Sajtófigyelés 2018. november

Magyar Idők – 2018. 11. 30. (13. oldal)

Erősödhet az ágazati megállapodás szerepe

Nagy Kristóf

A rendezett, a munkaadó és munkavállaló között létrejött viszonyrendszert is erősítheti a munkaidőkeretre vonatkozó módosító javaslat – mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A túlóráztatás kollektív szerződéshez kötése több munkaadót is annak megkötésére ösztönözhet, ami a jogszabályi keretek között mindenre kiterjeszthető, beleértve a béreket vagy a munkakörülményeket.

– Az érdemi, szakmai egyeztetésnek köszönhetően sikerült megállapodni a munka törvénykönyvének munkaidőkeretre vonatkozó, Kósa Lajos fideszes képviselő által előterjesztett módosító javaslata korábban legkritikusabb pontjáról. A hétfőn folytatódó egyeztetéseken még több nyitott kérdést is rendezni kell, ugyanakkor a napokban a szakszervezetekkel folytatott, előremutató párbeszéd is azt bizonyítja, a vitás kérdésekre a képviseletekkel közösen kell megoldást találni – fogalmazott a Magyar Idők megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke emlékeztetett, míg a túlmunkára vonatkozó eredeti javaslat lehetővé tette volna a dolgozók elfogadhatatlan mértékű, akár heti egy nappal több kötelező túlmunkáját, addig a közösen megfogalmazott módosítás már a munkavállalók védelmét is garantálja.

Palkovics szerint az, hogy a 250 óra feletti túlóráztatás lehetőségét kollektív szerződéshez kötnék, a dolgozók védelme mellett azért is fontos, mert az ilyen jellegű ágazati és helyi megállapodások szerepe ettől erősödik. A kollektív szerződésben minden, jogszabályba nem ütköző feltételt rögzíteni lehet, akár a keresetekre, akár a munkarendre, a munkafeltételekre vonatkozó irányokat, mindezt a munkaadók és a szakszervezetek egyezsége alapján. Az elnök példaként említette: azt a vállalkozást, amelyik az éves, 250 órás túlórakereten felül szeretne elrendelni munkavégzést, ösztönzik arra, hogy kollektív szerződést kössön. Amellett, hogy ilyen megállapodáshoz kell kötni a túlmunkát, úgy tűnik, a 36 hónapos munkaidőkeret meghatározása helyett megmaradna a legfeljebb 12 hónapos, ami szintén olyan pontja volt a módosító javaslatnak, amit nem tudtak elfogadni a szakszervezetek – emlékeztetett. További egyeztetésre van szükség a túlórakeret 400 órára emelésével, ennek maximumát 350 órában emberibbnek tartanák a képviseletek.

A szakszervezeti vezető szerint az egyeztetéseken tapasztalható nyitottság megteremtette annak lehetőségét is, hogy a törvénykönyv egyéb, régóta felülvizsgálatra váró rendelkezéseivel együtt szélesebb körű módosításról dönthessen az Országgyűlés. A munkaidő mellett a korengedményes nyugdíj helyébe lépő intézkedéscsomag vagy a nemek közti bérkülönbségek csökkentését célzó javaslatokról.

Az elnök emlékeztetett: a szociális párbeszéd intézménye működőképes, amelynek egyik fontos pontja a 2016-ban megkötött hosszú távú bérmegállapodás.

Az igény egyértelmű volt a szakszervezetek részéről: el kell mozdulni az alacsony bérszínvonalról, ami a munkaadókkal és a kormánnyal megkötött egyezségnek köszönhetően meg is valósult. Új érdekegyeztető fórumot is sikerült létrehozni az állami vállalatok munkavállalóinak helyzetével kapcsolatos lépések megvitatására. A héten zajló egyeztetések tehát egyértelműen erősítették a szakszervezetek alkupozícióit, ezt kedvezően befolyásolja a gazdaság helyzete és a foglalkoztatók egyre nagyobb létszámbővítési igénye.

KA: A túlóráztatás lehetőségét kollektív szerződéshez kötnék

KarcFM – Déli News – 2018.11.30. 12:10:29 (00:02:33)

Közeledtek az álláspontok a munkaidőkeret megállapításáról

Mv: Közeledtek az álláspontok a munkaidőkeret megállapításáról. A munkástanácsok elnöke a Karc FM-en arról beszélt, szerdán Kósa Lajos fideszes képviselővel egyeztetve sikerült arról megegyezni, hogy kizárólag kollektív szerződéssel rendelhető el túlmunka, és ugyanez vonatkozik arra, ha a munkáltató egy évnél hosszabb időszakra szeretne munkaidőkeretet meghatározni. Palkovics Imre szerint a probléma ott volt, hogy bár mindkét fél a kezdetektől ezt tekintette kiindulási pontnak, a törvénytervezet előző megfogalmazásában ez a kitétel nem szerepelt.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Rögzítettük, hogy kollektív szerződésben lehet csak a 250 óra fölötti túlmunkát elrendelni, illetve abban lehet megállapodni, hogy milyen mértékű, a maximum itt 400 óra. Lehetne még ezt a 400 órát is javasoltuk, hogy azért emberibb lenne, ha mondjuk 350-re csökkentenénk, mert gyakorlati tapasztalatok alapján, a leginkább igénybe vett munkaerő esetén is olyan október környékére, november környékére fogy el a 300 óra, és a hátralévő egy hónapban azért már azt a 40-50 óra a legszélsőségesebb esetekben elég lenne. És nem csupán a munkáltatóigények szabnak nyilván korlátot ennek a megemelt túlóraszámnak, hanem az emberi teljesítőképesség is.

Mv: Az érdekképviseleti vezető arról is beszélt, hogy a magyar munkaügyi gyakorlatban általában fél év az az idő, melyben a legtöbb cég gondolkodik a munkaidőkeret meghatározásánál.

Palkovics Imre: Tehát hat hónapon belül kell kiegyenlítődnie ugye a 48 órás heti munkaidőnek, de általában 4 hónapot használnak a munkáltató. Na, most ez az egy év, ez már eleve nem kerül kihasználásra, szinte nincs olyan munkahely Magyarországon a mai gyakorlat szerint, ahol ezt igénybe vennék, a három év, az már olyan extrém, hogy annak olyan különböző negatív következményei lennének. Egyrészt ugye elszámolásokat követni, hogy a munkavállaló nem lenne abban a helyzetben, hogy tudja, hogy most őneki pontosan hány órával tartozik a cég. A cégek esetében, ha ezt ki akarják tisztességesen mutatni, egy bonyolult adminisztratív rendszert kell fönn tartani, ez legyen az ő bajuk, mi azt mondjuk, de egyébként meg, ami a nagy probléma, az emberek egészsége, az emberek magánélete, az teljes mértékben ezzel a módszerrel szétzilálható lenne, és éppen ezért ezt nem támogatjuk.

Mv: A Munka törvénykönyvének tervezett módosításairól az egyeztetések hétfőn folytatódnak.

KarcFM – Hangoló – 2018.11.30. 07:52:19 (00:10:41)

Miben állapodott meg a Munkástanácsok Országos Szövetsége Kósa Lajossal a túlórák tervezetéről?

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Kossuth Rádió – Ütköző – 2018.11.30. 13:04:34 (00:25:34)

Több mint négy és félmillióan dolgoznak Magyarországon, ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból

Szereplők: Hornyák József, munkatárs, Portfolio; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Kossuth Rádió – Ütköző – 2018.11.30. 13:03:41 (00:00:53)

Headline

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége; Hornyák József, munkatárs, Portfolio

Népszava – 2018. 11. 29. (1,2. oldal)

Rabszolgatörvény – hátrál a kormány

VARGA DÓRA

Túlóra Az intézkedés tervezete ellen egységben léptek fel a szakszervezetek: tüntetés december 8-án.

Meghátrálni látszik a kormány a rabszolgatörvény ügyében, bár – ami a részleteket illeti – az eddigi nyilatkozatok alapján egyelőre nem lehet tisztán látni. A kormány álláspontját közvetítő Gulyás Gergely kancelláriaminiszter több téren is mást közölt szerda kora délután a sajtóval, mint amiben a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) délelőtt megállapodott a szakszervezetekkel.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón először is kijelentette: a kormány megtárgyalta Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslatát, és az az álláspontja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet keresni, az megtehesse. Ugyanakkor azt is leszögezte: a kormány csak olyan módosító indítványt tud támogatni, amely a jelenlegi keretek feletti munkavégzést kizárólag a munkavállaló beleegyezésével engedi. A kormány visszakozásának előzménye, hogy rendkívül nagy a dolgozói felháborodás a rabszolgatörvény miatt, ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ára országos tüntetést hirdetett. Ezen már saját tagszervezeteiken kívül több, a konföderáción kívüli szakszervezet is jelezte részvételét számos ágazatból. A helyszínről és a pontos időpontról még egyeztetnek.

Rabszolgatörvény: zavar a kormányoldalon

TÚLMUNKA Visszavonulót fújt a kormány a túlórák ügyében, csak ott tágítanák a kereteket, ahol a dolgozók ebbe beleegyeznek. Kérdés, mit értenek beleegyezésen. A szakszervezetek országos tüntetést hirdettek.

Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 óra túlórát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez kitolható évi maximum 300 órára. A ﬁdeszes képviselők rabszolgatörvényként elhíresült, múlt kedden benyújtott javaslata ezt a kollektív szerződésre vonatkozó passzust teljes egészében törölné, a 250 órát pedig 400 órára emelné. Mindez azt jelentené, hogy kollektív szerződés nélkül is minden munkavállaló számára akár évi 400 óra túlóra lenne elrendelhető 2019. január 1-jétől. Ez a szakszervezetek körében óriási felháborodást váltott ki. Kósa és a vállalkozásfejlesztési bizottságban a javaslat tárgysorozatba vételét hétfőn megszavazó ﬁdeszes képviselők azonban mintha nem egészen ugyanazt a javaslatot nézték volna. Kósa szombaton még úgy érvelt: javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most úgy tűnik: a Fidesz és a kormány hajlandó belátni, hogy A munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak. Bár, hogy ténylegesen a kollektív szerződésekben kell-e majd megállapodni jövőre is az általános túlórakeretek megemeléséről, az Gulyás szavaiból nem derült ki, arra még csak utalást sem tett (sőt azt is megkérdőjelezte, hogy a kollektív szerződéseket a dolgozók nevében megkötő szakszervezetek megfelelően képviselik-e a munkavállalókat). Ha viszont a beleegyezés alatt nem a kollektív szerződést értette, akkor kérdés, milyen „érvek” hatására egyezik majd bele a munkavállaló a túlórázásba. A szakszervezetek beszámolói szerint ugyanis még mindig gyakori, hogy kirúgással fenyegetik a túlórázást elutasító munkavállalókat. Kósa viszont ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy javaslatához benyújt egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely szerint marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni. Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az a javaslat egyik legvitatottabb pontját ﬁnomítaná, de hogy milyen mértékben, az még kérdéses. A találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa vett részt – egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné. Kósa a találkozót követő sajtótájékoztatóján ráadásul már nem is említette a kollektív szerződést, csak a dolgozók hozzájárulásáról beszélt. Az egyeztetésen abban is megállapodtak, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében nem havi egy szabadnap jár majd, hanem kettő. A munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez viszont a PM és Kósa is ragaszkodott a találkozón – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Ezzel a ﬁdeszes képviselők nem titkoltan a termelő cégek hullámzó munkaintenzitású termeléséhez igazítanák „rugalmasan” a dolgozók munkaidejét, csakhogy ezzel a munkavállalók ﬁzetségben rosszabbul járnának. A dolgozók számára ez rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – szögezte le Kordás László. Most például állásidőt kell ﬁzetni a dolgozóknak, ha kicserélnek egy gyártósort, és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának, ugyanis ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat ﬁzetni – mutatott rá. Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, az elszámolási viták megszaporodhatnak. Az sem világos, melyik év adójogszabályai vagy bérszínvonala alapján kell majd kiﬁzetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta a problémákat. A kormányinfón viszont Gulyás már cáfolta Kósa és a PM álláspontját. Azt mondta: semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak.

KA: NEIN, DANKE! – üzent az Audi Hungária Független Szakszervezet

Beágyazott cikkek:

Fizetnek/ﬁzetnének Önnek a túlóráért?

Igen 18–60 év közötti korosztályra reprezentatív országos kutatás, 600 fő megkérdezésével 0 5 10 15 20 25 30 35 40 Nem Más konstrukció szerint dolgozom, így én osztom be az időmet Nem dolgozom százalék Nem tudom, egyéb

Rendkívül nagy a dolgozók felháborodása a javaslat miatt szerte az országban

Benyújtás után egyeztetés

A rabszolgatörvényt igen gyors tempóban igyekszik átnyomni a parlamenten a Fidesz: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a múlt kedden nyújtotta be az indítványát, amelyet hétfőn a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a ﬁdeszes képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba is vett, majd kedd éjjel – meglehetősen gyér ﬁdeszes jelenlét mellett, az ellenzéki képviselőktől folyamatosan megvonva a szót – le is folytatták az általános vitát. Kósa Lajos mindezek után hallgatta meg a szakszervezetek véleményét szerda reggel. Jövő keddig még be lehet adni a javaslathoz módosító javaslatokat, az azutáni kedden – azaz december 11-én – pedig már végszavazás lesz a 4,5 millió munkavállaló életét rendkívüli módon befolyásoló, 2019. január 1-jétől életbe lépő törvényről.

A dolgozók nem kérnek a túlóraemelésből

A munkaképes korú lakosság háromnegyede nem ért egyet a rabszolgatörvényként elhíresült javaslattal, azaz nem kér a túlórakeret megemeléséből – derült ki a Pulzus 600 fő megkérdezésével a Népszava számára készített reprezentatív felméréséből. Az elutasítás oka lehet az is, hogy a több mint harmaduk a túlórázásért nem kap pénzt. Ugyanakkor a megkérdezettek csaknem fele legalább havi rendszerességgel, 13 százaléka mindennap szokott túlórázni.

Szembenállás

KORDÁS LÁSZLÓ szerint az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné

250 órás

Maradhat jövőre is az általánosan elrendelhető túlórakeret

Marad munkanap december 24.

Legyen munkaszüneti nap december 24-e – erre irányuló javaslatot nyújt be hamarosan az MSZP, amelyet a Párbeszéd is támogat – közölte Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke. A kormányinfón viszont kiderült: december 24-e egyelőre nem lesz szabadnap, mivel tavaly adták meg nagypénteket szabadnapnak.

Magyar Idők – 2018. 11. 29. (1,13. oldal)

Nem lesz kötelező a több túlmunka

Nagy Kristóf

Az érdekképviseleti követelések figyelembevételével kerül az Országgyűlés elé a munka törvénykönyvének módosítása, várhatóan a jövő héten. A tegnapi egyeztetésen Kósa Lajos, a javaslat benyújtója ígéretet tett a szakszervezeteknek arról, hogy a túlóráztatást kollektív szerződéshez kötnék. A munkaidőkeret-meghatározás 36 hónapra emelése valószínűleg kikerül a módosító javaslatból.

Kollektív szerződéshez kötné az évi 250 órás túlórakeretet meghaladó rendkívüli munkavégzés lehetőségét a munka törvénykönyvét módosító, érdekképviseletekkel közösen, várhatóan a jövő hétre elkészülő javaslat.

Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak, ezután dönt a parlament. A vita indokolt, mivel lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatottság, átlépte a foglalkoztatottak száma a 4,5 milliót.

Kollektív szerződés védené a túlóráztatástól az alkalmazottat

Többletmunkavégzés csak akkor lenne lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak Új, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti javaslatok figyelembevételével átdolgozott módosító javaslatot nyújt be várhatóan a jövő héten a munka törvénykönyvéhez Kósa Lajos fideszes képviselő. A szakszervezeti konföderációk tájékoztatása szerint a legfontosabb pontban egységes az álláspont, csak kollektív szerződésben lehet megállapodni az évi 250 órás rendkívüli munkavégzési keret feletti, kötelező túlmunkáról, üzemi tanácsok nem köthetnek ilyen egyezséget. Az érdekképviseletek továbbra sem értenek egyet a jelenlegi, élesen bírált módosító javaslattal, amely a túlmunka időkeretét 400 órára emelné. – A beterjesztett javaslathoz benyújtandó módosító indítvány egyértelműsíti majd, hogy a többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak – hangsúlyozta a szakszervezetekkel folytatott egyeztetést követően Kósa Lajos. A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a 300 órát emelné 400-ra, a munkavállalói képviseletek ugyanakkor 350 órában maximalizálnák a keretet. Kósa kiemelte: nem igaz, amiről az ellenzék a parlamentben beszélt, miszerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó, mert a megnövelt túlóratöbblet csak a munkavállalók hozzájárulásával lehetséges.

A törvénymódosítási javaslat nem érinti azt az előírást, hogy fő szabály szerint a munkahét 5 napos, 40 órás, napi 8 órás, és marad a heti két pihenőnap is. Szintén a munkavállalók érdekében kezdeményezett módosítások közé sorolta Kósa Lajos az egyenlőtlen munkaterheléssel dolgozók pihenőnapjára vonatkozó szabályozás tervezett megváltoztatását, hogy a pihenőnap egyről kettőre nőne, és azt is kiemelte, hogy a munkarend-megváltoztatást a jövőben a munkavállaló is kezdeményezheti – számolt be a távirati iroda. Megmarad a törvényben az az EU-s irányelv, amely szerint a dolgozókkal 12 hónapos időkeretben kell elszámolni – hangsúlyozta Kósa, aki szerint a munka törvénykönyvének módosítása a bürokratikus akadályok lebontása azok elől, akik viszont szeretnének több munkát vállalni.

A szakszervezetek ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy a jelenlegi egyéves munkaidőkeret ne emelkedjen három évre, mivel ez lehetőséget teremtene arra, hogy a munkavállaló csak később kapja meg az ezért járó pénzt, akár a hároméves időszak végén. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megkeresésünkre úgy fogalmazott, az egyéves keret megtartására egyelőre nem kaptak egyértelmű megerősítést. Az egyeztetések hétfőn folytatódnak, vélhetően a nyitott kérdésekre ekkor találnak megoldást a felek.

A munkaadói oldal korábban kijelentette, nem kérték a módosítást, azzal ők is csak abban az esetben értenek egyet, ha olyan szabályozást fogad el az Országgyűlés, amivel a foglalkoztató adott esetben nem sodorhatja veszélybe dolgozója egészségét.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szintén olyan szabályozást tart elfogadhatónak, ami a szociális partnerek mindegyikének megfelel és egyezik az Európai Unió munkaidő-szervezésre vonatkozó irányelveivel.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Kormányinfón megerősítette: a kormány csak olyan módosító javaslatot támogat, amely garantálja azt, hogy a jelenlegi keretek között többletmunkára csak a munkavállaló beleegyezésével kerülhet sor.

