A keresztény szellemiségű szakszervezetek európai képzési központjának (EZA)  szervezésében megrendezett konzultáció célja az volt, hogy a részt vevők áttekintsék, melyek az uniós támogatási források megszerzésének és felhasználásának tapasztalatai, illetve, hogy az EZA milyen módon segíthetné elő  a tagszervezetek hozzáférését az Európai Szociális Alap finanszírozási forrásaihoz.

A konzultáción a kelet-európai térségből a szlovák (NKOS), a román (Cartel-Alfa), a bolgár (Podkrepa), és a magyar (MOSZ) szakszervezetek vettek részt.

A konzultációnak különös aktualitást adott a szintén az  Európai Szociális Alapból finanszírozott hazai TÁMOP 2.5.3. A kódjelű, a szakszervezetek számára meghirdetett pályázatok nyerteseinek minapi nyilvánosságra hozatala és a végeredményben tapasztalt egyoldalúságok.

A konzultáción megállapítást nyert, hogy az ESZA forrásokhoz való hozzáférésre ma az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre:

  • a nemzeti keretekben elérhető finanszírozási források (lásd a magyar TÁMOP pályázatokat),
  • a nemzetközi szakszervezeti szövetségek által benyújtott programokra elosztott források, ilyeneket használ az EZA is a nemzetközi szemináriumok megszervezésekor,
  • általános hozzáférésű, brüsszeli kiírású pályázatok, amelyekre az egyes nemzeti keretek  között működő szakszervezetek által alkotott nemzetközi pályázati teamek (konzorciumok) adhatnak be pályázatot, legjobb eséllyel a kelet-európai / nyugat-európai  pályázati teamek részvételével.

A konzultáción javaslatok hangzottak el arra vonatkozóan is, hogy a szakszervezetek milyen álláspontot, követelményeket fogalmazzanak meg a nemzeti kezelésű ESZA források elosztásánál, felhasználásánál:

  • a támogatási rátát nem indokolt egyformán megállapítani az eltérő anyagi hátterű civil szervezetek (például a munkaadók és a  szakszervezetek) részére, így az önerő nélküli támogatást elsősorban a gyengébb pénzügyi hátterű szakszervezeteknek célszerű biztosítani,
  • a pályázatok kiírásánál, értékelési szempontjainak meghatározásánál, a pénzügyi erőforrások elosztásánál megfelelő idő kell hagyni a szociális partnerek vélemény nyilvánítására,
  • a szakszervezeti vélemény elvetését, vagy figyelmen kívül hagyását a döntést hozó a döntését követően érdemben és írásban indokolja, ennek az elvnek a betartását az Európai Unió megfelelő irányító testülete ellenőrizze, az Európai Néppárt Keresztény Munkástagozata  pedig  nyújtson politikai támogatást a fenti gyakorlat érvényesítéséhez,
  • el kell kerülni a támogatási források kiírásánál és elosztásánál a politikai részrehajlást, a kormányzati ciklusváltások miatti nagyarányú fluktuációt és ezek miatt a forrás felhasználások jelentő késedelmét.

A konzultáció kiváló alkalmat biztosított arra, hogy az egyes EZA tagok informálják egymást a nemzeti  ESZA források felhasználásának tapasztalatairól, az egyes országok szakszervezetei által végrehajtott projektekről. A beszámolókból kiderült, hogy a legtöbb nemzeti forrást és a legsokrétűbb projekt finanszírozást a jelenlevő tagok közül Podkrepának sikerült elérnie. Ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a Podkrepa delegálja a bolgár képviselőt az ESZA európai felügyelő bizottságába. A Podkrepa a most lejáró, 2007-2013-as költségvetési periódusban egy sor a MOSZ számára is érdekes programra kapott finanszírozást. Néhány ezek közül:

  • az e-learning módszer  bevezetése a szakszervezeti tisztségviselői képzésben, e-learning tananyag és módszertan kifejlesztése,
  • tájékoztató kiadványok elkészítése és tanácsadási hálózat kiépítése a külföldön munkát vállaló bolgár munkavállalók számára, megállapodás létrehozása a brit, spanyol és német szakszervezetekkel az érdekvédelmi tanácsadásról és a külföldi jogvédelemről,
  • komplex (munkajogi, szakképzési, munkaközvetítési-elhelyezkedési, munkabiztonsági) tanácsadó hálózat kiépítése az ország 270 településén, amely személyes és telefonos, illetve internetes tanácsadást egyaránt bonyolít, a személyes tanácsadást 50 000 munkavállaló vette igénybe,
  • a fekete foglalkoztatás ismérveiről, a munkavállalókat érő rövid és hosszú távú hátrányairól szóló tájékoztató kiadvány elkészítése a pályakezdő fiatalok számára, akik Bulgáriában is a fekete foglalkoztatás  egyik fő célcsoportját képezik,
  • a legális foglalkoztatás szabályairól és az illegális foglalkoztatás kockázatairól szóló kiadvány megjelentetése a kisvállalatok tulajdonosai számára, a kiadványt igen nagy érdeklődés fogadta, az utolsó példányig elfogyott.

A kölcsönös érdeklődésre számot tartó témák nagy száma miatt javasolható a projekt gazda szerepet betöltő Podkrepa kutatóintézet és képzési központ vezetőinek budapesti meghívása, hogy részleteiben is megismerhessük a felsorolt projektek eredményeként keletkezett képzési, tájékoztató anyagokat, együttműködési megállapodásokat.

