Az Európai Szociális Karta 4. cikke az alábbiakat fogalmazza meg:

„A méltányos díjazáshoz való jog tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében a Felek vállalják, hogy:

1.) elismerik a dolgozók jogát olyan díjazáshoz, amely nekik és családjuknak tisztes életszínvonalat biztosít;

2.) elismerik a dolgozók jogát a megnövelt díjazáshoz túlmunka esetén, ez alól csak meghatározott esetek lehetnek kivételek;

3.) elismerik valamennyi férfi és nő jogát az egyenlő bérezéshez egyforma értékű munka végzése esetén;

4.) elismerik valamennyi dolgozó jogát ahhoz, hogy a foglalkoztatásuk beszüntetése esetén erről ésszerű időn belül kapjanak előzetes értesítést;

5.) a bérekből csak abban az esetben engednek levonni, és csak a nemzeti törvények vagy előírások által meghatározott mértékben, ha azokat rögzített kollektív megállapodások vagy döntőbírósági ítéletek írják elő.

Ezen jogok gyakorlását szabadon aláírt kollektív szerződések, törvényes bérmegállapító mechanizmus vagy az országos viszonyoknak megfelelő egyéb eszközök révén kell elérni.”

Mi szakszervezeti vezetők úgy ítéljük meg, ha az előbbiek teljesülnek egy munkahelyen, akkor ott a foglalkoztatás terén már komoly gondok nem lehetnek. Valószínűleg teljesül a Tisztes Munka fogalma és értelme!

De mit is értünk Tisztes Munkán?

Mielőtt erre válaszolnánk, szeretném, ha egy kicsit visszanéznénk a múltba. A Rómaiak azt mondták „Kenyeret és cirkuszt”, a kapitalizmus proletárjai „Munkát, kenyeret” követeltek, míg a rendszerváltás utáni munkanélkülijeink „Munkát, méltóságot” akartak.

Itt kell megemlíteni, hogy II. János Pál pápa Laborem Exercens (Munkát végezve) kezdetű enciklikája, amit XIII. Leo pápa Rerum Novarum (Új dolgaink) kezdetű enciklikájának 90. évfordulójára adott ki, sokat foglalkozott a munkát végző ember méltóságával.

A tisztes munkát, mint fogalmat 1999-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmazta meg, és kezdte elterjeszteni. Ehhez csatlakozva a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) 2008. óta szervezi meg minden évben, a Tisztes Munka Világnapját (WDDW) október 7-én, és hívják fel a figyelmet arra, hogy munkavállalók milliói dolgoznak tisztességtelen munkafeltételek és munkakörülmények között.

A tisztes munka fogalma nem mai keletű, amióta a munkaerőnek ára van, ez a fogalom benne a köztudatban, minden nemzet szóhasználatában. A magyar nyelvben a tisztes munka a becsületesen elvégzett munkát jelent, ami biztos megélhetést biztosít a munkát végző embernek és családja számára is. Ezt a rövid megfogalmazás, kicsit bővebben kifejtve a dolgozó emberek legfőbb céljait foglalja magában, úgymint:

  • a produktív munkavégzés lehetőségét, amely tisztes jövedelmet biztosít,
  • ezáltal a jövedelme rendszeres biztonságot és szociális védelmet nyújt a munkavállalóknak és családjaiknak is,
  • a munkája megfelelő víziót biztosít a személyes fejlődésre, támogatja a társadalmi integrációt,
  • biztosítja a véleménynyilvánítás és a szervezkedés jogát és szabadságát,
  • támogatja és biztosítja a munkavállalók azon jogát, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában,
  • egyúttal kezeskedjen az egyenlő lehetőségekről és bánásmódról mindenki számára.

Tehát akkor beszélhetünk tökéletes foglalkoztatásról, ha a tevékenység során a munkavállalói jogok nem sérülnek.

Óvatosan, de elég hangosan felteszem a kérdést: minden magyar munkahely elérte már ezt a szintet, ezt az állapotot?!

Nagy sajnálattal és meggyőződéssel válaszolhatjuk, hogy NEM!

A javuló tendenciák ellenére is megállapítható, hogy az tökéletes munkahelyi foglalkoztatás még várat magára hazánkban.

Ezért mi, választott Munkástanács tisztségviselők fontosnak és szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy – természetesen nem csak a munkavédelem vonatkozásában – az ideális foglalkoztatás egyben a jogszerű foglalkoztatást is kell, hogy jelentse.

Munkavédelmi szakember szemével nézve, a „tisztes” „méltányos”, a „tisztességes”, az ideális” jelzők kicserélhetők a „jogszerű” jelzőre is!

Munkavédelmis szemmel, elsődleges érdek a munkahelyi balesetek és megbetegedések megelőzése. Ezt általában mindkét fél (munkáltató, munkavállaló) szem előtt tartja, és egyet is ért vele. De az ideális/jogszerű állapot csak akkor valósulhat meg, ha mindkét fél be is tartja a rá vonatkozó szabályokat. Szabályok pedig bőségesen vannak. A szabályok betartásának elsődleges feltétele a szabályok ismerete és rendszerszerű alkalmazása.

Felmérések adatai szerint a versenyképes jövedelem mellett egyre gyakrabban kerülnek megemlítésre a munka világába belépő fiatalabb generációk részéről egyéb körülmények is, amelyeket fontosnak tartanak, így:

  • a munka elismertsége,
  • a megfelelő munka- és magánéleti egyensúly,
  • és a munkahelyi stresszmentes környezet,

A fluktuáció és hazai munkaerőhiány miatt a munkavállalók körében előtérbe kerültek a rugalmas és egyben biztonságos foglalkoztatási feltételek és a jó munkahelyi légkör.

Fontos szerepet játszik a digitalizáció világában a folyamatos személyes fejlődés lehetősége is, mivel a magyar munkavállalók nagyon kis része részesül munkahely által nyújtott képzésben.

Az előbbiek figyelembevételével és az új kihívásokhoz igazodva, a „Tisztes Munka”, körülményeinek megteremtésében a szakszervezetek kulcsszerepet játszanak. Tehát a szakszervezeteknek az a feladata, hogy – de ne csak ezen a napon –hogy felhívják a kormányok, a döntéshozók figyelmét:

  • a Tisztes Munkára,
  • az elszegényedés megelőzése érdekében a foglalkoztatás növelésére, a munkahelyteremtés fontosságára, vagyis a földön lehetőleg minden embernek legyen munkája, amelyből biztosíthatja alapvető megélhetését,
  • a különböző, gazdasági növekedést hozó döntéseik középpontjába mindig az embert helyezzék.

Sokszor halljuk azt az érvet, hogy az országok nem engedhetik meg maguknak a magasabb béreket és jobb feltételeket, de ez rövidlátó gondolat. A történelem során, sokszor és sok helyen cáfolták a megvalósult, hosszabb távú eredmények.

Meggyőződésem, hogy a globális szegénység leküzdése csak tisztes munka által lehetséges.

A fentiek értelmében a Munkástanácsok Országos Szövetsége kéri, hogy a Kormányunk október 7-ét, a Tisztes Munka Világnapját hivatalosan is elismerje és a hazai emléknapok sorába emelje.

  1. október 07.

Perényi József

MOSZ-SZT elnök