KA: Kósa Lajos elmondta: megmarad az egyéves elszámolási időkeret

atv – Déli Híradó – 2018.11.29. 12:04:12 (00:02:51)

Visszavonhatja a kormányzat a rabszolgatörvény több pontját

Mv: Visszavonhatja a kormányzat az úgynevezett rabszolgatörvény több pontját, miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy nem tartják elfogadhatónak az egy évnél hosszabb túlóra-elszámolási keretet. A javaslatot benyújtó Kósa Lajos tegnap reggel egyeztetett a szakszervezeti szövetségek vezetőivel, akik túlzásnak tartják az évi négyszáz órás túlórakeretet.

R: Egy nappal az úgynevezett rabszolgatörvény általános vitája után fogadta a parlamentben a szakszervezeti szövetségek vezetőit Kósa Lajos, a törvénycsomag egyik benyújtója. A fideszes politikus szerint a javaslat célja az volt, hogy lebontsa a Munka Törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy többet dolgoznak érte. A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a háromszáz órát emelné négyszázra.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő: Marad a dolgozók beleegyezésének szükségessége, tehát mindaz, amiről az ellenzék beszélt, hogy itt kizsákmányolás, rabszolgasors, s a többi, kipukkadt a lufi, hiszen ezt mondtam előre, hogy mindenképpen a dolgozók hozzáállását szeretném előírni. És a nyitott is vagyok azokra a szövetpontosításokra, ahol minden garanciális elemet ennek érdekében megfogalmazunk.

R: A munkástanácsok elnöke szerint ebben a kérdésben lehet megegyezés.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Azt is fölvetettük, hogy azért azt is fontolja meg a képviselő úr, hogy a négyszáz óra még ilyen formában is vállalható-e. Mi azt mondjuk, hogy 350 órára legalább le kellene vinni ahhoz, hogy már kezelhető legyen ez a kérdés.

R: Nagyobb vihart kavart az az elképzelés, amely a jelenlegi egyről három évre emelte volna a túlórák elszámolásának határidejét. Kósa Lajos szerint azonban nem jól értelmezik a javaslat szövegét.

Kósa Lajos: És minden olyan felvetés, hogy nem fogják, csak három év múlva kifizetni a dolgozókat, nem kapják meg a bérüket, ez marhaság. Nem érinti az én javaslatom ezeket, a mostani szabályokat is.

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint azonban ezt rosszul tudja Kósa Lajos.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Három éves időkeretben lehet foglalkoztatni a dolgozókat és gyakorlatilag három év átlagában kell vizsgálni a munkaidő keret teljesülésének a meglétét. És amennyiben a munkaidő keret felett foglalkoztatják a dolgozót, akkor ki lehet adni vagy ki lehet fizetni a túlmunkáért járó bért. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő keret és az elszámolási időszak egyöntetűen 36 hónapra változna a jelenlegi 12 hónapról. Ez teljesen elfogadhatatlan számunkra.

R: Ez a probléma azonban megoldódni látszik, legalább is erre utal Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ATV-nek adott válasza.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Semmilyen egy éven túli elszámolást nem tartunk lehetségesnek.

R: A szakszervezeti szövetségek hétfőn ismét egyeztetnek Kósa Lajossal. Ha nem születik megállapodás, akkor jövő szombaton utcai demonstrációt tartanak az érdekképviseletek.

Kisalföld – 2018. 11. 28. (3. oldal)

Egyértelmű: Nein, danke 2.0!

SUDÁR ÁGNES

Az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) közleményben tiltakozik a túlórakeret növelését engedő törvénymódosító javaslat ellen.

Nein, danke2.0! Címmel tegnap adta ki közleményét az AHFSZ. A „2.0” nyilvánvalóan arra utal, hogy 2017 áprilisában már előkerült egy, a mostanival egyező javaslat, amely szintén 400 órára növelte volna a lehetséges túlórák számát. Akkor a kormánypárton belül is többen tiltakoztak a módosítás ellen, így az lekerült a napirendről.

Egy hete azonban ismét előkerült a javaslat, amelynek tartalma sokaknak bizonyára ismert mostanra: a módosítás lehetőséget ad a munkaadóknak arra, hogy a mostani 250 – kollektív szerződés szerint legfeljebb 300 – túlórát 400-ra emeljék. Valamint a jelenlegi 1 helyett 3 év lenne az az időszak, amelyen belül a cégeknek el kell számolniuk a túlórák díjával és a szabadnapokkal az alkalmazottaik felé.

A munkavállalói érdekképviseletek közül a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is közleményben tiltakozott; tegnap pedig az Audi szakszervezete (AHFSZ) is megtette: „Az Audi Hungaria Független Szakszervezet 2017-ben egyszer már elmondta a véleményét a munkaidőt érintő, drasztikus változtatás bevezetéséről. Lassan mondjuk, hogy végre mindenki megértse: nálunk nem lesz 36 hónapos munkaidőkeret! Nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat, nem hagyjuk, hogy még ennél is nagyobb rugalmasságra kényszerítsenek bennünket. Nem hagyjuk, hogy kollégáinkat még jobban elszakítsák a családjaiktól, nem akarunk a mostaninál nagyobb kiszolgáltatottságot, a tervezett módosítás nem harmonizál az Európai Unió értékrendjével és az Európai Parlament és Tanács irányelveivel sem. A Kollektív Szerződésünkben elért eredményeinket meg- védjük minden erőnkkel és nem vagyunk hajlandóak ebben a témában még tárgyalni sem!” A AHFSZ-nek 2018-ban 8450 tagja van.

atv – esti Híradó – 2018.11.28. 18:46:10 (00:02:55)

Engedhet a kormányzat az úgynevezett rabszolgatörvény több pontjában, miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy nem tartják elfogadhatónak az egy évnél hosszabb túlóra-elszámolási keretet

Mv: Visszakozhat a kormányzat az úgynevezett rabszolgatörvény több pontjával kapcsolatban, miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy nem tartják elfogadhatónak az egy évnél hosszabb túlóra-elszámolási keretet. Kósa Lajos, aki benyújtotta a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló javaslatot, ma reggel egyeztetett a szakszervezeti szövetségek vezetőivel, akik túlzásnak tartják az évi négyszáz órás túlórakeretet.

R: Egy nappal az úgynevezett rabszolgatörvény általános vitája után, fogadta a parlamentben a szakszervezeti szövetségek vezetőit Kósa Lajos, a törvénycsomag egyik benyújtója. A fideszes politikus szerint a javaslat célja az volt, hogy lebontsa a Munka Törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy többet dolgoznak érte. A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a 300 órát emelné 400-ra.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő: Marad a dolgozók beleegyezésének szükségessége. Tehát mindaz, amiről az ellenzék beszélt, hogy itt kizsákmányolás, rabszolgasor, satöbbi, kipukkadt a lufi, hiszen ezt mondtam előre, hogy mindenképpen a dolgozók hozzáállását szeretném előírni, és nyitott is vagyok azokra a szövegpontosításokra, ahol a minden garanciális elemet ennek érdekében megfogalmazunk.

R: A munkástanácsok elnöke szerint ebben a kérdésben lehet megegyezés.

Kósa Lajos: És minden olyan felvetés, hogy nem fogják, csak három év múlva kifizetni a dolgozókat, nem kapják meg a bérüket, ez marhaság, nem érinti az én javaslatom ezeket, a mostani szabályokat is.

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint azonban ezt rosszul tudja Kósa Lajos.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Hároméves időkeretben lehet foglalkoztatni a dolgozókat, és gyakorlatilag három év átlagában kell vizsgálni a munkaidő-keret teljesülésének a meglétét. És amennyiben a munkaidő-keret felett foglalkoztatják a dolgozót, akkor ki lehet adni, vagy ki lehet fizetni a túlmunkáért járó bért. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő-keret és az elszámolási időszak egyöntetűen 36 hónapra változna a jelenlegi 12 hónapról. Ez teljesen elfogadhatatlan számunkra.

R: Ez a probléma azonban megoldódni látszik, legalábbis erre utal Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter ATV-nek adott válasza.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter: Semmilyen egy éven túli elszámolást nem tartunk lehetségesnek.

R: A szakszervezeti szövetségek hétfőn ismét egyeztetnek Kósa Lajossal. Ha nem születik megállapodás, akkor jövő szombaton utcai demonstrációt tartanak az érdekképviseletek.

hírTV – Híradó 22 – 2018.11.28. 22:36:31 (00:02:25)

A többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók beleegyeznek, jelentette ki Kósa Lajos

Mv: A többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók beleegyeznek, jelentette ki Kósa Lajos. A törvényjavaslat egyik beterjesztője hangsúlyozta, le szeretnék bontani a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy saját beleegyezésükkel többet dolgoznak érte.

R: Senkinek sem kell túlórázni, ha nem akar, hangsúlyozta Kósa Lajos, miután egyeztetett a szakszervezetekkel. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja az, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy saját beleegyezésükkel többet dolgoznak érte.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő: Az általam választott konstrukció úgy működhet, hogy csak a dolgozók beleegyezésével. Ez magyarul azt a szabályt erősíti, hogyha a kollektív szerződésben a munkavállalók hozzájárulnak ahhoz, hogy egyébként a háromszáz órás korlátot négyszázra emeljük, akkor és ők ezt beteljesítik, akkor ez lehetséges, ha nem járulnak hozzá, akkor nem.

