A Munkástanácsok Országos Szövetsége álláspontja szerint a magyar bérek uniós összehasonlítása önmagában, kizárólag a minimálbér nominális adatai alapján nem ad teljes képet. A bérfolyamatok megítélésekor indokolt figyelembe venni a bérek növekedési ütemét, az érintett munkavállalók körét, valamint az effektív minimálbér mutatóját, amelyek együtt árnyaltabb és pontosabb képet rajzolnak a hazai jövedelmi viszonyokról.
Az Index cikke:
„Aki a minimálbérrel számol az effektív minimálbér helyett, az vagy téved, vagy szándékos hangulatkeltést folytat” – mondta az Indexnek Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A kijelentés hátterében az Eurostat friss adatai állnak. Bár a januári 11 százalékos emelés az idei évben a legnagyobb volt az Európai Unióban, a magyar minimálbér összege így is a negyedik legalacsonyabb az uniós rangsorban. A kormány szerint azonban az egyszerű összevetés félrevezető: a bérek növekedési üteme, az érintettek köre és az úgynevezett effektív minimálbér egészen más képet rajzol a magyar bérfolyamatokról.
Bár a januári 11 százalékos emelés az idei évben a legnagyobb volt az Európai Unióban, a magyar minimálbér ezzel együtt is csak a negyedik legalacsonyabb az uniós rangsorban. Ez derül ki az Eurostat napokban közzétett, 2026 elejére vonatkozó összehasonlításából. A minimálbér januártól bruttó 322 500 forintra, nettó 214,6 ezer forintra emelkedett. Az uniós statisztikai hivatal számításai szerint ez 838 eurónak felel meg 2026 januárjában. Ez látványos javulás a tavalyi helyzethez képest. Egy évvel korábban még csak 707 euró volt a magyar minimálbér, amivel az ország akkor a harmadik legalacsonyabb helyen állt az EU-ban.
Az euróban számolt növekedést nem csak a bérmegállapodás segítette. A javuláshoz hozzájárult az is, hogy a forint mintegy 6,5 százalékkal erősödött az euróval szemben az elmúlt évben. Az Eurostat adatai szerint az EU 27 tagállamából 22 országban létezik törvényben rögzített minimálbér. Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország nem alkalmaz ilyen szabályt. A januári adatok alapján tehát a magyar minimálbér 838 euró volt.
Ennél alacsonyabb összeget mértek Romániában (795 euró) és Lettországban (780 euró), míg a legalacsonyabb minimálbér továbbra is Bulgáriában volt, 620 euróval.
A témában megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát, Czomba Sándort. Az államtitkár szerint mindenekelőtt érdemes tisztázni az alapfogalmakat, mert – mint mondta – „aki a minimálbérrel számol az effektív minimálbér helyett, az vagy téved, vagy szándékos hangulatkeltést folytat”. Az államtitkár ezzel arra utalt, hogy többen az Eurostat adatait úgy értelmezték – vagy éppen úgy emelték ki –, mintha Magyarország továbbra is az uniós sereghajtók között lenne a minimálbér alapján, miközben szerinte ez a megközelítés félrevezető képet ad a valós helyzetről.
Miért félrevezető az egyszerű uniós összevetés?
„Először is rögzítsük: 2010 óta a minimálbér 73 500 forintról 322 800 forintra emelkedett, a bruttó átlagkereset 202 ezer forintról közel 800 ezer forintra nőtt, miközben a nettó átlagkereset átlépte az 500 ezer forintot, ami óriási eredmény. Ezalatt az idő alatt 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, így ma közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, vagyis szinte teljes a foglalkoztatottság” – mondta az államtitkár az Indexnek.
Czomba Sándor szerint önmagában is jelentős eredmény, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági környezet, a háború elhúzódása és a tavaly mindössze 0,3 százalékos GDP-növekedés ellenére a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek 2026-ra 11 százalékos minimálbér-, illetve 7 százalékos garantált bérminimum-emelésben tudtak megállapodni. Az egyezség kézzelfogható hatása a pénztárcákban is megjelenik. Az emelésnek köszönhetően a minimálbért keresők havonta nagyjából 32 ezer forinttal, míg a garantált bérminimumon foglalkoztatottak mintegy 24 400 forinttal vihetnek haza többet.
Kiemelte, hogy
mindezen eredmények ellenére egyes sajtóorgánumok – szakmaiatlan módon – úgy tálalják az Eurostat statisztikáit, hogy uniós összehasonlításban Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a minimálbér összege.
Szerinte a valós képet az effektív minimálbér mutatja meg, ami egy súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. Magyarországon – az európai uniós országok között egyedülálló módon – kétlépcsős a legkisebb keresetek összege.
Az államtitkár szerint ezért az uniós országokkal való valós összehasonlításnál nem hagyható figyelmen kívül a garantált bérminimum sem. Ez különösen indokolt, mivel teljes munkaidőben közel kétszer annyian dolgoznak garantált bérminimumért, mint minimálbérért, így ez a bérszint jóval több munkavállaló tényleges jövedelmét tükrözi. Az effektív minimálbér 2026 elején 355 645 forint, 8,2 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest.
Az effektív minimálbér euróban számolt összege alapján Magyarország az európai Unió azon 22 országának rangsorában – ahol van minimálbér – a 17. helyet foglalja el.
„A még pontosabb összehasonlítás érdekében figyelembe kell venni az országok közötti árszínvonal-különbségeket is. Ennek kiszűrésére szolgál a vásárlóerő-egység, ezzel számolva a magyar effektív minimálbér a 14. helyet foglalja el a 22 uniós ország rangsorában” – emelte ki az Indexnek a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Kevés minimálbéres, erős bérfelhajtó hatás
A kormány szerint a magyar minimálbér nemcsak szintjét, hanem növekedési ütemét tekintve is kiemelkedő uniós összevetésben. 2010 óta a minimálbér reálértéke – a harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) számolva – több mint 120 százalékkal nőtt. Ez a dinamika az EU-s rangsorban a negyedik helyre elég, míg a V4-országok között a legmagasabb növekedési ütemnek számít. A minimálbér értékelésénél nemcsak az összeg számít, hanem az is, hogy a munkavállalók mekkora része dolgozik ezen a bérszinten.
Magyarországon a minimálbéren foglalkoztatottak aránya a teljes létszám 5 százalékát sem éri el, ami kifejezetten alacsonynak számít uniós összevetésben.
Ezzel szemben Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban jóval magasabb a minimálbéren dolgozók aránya, bőven 10 százalék felett. A különbség nagyságát jól mutatják a számok: a 19 milliós Romániában az 5,7 millió foglalkoztatottból 844 ezer fő keres minimálbért, míg Magyarországon a 4,7 millió foglalkoztatottra mindössze 225 ezer minimálbéres jut.
Egyébként a minimálbér emelése nemcsak az érintettek fizetését növeli, hanem érezhető „tolóhatást” gyakorol a magasabb bérkategóriákban dolgozók keresetére is. Ez a hatás hozzájárul ahhoz, hogy szélesebb munkavállalói rétegek bérszínvonala emelkedjen, nem kizárólag a legalacsonyabb keresetűeké. Czomba Sándor végezetül kiemelte, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a bérek, különösen a legkisebb jövedelmek folyamatos emelése mellett. A cél változatlan: a következő években a minimálbér érje el az 1000 eurót, miközben a bruttó átlagkereset az 1 millió forintos szintet.
Forrás: index.hu