig, amikor azt hisszük, ebből Brüsszel már tényleg tanulni fog, csalódnunk kell. Ez nagyrészt arról szól, hogy egy politikai osztály nem hajlandó meghallgatni az európai emberek többségének mérsékelt, józan véleményét, inkább egy hangos, szélsőséges kisebbségre hallgat. A németek háború utáni bűntudatát kiterjesztik egész Európára. Ráadásul nemcsak a politikai túlélésükért harcolnak, hanem tényleg azt hiszik, hogy nemesen cselekszenek, nem ismerik el, hogy ami szerintük helyes, az tulajdonképpen öngyilkosság. (MH 25)

 

Tamás Pál szerint a németországi török gyerekek a kinti óvodáktól kezdve megtanulták, hogy valamiféle formális antifasizmus nélkül nincs modern németkép. Sokan el is mondták, hogy ez nem az ő konkrét történetük, de hát ha a helyiek így kívánják, ők alkalmazkodnak. Az új feszültségeket most az arabok (akiknek a többsége új menekült) hozzák magukkal. Otthon teljesen magától értetődően, minden csomagolás nélkül átkozzák a zsidókat. S eszükbe sem jutott, hogy ez Európában bárkit zavarhat, a befogadó politikát szervezők pedig furcsa módon a legutóbbi időkig nem magyarázták el nekik, hogy ez az ügy így, errefelé tabu. Eleinte különben is haladónak számított a németek között az új konfliktusokról hallgatni (ahogyan a magyar liberálisok között is). Lassan megszólalnak a régi vágású, polgári antiszemiták. Úgy gondolják, hogy ha kicsit zsidózhattak a még nem teljesen „európaizálódott” frissen érkezettek, akkor valamennyi nekik is szabad. A német zsidótanács elnöke azt javasolja, hordjanak a hívek a kipa felett baseball sapkát.

 

Kreuzbergben és Neuköllnben régóta bojkottálják az izraeli narancsot. Amikor Trump bejelentette, hogy áthelyezi Jeruzsálembe a nagykövetséget, Berlinben égették az izraeli zászlókat. Ezt már a berlini hatóságok sem szerették. De eleinte nem voltak igazán kemények. A Bundestag egy tavalyi antiszemitizmus-adatgyűjtése már évente több száz incidensről tud, ezek többségénél az elkövető muszlim. A szaporodó iskolai történetek esetében az elkövetők igen gyakran muszlim iskola-, sőt osztálytársak. Nekik még nem mondták olyan sokszor otthon, mint a német jobboldali családokban, hogy tartsák a szájukat. Egy friss zsidó hitközségi vizsgálat szerint az áldozatok nem szívesen jelentik be a konfliktusokat. Azt mondják, a köz nem támogatja őket eléggé, s ezért sokszor egyszerűen félnek. Az áprilisi zsidóverésből is valószínűleg azért lett ügy, mert akkor és ott sokan voltak az utcán, és egy közvetlenül nem érintett rögzítette a telefonjával a jelenetet, majd egy hitközségi tisztviselő a tévé esti nemzeti főműsorában riadóztatta a nézőket. (Nv 25)

 

Földi László szerint az országhatárok őrzését a többség érdekét szem előtt tartó törvénytisztelő államokban összetett és hatékony védelem jellemzi, fizikai vagy műszaki határzár, valamint operatív védelem is. Az immigránsforgalom megakadályozása érdekében az Egyesült Államokban, Oroszországban és Kínában lőparancs van érvényben. Senki nem akar emberéleteket kioltani, de a szuverén nemzetek mindegyikének joga és egyben kötelessége megvédeni saját területi integritását, állampolgárai biztonságát. Izraelben emberek tucatjai haltak és százak sebesültek meg izraeli katonák fegyvertüzében. Szomorú és elfogadhatatlan fegyver nélküli emberekre lőni. De! Nem utcai demonstrálók voltak, hanem egy védett határszakaszt próbáltak meg áttörni illegálisan és erőszakosan. Valóban fájdalmas dolog az emberélet kioltása, de a törvényeket megszegők önként vállalják a drámai élethelyzeteket a következményekkel együtt. A rend megtartása és betartatása szakmai kihívás, és nem napi politikai kérdés. A határvédelem nem egy ósdi, rosszindulatú diktatúra csökevényes maradványa, hanem a demokratikus jövő alapfeltétele. Mégpedig azért, mert a rend hiányából anarchia következik. (MI 25)

 

Ma már Albánián keresztül áramlanak a bevándorlók, miután a 2015-16-os nagy menekülthullám után, az akkori Balkán-útvonal mentén sikerült lezárni a határokat. Az újabb migrációs útvonal kialakulásának veszélyére Sebastian Kurz osztrák kancellár hívta fel a figyelmet. Az új balkáni útvonalon érkezők zöme pakisztáni útlevéllel rendelkező afganisztáni. Gál Mária szerint nem véletlen, Afganisztánt két nagyhatalom dúlta szét, majd hagyta magára. A tálibok egyre nagyobb területet hódítanak vissza, menekül még időben, aki tud. Csak rá kell nézni a térképre: nincs megoldás Irán és Oroszország nélkül. Törökországgal már van megállapodás, és elsősorban ez, nem pedig a kerítésszakaszok számolták fel a másik balkáni útvonalat. Washington most a saját gazdasági érdekeit követi az Iránnal és Oroszországgal szembeni politikájával. Ami nem azonos Európa érdekeivel. Kerítés helyett talán tárgyalni kellene, és tiszteletben tartani a megállapodásokat. (Nv 30)

 

Soros György új tanulmánya szerint a 2015-ös menekülthullámkor elsőre a legtöbben együttérzően fogadták a menekülőket, de hamarosan elvesztették bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a válság kezelésére. Egész Európát összezavarta a menekültválság. A menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért. Az EU-nak meg kell védenie külső határait, de nyitva kell állnia a legális bevándorlás előtt. Ezzel szemben a belső határokat nem szabad lezárni. Egy „afrikai Marshall-segély” eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el, de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes lehet.

