A munkavállalókat érintő legfontosabb európai jogalkotási tervek és eredmények alapja jelenleg a Szociális Jogok Európai Pillére.

2017-ben fogadta el az Európai Unió a Szociális Jogok Európai Pillérét, amely húsz kulcsfontosságú elvet határozott meg az egyenlőség, a legmagasabb szintű munkakörülmények és a széles körű szociális védelem területén. A húsz alapelv gyakorlati megvalósulása érdekében az Európai Bizottság Cselekvési Tervet fogadott el, amely 2030-ig elérendő konkrét kezdeményezéseket fogalmazott meg az Európai Unió számára.  A Cselekvési Terv jogalkotási és politikai aktusokat határozott és határoz meg folyamatosan a célok elérése érdekében.

A Cselekvési Terv munkavállalókat érintő jogalkotási javaslatai közül több már megvalósult (átlátható és kiszámítható munkafeltételek, megfelelő minimálbér, átlátható bérezés), míg folyamatban van jelenleg is a platformmunkát végzők munkafeltételinek javítását célzó irányelv elfogadása. Három további kérdésben pedig (távmunka, Európai Üzemi Tanácsok, szakmunkásképzés) az európai szociális partnerek kívánják szociális partneri megállapodásban meghatározni az egységes európai szabályokat, amelyek ezt követően kerülhetnek irányelvben való kihirdetésre.

  1. A Szociális Jogok Európai Pillérének Cselekvési Terve alapján eddig elfogadott európai jogszabályok
  1. 2019/1152 irányelv az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről.

Az irányelv átvételének határideje 2022.augusztus 1-e volt.

Az irányelv célja a munkavállalók széleskörű írásbeli tájékoztatása a munkakörülményeikről, továbbá a munkaszerződés minimumkövetelményeinek (pl. próbaidő, költségmentes képzési lehetőségek biztosításának szabályozása, egyes munkaidőbeosztástok szabályozása) meghatározása volt.

Az irányelv átvétele a magyar jogba időközben megtörtént, s az új rendelkezések 2023. január 1-től léptek hatályba.

  1. 2022/2041 irányelv az Európai Unióban alkalmazandó megfelelő minimálbérekről, amely irányelvet november 15-ig kell átültetni a tagállami jogokba. Az irányelv nem ír elő egységes mértékű európai minimálbért minden egyes tagállam számára, így a minimálbér mértéke tagállamonként eltérő lehet.

               Az irányelv két alapvető célt fogalmaz meg:

  • legyen minden tagállamban kötelezően megfelelő minimálbér. A minimálbér mértéke akkor megfelelő, ha az az adott országban biztosítja a tisztességes életszínvonal elérését. Ez a tisztességes szint az irányelv javaslata szerint vagy az átlagkeresetek 60 %-át, vagy az ún. medián átlagkeresetek 50 %-át kell, hogy elérje. Ennek eléréséhez az irányelv konkrét kritériumok figyelembevételét is meghatározza.
  • a megfelelő minimálbér meghatározásához legyenek megfelelő eljárások: a minimálbér törvényi meghatározása során a szociális partnerek bevonásának biztosításával, elsősorban azonban az ágazatközi vagy/és ágazati kollektív tárgyalások erősítésével. Ez az eljárás akkor megfelelő, ha a kollektív tárgyalások általi lefedettség eléri a 80 %-os küszöbértéket. Ahol ez a szint még nincs meg, ott a lefedettséget növelő cselekvési tervet kell kidolgozni a szociális partnerek bevonásával. Az eredményekről rendszeresen be kell számolni az Európai Bizottság felé.
  1. 2023/970/EU irányelv a férfiak és nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elve alkalmazásának a bérek átláthatósága és végrehajtási mechanizmusok révén történő megerősítéséről (ún. transzparencia irányelv).

              Az irányelv átvételének határideje: 2026. június 7.

Az irányelv célja a férfiak és nők munkahelyi bérezése közötti bérdiszkrimináció megszüntetése, amely célt a bérekre vonatkozó munkáltatói információs kötelezettség szabályozásával kívánja elérni az irányelv. Ennek eléréséhez konkrét kötelezettségeket határoz meg az irányelv a munkáltatók számára.

Az új szabályok kötelezővé teszik a munkáltatók számára, hogy már az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztassák az álláskeresőket a meghirdetett állás után járó kezdeti fizetésről vagy annak bérezési sávjáról. A munkáltatók ugyanakkor nem kérdezhetik meg a pályázókat a korábbi fizetéseikről.

A munkavállalóknak joguk lesz ahhoz, hogy munkáltatójuktól tájékoztatást kérjenek:

  • az azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók kategóriáinak átlagos bérszintjéről nemek szerinti bontásban
  • a béremelés és az előléptetés meghatározására szolgáló kritériumokról, amelyeknek objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.

A munkáltatóknak rendszeres jelentéstételi kötelezettségük lesz (250 fő munkavállaló felett évente, 100 fő felett három évenként) az illetékes hatóságok felé a nők és férfiak bére közötti különbségről, amely, ha eléri vagy meghaladja az 5 %-ot, a munkáltatóknak intézkedéseket kell kidolgozniuk – a munkavállalók képviselőinek bevonásával – az objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal nem indokolható különbségek megszüntetésére.