R: Kipukkadt a lufi, amiről az ellenzék beszélt, miszerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó, hangsúlyozta Kósa Lajos. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy a törvénymódosításai javaslata nem érinti azt a fő szabály, amely előírja, hogy a munkahét öt napos, negyven órás, és naponta nyolc óra munkavégzés megengedett.

Kósa Lajos: Minden olyan felvetés, hogy nem fogják csak három év múlva kifizetni a dolgozókat, nem kapják meg a bérüket. Ez marhaság, ez nem érinti az én javaslatom ezeket a mostani szabályokat is.

R: Vagyis szerinte megmarad a törvényben az az uniós irányelv, amely szerint a dolgozókkal 12 hónapos időkeretben kell elszámolni. A szakszervezetek szerint a 400 óra sok, a 350 már kezelhetőbb lenne.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Kaptunk ígéretet arra, hogy a felvetett javaslatainkat hétfőn még egyszer térjünk rá vissza, megvizsgálja azalatt az időszak alatt az előterjesztő, és onnantól kezdve egy végleges állapot lesz, mert ugye döntenie kell a parlamentnek. És még egy pozitívumról szeretnék beszámolni. A legszélsőségesebb munkaidő-beosztás esetén előfordulhatott az a jelenlegi gyakorlat szerint is, hogy egy hónapig kell valakinek dolgozni egy pihenőidőért, ezt legalább két napra sikerült feltornáznunk.

R: Kósa Lajos elmondta azt is, a munkaadói érdekképviseletekkel is tárgyalni fog, a parlament december 11-én szavazhat a törvényjavaslatról.

Magyar Hírlap – 2018. 11. 27. (10. oldal)

Újra két számjegyű béremelésre van szükség…

Újra két számjegyű béremelésre van szükség januártól Magyarországon – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke tegnap reggel a Kossuth rádióban. Közölte, a legfrissebb statisztika szerint 11,7 százalékkal emelkedtek átlagosan a bérek az országban. Hozzátette, a bérek növekedése negyedik éve tart, ami az utolsó három évben tíz százalék feletti volt, a munkaadók viszont ennél kevesebbet ajánlottak.

Észak-Magyarország – 2018. 11. 27. (7. oldal)

Kétszámjegyű emelést várnak

Budapest. Újra kétszámjegyű béremelésre van szükség januártól Magyarországon – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hétfő reggel a Kossuth Rádió műsorában. Az elnök elmondta, a legfrissebb statisztika szerint 11,7 százalékkal emelkedtek átlagosan a bérek az országban. A bérek növekedése már negyedik éve tart, ami az utolsó három évben 10 százalék feletti volt. Az elnök szerint a már zajló bértárgyalások során a munkaadói oldal ezt meg akarja állítani, hiszen 5 százalékos ajánlatokkal álltak elő.

Hajdú-Bihari Napló – 2018. 11. 27. (6. oldal)

Kétszámjegyű emelést várnak

Vas Népe – 2018. 11. 27. (9. oldal)

Két számjegyű béremelés?

MTI

KÖRKÉP Újra két számjegyű béremelésre van szükség januártól Magyarországon, mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Elmondta: a legfrissebb statisztika szerint 11,7 százalékkal emelkedtek átlagosan a bérek az országban. A növekedés már negyedik éve tart, az utolsó három évben 10 százalék feletti volt. Palkovics Imre szerint a már zajló bértárgyalások során a munkaadói oldal ezt meg akarja állítani, hisz 5 százalékos ajánlatokkal álltak elő.

hírTV – Híradó 22 – 2018.11.26. 22:24:45 (00:01:55)

Öt százalék körüli minimálbér-emelést javasolnak a munkaadók, de a Munkástanácsok Országos Szövetsége azt szeretné elérni, hogy a jövő évben is emelkedjenek a bérek Magyarországon

Mv: Öt százalék körüli minimálbér-emelést javasolnak a munkaadók, de a Munkástanácsok Országos Szövetsége azt szeretné elérni, hogy a jövő évben is emelkedjenek a bérek Magyarországon, ugyanis ez segítené a szakembereket itthon tartani. A képzett munkaerőt meg kell fizetni, ezért 13%-os minimálbér-emelést javasolnak.

R: Újra két számjegyű béremelésre van szükség januártól Magyarországon Palkovics Imre szerint. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, 13%-os minimálbér és 15%-os garantált bérminimum emelést szeretnének elérni.

R: A bérek növekedése már negyedik éve tart, ami az utolsó három évben tíz százalék feletti volt. A legfrissebb statisztika szerint 11,7%-kal emelkedtek átlagosan a bérek az országban. Azonban a már zajló bértárgyalások során a munkaadói oldal ezt meg akarja állítani, hiszen öt százalékot ajánlottak fel jövő évre.

Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Mi azt mondjuk, hogy nagyjából az infláció, plusz a termelékenység-növekedés az, amit béremelésre lehet alapvetően fordítani, és minimálbér-emelésre, ez számításaink szerint körülbelül egy olyan öt százalék várható 2019-ben, és ezt megnövelheti, hogyha a hatéves bérmegállapodásban szereplő feltételhez kötött két százalékos szociális hozzájárulás csökkentés megvalósul, akkor ez további forrást szabadít föl, tehát azt gondolom, hogy akkor még egy további két százalékkal emelhető lenne a minimálbér.

R: A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői remélhetőleg egyezségre jutnak. A tárgyalás jövő héten folytatódik a három fél között.

hírTV – Magyarország élőben – 2018.11.26. 20:13:46 (00:06:35)

Kiakadtak a szakszervezetek a kormánypárt javaslatán a túlórákról 2.

Mv: Amennyiben az önök által közösen megfogalmazott javaslat bekerül a törvénybe, akkor ez valóban javítaná a tárgyalási pozíciójukat? Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Természetesen két olyan téma van ma a szakszervezetek és a munkáltatók asztalán, amit érdemes tárgyalni, ezek a bérek és a munkaidő beosztás. Tehát a munkaidő beosztást, ha a törvénytől eltérő módon, a Munka Törvénykönyvétől eltérő módon szeretné szabályozni a munkáltató, akkor meg kell keresse a szakszervezeteket, és le kell ülni tárgyalni, és cserébe valóban a nagyobb igénybevételért lehet arról beszélni, hogy a túlórapótlék az ne száz százalék, hanem akár négy vagy ötszáz százalék is legyen. Tehát ezek alkupozíciót teremtenek. De ha kiveszik a jelenlegi szabályozásból azt az elemet, hogy kollektív szerződés rögzítheti, akkor elszállt ez a lehetőség.

Mv: Volt még egyéb javaslatuk is, amit közösen megfogalmaztak? Egyáltalán mennyire egységesek a szakszervezetek ebben a kérdésben?

Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Rendkívül egységesek a szakszervezetek. Megkerestük természetesen a konföderációhoz tartozó tagszervezeteinket is, hogy nyilvánítsanak véleményt a beterjesztett javaslattal kapcsolatban. El kell, hogy mondjam, hogy nagyon kemény elutasító válaszokat kaptunk. Óriási a felháborodás magával a javaslattal kapcsolatban. Nem tudják elképzelni és elfogadni a szakszervezetek azt a tényt, hogy egy olyan rendelkezés kerüljön ki a Munka Törvénykönyvéből, amely gyakorlatilag a munkáltató és a munkavállaló közötti párbeszédet és a megállapodásnak a lehetőségét tovább szűkítené. Magában az indokolásban szerepel, hogy a cél alapvetően a munkafeltételek hosszú távú biztosítása, a munkakörülmények javítása, és hát nyilván ezzel párhuzamosan a munkavállalók bérhelyzetének is a javítása. Sokkal kevésbé kerülnek alkupozícióba álláspontunk szerint a munkavállalók, hogyha a kollektív szerződéses lefedettséget és a szerződés megkötésének a lehetőségét ilyen módon gyakorlatilag gúzsba kötjük, korlátozzuk, tovább szűkítjük. És indokolatlannak tartjuk azt is egyébként, hogy a jelenlegi kollektív szerződés alapján legfeljebb 52 hétben megállapítható munkaidő keretet, illetve 12 hónapban tovább bővítsük, hiszen maga az alap referencia elszámolási időszak ugye változatlanul egy év maradna. Tapasztalataink alapján maguk a cégek jelenleg sem élnek olyan nagy számban egyébként ennek a munkaidő keret kiterjesztésének a lehetőségével. Ennek alapvető oka az, hogy nagyon nehéz a munkaidő beosztásokat ilyen módon előre tervezni és adminisztrálni. Nagyon komoly problémákat, gondokat okoz nemcsak a munkavállalók részéről, hanem természetesen a munkaadók részéről is.

Mv: Hogyha ez így van, és ahogy említette korábban, mondjuk a gyakorlat sem azt támasztja alá, hogy ez egy jól működő modell lehet, akkor mi indokolhatta mégis ezt a lépést? Mondjuk a munkaerőhiányra kerestek megoldást?