 

Az uniónak még mindig nincs egységes migrációs politikája. Európa országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt. Ezért a rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött piszkos üzletekre megy el: megvesztegetik őket, hogy erőszakkal állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák meg saját állampolgáraik utazását. Ahhoz, hogy egy afrikai Marshall-terv sikeres legyen, legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente. A tagállamok ennek csak kisebb részét tudnák fedezni. Az EU hitelképessége magas, ám kihasználatlan. Tény persze, hogy a hitelfelvétel ellenkezik a ma uralkodó ortodoxiával, amely megszorítást szorgalmaz – csakhogy a megszorítás maga is az egyik oka a válságnak. Soros olyan új pénzügyi eljárást szorgalmaz, amellyel az EU anélkül veheti igénybe a pénzpiac segítségét, hogy közvetlen kötelezettséget vállalna akár uniós, akár tagállami szinten. (hvg.hu)

 

Kommentek: Hát ha egyetértesz Sorossal, akkor te biztos el tudnád magyarázni, hogy kellene elképzelnünk azt, hogy „az EU anélkül veheti igénybe a pénzpiac segítségét, hogy közvetlen kötelezettséget vállalna akár uniós, akár tagállami szinten. Kit fog terhelni közvetlenül az a kötelezettség, amit az EU által igénybe vett források visszafizetése jelent? – Felajánlotta hogy ad hitelt uzsorakamatra ha felvesszük és Afrikának adjuk. – Soros új gazdasági válságot vizionál, de előtte azért szívesen eladósítaná a fehér kontinenst, Afrika érdekében. Hitelt vegyen fel Soros és fejlessze belőle ő Afrikát. – Soros úr, némi hazudozással megpróbál sunyi módon kihátrálni, egy nyilvánvalóan elvesztett játszmából. Kezdhetné például a Soros-NGO-k leválasztását az illegális bevándorlás elősegítéséről, támogatásáról, majd a tengernyi pénzzel, amivel rendelkezik befektethetné Afrika meg a válságövezetek fejlesztésébe. Amíg ez nem történik meg, csak elterelő hazudozásnak tudjuk minősíteni ezt a nyilatkozatot. – Hogy lehet ezt megvalósitani anélkül, hogy az ottani korrupció lenyúlná a segély nagy részét?

 

Költsön eurómilliárdokat a fene Afrikára. Le kell zárni a határt és kész, az afrikaiak oldják meg maguk a problémáikat. – A problémákért elsősorban az afrikai túlnépesedés és a klímaváltozás a felelős. Mivel egyik probléma kezelésére sem látszik megoldás, valószínűleg a probléma rövid időn belül eszkalálódik, méghozzá soha nem látott mértékben. – Afganisztán, Közel-Kelet, Afrika negyven éve sokkal magasabb szinten volt bizonyos szempontokból, mint ahol most van. Akkor volt néhány tehetséges vezetőjük, akiket a nyugatiak kinyírtak, hogy továbbra is rabolhassák az országokat. Ha nem zsigerelték volna ki őket annyira, akkor lehet, hogy mára már talán jutottak volna valamire a normális társadalmak kiépítésében. És nem tartanánk a törzsi háborúknál. A nyugati cégek szándékosan, a saját érdekeiktől vezérelve juttatták oda a harmadik világot, ahol van.

 

EURÓPA

 

A 2019-es európai parlamenti választások előtt egy évvel tették közzé az Eurobarométer legfrissebb felmérését, amelyben arra a kérdésre, hogy milyen témák szerepeljenek kiemelten a kampányban, az uniós tagországok lakosságának 49 százaléka a terrorizmus elleni küzdelmet, 48 százalékuk a fiatalkorúak munkanélküliségének kezelését és 45 százalékuk a bevándorlást jelölte meg legfontosabbként. A magyar választók 60 százaléka a bevándorlást, 47 százaléka a terrorizmust, és 43 százaléka a külső határok védelmét jelölte meg kiemelt területként. A magyarok 61 százaléka szerint jó dolog, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, és 58 százaléka elégedett az EU-n belüli demokrácia működésével. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az európaiak egyre pozitívabban viszonyulnak az EU-hoz, a tendencia 2016 óta töretlen. Antonio Tajani EP-elnök a közvélemény-kutatásra hivatkozva elmondta, hogy az európaiak jelentős része elégedetlen azokkal a válaszokkal, amelyeket a migrációs válság megoldása érdekében az uniós intézmények adtak. Európának meg kell erősítenie határvédelmét, a Közel-Keleten pedig békére kell törekedni. (MH 24)

 

Botond Bálint szerint a Human Rights Watch politikai aktorként definiálja Németországban magát. Ettől kezdve egy olyan politikai párt, amely az egész földgolyót a működési területének tekinti, de semmiféle társadalmi legitimációra nem tart igényt ehhez. Formálisra sem. Az, hogy a nemzetközi politikában már nemcsak államok, hanem a szó szoros értelmében nemzetközi identitás nélküli magánszervezetek is részt vehetnek autentikus, legitim aktorként, egyszerűen szétrombolja az eddig megismert és úgy-ahogy működő nemzetközi rendszert. Új helyzet van, és az fel sem merül, hogy a német kormány, a német állam tiltakozzon egy ilyen nyilvánvaló, külső befolyásolási kísérlet ellen. A HRW tulajdonképpen meg kívánja határozni, hogy milyen politikai nézetek lehetnek benne az európai fősodorban és a hagyományos pártokban. A HRW saját véleményeit törvényként kéri számon a néppárton. „Orbán hatása globális, eljött az idő megküzdeni vele” – mondta a HRW igazgatója. Csakhogy az igazgató nem Orbán Viktorral harcol, hanem a nemzeti önrendelkezés ellen. És ebben a küzdelemben lassan minden lokális identitású szervezet, a CSU is, a mi oldalunkra áll. (MI 26)

 

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint nincs szó arról, hogy az Európai Néppárt ultimátumot adott volna Orbán Viktornak. Az Európai Néppárt vezetősége intenzív tárgyalásokat folytat Orbán Viktorral, és ezeken Weber a megegyezés szándékát tapasztalta a magyar kormányfő részéről. Az EPP továbbra is abban érdekelt, hog hidat építsen a Fideszhez a közös értékek talaján. (Nv 30) Szanyi Tibor szerint Orbán mindig elment a falig, néha át is dugta az ujját, de átlépni soha nem lépett át. Egy idő után „mindig leállt a hülyeségeivel”, soha nem rúgta fel a kereteket. Nem valós az a veszély, hogy a Fideszt kirakják a Néppártból. Ezek inkább csak üzenetek, hogy ezután se lépje át a határt. (hvg.hu)

 

Boros Imre szerint az Európai Unióhoz csatlakozásunk előtti fél évtized nem szólt szinte másról sem, mint permanens jogharmonizációról és a hozzá tartozó intézményi és infrastrukturális felkészülésről. Az uniós joganyagot nem lehetett mazsolázni. A csomagjelleg miatt az egész érdekében be kellett fogadni olyan jogszabályokat is, amelyek nekünk nem nagyon tetszettek, és azóta is bajunk van velük. Ilyen például az a szabály, amely a korlátosan rendelkezésre álló termőföldet is sima tőkejószágnak tekinti, ami szabadon adható-vehető, vagy éppen a versenyjog szabályai, amelynek keretében egyenlő elbírálás illeti uniós szinten az óriás cégeket és a törpéket. A mindenkori jogviták megmaradtak a bevált kereteken belül, az unió bizottsága kifogást emelt, a magyar kormány pedig intézkedett és megállapodott, mint tették ezt a többiek is.