Bérdiszkrimináció esetén az érintett munkavállalók kártérítést kérhetnek bírósági úton a munkáltatótól a bérkülönbség kiegyenlítésére.

 A Cselekvési Terv alapján folyamatban lévő jogalkotás

  1. Platformmunka

Az Európai Bizottság 2021. decemberében terjesztette elő irányelv javaslatát a platformmunka egységes európai uniós szabályozásáról, amely kérdésben az Európai Tanács 2023. június 12-én fogadta el az álláspontját. A javaslat az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően kerülhet irányelvként kihirdetésre.

A javaslat célja a platformmunkát (digitális munkaplatformokon keresztül történő munkavégzés) végzők munkakörülményinek javítása, ezen belül elsősorban az, hogy ezek a foglalkoztatottak is élhessenek a munkavállalói jogokkal.

A javaslat két alapvető kérdéssel foglalkozik:

  • a platformmunkát végzők foglalkoztatási viszonyának meghatározásával és
  • a mesterséges intelligencia/algoritmusok szerepével a „munkáltatói” döntések meghozatalában.

A platformmunkát végzők ma általában úgynevezett önfoglalkoztatók, akik azonban sok szempontból munkavállalói kötelezettségeket kell, hogy betartsanak. A Javaslat ezért meghatározza azokat a kritériumokat (hét kritérium), amelyekből, ha három kritérium (pl. felső határa van a dolgozó által megkereshető pénznek, korlátozott az elvégzendő munka visszautasításának lehetősége a dolgozó számára, valamint szabályok vonatkoznak a dolgozó megjelenésére és magatartására vonatkozóan) megtalálható a platformmal való kapcsolat során, akkor vélelmezni kell a munkaviszony fennállását, s a digitális platformot terheli a bizonyítási kötelezettség, ha azt állítja, hogy mégsem áll fenn munkaviszony. A munkaviszonynak minősülő platformmunka esetén a munkát végzőt megilletik az egyéni és kollektív munkavállalói jogok és a munkavállalóknak biztosított szociális védelem is.   

A digitális platformok algoritmusokat használnak a munka szervezésére, irányítására. A Javaslat célja, hogy növelje ezek működésének átláthatóságát, biztosítsa a munkakörülmények és az algoritmusok emberi ellenőrzését, továbbá garantálja a munkát végzők számára az automatizált döntések megtámadásának jogát.

  1. Távmunka és a lekapcsolódáshoz való jog

2022 szeptemberében indult el az európai szociális partnerek közötti tanácskozás a távmunkáról és ehhez kapcsolódóan a lekapcsolódáshoz való jogról, amelynek eredményeképpen – ha a tárgyalások megállapodással járnak – ezt a megállapodást a szociális partnerek közös kérésére az EU Bizottság irányelvként hirdetheti ki.

A tárgyalások célja az európai szociális partnerek korábbi távmunka megállapodásának újra szabályzása a korábbi szabályozástól eltelt idő alatt történt óriási digitális fejlődés által fellépett új szempontok és jelenségek, gyakorlatok figyelembevételével. A lekapcsolódás joga mellett lényeges kérdésként határozták meg a szociális partnerek a következőket: a távmunka új, szélesebb fogalma. a távmunka önkéntessége, a távmunka során a munkavállalónál felmerült költségek viselése, a távmunkát végzők elszigeteltségének megszüntetése, a munkáltató telephelyén dolgozókkal szembeni diszkrimináció elkerülése minden téren, a távmunkát végzők kollektív jogainak biztosítása, az adatvédelem kérdései, a munkavállaló egészségének és biztonságának sajátos szabályai.

A tárgyalások még nem zárultak le, néhány alapvető kérdésben jelenleg nincs megegyezés.

Amennyiben a megállapodás ebben az évben nem jön létre, akkor a szabályozás joga visszaszáll az Európai Unió hivatalos jogalkotó szerveire. Az Európai Bizottság tervei között szerepel a lecsatlakozáshoz való jog szabályozása.

  1. További európai szociális párbeszéd eljárások előkészítése

Két további kérdésben kérték az Európai Bizottságtól az európai szociális partnerek a szabályozás lehetőségét: Az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv korszerűsítése kérdésében, továbbá egy teljesen új területen, a szakmunkásképzés szabályozásában.

Mindkét kérdésben együttesen kérték a szociális partnerek a „jogalkotási folyamat” átvételének lehetőségét az Európai Bizottságtól.

A tárgyalások még nem kezdődtek el.

Az ETUC (Európai Szakszervezeti Szövetség) célja a tárgyalásokkal az Európai Üzemi Tanácsok jogainak világosabb meghatározása és erősítése, valamint az EuÜT felállítására és működésére vonatkozó szabályok betartását biztosító hatékonyabb normák, szankciók elfogadása.

A szakmunkásképzés szabályzásánál az ETUC célja egységes szabályozás és jogok biztosítása mindenfajta szakmunkás képzésben, továbbá a szakmunkás tanulók mai „kizsákmányolásának” és díjazás nélkül történő foglalkoztatásának megszüntetése.

         Czuglerné dr. Ivány Judit

          nemzetközi jogi igazgató