Palkovics Imre: A munkaerőhiány, de most a munkaerőhiány azokon a területeken jelentkezik, ahol nem fizetik meg tisztességesen a munkavállalókat. Tehát egy jelentős létszám eltávozott az európai munkaerőpiacokra azért, hogy jobb keresethez jussanak. A hazai munkaadók nem képesek megérteni, hogy többet kell fizetni a munkavállalónak a munkájáért, akkor a hiány fönt fog maradni. Tehát ha, nyilvánvaló, hogy nem lehet elvonatkoztatni egyébként attól a helyzettől, ami kialakult és a gyakorlatban valóban előfordul törvénytelen módon, akár négy-ötszáz órákat is túlóráztattak az emberekkel és nem számolják el időnként. Tehát egy teljes káosz alakult ki ezen a területen. Na most ezen nem úgy lehet változtatni, hogy teljes szabadjára engedjük ugye a munkáltatói szándékot, aminek nincsen vége. Emlékezzünk vissza, a ’90-es évek elején 150 óra volt a maximálisan megengedhető túlóra. Ez ma 250 óra, és most ezt fölemelnék 400 órára a javaslatát alapján. Tehát hol van a plafon? Életfogytiglan lehet tulajdonképpen ezeket a megszorításokat alkalmazni? És minden egyes versenyképességi problémának, a termelés fönntartási folyamatok biztosításának mindig a munkavállalók isszák meg a levét. Tehát szeretnénk osztozkodni abból a profitból, abból a haszonból, ami megteremtődik, de ahhoz le kellene ülni tárgyalni, és valóban megállapodásra kellene jutni a feleknek, amihez a kormánynak egy keretet kellene biztosítani, de nem olyat, hogy alapból megadja a munkáltatónak a rendelkezés jogát ezeknek az óraszámoknak a megemelésére.

Mv: Ugye azt mondta, hogyha a munkaadók nem fogják föl, vagy nem értik meg, hogy többet kell fizetni és akkor nem lesz ilyen mértékű a munkaerőhiány, addig ugye nem érhető el jelentős változás. Hát fogják, merthogy zajlanak a bértárgyalások. Hogy állnak, milyen mértékű béremelésre lehet számítani az egyes szektorokban?

Mészáros Melinda: Nagyon távol vannak jelenleg az álláspontok, amelyeket a munkavállalói és a munkaadói oldal képvisel. A munkavállalói oldal a piaci mozgásokat, a gazdaság teljesítőképességét és hát természetesen megkerülhetetlen a környező országokban kialakult munkaerőpiaci és hazai munkaerőpiaci helyzetet is figyelembe véve 13, illetve 15%-os minimálbér és garantált bérminimum emelésre tett javaslatot. Természetesen figyelembe vettük az infláció mértékét, és hát az a sajnálatos tényt is, hogy a béren kívüli és egyéb juttatások kedvezményes adózása 2019. január 1-jétől egy nagyon szűk körre korlátozódik majd csak. A munkaadói oldal javaslata jelenleg öt százalék körüli. Ez alig haladja meg egyébként a prognosztizált inflációnak a mértékét. Nyilván ezek az egyeztetések még kezdeti fázisban vannak, a tavalyi béremeléseknek az értékelését és a ’16-os bérmegállapodás hatásainak az értékelését elvégeztük. A kezdeti fázis után azt gondolom, hogy ezeket a tárgyalásokat is folytatni kell. Most egy picit megrekedtek ezek az egyeztetések tekintettel arra, hogy a Munka Törvénykönyv módosításnak a beterjesztése megtörtént. És nyilván a versenyszféra konzultációs fóruma is most erre fog fókuszálni.

Mv: Ugye két hét múlva szavaznak erről, december 11-én az Országgyűlésben. Említették, hogy holnap lesz lehetőségük egyeztetni egy fórumon. Hogyha mondjuk nem jutnak dűlőre, vagy nem tudnak érdemi változást elérni, terveznek további lépéseket?

Palkovics Imre: A szakszervezeteknek tagságukhoz kell fordulni, hogy ebben a helyzetben milyen lépéseket várnak, hogy mit szeretnének tenni. A szakszervezetek nem a szakszervezeti vezetésből, hanem a tagságból állnak, az ő érdekeik, az ő igényeik megfogalmazása, közvetítése a mi dolgunk. De hogy milyen lépéseket tegyünk, ezt ők fogják eldönteni. Nyilván, hogyha ez a félreértés, ami most itt egy kommunikációs problémaként jelenik meg a leírt szöveg és az előterjesztés alapján, ez tisztázódik, abban bízunk, hogy vissza fog állni a szakszervezetek kollektív szerződési kötésébe és nem kell újabb fordulót, újra a tagsághoz fordulni, hogy biztassanak bennünket továbblépésre.

Mv: Mészáros Melinda, Palkovics Imre, köszönöm, hogy itt voltak!

Mészáros Melinda: Köszönjük szépen a lehetőséget!

hírTV – Magyarország élőben – 2018.11.26. 20:05:57 (00:07:49)

Kiakadtak a szakszervezetek a kormánypárt javaslatán a túlórákról 1.

Mv: Máris megyünk tovább a második résszel. Itt van már a stúdióban következő két vendégem Mészáros Melinda a LIGA Szakszervezetek és Palkovics Imre a Munkástanácsok vezetője. Jó estét kívánok, köszöntöm önöket.

Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Jó estét kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét!

Mv: Köszöntöm önöket a stúdióban. Ugye ma zajlott a parlamenti vitája és két hét múlva pedig szavazhat is az Országgyűlés a túlóra törvényről, a maximálisan elrendelhető túlórák számát ugye a jelenlegi 250 óráról 400 órára emelné ez a módosító javaslat és a munkaidő keretet pedig egy évről három évre emelné. Ezek pontosan a gyakorlatban mit jelentenének ezek a módosítások?

Mészáros Melinda: Gyakorlatban ezek a módosítások a jelenlegi érvényes és hatályos szabályokhoz képest azt jelentenék, hogy a rendkívüli munkavégzés, azaz közismertebb nevén a túlóra mértéke, a törvényi 250 óra és a jelenleg kollektív szerződés alapján történő eltérést engedő 300 óra helyett, egyoldalúan a munkáltató által meghatározottan 400 órában kerülhetne meghatározásra. Ez jelentős változás, hiszen a jelenlegi szabályozás, a 400 helyett 250 órát állapít meg és biztosítja egyébként a felek számára a megállapodásnak a lehetőségét, egy magasabb mértékű munkavégzési óraszámban.

Mv: Csak hogy egészen pontosak legyünk, a munkaidő keret egy évről három évre emelés, az mit jelent?

Palkovics Imre: Azt jelenti, hogy van egy úgynevezett referencia idő, amikor egyenetlen munkaidő beosztásról beszélünk. Tehát egy év átlagában kellene kijönni annak a törvényes munkaidőnek,amit egy nap, vagy egy hét alatt dolgozhat egy munkavállaló. Tehát lehet olyan, hogy egy nap dolgozhat 16 órát, egy következő héten pedig nulla órát is akár szélsőséges esetben. Ezt az egy év alatt kellene kiegyenlítődni, most ez nem egy év alatt egyenlítődne ki a törvényalkotó szándéka szerint, hanem három év vonatkozásában. De van egy zavaró tényező, hogy nem a három év alatt kellene, hogy akkor ezt a kiegyenlítést megtenni, itt is maga az a bizonyos elszámolási, vagyis referencia idő egy év maradna, tehát egy évben le kellene rendezni úgy a munkaadónak, a munkavállalóval munkaidő beosztás alapján a ledolgozott órákat, hogy ne lépje túl a törvényes 48 órás heti munkaidőt. Illetve a teljes munkaidőben foglalkoztatott esetén ugye a napi 8 óra azt jelenti, hogy 5×4 az 40 és akkor egy héten egy 8 órás túlórát lehetne teljesíteni ebben az esetben is. A kérdés az, hogy miért van szüksége az előterjesztőnek, vagy az őt megkereső lobbicsapatoknak erre a hároméves referencia időre, erre kellene fényt deríteni.

Mv: Mert hogy erről lehetett szó, hogy kormányzati képviselőket lobbicsaptok kereshettek fel?

Palkovics Imre: Hát ez már nem az első próbálkozás ennek a szabályozásnak a bevezetésére, 2017 áprilisában hasonló előterjesztést láttunk a parlament előtt, akkor szintén a szakszervezetek felléptek, lehetőséget kaptak arra, hogy az álláspontjukat kifejtsék a parlament Gazdasági bizottságának a képviselői előtt és láss csodát, visszavonták ezt a javaslatot akkor. Most újra előkerült ez a javaslat, nyilván akkor is lehetett hallani mindenfajta sorok között, hogy bizonyos nagyvállalati csoportoknak az érdekét képviselő előterjesztésről volt szó. A versenyképessége az országnak került itt szóba, hogy hosszútávú beruházásokat hoznak-e még ide vállalkozások, hogyha ebben a kérdésben, ami munkaidő, illetve a munkaerő szűkössége miatt valamilyen szinten fölvetődik. Erről lehet tárgyalni, hát természetesen meg kell vizsgálni, hogy milyen következményei lesznek ennek a munkavállalóra, a magyar gazdaságra, általában az emberekre. Mi a szakszervezetek a munkavállalók érdekeit vagyunk kénytelenek, erre vagyunk hivatottak, szem előtt tartani.

Mv: Most kaptak lehetőséget, hogy kifejtsék az álláspontjukat,vagy volt egyáltalán bármiféle előzetes hatástanulmány, amiből ezekre választ kaphattak volna?