 

A korábban viszonylag könnyen értelmezhető jogállamiság körül azóta van áttekinthetetlen zavar, amióta Brüsszel szinte kézi vezérléssel próbál joginak álcázott rendeléseket ránk és másokra is a régióban erőltetni. Ezek azonban a legtöbb esetben ellentmondanak, sőt néha homlokegyenest szembe is mennek az elfogadott joganyaggal. Ezekben az esetekben a bizottság jogalkalmazó helyett jogforrásnak tekinti magát, noha új joganyag szentesítésére még mindig az országokat képviselő és a kormány-, illetve államfőkből álló tanács jogosult, mégpedig konszenzussal. Ma már olyan tételeket is számon kérnek rajtunk, amelyekben nekünk jogi fórumok többszörösen igazat adtak. (MH 25)

 

Az Európai Bizottság a regionális fejlesztési politikára szánt források 10 százalékos csökkentését javasolja. Magyarország még többet veszítene: 5.7 milliárd euróval, 24 százalékkal csökkenne a támogatásunk. A brüsszeli előírások szerint ennél nagyobb mértékben nem is lehetne csökkenteni. A Bizottság azzal magyarázta a csökkenést, hogy a térségbeli tagállamok jó része olyan lendületes felzárkózást produkált az elmúlt hét évben, aminek következtében arányosan kevesebb támogatásra jogosult. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság nagy sebeket ejtett a gazdagabb országok bizonyos térségein, amelyek emiatt lecsúsztak a fejlettségi rangsorban, ezért nagyobb pénzügyi segítségre számíthatnak. Emiatt a fejlesztési pénzek átcsoportosítására van szükség a keleti országokból egyes olaszországi, portugál vagy spanyolországi régiókba. Ugyanakkor az egy főre jutó támogatási összeg alapján a kelet- és közép-európaiak továbbra is a legnagyobb arányban részesülnek majd a forrásokból. A juttatások nagysága továbbra is az egy főre jutó GDP összegén alapulna, de számításba vennének új kritériumokat, mint például az ifjúsági munkanélküliségi rátát, az alacsony iskolázottság arányát, az éghajlatváltozásból fakadó szükségleteket és a migránsok befogadásával, integrációjával járó terheket. (Nv 30)

 

Soros György szerint az Európai Unió egyenlő államok önkéntes társulása, amelyek a közjóért szövetkeznek és adják fel szuverenitásuk egy részét. Ám a 2008-as gazdasági válság óta az EU utat vesztett. A megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült. Ennek eredményeként ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől. Az ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok, és EU-ellenes pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk. Az Egyesült Államok tovább súlyosbította az unió problémáit. A 2015-ös iráni atomalku egyoldalú felrúgásával Donald Trump gyakorlatilag tönkretette az atlanti szövetséget.

 

Be kell vallani, hogy az euróval súlyos gondok vannak, és ezeket meg kell oldani. Az eurózónát elavult szerződések alapján irányítják. Ezek például feltételezik, hogy minden ország bevezeti az eurót, ha a követelményeknek megfelel. Így olyan államok – Csehország, Lengyelország vagy Svédország –, amelyek világossá tették, hogy nem akarnak eurót, ma is „pre-in” státusban vannak. A jelenlegi keretekben az eurózóna képezi a belső magot, míg a többi tagállam másodrendű. A ki nem mondott elv az, hogy a tagállamok különböző sebességgel ugyan, de ugyanoda tartanak. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy számos EU-ország konkrétan nem akar szorosabb szövetséget. Ezt a célt el kell engedni. A többsebességes Európa helyett többsávos Európát építeni, amelyben a tagállamoknak több választási lehetőségük van. (hvg.hu)

 

Amíg az egy nyelvet beszélő ír katolikusokat nem lehet egyesíteni az ír protestánsokkal, addig az Európai Egyesült Államok puszta gondolata is egy hagymázas álom. – Soros úgy politizál, hogy közben nem indul választáson. Ez a ‘magánember’ rendszeresen találkozik az EU vezetőivel, NGO-hálózata kimondottan politikai és ideológiai célokért küzd (lásd a brexit kapcsán, amiről maga is ír), az NGO-it szeretné jobban integrálni az EU vezetéssel, az NGO-i listázzák a szövetséges EU parlamenti tagokat. Rájött, hogy az NGO-hálózattal meg tudja hekkelni a klasszikus liberális demokráciát, és úgy tud politizálni, hogy közben nem vonatkoznak rá a politikai szabályok. Soros zseniális… de a rendszere kezd lelepleződni, és kezdik kiismerni.

 

Lemondott az Conte olasz miniszterelnök, aki meg sem alakíthatta a kormányát, mert az államfő nem fogadta el, hogy a pénzügyminiszteri poszton egy euroszkeptikus üljön. (hvg.hu) Paolo Savona legutolsó könyvében az Európai Uniót a hatalomra éhes Németország eszközének nevezte, amely az európai pénzügyi politikával veri béklyóba a többi tagállamot. (MI 28) Az Öt csillag és a Liga vezére alkotmányos puccsot emleget. A választásokon győztes pártok szerint Olaszország népe épp a költségvetési kurtítások ellen szavazott. (hvg.hu) Matteo Salvini, a Liga elnöke kijelentette, hogy a kormányalakításra készülő pártoknak képeseknek kell lenniük az akaratukat érvényesíteni, és olyan miniszterekkel dolgozni, akikkel akarnak. Ha vétók vannak, nem lesz kormány, és az olaszok újra az urnák elé járulnak. Felmérések szerint ez esetben a Liga és az Öt Csillag Mozgalom jelentősen növelheti támogatottságát. (MI 28)

 

Sergio Matterella köztársasági elnök Sergio Cottarellit akarja látni Itália kabinetjének élén, aki 2013-ban a Letta-kormányban a deficites költségvetést megpróbálta a külvilág számára elfogadhatóvá tenni. A szakértői kormány kijelölt miniszterelnöke Milánóból indult, majd a Nemzetközi Valutaalapban dolgozott 25 éven át Washingtonban, ahol végül a Kormányzótanács tagja is lehetett. (hvg.hu) Salvini a nemzetközi pénzvilág emberének nevezte Cottarelit. Luigi Di Maio, az M5S vezetője azzal vádolta, ő tehet arról, hogy megvonták a forrásokat az egészségügytől, az oktatástól, és a mezőgazdaságtól. Di Maio közölte, nem is érdemes választást rendezni az országban, mert úgyis a „pénzügyi lobbi” dönt a politikai viszonyokról. (Nv 29) Matteo Salvini úgy reagált, hogy az államfő segítségével ismét a balközép került kormányra. Felmérések szerint mindkét párt növelheti támogatottságát a következő választásokon. (MI 29)

 

