A 2000 és 2002 közötti minimálbér-emelés az alacsony keresetű munkaválllalók 4 százalékának elbocsátásához vezetett, azonban a többiek jövedelmét jelentősen, 21 százalékkal növelte. Összességében az alacsony keresetű munkavállalók valószínűleg jól jártak a minimálbér-emeléssel. 

A magyar kormányok többször is minimálbér-emeléssel próbálták növelni az alacsony keresetű munkavállalók jólétét, és legnagyobb parlamenti pártjaink mind támogatják a minimálbér emelését.

De vajon tényleg segít a minimálbér az alacsony keresetű munkavállalókon? És milyen hatásai vannak a gazdaság más szereplőire?

Ebben a bejegyzésben az első kérdésre adunk választ Harasztosi Péter és Lindner Attila (2015)   tanulmánya alapján; következő bejegyzésünkben a második kérdésre térünk majd vissza. Bár a minimálbér-emelés sok alacsony keresetű ember jövedelmét növeli, nem szándékolt következményekkel is járhat. A megemelkedett bérköltség miatt egyes vállalatok bezárhatnak, mások pedig elbocsáthatják a megdrágult munkaerő egy részét. Elvileg még az is megtörténhet, hogy a minimálbér-emelés több embert taszít munkanélküliségbe és szegénységbe, mint ahánynak az életszínvonalát emelni tudja.

A múltbeli minimálbér-emelések tapasztalatai segíthetnek megérteni, hogy mekkorák ezek az ellentétes hatások. 2000 és 2002 között radikálisan megemelkedett a minimálbér: míg 2000-ben csak 25,500 forint volt (mai áron 49 ezer forint) addig 2002-re elérte az 50 ezer forintot (mai áron 84 ezer forint).

Első ábránk ennek a minimálbér-emelésnek a foglalkoztatási hatását vizsgálja. Az ábra a dolgozók létszámának százalékos változását mutatja be 2000 és 2002 között két vállalatcsoportra. Azokra a vállalatokra, ahol a minimálbéresek aránya 2000-ben kevesebb volt, mint 10%, és így kevéssé érintette őket a minimálbér emelés (kék oszlop); és azokra, ahol a minimálbéresek aránya 2000-ben több volt, mint 10% és így jobban érintette őket a minimálbér emelés (piros oszlop).

Látszik, hogy a foglalkoztatás 4,3 százalékponttal jobban csökkent azoknál a vállalatoknál, amelyek jobban ki voltak téve a minimálbér-emelésnek. Vagyis a minimálbér valóban csökkenti az alacsony keresetűek foglalkoztatottságát. (Az, hogy a foglalkoztatás mindkét vállalati csoportban csökkent, részben annak a természetes folyamatnak köszönhető, hogy a vállalatok egy része 2002-re megszűnt.)

A bemutatott becslési módszer feltételezi, hogy a dolgozói létszám és a bérek szintje a két vállalatcsoportban ugyanúgy változott volna, ha nem lett volna minimálbér-emelés. Ezt alátámasztandó Harasztosi és Lindner (2015) megmutatja, hogy két vállalatcsoportban azonosak voltak a foglalkoztatási trendek 1997 és 2000 között. A tanulmány nagyon hasonló eredményeket talál akkor is, ha a vállalatok közötti megfigyelhető különbségeket kiszűri, és azt is megmutatja, hogy a középtávú (3-4 év alatt jelentkező) hatások gyakorlatilag azonosak az itt bemutatottakkal. A vizsgált minimálbér-emelés hatásait más tudományos módszertannal Kertesi Gábor és Köllő János 2004-es tanulmánya is elemezte, és hasonló eredményekre jutott.

De mi történt a bérekkel? Második ábránk a bérek változását mutatja a vállalatok minimálbér-kitettsége szerint.

 Míg a bérek enyhén csökkentek a minimálbér-emelés által kevéssé érintett vállalatoknál (kék oszlop), addig jelentősen – 21,4 százalékponttal jobban – növekedtek az erősen érintett vállalatoknál (piros oszlop).

Összességében tehát a vizsgált minimálbér-emelés hatására a bérek sokkal nagyobb mértékben emelkedtek, mint amennyivel a létszám csökkent. Emiatt az alacsony keresetű munkavállalók összkeresete is jelentősen növekedett. Azonban nem minden dolgozó profitált egyenlően. Az ábrákhoz hasonló módszertannal a tanulmány azt becsüli, hogy a 2000-ben az új minimálbérnél kevesebbet kereső dolgozók körülbelül 96 százaléka tarthatta meg az állását, és az ő kereseteik átlagosan körülbelül 21 százalékkal emelkedtek. A dolgozók körülbelül 4 százaléka azonban elvesztette az állását, és ők feltehetően rosszabbul jártak.

A 2000 és 2002 közötti minimálbér-emeléssel tehát valószínűleg nagyon jól jártak az alacsony keresetűek. De vajon mindenki jól járt? Ki fizette meg a bérnövekedést?  A következő bejegyzésben erre keresünk majd a választ.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Adóelkerülés
Ha a minimálbéren bejelentett dolgozók feketén is kapnak fizetést, akkor a minimálbér-emelés hatása lehet ezen nem legális jövedelmek kifehérítése is. Elvileg ez is magyarázhatja, hogy miért erősebbek a bér hatások a foglalkoztatási hatásoknál. Elek Péter, Köllő János, Reizer Balázs és Szabó Péter (2011) megmutatták, hogy a “becsületesnek” tűnő vállalatok valóban több alkalmazottat bocsátottak el a 2000-es évek elején, mint “nem becsületesnek tűnő” társaik. Azonban tanulmányukban a “becsületesnek tűnő” vállalati körre nagyon hasonló bér és foglalkoztatottsági hatásokat találtak, mint amiket itt bemutattunk. Az itt bemutatott eredmények nagyon hasonlóak akkor is, ha a mintát olyan vállalatokra szűkítjük, ahol a zsebbe fizetés kevésbé jellemző (nagyvállalatok, nem építőipari cégek), alátámasztva, hogy azok nem az adóelkerülés következményei, hanem valós hatások.

Lindner Attila, University College London