Mészáros Melinda: Tudomásom szerint semmilyen előzetes hatástanulmány nem volt, ráadásul a nemzetközi példák sem igazolják vissza a túlmunka mértékének, vagy az egyenlőtlen munkaidő beosztáshoz kapcsolódó munkaidő keret ilyen mértékű meghatározását. Nemzetközi példák alapján azt lehet elmondani,hogy sem a hatékonyságot, sem a termelékenységet egyébként nem növelte az ilyen típusú túlterhelése a munkavállalóknak. A beterjesztést megelőzően semmilyen egyeztetésre nem került sor. A szakma egyik oldalával sem került sor egyeztetésre és tudomásom szerint a munkaadói oldallal sem. Most kaptunk lehetőséget arra, hogy a holnapi napon a versenyszféra konzultációs fórumának keretében ezt a kérdést napirendre tűzhetjük, illetve a szerdai napon az előterjesztőkkel fogunk találkozni és velük vitathatjuk meg magát az előterjesztést.

Mv: Hogyha már említette az előterjesztőket, vannak felvetések az ő részükről. Az egyik például ilyen, hogy ez is csak egy lehetőség a többletmunkára, amellyel hogyha a dolgozók akarnak, akkor élhetnek és senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, hogyha kollektív szerződésük ezt rögzíti.

Mészáros Melinda: Jelenlegi szabályozásban, jelenlegi munka törvénykönyvében ez valóban így van, mint említettem is háromszáz óra a maximális mértéke kollektív szerződés meghatározása alapján a túlmunkának éves szinten. Sajnálatosan ebben a törvényjavaslatban, amely beterjesztésre került, egyértelműen úgy került megfogalmazásra, hogy a kollektív szerződésnek e körben a jövőben nem lesz szerepe és egyoldalúan a munkáltató kötelezheti 400 óra túlmunkára éves szinten a munkavállalókat. Ha nem ez volt az előterjesztő szándéka, akkor erre vonatkozóan mi tettünk közös javaslatot Palkovics elnök úr vezette Munkástanácsok Országos Szövetségével, melyben javasoltuk azt, hogy lépjünk vissza a kollektív szerződéses szabályozás mezsgyéjére. Természetesen arról tudunk majd érdemben egyeztetni, hogy milyen mértékű legyen a túlmunka éves szintje.

Mv: Bencsik János képviselő, aki szintén csatlakozott a beterjesztőkhöz, saját területéről hozott példákat. Azt mondta, hogy három ipari park képviselői is megkeresték őt és tájékoztatták a jelenleg érvényben lévő gyakorlatról. Azt mondta, hogy ilyen mértékű tömbösítésre, aminek a végén két-három hétig egyfolytában munkát kellene végezniük, úgy, hogy gyakorlatilag semmilyen pihenőidő nem állna a munkavállalók rendelkezésére, a jelenlegi rendszer ad lehetőséget. Önök hogy látják?

Palkovics Imre: Ez sajnos így van. Amiről az imént beszéltünk, hogy a munkaidő keret ugye egy éves elszámolási időt tartalmaz, ez most is lehetővé teszi,hogy rövid időn keresztül, de ezek lehetnek hónapok is, úgynevezett tömbösítve végzik a munkát, hogy három hónapig mondjuk 30 napot kell dolgozni egyhuzamban az embereknek, egy nap pihenőidőt egy hónapban minimálisan kell biztosítani. Most ezt most is meg lehet csinálni, tehát ettől nem fog változni a helyzet. Az új előterjesztésben éppen ez a problémánk, hogy már most is gyakorlatilag megvalósítható. Ha bevezetik 400 óra túlmunkát, akkor az azt jelenti, és a jelenlegi szöveg szerint, ami előterjesztésre került, ahogy kolléganőm is az imént fogalmazott. Ha képviselői, illetve törvényalkotói szándék nem ez, ami le van írva, akkor arról lehet tárgyalni, de ez pillanatnyilag az előterjesztett formula, változat, azt azt jelenti, hogy a munkáltató saját jogánál fogva elrendelheti a 400 túlórát, ez pedig irdatlan igénybevételt fog jelenteni a munkavállalók számára. Tehát ebből az nem következik, amit a kommunikáción átjött, hogy ebből a helyzetből fakadóan egy jobb alkupozícióba kerülő munkavállalók elvesztik jelenlegi alkupozíciójukat. Ugyanis most a kollektív szerződések 300 maximális túlórát tesznek lehetővé. Ahhoz, hogy a 400-at igénybe tudják venni a munkáltatók, fel kell mondani ezeket a kollektív szerződéseket és már semmilyen érdekük nem fűződik ahhoz, hogy újat kössenek, mert saját joguknál fogva, kihagyva a munkavállaló képviselőit elrendelhetik a 400 túlórát. Tehát ha ez egy tévedés, ahogy ez leírásra került, akkor ezen módosítani kell.

hírTV – Híradó 19:00 – 2018.11.26. 19:21:16 (00:01:09)

Nem érik be a munkáltatók ajánlatával a szakszervezetek

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-26 12:15:39-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Nem érik be a munkáltatók ajánlatával a szakszervezetek. A javasolt öt százalékos béremelés helyett annak több mint a dupláját szeretnék. Azt mondják, enélkül nem lehet megakadályozni a munkaerő kiáramlását, és a gazdaság bővülése is lassulhat, ha nem sikerül itthon tartani a munkaerőt. A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a nagyobb emelésre a cafeteria rendszer átalakítása miatt is szükség van. A hazai bérek az uniós átlagtól még messze vannak. A munkástanácsok rövid távú célja az lenne, hogy a fizetések szintje legalább a visegrádi együttműködés tagállamainak az átlagát elérje.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Azt gondoljuk, hogy egy 13%-os emelkedés mindenféleképpen szükséges lenne a minimálbér, a garantált bérminimum, ez a szakmunkások, középfokú végzettségűeknek a minimálbér, ott pedig 15%-kal emelkedne, így 156 ezer forint lenne a minimálbér és 208 ezer forint körüli összeg lenne a szakmunkás bérminimum. És hát azt reméljük, hogy a munkáltatók által tett öt százalékos, mindkét kategóriában tett ajánlat, az csak egy első és óvatos ajánlat volt, ez semmiféleképpen nem szolgálná azt a célt ez a mértékű béremelés, mint amit az elején megfogalmaztunk.

hírTV – Híradó 17:00 – 2018.11.26. 17:17:03 (00:01:11)

Nem érik be a munkáltatók ajánlatával a szakszervezetek

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-26 12:15:39-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

hírTV – Híradó 15:00 – 2018.11.26. 15:18:12 (00:01:12)

Nem érik be a munkáltatók ajánlatával a szakszervezetek

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-26 12:15:39-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

hírTV – Híradó 12:00 – 2018.11.26. 12:15:39 (00:01:12)

Nem érik be a munkáltatók ajánlatával a szakszervezetek

Jazzy Rádió – Déli Híradó – 2018.11.26. 11:56:16 (00:00:30)

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint kétszámjegyű béremelésre van szükség januártól

Mv: A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint kétszámjegyű béremelésre van szükség januártól Magyarországon. A szervezet elnöke a közrádióban elmondta, a legfrissebb statisztika szerint 11,7%-kal emelkedtek átlagosan a bérek az országban. A bérek növekedése már negyedik éve tart, ami az utolsó három évben tíz százalék feletti volt. Az elnök szerint a már zajló bértárgyalások során a munkaadói oldal ezt meg akarja állítani, hiszen ötszázalékos ajánlatokkal álltak elő.

KarcFM – Déli News – 2018.11.26. 12:09:51 (00:06:42)

Továbbra sincs megállapodás a jövő évi bérekről

Mv: Továbbra sincs megállapodás a jövő évi bérekről. A munkáltatók és a munkavállalók csak abban tudtak megegyezni, hogy a kiszámíthatóság érdekében többéves megállapodás kell. Saliga Péter összeállítását hallják.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Alacsony bér vezérelte a gazdasági modellt, meg kell változtatni.

R: A munkástanácsok elnöke szerint csakis így lehet megőrizni, hogy a magyar gazdaság tartósan fejlődjön, ezért a munkavállalói oldal a minimálbér esetén 13, a garantált bérminimumnál pedig legalább 15%-os emelést javasol. Palkovics Imre úgy véli, az elvándorlás és a csökkenő demográfiai adatok miatt a bérek folyamatos emelése nélkül nem kezelhető a munkaerőhiány.

Palkovics Imre: Ez a vita dúl a közgazdasági szakmában, hogy milyen mértékű lehet Magyarországon a keresetek növekedése, megmaradhat ez a dinamika, mint ami idáig volt, 10% fölötti, két számjegyű béremelkedések, ugye ezt alább kell venni, mert a versenyképesség, a hozzáadott érték növekedése őszerintük nem bővül olyan mértékben, mint ahogy a keresetek bővültek. Csak ez így veszélyes dolog lenne, tehát vissza kell fogni magunkat és nem kell, hogy kapjanak a munkavállalók ilyen béreket. Mi meg azt mondjuk, hogy a béreket meg kell emelni, mert a magyar gazdaság elég súlyos problémákkal fog szembenézni rövid időn belül és bennragad abban a közepes jövedelmezőségű ország kategóriába, vagy gazdasági kategóriába, amiből szeretne kitörni.

R: A munkástanácsok elnöke kiemelte, az emelés elmaradásának nem lehet indoka a termelékenység, ugyanis a jelenlegi gazdasági környezetben kellő forrás áll a vállalkozások rendelkezésére, modernizáláshoz A keletkezett profit pedig még mindig lehetőséget ad a béremelésekre.