A balközép La Repubblica úgy látja: Matteo Salvini, a Liga vezetője „nagy csalással” irányította a játszmát: szándékosan ragaszkodott a pénzügyminiszter-jelölthöz, akit az államfő nem fogadott el. Salvini a kormányalakítással már választási kampányt folytatott, ismételt választásokra törekedett, elsöprő győzelemre számítva. A felmérésekben a márciusban 17 százalékkal teljesített Liga jelenleg 27 százalékon áll, miközben az M5S a két hónappal ezelőtti 32 százalékról 29-re csökkent. A jobboldali Il Fatto Quotidiano szerint Carlo Cottarelli szakértői kormánya halva születik. Az újság azt írta, az államfő nagy hibát vétett, amikor az M5S és a Liga kormányt megvétózva „belement Salvini játékába”. A Liga vezetője, aki eddig a belügyminiszterségre pályázott, most akár miniszterelnök is lehet. Davide Casaleggio, az M5S egyik alapítójának fia szerint Salvini mindenkit becsapott, és saját előnyére használ. (hvg.hu)

 

Az olasz kormányválság okozta pánik miatt a tőzsdék Európa-szerte estek. A kétéves olasz államkötvény hozama 1 százalékról 2.6-ra, az ötéves CDS felár 51 bázispontról 227-re emelkedett. A kereskedők attól tartanak, hogy a következő, előre hozott választás már gyakorlatilag Olaszország euróövezeti tagságáról fog szólni. (VG 30) – Günther Oettinger pénzügyi biztos a Deutsche Wellében azt nyilatkozta: az olaszokat majd a pénzpiacok döbbentik rá arra, hogy ne szavazzanak jobb vagy baloldali populista pártokra. Matteo Salvini szerint ezek ott Brüsszelben megőrültek, nincs bennük szégyenérzet. (hvg.hu) Angela Merkel együttműködéséről biztosította a kijelölt miniszterelnököt. Emmanuel Macron Mattarellát dicsérte „bátorságáért”. Egyben közölte, támogatja az elnököt, akinek feladata „a demokratikus stabilitás fenntartása”. (Nv 30) Komment: Olaszországban libsi ideiglenes szakértői kormány lesz az olaszok érdekében a választás megy a kukába. Hülyeség ez a demokratikus választás, helytartót kell kinevezni németet vagy franciát az értetlen népek élére. (hvg komment)

 

1. Király Béla szerint a pénzügyi, technokrata, jogászi oligarchia informális és formális kantárszáron vezeti Európát. Ha az új olasz kormány haza akarna szállíttatni félmilliónyi illegális idegent, az EU bírósága máris emeli intő ujját az emberi jogokra hivatkozva. Ha a családegyesítés felelőtlen politikáját veszik górcső alá, akkor a választott politikusok döntéseit felülíró bíróságok figyelmeztetnek: mindenkinek joga van normális – többfeleséges! – családi életre. Ha a mecsetépítést helyi népszavazáshoz kötik, akkor a szabad vallásgyakorlás jogát dörgölik az orruk alá. Ha pénzügyi energiát adnának az olasz gazdaságnak, előbb a kiadási oldalt ellenőrizné az Európai Bizottság. Ha át akarnak lépni a német politika által kikényszerített pénzügyi előírásokon, akkor az Európai Központi Bank fenyegeti őket, gyakorol nyomást az olasz bankokon keresztül. Paolo Savona pénzügyminiszter-jelölt nem véletlenül mondta, hogy az euró az olaszok számára készített német ketrec. Mattarella elnök önkényes döntésével kitűnő érvet is adott a márciusban győztes pártok számára. Lám csak, a végső politikai döntés mégis Berlin és Brüsszel markában van, akik semmibe veszik a számukra kedvezőtlen választási eredményeket! És végeredményben a demokráciát. (MI 30)

 

Bogár László szerint a liberális demokrácia uralomgyakorlási lényegét tekintve nem más, mint a meghatározó tőkestruktúrák rejtett diktatúrája, amelyet a választási procedúra látszólagos szabadsága igyekszik „demokratikussá” maszkírozni, amit a társadalom anyagi léte újrateremtése szintjén a „szabad piac” alapoz meg, ami a dolgok természetéből adódóan a legnagyobb tőkestruktúrák korlátlan szabadságát jelenti. Kezdetben a Fugger és Medici családok „szabadságát”, ma pedig utódaik, a globális pénzhatalmi struktúrák már teljesen átláthatatlan planetáris hálózatát. (MH 29)

 

Felfüggesztették a szakértői kormány megalakítását, annak reményében, hogy lehetőség adódhat a politikai kormány felállítására – derül ki Carlo Cottarelli közleményéből. A Cottarelli által vezetendő kormánynak egyetlen párt sem kíván bizalmat szavazni. A kaotikus helyzetben Luigi Di Maio, aki hétfőn még az államfő elleni mozgósításra szólított fel, együttműködést ajánlott fel a köztársasági elnöknek az M5S-Liga közti kormányalakítás újraindításával. A miniszterelnök-jelölt ismét Giovanni Conte lehet, aki vasárnap adta vissza korábbi kormányalakítási megbízatását. Luigi Di Maio azt sem zárta ki, hogy a miniszterelnök-jelölt ezen a ponton a Liga politikusa is lehetne. Matteo Salvini szerint a Liga nem akadályozza, hogy megoldás szülessen a válsághelyzetben. (mandiner.hu)

 

A szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum fő üzenete: Oroszország a szankciók ellenére nyitva van a befektetők előtt. Emmanuel Macron francia elnök és Abe Sindzó japán kormányfő külön is találkoznak Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Putyin különtárgyalást folytat Christine Lagarde IMF vezérigazgatóval. Anton Sziluanov pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a nyugati szankciók a költségvetésben és a strukturális átalakításban is meggyorsították a reformok bevezetését, az orosz gazdaság ma már kevésbé függ az olajártól: míg korábban 100 dolláros olajár mellett lehetett egyensúlyban tartani a költségvetést, addig ez ma már 50 dolláros árszint mellett is megvalósítható. (VG 25)

 

Lovas István szerint az a sokkoló korszak jött el derült égből villámcsapásként, amikor már Európa két legnagyobb hatalma is nagyobb bizalommal ül le tárgyalni az iráni vezetéssel, mint Trumppal. Merkel sugárzó arccal tárgyalt a kiszámítható Putyinnal, és Szíria, Irán, valamint Ukrajna ügyében a feszültségek enyhítéséről beszélgettek. Merkel most Pekingbe készül. Majd Emmanuel Macron a szentpétervári Gazdasági Fórumon kitűnően megtalálta a hangot Putyin elnökkel, Abe Sinzo japán miniszterelnökkel, a kínai alelnökkel és az IMF elnökével, Christine Lagarde asszonnyal. Sebastian Kurz osztrák kancellár üzenetet küldött az európai nemzeteknek, felszólítva őket, hogy hozzák rendbe kapcsolataikat Moszkvával. Lovas szerint a Szolzsenyicint kitüntető, az ortodox egyházat minden erejével támogató Vlagyimir Putyin elnök teljes mértékben következetes, kiszámítható és jobboldali, konzervatív politikát folytat. Az orosz kormánnyal normális kapcsolatokat fenntartani kívánó Orbán-kormányt támadó európai hatalmak a migránstéma után az orosz ügyekben is Budapestet követik. Az Orbán-kormány előtt fantasztikus távlatok és sikerek nyílhatnak, ha tartja eddigi vonalát a külpolitika terén is. (MH 30)

