A múlt héten két eseményen is részt vett a Szegedi Tudományegyetem Fiatal Dolgozók Szakszervezete.
Október 16-án a már hagyománnyá vált MEFESZ megemlékezésen a Fiatal Dolgozók Szakszervezet (FIDO) is elhelyezte koszorúját, tisztelegve az 58 évvel ezelőtti események előtt.
“A szövetség célja, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, mely a nemzet agyát van hivatva képviselni, ne közönyös passzív tömeg, ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyen, hanem népéért, hazájáért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg. Ne riadjon vissza az igaz szó kimondásától, hanem képzettségével, tudásával, tehetségével népünket, hazánkat szolgálja.”
(MEFESZ SZMSZ 5.)
Szeged, a forradalom és hallgatói mozgalmiság bölcsője
Október 16. a Hallgatói Önkormányzatiság és az Egyetemi Autonómia napja, melyen a MEFESZ megalakulására emlékezünk. 1956. október 16-án, Szegeden, az Auditorium Maximumban gyűltek össze a szegedi diákok, abban az előadóban, ahol bölcsészettudományokat hallgatott József Attila és Radnóti Miklós is. A gyűlést a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) hívta össze, de bölcsész- és joghallgatók vették át az irányítást: Kiss Tamás, Lejtényi András és Tóth Imre. Ekkor még maguk sem gondolták, hogy a Bölcsészettudományi Karon összegyűlt diákok százai mozgalmat indítanak, mely forradalomhoz vezet.
A diákok elhatározták, hogy az állampárt ifjúsági és diákszervezetétől, a DISZ-től független, önálló, demokratikusan szerveződő diákszervezetet indítanak, létrehozták a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét, a MEFESZ-t. Politikailag elfogulatlan érdekvédelmi szervezet hívtak életre, melynek hírére a 1956. október 20-i hivatalos nagygyűlésén már az egyetemi hallgatóság nagy része képviseltette magát, köztük a MEFESZ vezető alakjaival, Kiss Tamással és Lejtényi Andrással. Támogatásukról küldött táviratot a Budapesti Agrártudományi Egyetem, a Műszaki Egyetem és a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola.
A gyűlésen lefektették a szervezet alapszabályát, majd 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket. Az oktatási kérdéseken túl a társadalom igényeit is megfogalmazták. A pontok között szerepelt az orosz nyelv privilégiumának megszüntetése, diákszállók építése, valamint olyan forradalmi követelések mint a szovjet csapatok kivonása, illetve demokratikus változások sürgetése. A tájékoztatás szabadságát; szabad, demokratikus választásokat a megszálló orosz csapatok kivonását követelték politikai céljaik között, továbbá azt, hogy március 15-e legyen nemzeti ünnep.
A Mozgalom hírére a követelésekhez október 21-23. között az ország szinte minden egyetemének hallgatósága csatlakozott. Több egyetemen tartottak a szegedihez hasonló gyűléseket, köztük az október 26-án megrendezett Műegyetemi demonstráció volt az egyik legemlékezetesebb.
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének megalakulása egy olyan folyamat motorja volt, mely megrázta az elnyomó rendszer korlátait. Az egyetemi ifjúság forradalmi erőként lépett fel. A szegedi hallgatók követelései a forradalom jelszavaivá váltak.
Forrás: u-szeged.hu