Palkovics Imre: ’95-höz képest 2015-re közel 10%-ot, sőt azt meghaladó mértékben csökkent a bérek aránya a GDP-n belül, miközben a profitnak az aránya jelentős mértékben növekedett. Így kiszámolták már szakértők, hogy munkavállalói oldalon mintegy 750 milliárd forintos elmaradás volt már 2015-ben, ahhoz az ívhez képest, ahogy a válság előtti dinamikával növekedtek a keresetek. Azért ebből lehetett volna visszaosztani.

R: A Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke Rolek Ferenc a Karc FM-en arról beszélt, az elmúlt években jelentős bérfejlesztések történtek, melyek kigazdálkodása komoly feladat a cégvezetőknek, így be kell látni, hogy hosszútávon kizárólag az infláció és a gazdasági növekedéssel megegyező mértékben emelkedhetnek a fizetések.

Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Különben nincsen miből kifizetni a növekvő béreket. Tehát mi azt mondjuk, hogy lassan vissza kell állni erre a szintre, ami azt jelenti, hogy jövőre körülbelül egy olyan 3%-os infláció és mintegy 2%-os termelékenység növekedés várható, ami tud alapozni egy 5%-os béremelkedést és emellett persze nagyon várjuk azt, hogy a kormánnyal sikerüljön megállapodni a szociális hozzájárulási járuléknak a beígért csökkentésének az időpontjáról és amennyiben ez sikerül, akkor nyilván ez is egy pénzügyi könnyebbséget jelenthet a vállalkozásoknak. Tehát ez is akkor abban az időpontban még hozzájöhet az emelkedéshez, így azt gondoljuk, hogy január 1-től a jelenlegi állapotok szerint mintegy 5%-os emelés a reális és hogyha ez a 2%-os szociális hozzájárulás járulékcsökkentés megvalósul, akkor abban az időpontban egy újabb 2%-os növekedést meg lehet valósítani.

R: Rolek Ferenc kiemelte, az elmúlt években nemcsak a magyar gazdaság, de a bérek is az uniós átlagot meghaladó mértékben nőttek, azonban a további bérfejlesztésekhez a termelékenységi mutatóknak is javulniuk kell.

Rolek Ferenc: A gazdasági növekedésnek alapvetően két legfontosabb összetevője van, egyik a gazdaság extenzív növekedése, tehát hogy mennyien dolgoznak. A másik pedig az, hogy milyen a termelékenység alakulása, tehát egy munkavállaló mennyivel többet tud előállítani. Azért az elmúlt években a magyar gazdaságban a gazdasági növekedés elsősorban az extenzív növekedésből származik. Pont a kormány programjának megfelelően, akik próbálták a foglalkoztatottságot növelni, körülbelül 700-800 ezer új munkahely keletkezett, tehát a gazdasági növekedést ez hozta be. Ettől még a bérek nem tudnak növekedni.

R: Boros Imre közgazdász arról beszélt a Karc FM-en, annak a folyamatnak, ami 2010-ben elkezdődött, vagyis, hogy Magyarország fokozatosan zárkózik fel a nyugat-európai és a térség államaihoz, az is része, hogy a magyar fizetések közelítenek az uniós átlaghoz. A közgazdász szerint ehhez az is kell, hogy a gazdaságon belül tovább emelkedjen a magyar tulajdon aránya.

Boros Imre, közgazdász: Nálam is csak az a felzárkózás, amikor az itt élő, körülbelül tízmillió magyar állampolgár zsebében több pénz csereg, több jövedelme van, többet tud költeni, többet tud felhalmozni. Tehát ez indult így be mostanság, mert hát persze korábban itt GDP-ztek, de az sem volt valami vastag és hát ezt a GDP-t nagyobb részt, meg a kisebb, szerényebb növekedéseket is az idetelepült multinacionális tőke képviselte és hát abból a Magyarországon maradott jövedelem csekélyke.

R: A magyar gazdaság motorjai nem álltak le az elmúlt években. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az idei év harmadik negyedévében 5%-kal volt nagyobb a növekedés, mint egy évvel korábban. Varga Mihály pénzügyminiszter az ECHO Televízióban arról beszélt, az elmúlt időszak számai visszaigazolják a kormány gazdaságpolitikáját.

Varga Mihály, pénzügyminiszter: Be tudtuk bizonyítani azt, hogyha egy olyan stabil gazdaságpolitika van, amelyik arra koncentrál, arra fókuszál, arra ösztönöz mindenkit, hogy dolgozzon, elhelyezkedjen, a vállalkozásokat segíti, a közterheiket csökkenti, akkor igenis egy gazdaságnak lehet eredménye. Egy jó gazdaságpolitika százalékokban is mérhetően tud hozzájárulni a növekedéshez. Mondok erre egy példát. 2016-ban megkötöttünk egy megállapodást a munkaadókkal és a munkavállalókkal. Nagyon ritka pillanat volt, a rendszerváltozás óta nem volt erre egy olyan momentum, amikor minden munkaadó és minden munkavállalói szervezet támogatta ezt a hatéves bérmegállapodást. Ez a hatéves bérmegállapodás 2017-ben 1% plusz növekedést tett hozzá a gazdasághoz. Részben azzal, hogy csökkentettük a közterheket, a társasági adó mértéke 9%, a szociális hozzájárulási adónak a mértéke 27-ről 22-re csökkent akkor, másrészt pedig 15%-kal a minimálbér, 25%-kal pedig a garantált bérminimumnak az összegét növeltük.

R: A pénzügyminiszter szerint a hatéves bérmegállapodást folytatni kell, hiszen 2016-ban egy érzékelhetően eredményes egyesség született a kormány és az érdekképviseletek között, ez pedig stabilitást és kiszámíthatóságot adott a munkából élő emberek és a munkaadók számára is.

KarcFM – Hangoló – 2018.11.26. 08:10:25 (00:06:58)

Ismétlés: Összeállítás: Nem született megegyezés a jövő évi jövedelmekről a múlt heti bértárgyaláson

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége; Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége; Boros Imre, közgazdász; Varga Mihály, pénzügyminiszter

KarcFM – Hangoló – 2018.11.26. 07:12:19 (00:06:55)

Ismétlés: Összeállítás: Nem született megegyezés a jövő évi jövedelmekről a múlt heti bértárgyaláson

KarcFM – Hangoló – 2018.11.26. 06:07:36 (00:06:57)

Összeállítás: Nem született megegyezés a jövő évi jövedelmekről a múlt heti bértárgyaláson

Kossuth Rádió – Krónika 12:00 – 2018.11.26. 12:18:36 (00:00:50)

A héten egyeztetnek arról a friss törvénymódosító javaslatról, amely szerint évente akár négyszáz óra túlórát is elrendelhetnének a munkáltatók

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-26 10:08:11-án/én jelent meg az Kossuth Rádió csatorna Krónika 10:00 műsorában.

Mv: A héten egyeztetnek arról a friss törvénymódosító javaslatról, amely szerint évente akár négyszáz óra túlórát is elrendelhetnének a munkáltatók. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, elfogadhatatlannak tartják ezt a tervezetet, ugyanis számos munkahelyen már most is sokat túlóráznak a munkavállalók, ráadásul törvénytelenül. Ezért azt javasolják, hogy továbbra se lehessen elrendelni a munkavállalók extrém kihasználását. Emellett pedig folytatják a bértárgyalásokat is, tette hozzá Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Hogyha nem fizetik meg a munkaerőt, akkor el fog tűnni a munkahelyekről, különösen még ilyen terhek is kerülnek a nyakába a magyar munkaerőnek, mint ez a bizonyos túlórás túlmunka keretek. Tehát azonnal folytatni kell a tárgyalásokat, korrekten, egymás asztalára le kell tenni a tényeket.

Kossuth Rádió – Krónika 10:00 – 2018.11.26. 10:08:11 (00:00:48)

A héten egyeztetnek arról a friss törvénymódosító javaslatról, amely szerint évente akár négyszáz óra túlórát is elrendelhetnének a munkáltatók

Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország! – 2018.11.26. 08:22:16 (00:08:37)

Egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat értelmében három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását és négyszáz órára a lehetséges túlórák számát

Mv: Most pedig a munka világa lesz a témánk Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével. Jó reggelt kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó reggelt kívánok!

Mv: Merthogy van egy javaslat az asztalon, mégpedig amely igencsak összekovácsolta az összes szakszervezetet, szinte egyhangúan arról nyilatkoztak, hogy elfogadhatatlan a rendkívüli munkavégzési keret emelése, ami hetente megközelítőleg nyolc órával, tehát egy teljes munkanappal több lehetőséget adna a munkaadóknak arra, hogy berendeljék túlórára a dolgozóikat. Tehát Mit javasolnak ehelyett, illetve az elutasítás az milyen fórumon ölthet testet?

Palkovics Imre: Hát mit javaslunk? Először azzal kezdeném. Azt javasoljuk, hogy a magyar állam alkotmányos kötelezettségének tegyen eleget abban, hogy az állampolgár egészségét és a családok védelmét megpróbálja ellátni még ilyen nehéz körülmények között is, mint amiben most a magyar munkaerőpiac van.

Mv: Mert gyakorlatilag ennek az az egyik magyarázata talán, hogyha mindent lefosztunk róla, hogy nyilván kevés a munkaerő, ugyanakkor a gazdaság teljesítmény ez akkor a meglévőknek kell többet dolgozni.

Palkovics Imre: Így van, de hát ugye ezek között a körülmények között is már extrém, mert az, hogy papíron 200 túlórát lehet elrendelni a munkaadónak ma, és 250-et bocsánat, mert már ez is emelkedett, és háromszáz órát lehet kollektív szerződésben rögzítve, vagyis a felek megállapodnak egymással.