 

Szabó Tibor szerint a második világháború végén a vereség teljes behódolással járt, összeomlott minden, amit a németek saját kultúrájukról, intézményeikről és Európában betöltendő vezető szerepükről gondoltak. A múlt, a német nemzeti identitás megszűnt létezni. A német magaskultúra és munkakultúra sok évszázados európai jelentőségét ismerve biztosak lehetünk abban, hogy a liberális máz előbb-utóbb leolvad, ahogyan Japán is képes volt a totális vereséget és az amerikai megszállást követően visszatalálni kulturális gyökereihez, miközben visszanyerte gazdasági nagyhatalmi szerepét. Németországnak le kell vetnie a liberális pózt, hogy érdemei elismerést nyerjenek. Európa reneszánsza nem képzelhető el a német nemzeti öntudat és szellem újjáéledése nélkül. A liberális történelemfelfogás – hasonlatosan a marxistához – a megelőző korokban csak megítélendőt, megtagadandót és elvetendőt lát, a maga „tökéletességét” nem a múltra építi. (MI 26)

 

Chantal Delsol francia filozófus, a Francia Tudományos Akadémia tagja szerint a francia elit mindent azonnal Hitlerre redukál, ha valaki nem úgy gondolkodik, ahogy ők, akkor az náci. Ezzel visszautasítják magát a dialógust is. A mai Franciaország nem az 1789-es Franciaország, hanem az 1793-as. Rendkívül agresszív, ideológiai indíttatású. Delsol Francois Fillont, a konzervatív jelöltet támogatta. Macron számára azt testesítette meg, hogy mindent lehet, nincsenek korlátok. Az ország túl bürokratikussá vált, ő ezt le akarja bontani, a józan paraszti ész alapján, ezt pedig Delsol támogatja. Egyértelműen működik. Macrontól távol áll mindenféle túlzás. Nincs egy tézis, amit mindenáron védeni akar. Sokkal inkább adaptálódik a francia társadalomhoz. A francia társadalom többsége pedig nem akar túlzásokba vitt migrációs politikát. Úgy gondolja, Macron sosem fog a merkeli irányba elmozdulni. Nagy előny, hogy mindenkivel képes beszélni. (MH 26)

 

Az Ír Köztársaságban a választók kétharmada szavazott a terhességmegszakítási szabályok eltörléséről. Az ír népszavazás nyomán a londoni alsóház képviselői összefogtak, hogy az ír sziget északi részén is az Egyesült Királyság többi részéhez hasonló, jóval megengedőbb szabályozás léphessen életbe. Theresa May kisebbségi kormánya a protestáns északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) támogatásától függ. A DUP-ot vezető Arlene Foster pedig leszögezte: az ír népszavazás eredménye nincs hatással az északír törvényekre. (MI 29)

 

Morawiecki lengyel kormányfő szerint az Oroszország és Németország között a Balti-tenger alatt épülő gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára nézve. (MH 29) Ez olyan mértékben logikátlan, hogy a paranoia vagy a cinizmus határait súrolja. A hidegháború mélypontján is vidáman ment a gáz (Nyugat-)Németországba, fennakadás csak akkor volt, amikor pár éve az ukrán maffiakormány lopkodni kezdte a tranzitált gázt. A szóban forgó vezeték ezt a politikai kockázatot mérsékli, ergo javítja Európa energiabiztonságát.

 

300 bázisponttal volt kénytelen emelni a török jegybank az irányadó kamatot, amely így eléri a 16,5 százalékot. S miközben a líra értéke folyamatosan zuhan, a parlamenti- és elnökválasztásra készülő Erdogan elnök úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Az év elején egy dollár 3,75 lírát ért, ma már csak 4,90-et. Ez kevesebb, mint öt hónap alatt 23 százalékos csökkenés. A kormány szerint miután a gazdaságban minden szép és jó, külföldön kell keresni a tettest, s gonosz erők indítottak támadást az ország ellen a választás közeledtével. A líra legutóbbi válságát japán befektetők idézhették elő. Azt remélték, hogy a török valuta jobban teljesít majd a japán jennél. Nem így történt, s hogy veszteségeiket csökkentsék, ezért gyorsan megszabadultak a török valutától. (Nv 25)

 

Törökország folyó fizetési mérlegének deficitje a GDP több mint 5 százalékán áll. A különbséget pedig külföldi pénzpiacokról kell fedezni. Ráadásul Ankara a gazdaság működtetését rövid lejáratú államkötvények kibocsátásával biztosítja, ami azzal a kockázattal jár, hogy a források hamar kimerülhetnek, amennyiben a befektetők hátat fordítanak a feltörekvő gazdaságnak. (MI 26) Boér Levente, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója a piaci reakciók mögött sejti a feléledő politikai bizonytalanságot is. Az ellenzék kezében erős fegyver lett a bezuhanó líra. Nőtt az esélye, hogy nem Erdogan nyeri meg a választást, és olyan valaki ül a székébe, akit a piac nem ismer. (VG 25)

 

NEMZETKÖZI GAZDASÁG

 

Megkezdődött az Északi Áramlat 2-es gázvezeték-csöveinek lefektetése. Donald Trump már szankciókkal is megfenyegette az építésben részt vevő nyugat-európai és orosz vállalatokat. Amerika cseppfolyósított palagázt szállítana Európába, csakhogy a Gazpromhoz képest sokkal drágábban. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a piacvédelem egy új formája jelent meg. Nyilvánvaló, hogy tudatosan rángatnak elő mindenféle ürügyet, és hivatkoznak a nemzetbiztonságra, hogy legyőzzék a versenytársakat, illetve, hogy kedvezményeket zsaroljanak ki maguknak. A szentpétervári konferencián felszólaló orosz elnök szerint a washingtoni szankciópolitika valójában Amerika gazdasági érdekeit szolgálja. (ECHO TV)

 

Vlagyimir Putyin kijelentette: a 60 dolláros hordónkénti olajár teljesen elfogadható Oroszországnak, és nem érdekelt abban, hogy tovább drágítsa azt. Éppen ezért sem Oroszország, sem pedig a többi OPEC-tag nem tervezi tovább csökkenteni a mostani kibocsátását. (Nv 28)

 

Maria Gonzalez-Miranda, a Világbank menedzsere és Ivailo Izvorski, a Világbank közgazdásza szerint az online piacok versenyt generálnak az árak, a hatékonyság és a vásárlói élmény tekintetében. Manapság az online kiskereskedők a fogyasztók internetes tevékenységeit és más egyéb személyes adatait használják fel a célzott árazás kialakításánál. A preferenciáinkra, jövedelmünkre és költekezési szokásainkra vonatkozó adatokat hamarosan akár arra is lehet használni, hogy minden egyes tranzakcióra személyre szabott árat határozzanak meg. Ezt a trendet gyengítheti az offline kereskedők vagy az olyan új piaci belépők keltette konkurencia, akik a megfelelő piaci súly elérése érdekében alacsonyabb árat adnak meg minden vásárlónak. Miközben vita folyik arról, hogy a domináns technológiai cégeknek lehetővé kellene-e tenniük a felhasználóiktól online összegyűjtött személyes adatok használatát, ezen cégek közül sok továbbra is önmaga dönti el ezt a kérdést. (VG 24)

