A munka törvénykönyve módosítását kezdeményezik munkavállalói érdekvédelmi szervezetek a vasárnapi bérpótlékra jogosult munkavállalók körének egyértelműsítése érdekében – jelentette be három szervezet közös sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kijelentette: az utóbbi napokban napvilágot látott értesülésekkel szemben nem jár mindenkinek a vasárnapi bérpótlék. A Kúria legutóbbi jogszabály-értelmezése kapcsán a szakszervezetek között is vita alakult ki. A Munkástanácsok álláspontja szerint az idén augusztus elsejétől megváltozott szabályozás és az elhíresült Kúria-jogértelmezés – miszerint nem feltétlenül jár az 50 százalékos vasárnapi pótlék a hétvégén is üzemelő bevásárlóközpontok kereskedőinek – együttes hatásaként százezrek eshetnek el a vasárnapi munkavégzés után járó pluszpénztől.
A jelenlegi jogi környezetet egyértelművé kell tenni, ennek érdekében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) és a Szabadságvédő Alapítvánnyal közösen törvénymódosító javaslatot készítettek, amelyet eljuttattak a KDNP-hez – hangsúlyozta.
Aggodalommal fogadták a Kúria döntését, amely a régi és az új törvény önkényes együttes alkalmazásán alapul – mondta Pethő Annamária, a Szabadságvédő Alapítvány (SZAVA) elnöke. Hozzátette: a vitatható jogértelmezés joggyakorlattá szilárdulása sértené a kereskedelemben dolgozók jogait, és hátrányos megkülönböztetést valósítana meg a plázákon kívül működő kisebb kereskedelmi egységek javára. Arra kérik az Országgyűlést, hogy egyértelműsítse a vonatkozó törvények szabályait. Ismertetése szerint szükséges lenne egy átmeneti rendelkezés beiktatása, amely a régi törvény alapján elbírálandó ügyekben kizárja a mostani eseti döntés vitatható jogértelmezésének megismétlődését. Másrészt az új törvényben pontosítani kell, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál végzett vasárnapi munka után minden esetben jár a bérpótlék.
Nyitrai Károly, a Munkástanácsok és a KDFSZ jogi szakértője szerint több százezer dolgozó vasárnapi bérpótléka kerülhet veszélybe azért, mert a Kúria a felsorolt csoportok egyikét – a rendeltetésénél fogva vasárnap is működő üzlet fogalmát – újraértelmezte a bevásárlóközpontok tekintetében. Ez az értelmezés később kiterjeszthető lehet nagy multinacionális vállalatok kereskedelmi egységeire is. A megoldás az ügyvéd szerint az lenne, ha a vasárnapi bérpótlék személyi hatályát kiterjesztenék, vagy a rendeltetés szerint vasárnap is működő munkáltatók köréből egyértelműen kizárnák a kereskedelmi ágazatban dolgozókat.
Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a törvény augusztusi módosítása, és a Kúria döntése azt támasztotta alá, hogy a helyzet nem egyértelmű. Hangsúlyozta: a törvénymódosítással szeretnék elérni, hogy félreértelmezhetetlen legyen az, hogy az 50 százalékos vasárnapi műszakpótlék minden munkavállalónak jár.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kijelentette: az utóbbi napokban napvilágot látott értesülésekkel szemben nem jár mindenkinek a vasárnapi bérpótlék. A Kúria legutóbbi jogszabály-értelmezése kapcsán a szakszervezetek között is vita alakult ki. A Munkástanácsok álláspontja szerint az idén augusztus elsejétől megváltozott szabályozás és az elhíresült Kúria-jogértelmezés – miszerint nem feltétlenül jár az 50 százalékos vasárnapi pótlék a hétvégén is üzemelő bevásárlóközpontok kereskedőinek – együttes hatásaként százezrek eshetnek el a vasárnapi munkavégzés után járó pluszpénztől.
A jelenlegi jogi környezetet egyértelművé kell tenni, ennek érdekében a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) és a Szabadságvédő Alapítvánnyal közösen törvénymódosító javaslatot készítettek, amelyet eljuttattak a KDNP-hez – hangsúlyozta.
Aggodalommal fogadták a Kúria döntését, amely a régi és az új törvény önkényes együttes alkalmazásán alapul – mondta Pethő Annamária, a Szabadságvédő Alapítvány (SZAVA) elnöke. Hozzátette: a vitatható jogértelmezés joggyakorlattá szilárdulása sértené a kereskedelemben dolgozók jogait, és hátrányos megkülönböztetést valósítana meg a plázákon kívül működő kisebb kereskedelmi egységek javára. Arra kérik az Országgyűlést, hogy egyértelműsítse a vonatkozó törvények szabályait. Ismertetése szerint szükséges lenne egy átmeneti rendelkezés beiktatása, amely a régi törvény alapján elbírálandó ügyekben kizárja a mostani eseti döntés vitatható jogértelmezésének megismétlődését. Másrészt az új törvényben pontosítani kell, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál végzett vasárnapi munka után minden esetben jár a bérpótlék.
Nyitrai Károly, a Munkástanácsok és a KDFSZ jogi szakértője szerint több százezer dolgozó vasárnapi bérpótléka kerülhet veszélybe azért, mert a Kúria a felsorolt csoportok egyikét – a rendeltetésénél fogva vasárnap is működő üzlet fogalmát – újraértelmezte a bevásárlóközpontok tekintetében. Ez az értelmezés később kiterjeszthető lehet nagy multinacionális vállalatok kereskedelmi egységeire is. A megoldás az ügyvéd szerint az lenne, ha a vasárnapi bérpótlék személyi hatályát kiterjesztenék, vagy a rendeltetés szerint vasárnap is működő munkáltatók köréből egyértelműen kizárnák a kereskedelmi ágazatban dolgozókat.
Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke szerint a törvény augusztusi módosítása, és a Kúria döntése azt támasztotta alá, hogy a helyzet nem egyértelmű. Hangsúlyozta: a törvénymódosítással szeretnék elérni, hogy félreértelmezhetetlen legyen az, hogy az 50 százalékos vasárnapi műszakpótlék minden munkavállalónak jár.
Forrás: Mti
Fotó: MNO