 

A konzultáción napirenden szerepelt a következő (2014-2020-as) költségvetési időszak lehetséges pályázati céljainak áttekintése a részt vevő tagszervezetek javaslatai alapján. A legnagyobb támogatást az alábbi projekt célok kapták:

  • a fiatal korosztály foglalkoztatásának elősegítése, különös tekintettel a hazai szakképzési rendszer fejlesztésére, a növekvő számú külföldi munkavállalás során a szakmai fejlődés elősegítésére,  hazatérés és a visszailleszkedés ösztönzésére,
  • az idősebb korosztály foglalkoztatásának elősegítése, különös tekintettel a munkafeltételek megfelelő kialakítására és az egészségi alkalmasság javítására,
  • közös szakszervezeti e-learning tananyagok és oktatási módszerek kifejlesztése és bevezetése
  • a szociális minimumokra vonatkozó követelmények harmonizálása, különös tekintettel az alábbi kritériumokra:
    • a létminimum számítása és a minimálbéreknek a létminimumhoz való igazítása
    • a munkaidő és szabadidő aránya, a megfelelő pihenőidő biztosítása,
    • az egészséges munkakörülmények garantálása, a munkaegészségügyi ellenőrzés szigorítása,
    • a munka melletti és főleg helyetti tanulás, szakismeret bővítés, megújítás feltételeinek biztosítása,
    • a társadalombiztosítási bevételek védelme,
    • a kollektív tárgyalásokhoz szükséges keretek, feltételek biztosítása,
    • a szakszervezeti szervezkedési jogok  biztosítása, a tisztségviselők védelme.

Az EZA jelenlevő elnöke és főtitkára vállalta, hogy a felmerült projekt javaslatokat felveszi az képzési központ programjába és igyekszik uniós forrást szerezni azok lebonyolításához.  A megszerzett forrásból a program iránt érdeklődő és a végrehajtásban szerepet vállaló  tagszervezetek részesülhetnek majd. Ugyancsak vállalta a EZA, hogy koordinátorként segíti a brüsszeli kiírású pályázatokon indulni kívánó EZA tag szakszervezetek és civil szervezetek nemzetközi konzorciumainak létrehozását. A MOSZ kérésére így kerül sor ez év november végén Krakkóban, az EZA éves kongresszusán a MOSZ és a Német Katolikus Munkásmozgalom (Katholische Arbeitnehmer Bewegung, KAB) találkozójára, amelynek egyik célja a pályázati együttműködési lehetőségek és formák egyeztetése lesz.

Gondolat ébresztő jelleggel iktatta be a konzultáció programjába az EZA a német DGB szakszervezeti szövetség képzési osztályvezetőjének előadását, amely a Magyarországon is mintának tekintett német duális rendszerű szakképzés szakszervezeti értékelését taglalta.

  • Az előadó kifejtette, hogy a rendszer megérett a komoly korrekcióra. A kívánatos  módosítás egyik iránya, hogy a szakszervezetek nagymértékben csökkenteni javasolják a képzési specializációt. A képzett szakmák számát a jelenlegi 300-ról 80-ra kívánják csökkenteni. Ennek oka, hogy egy mai fiatalnak akár 4-5-ször is munkahelyet, de akár szakmát is kell váltania élete során  (ráadásul lehet, hogy az új állást csak más városban, vagy más országban találja meg). Emiatt olyan képzettségre van szükség, amely megfelelő rugalmasságot biztosít, olyan szakmai alapképzést, amely  megkönnyíti a rokonszakmák elsajátítását. A munkahelyi gyakorlati  képzést sem egyazon munkahelyen célszerű biztosítani a teljes képzési idő során, hanem több, eltérő technológiát alkalmazó  munkahelyen.
  • A módosítás másik iránya, hogy a szakszervezetek növekvő szerepet kérnek a szakképzési stratégia, a szakképzési intézményrendszer fejlesztési irányainak a meghatározásában. A tapasztalat ugyanis ma az, hogy a  munkaadók – főleg a  kis-középvállalati szektorban – a rövid távra szóló képzésben érdekeltek. Ezzel szemben a mai kor követelménye az, hogy  az egyszer megszerzett képzettséget folyamatosan karban kell tartani, aktualizálni kell. Különösen hátrányos helyzetben vannak e téren az alacsonyabb alacsonyabb  szakképzettséggel rendelkező munkavállalók, akik szakmailag  előrébb szeretnének jutni a ranglétrán. A munkaadók ugyanis többnyire azoknak a képzését támogatják, akik eleve magasabb képzettségűek és ezért úgymond nagyobb értéket képviselnek a vállalkozás számára.  Holott éppen a képzetlenek, vagy alacsony képzettségűek vannak rászorulva a legtöbb támogatásra, bátorításra a képzés területén.   A DGB most olyan szakképzési törvényt kíván alkotni, amely a munkavállaló kívánságára is biztosítja legalább a munkaidő kedvezményt a tanuláshoz és nemcsak akkor, ha ez a munkaadó kezdeményezésére történik.  Ehhez kapcsolódóan a szakszervezet másik törekvése, hogy az ágazati kollektív szerződésekben és az üzemi tanácsokkal kötött megállapodásokban kapjon nagyobb teret és részletezést  a szakképzésre, a munka melletti képzésre való jog és ennek a munkaidő kedvezménnyel, anyagi juttatásokkal való támogatása. Jelenleg már egy sor ágazatban (vegyipar, gépipar, élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem) 3 oldalú (a minisztérium, munkaadók, szakszervezetek részvételével működő) képzési bizottságok döntenek a képzésfejlesztési irányokról, a szakképzés tartalmáról, a képzés támogatására rendelkezésre álló források elosztásáról és a támogatáshoz való hozzáférésről. A szakszervezetek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a munkavállalók pontosan ismerjék a munka melletti, illetve a munkaidőben igénybe vehető képzési lehetőségeket, a beiskolázás módját, a  támogatási formákat.

Szófia, 2013/10/14-15

Lajtai György