 

Trump azt várja el Kínától, hogy két év alatt 200 milliárd dollárral többet importáljon az Egyesült Államokból – szakértők szerint azonban ez egyszerűen képtelenség. A 4 százalék alatti munkanélküliség mellett nem lenne elegendő képzett munkaerő az Egyesült Államokban ahhoz, hogy megtermeljék ezeket a javakat. Az Egyesült Államok tavaly Kínából 505 milliárd dollár értékben vásárolt árucikkeket, a kivitele pedig 130 milliárd dollár körül alakult. A külkereskedelmi mérleget ki lehetne egyensúlyozni például azzal, ha az Egyesült Államok kevesebbet importálna Kínából, de Pekingnek csekély a beleszólása, hogy mekkora az igény árucikkei iránt az amerikai piacon. Kína tavaly több mint 70 milliárd dollárnyi értékben szállított csak mobiltelefont az Egyesült Államokba. (VG 24)

 

Donald Trump amerikai elnök felkérte a kereskedelmi minisztert, vizsgáltassa felül, hogy az autó– és autóalkatrész-import nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Wilbur Ross miniszter szerint „bizonyítékaink vannak arra, hogy az évtizedek óta külföldről behozott áruk aláásták belföldi autóiparunkat”. A Wall Street Journal meg nem nevezett kormányzati és autóipari forrásokra utalva arról írt, hogy az amerikai kormányzat új védővámok bevezetését fontolgatja nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. (MI 25)

 

Megegyezett a ZTE kínai mobileszközgyártó az Amerikai Egyesült Államok adminisztrációjával, és nagy árat, 1,3 milliárd dollárt vár büntetést kell fizetnie azért, hogy tovább működhessen. Emellett a kínai cég felülvizsgálja a vezetőségét, illetve vállalta, hogy az USA-ban gyártott alkatrészeket szerez be. Az Egyesült Államok kormánya a közelmúltban megtiltotta, hogy amerikai vállalatok csipeket vagy szoftvereket adjanak el a ZTE-nek, mert az Iránba és Észak-Koreába is értékesített amerikai komponenseket tartalmazó eszközöket. A ZTE kénytelen volt felfüggeszteni fő tevékenységeit (eddig kétmilliárd dollár bevételtől esett el), egyszersmind a vállalat léte került veszélybe. (MI 28) – A RuszAl alumíniumgyártó óriás hivatalosan is megerősítette: Oleg Gyeripaszka lemondott igazgatói tisztségéről, hogy Washington visszavonja a vele és vállalatával szemben elrendelt szankciókat. Most arról egyeztet az amerikaiakkal, hogy elfogadható-e a feketelistáról való törléshez, ha az En+ holdingban lévő 66 százalékos részét 50 százalék alá csökkenti. (VG 28) Amerika „csendőri” szerepének e látványos megnyilvánulásai kiáltó ellentétben állnak a hivatalos szabadpiaci ideológiával, és a birodalom brutális globális érdekérvényesítésének világos példái.

 

AMERIKA

 

Szabó Tibor idézi Huntington a Kik vagyunk mi? Az amerikai nemzeti identitás dilemmái című könyvének megállapítását: Az elitek jellemzően liberálisok és nemzetek feletti és alatti identitásokat preferálnak, míg a közvélemény túlnyomóan konzervatív és nacionalista. „Különösen a kormányzati, a nonprofit és a kommunikációs szférában dolgozó elitek vallanak rendkívül liberális nézeteket. Valamint a tanárok.” A rendszeres közvélemény-kutatások alapján megállapítást nyert, hogy 1970-ig a kormányzat tevékenysége 75%-ban egyezett a közvélemény preferenciáival. Ez az arány 1994-re 37%-ra süllyedt. Ebben az időszakban a kormányzatba és a legfontosabb intézményekbe vetett bizalom kétharmadról egyharmad arányra csökkent. „Az 1942 és 2002 között elvégzett 19 felmérés szerint a bevándorlás bővítését pártolók aránya soha nem emelkedett 14 százalék fölé, 1994-ben a közvélemény 72 százaléka értékelte úgy, hogy a tömeges bevándorlás komoly veszélyt jelent Amerikára. A liberális üzleti, társadalmi és politikai elitek véleménye azonban éppen ellenkező irányban változott.

 

„A növekvő bevándorlás másik oka gazdasági, mert szinte minden fejlett ország szűkében van bizonyos kategóriájú segédmunkásoknak és betanított munkásoknak, s ilyeneket a harmadik világ bármilyen számban tud szállítani.” Ez utóbbi megállapítás lényegében leplezetlenül állítja, hogy a fejlett liberális Nyugatnak szüksége van olyan modern rabszolgákra, akik elvégzik azokat a tevékenységeket, amelyeket a fejlett világ polgárainak valamilyen okból derogál, természetesen az egyetemes emberi jogok jegyében. Mivel a társadalmaknak csak egy kisebbsége liberális, a többség átneveléséhez szükség van az állam tekintélyére, joghatalmára, erőszakszervezetére is, ez pedig csak a szabadelvűség kárára érvényesülhet, ha csak ezeket a jogokat (kényszereket) részben nem delegálja (globális) liberális civil szervezetekre.

 

A migránskérdés jól demonstrálja a fenti paradoxont, a migránsok befogadását, integrálását csak az állam közreműködésével, az adófizetők pénzének felhasználásával, összességében a hétköznapi ember kárára lehet megkísérelni, ezért a liberális kormányzatok a globális civilek és a média útján erkölcsi nyomást gyakorolnak a lakosságra, hogy ellenérzéseik dacára olyan terheket vállaljanak, amelyeket jószántukból nem tennének. Amerikában ma – a liberális történelemfelfogáshoz igazodóan – átírják a történelmet, a fekete és hispano kisebbségvédelem és érzékenység jegyében minden és mindenki kikerül belőle, ami az egyedülálló amerikai politikai intézményeket jellemezte, mert nem feleltethető meg egy mai liberáldemokrata kisebbség utólag támasztott erkölcsi követelményeinek.

 

A liberális utópia megvalósítási kísérletében Kalifornia van a legelőrehaladottabb állapotban. Itt már jól körvonalazódnak a liberális antiállam jellegzetességei. A feminizmus, a homoszexuálisok, egyéb nemi identitászavarokkal bírók, a feketék, hispanok és egyéb faji kisebbségek pozitív diszkriminációjáért, a drogliberalizálásért, a fegyvertartás szigorításáért, a finanszírozott abortuszért stb. küzdők szervezetei, mozgalmai valamilyen fokban mind szemben állnak a még meglévő fehér protestáns többség identitásával és hagyományos erkölcseivel. A szembenállás lényegi eleme, hogy ezek, a magukat haladónak tekintett mozgalmak az egyenjogúság (haladás) legfőbb akadályának a fehér, hetero többség előítéletességét és hegemóniáját tartják. A valóságtól elszakadt (képmutató) liberális nézetek tömeges népszerűsítéséért, egy hamis erkölcsi fölény megteremtéséért senki sem tett többet, mint a film- és zeneipar.

 

Egyszerű példaként a filmekben az ügyész, a feddhetetlen nyomozó jellemzően fekete, a nagy hatalmú bűnöző, a korrupt rendőr fehér. Ez némi ellentmondásban van azzal a köztudomású ténnyel, hogy a börtönlakók, az erőszakos bűncselekményeket elkövetők között a feketék messze felülreprezentáltak, vagy egyes bűnözési „iparágak”, mint a kábítószer-kereskedelem, kifejezetten egyes kisebbségek kezében vannak. Kaliforniába összpontosulnak azok a nagy IT-cégek, amelyek lényegében ellenőrzés alatt tartják a teljes nyugati és nagyrészt a fejlődő világ információáramlását. Vezetésük szélsőségesen liberális nézeteket vall, amelyek óhatatlanul érvényesülnek a cégek működésében. Az adattartalmakat felhatalmazás és szabályok nélkül ellenőrzik (cenzúrázzák), az ezzel kapcsolatos letiltó döntéseik ellen nincsen jogorvoslat. Továbbá feljogosítás nélkül lehetővé teszik a korlátlan üzleti célú adathalászatot, amelyből beláthatatlanul növekvő hasznuk származik, ami lehetővé teszi bármely konkurencia felvásárlását vagy tönkretételét. (MI 26)

 

Milo Yiannopoulos, a jobboldal egyik nagy hatású megmondóembere szívesen konfrontálódik liberálisokkal, feministákkal. Szerinte nincs már lehetőség párbeszédre. A világ, ami a fejükben van, végleg elszakadt a valóságtól. Fanatikusokat nem lehet meggyőzni. Nem érdeklik őket a tények, az észérvek. Ezek az emberek nem érveléssel, hanem pszichológiai sérülésekkel, előítéletekkel és hasonlókkal jutottak el a mostani álláspontjukig. Nem lehet racionalitással legyőzni olyasmit, amit irracionalitás teremtett. Az egyetlen helyes stratégia az irracionális válasz: provokálni, nevetségessé tenni őket. A provokáció hatására megmutatják, milyenek valójában. Amikor beszédet tartott volna Kaliforniában, a Berkeley Egyetemen, felgyújtották a várost. George Soros alighanem Magyarország leghírhedtebb és legbefolyásosabb exportcikke. Magyarországon nem finanszíroz hazai terroristákat, de az Egyesült Államokban igen. Maszkos, antifa huligánokból álló bandákat fizet, akik antifasisztának nevezik magukat, pedig ők a valódi fasiszták. Felgyújtják a várost, súlyosan bántalmaznak embereket, káoszt okoznak, illetve kiűzik a libertariánus, konzervatív nézeteket a közterekről. Ez terrorizmus, amit a Nyílt Társadalom Alapítványok, Soros fizet. Ez a jelenség egészen rémisztő módon az amerikai egyetemek mindennapjainak része lett. (MH 28)

 

Szőcs László szerint a republikánusokat mindenki lesajnálta, szövegeiket, amikor hazáról és kereszténységről papoltak, vénemberek huhogásának tartotta. Arra biztatták őket: a kisebbségek körében dolgozzák le szavazói deficitjüket. Akkor viszont Donald Trump megnyerte az elnökválasztást. Tízmilliók emelték fel a hangjukat. „Nekünk húsz éve ugyanaz a feleségünk, a templomban ismertük meg. Mi nem akarjuk, hogy Ázsiába menjenek a gyárak. És spanyolul sem akarunk megtanulni. Mi azt az Amerikát kérjük vissza, amit gyerekkorunkban megismertünk és megszerettünk. És most eljött a mi napunk…” Ez volt a tömegek lázadása Amerikában, és ebben Steve Bannonnak mint ideológusnak oroszlánrésze volt. Amit mond, az nemcsak azért kap nagyobb figyelmet, mint amit egy frusztrált francia, német vagy holland ellenzéki beszél (nagyjából ugyanarról és ugyanúgy), mert Bannon a világ legfontosabb országából érkezett, hanem mert ő megcsinálta. Ma Bannon korunk hőse. Magyarországon 2010-ben ugyanaz ment végbe: a tömegek lázadása az elitekkel szemben. A kisember elunta, hogy mindig ugyanazok, az önjelölt bölcsek akarták meghatározni, mi számít progresszívnak és trendinek. Brüsszel megmondta, az amerikai nagykövetség megmondta, a valutaalap megmondta – a liberális értelmiség pedig mindezt összefoglalta. (MI 28)

 

Steve Bannon szerint az a nemzetközi konzervatív fordulat, amelyet Donald Trump és Orbán Viktor megválasztása is fémjelez, rámutat a széles körű elégedetlenségre a globális elitekkel szemben, amely megveti a dolgozó tömegeket. Trump elnök America First programja nem elkülönülést hirdet, sőt szükségük van helyi szövetségesekre, például Magyarországra, szemben a globális elitekkel, amelyek nem aktív partnerségben gondolkodnak. (Csak sajnos Bannont már kirúgták, Trump pedig ugyanannak a hadiipari lobbinak ill. neokon elitnek vált foglyává, amelynek az ifjabb Bush.) (MI 24) Bannon az új európai mozgalom vezéregyéniségének nevezte Orbán Viktort, akit szerinte azért támadnak, mert világpolitikai szereplővé vált. A populista nacionalizmus két vezetője Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor. A korábbi vezető kormánystratéga hősnek tartja a magyar miniszterelnököt, aki megelőzte Trumpot. A Magyarország déli határát védő kerítésről úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok örülne, ha ilyen védelme lenne. Orbán Viktor megmentette Magyarországot attól, hogy átjáróház legyen. (MH 25)

 

Ben Cardin szenátor az Orbán-kormány politikáját erős szavakkal bíráló közleményt tett közzé. Szerinte Budapest szépsége eltakarja, hogy Magyarországon terjed a félelem légköre. Az elmúlt nyolc évben a Fidesz a többségi uralmat próbálta meg demokráciaként feltüntetni. (Pedig az a kisebbség uralma, nem? Kétségtelenül sokfelé az…) Eltűnt a médiapluralizmus (a felel-fele már diktatúra, a 90 százalék liberális fölény demokrácia volt), a kormány kedve szerint válogat a vallások között, például diszkriminálja a Magyar Evangéliumi Testvérközösséget, hiányoznak a demokráciában nélkülözhetetlen fékek és ellensúlyok. Orbán Viktor gazdaggá teszi saját barátait és családtagjait. A kormány újracentralizációs törekvése nyomán a gazdaság mind nagyobb része kerül az állam vagy a kormányfő cimboráinak ellenőrzése alá. A Fidesz a képviselői helyek kétharmadának 2010-es megszerzése után úgy alakította át a választási törvényt, hogy ezután mindig ez az eredmény jöjjön ki. (Vicces ennek az amerikainak a „tájékozottsága”, hogy az mennyire összecseng a Népszava szlogenjeivel…) (Nv 26)

 

Heather Conley (George W. Bush elnöksége idején a külügy európai ügyekben illetékes államtitkára) és Charles Gati a Washington Postban az amerikai külpolitika fordulata miatt aggódik. Az írás apropóját Wess Mitchell és Steve Bannon szinte egyidejű budapesti felbukkanása adja. Mitchell megpróbálta kibékíteni a magyar miniszterelnököt. „A 30-as években sem jött be, és ma sem fog”. Ez a szerzők szerint annak az eddig kétpárti támogatást élvező külpolitikának a feladása, amely jutalmazta az együttműködést és helytelenítette az amerikai érdekekkel és értékekkel való szembefordulást. Ehelyett most magas szintű találkozók ígéretével és a bírálat visszafogásával próbálják elérni, hogy „a tekintélyelvű rezsim javítson magatartásán”.

 

A váltás első jeleként május 15-én John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó fogadta Megyesy Jenőt, aki az amerikai ügyekben Orbán Viktor főtanácsadója. A közeli napokban az amerikai külügyminiszter fogadni tervezi Szijjártó Pétert, aki az utóbbi másfél évben hétszer járt úgy Washingtonban, hogy megtagadták tőle ezt a lehetőséget. Gatiék szerint Magyarországon sokan nem értik ezt az új amerikai politikát. Budapesten nagy többségben, vidéken erős kisebbségben vannak „a nyugati típusú demokrácia hívei”. Számukra a békítgetés, csitítgatás politikája egyenértékű a cserben hagyással. „Azok, akiket sért, vagy akik szerint szégyenletes a kormányzat antiszemita diskurzusa és a liberális normák elleni hadjárat, egy másfajta Amerikára vágynak”. (Nv 28) Pech…

 

A VILÁG TÖBBI RÉSZE

 

Donald Trump lemondta Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel Szingapúrba tervezett megbeszélést. Arra hivatkozott, hogy Kim Dzsong Un legutóbbi nyilatkozatai „borzasztó dühöt és ellenségességet” tükröztek, így a helyzet nem alkalmas a tárgyalásra. Szöult meglepte Trump levele. „Próbálják kitalálni, hogy mi Trump szándéka ezzel”. Mélységes csalódottságának adott hangot az ENSZ-főtitkár. António Guterres sürgette a feleket: folytassák a párbeszédet. (Nv 25) A csúcstalálkozó lemondását egy magas rangú észak-koreai tisztviselő, Cso Szon Hui megjegyzése válthatta ki, de a lavinát végső soron az amerikai alelnök indította el. Mike Pence azt találta mondani, hogy Észak-Korea könnyen úgy végezheti, mint Líbia, ha nem mond le atomprogramjáról. Pence nyilatkozatát Cso ostobának, magát Pence-t pedig politikai fajankónak nevezte, és kijelentette: Észak-Korea nem fog könyörögni a párbeszédért. Pedig Phenjan külföldi újságírók jelenlétében leszerelte nukleáris kísérleti telepét Punggje-riben, ahol hat kísérleti atomrobbantását korábban végrehajtotta. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség azt írta, teljesen felszámolták a létesítményt annak érdekében, hogy Phenjan mindenki számára átláthatóan bizonyítsa, felhagyott a kísérleti atomrobbantásokkal. (MI 25)

 

Miután Trump „lefújta” a csúcsot, másnap azonban közölte, mégis van rá esély, majd meglepetésként jött a hír, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozott Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. A 38 North nevű, Észak-Koreára specializálódott szakportál főszerkesztője azt nyilatkozta a The Guardiannek: „Stratégiailag nagyon okos lépés volt Kimtől, hogy meghívta Munt egy személyes találkozóra. Ezzel egy nagyon barátságos, a diplomáciai megoldást preferáló államférfi képét sugározza”. Mun Dzse In jelezte: az észak-koreai vezető aggódik, mert egyelőre nincs washingtoni garancia arra, hogy amennyiben országa lemond a nukleáris fegyverekről, a rezsim túléli azt. Kim számára nem világos, hogy az országa valóban megbízhat-e az Egyesült Államokban. (Hogyne. Amerika betartja a szerződéseit. Ha pillanatnyi érdekei úgy kívánják. Ld. Irán.) (Nv 28)

Rónay Tamás szerint az irániak fenyegetve érzik magukat. Mindez két traumatikus élményre vezethető vissza. 1953-ban a brit és az amerikai titkosszolgálat puccsal döntötte meg a frissen megválasztott miniszterelnököt, Mohamed Moszadeget, ami lehetővé tette, hogy a sah visszatérjen a hatalomba. A kormányfő 1951-ben államosította az ország olajiparát. Washingtont az is aggasztotta, hogy a perzsa állam kiváló kapcsolatokra törekedett a Szovjetunióval. Ezt mindmáig az ország életébe való valóban súlyos beavatkozásként értékelik a helyiek. A másik traumát az öbölháború jelentette Irán számára. Az országot megtámadta Irak. Nyolc évig tartott a háború, s az arab államok egyöntetűen Bagdadot támogatták. Az amerikaiak iráni hajókat süllyesztettek el. Amikor 1988-ban Szaddám Huszein mérgesgázt vetett be az Iránt támogató kurdok ellen, a nyugat nem tiltakozott különösképpen, sőt.

Néhány éve olyan CIA dokumentumok kerültek elő, amelyekből egyértelműen kiderült, az amerikai hírszerzés már a háború első éveiben tudott arról, hogy Irak vegyifegyverek bevetésére készül. Az amerikaiak műholdfelvételekkel is segítették Bagdadot még úgy is, hogy sejtették: Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverek bevetésére használja fel a hírszerzési információkat. Az irániak mindenkitől tartanak, senkiben sem bíznak. Teherán azonban nem hisz abban, hogy az iszlám állam modelljét a térség bármely másik államára rá tudná erőltetni. Még a keményvonalas síiták sem reménykednek ebben. A perzsa állam vezetőinek meggyőződése: csak akkor kerülhető el, hogy megismétlődjön az 1980-1988 közötti háború, ha sakkban tartják a potenciális ellenfeleket. Ha a kormányzat bizonyos milíciákat támogat a térségben. A cél ugyanis az, hogy a konfliktusokat minél távolabb játsszák le egymás között a felek, s ne Irán területén.

Forrás: 

TÜPOSZ

Kiadói-, Reklám- és Szolgáltató Betéti Társaság

1038 Budapest, Óbor köz 1

e-mail: kromeri@t-online.hu

Tel: 06 20 227 03 44

Adószám: 28681867-1-41