Mv: Ez egy évre vonatkozik?

Palkovics Imre: Ez egy évre vonatkozó túlmunka. Most ez megnövekszik négyszáz órára, és az a szöveg, amit láttunk, ugyan nem hivatalosan jutott el hozzánk, a sajtón keresztül, mármint a szervezetekhez, ebben az a nagyon fontos elem, hogy a munkaadók és a munkavállaló képviseletei megegyezhetnek egymással a túlórakeretek, túlmunkakeretek kibővítéséről, ez az elem hiányzik belőle, ez pedig azt jelenti, hogy a munkáltató egyértelműen elrendelheti saját jogán a munkáltatói jogánál fogva, ha így marad a szöveg, a négyszáz túlórát. Ez azt jelenti, hogy heti hat órás, hat napos bocsánat, hat napos munkaidőt lehet Magyarországon ezentúl bevezetni azokon a helyeken legalábbis, ahol a munka nagyobb intenzitására van szükség, ahol még jobban ki akarják használni a meglévő munkaerőnek az árát. Ezzel szemben azt mondjuk, hogy maradjon meg, ha mindenféleképpen szükséges az életet követnünk, mert tudjuk jól, hogy nem négyszáz órákat túlóráznak, ma már ötszáz-hatszáz órákat is túlóráznak egyes munkahelyeken törvénytelenül természetesen a munkavállalók. Akkor legalább az a joga legyen meg a munkavállalónak, hogy ezért az extrém kihasználási, munkaerő-kihasználásért cserébe valami alkupozícióba kerüljenek, és keljen megállapodni velük, és ne lehessen elrendelni munkaadói, munkáltatói jogon alapból ezt a súlyos igénybevételét a munkavállalóknak, és hát…

Mv: De hát nincsen mindenhol szakszervezet. Hát hogyha a kis cégeket nézzük például.

Palkovics Imre: A kis cégeknél is vannak ágazatok, ott is vannak ágazati munkáltatók és szakszervezetek, valóban nincsen minden cégnél, nem is lehet minden cégnél, mert két-három fős szervezeteknél ugye nincsen szakszervezet, nyugaton se, meg Magyarországon se. De velünk szemben Nyugat-Európában, ahol a gazdaság megkérdőjelezhető, vegyük Németországot vagy Ausztriát, ágazati kollektív szerződésekbe rögzítik mind ezeket a kérdéseket. Két legfontosabb kérdés van, amiben munkaadó és munkavállaló egyeztet egymással, amiben a munkaadónak is érdekeltsége van, ez a munkaidő-szervezés, a munkaidő-beosztás és a bérek. Most az egyik ilyen fontos tényezőt kivenné ez a jogszabály az alkupozícióból, ami egyébként sem fényes Magyarországon, és éppen ezért azt javasoltjuk, hogy maradjon meg a kollektív szerződésben való rögzítés, és legyen ágazati szintű vagy akár makroszintű megállapodás egy-egy ágazatra, és onnantól kezdve ehhez tartania kell magát az adott ágazat munkáltatójának, aki abban az ágazatban dolgozik. Tehát megvan a módszer, megvan a technika, jól kipróbált két évszázados módszer a kollektív szerződéseknek az intézménye. Ezt kellene megvédeni, és ezt javasoljuk azon a fórumon, amit a hétre Kósa Lajos képviselő úr, aki jegyzi az egyik oldalról ugye az előterjesztést, meghívott minket egy egyeztetésre. Erre valószínű szerdán fog sor kerülni. Most ezeket a javaslatokat el fogjuk mondani, és meg is tettük írásban is elküldtük már ezeket a javaslatainkat.

Mv: Ugye van ennek még egy része, nevezetesen ugye a túlórapénznek a kifizetése.

Palkovics Imre: Hát igen, ez is ugye bizonytalan, ahol nincsen szerződésben rögzítve a túlmunkának a feltételei, nincsenek leírva, ott súlyos visszaélések vannak. De van egy másik tétel is, amiről még beszélnünk kell, hogy a jelenlegi egyéves munkaidőkeretet három évre akarják kitolni. Ez azt jelenti, hogy egy egyéves referenciaidő, vagyis az egy év alatt keletkezett túlmunkák és le nem dolgozott óráknak az egyensúlyának a heti 48 órának gyakorlatilag egy év átlagába ki kell jönnie per hét per nap. És ezt három évre akarják kitolni. Ez azt jelenti, hogy három év távlatában kellene kiegyenlítődnie. Ez megint csak súlyos következményekkel járhat egyes munkahelyeken, akár egy hónapig is lehet úgy dolgoztatni az embereket, hogy a törvény szerint, az előterjesztés szerint egyetlenegy szabadnapot kell nekik adni. Hát ez is azt gondolom, hogy nem éppen a családok védelmében történt előterjesztés. Az idei év ugye a családok éve, és azt gondoljuk, hogy ezt komolyan is kell venni, és elképzelhető, hogy az előterjesztést valami munkáltatói szakértő tette a képviselő úr asztalára, és azt gondoljuk, ezen még kell és lehet is javítani ezen a (…).

Mv: Hogy a másik pillér, amit mondott a bér, a bértárgyalás is folyik.

Palkovics Imre: Bértárgyalások is folynak, ott kicsit jobban állunk, mármint a tényeket illetően, ugyanis megint a legújabb statisztikai eredmények alapján 11,7%-kal emelkedett a nettó kereset Magyarországon. Ez nagyon biztató, felzárkózás megindult bocsánat, bérek területén idestova már negyedik éve tart a reálkeresetek növekedése. Az utolsó három évben tíz százalék fölötti a nettó keresetnövekedés. És hát ami a problémát okozza, hogy ezt a munkaadói oldal meg akarja most állítani ezt a folyamatot, ugyanis ötszázalékos mint ismert ajánlatokkal álltak elő a bértárgyalásokon. Azt gondoljuk, hogy emögött is egyfajta egyéb igény áll. Ők is tisztába vannak azzal, hogyha nem fizetik meg a munkaerőt, akkor el fog tűnni a munkahelyekről. S különösen még ilyen terek is kerülnek a nyakába a magyar munkaerőnek, mint ezek a bizonyos túlóra és túlmunka keretek. Tehát azt gondolom, folytatni kell a tárgyalásokat, korrekten, egymás asztalára le kell tenni a tényeket. Most abban maradtunk, hogy a kormánytól megpróbáljuk az ágazati gazdasági, makrogazdasági adatokat elkérni és a kiindulópont, ez lehet a tárgyalásokhoz, hogy egyes ágazatokban milyen bevételek vannak, milyen esetleges terhek vannak, és hogyan lehet segíteni azon, hogy január 1-jétől ismét egy kétszámjegyű komoly dinamikájú bérfejlesztés valósuljon meg Magyarországon.

Mv: Ugye szó van itt a minimálbérről is, ugye a munkaadók azt mondják, hogy bruttó 148 ezer forintra, a szakszervezeti oldal azt mondja, hogy legalább 156 ezer forint lenne. Aztán a középfokú és felsőfokú végzettség az még több. Mennyire befolyásolja ma a minimálbér a munkaerőpiacot? Hiszen ugye jelentős munkaerőhiány van, nyilván azt gondolná az ember, hogy akkor minden munkáltató azon versenyez, hogy ki kínál többet, hogy magához tudja csábítani a jó munkaerőt.

Palkovics Imre: Hát akik megfizetik a munkaerőt, ott nincs munkaerőhiány. Ezt felmérések, különböző tanulmányok bizonyítják, akár hazai, akár nemzetközi összehasonlításban. A probléma ott van, ahol a versenyképesség, a hatékonysága, kicsit a kívánt szint alatt van a gazdálkodó szervezeteknek. És ezeken a helyeken ugye nehezen fizetik meg még a minimálbért is. Bár ezeknek a száma, mármint ezeknek a munkahelyeknek és ezeknek a munkavállalóknak száma egyre alacsonyabb. A pár százezer főt, három-négyszázezer főt alig éri el már a minimálbéren lévő munkaviszonyban, munkajogi jogviszonyban lévők bére. Tudjuk, hogy ön foglalkoztatók is fizetnek bért maguknak és minimálbérre jelentik be magukat. Ez egy másik kategória nyilván. Ott, ahol termelő munka folyik és munkajogi jogviszonyban állnak a munkavállalók, ott már nagyon kevesen vannak és ezeknek a cégeknek is gyakorlatilag el kell tudni dönteni, hogy megfizetik ezt a minimális szintű bért, ami a létminimum szintjének, ugye a nettó tartalmát éppen hogy ebben az évben elérte. Tehát ezért a szakszervezetek nincsenek abban a helyzetben, hogy egy alacsonyabb szintű minimálbért állapítsanak meg, mert ezt a szintet szeretnénk tartani, sőt ha lehet, akkor egy társadalmi minimum szintjére fölemelni a minimális keresetnek a nettó értékét, vásárlóértékét.

Mv: Köszönöm szépen. Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét hallották.

Palkovics Imre: Én köszönöm a lehetőséget.

Blikk – 2018. 11. 24. (2. oldal)

Nekiment a túlórának a Liga

BUDAPEST — Olvasóink többsége már így is többet dolgozik a kelleténél, így nem igazán örülnének annak a parlamenti javaslatnak, amelynek elfogadása esetén a munkáltatók lényegében tetszés szerint rendelhetnének el túlórákat.

A két kormánypárti képviselő, Kósa Lajos (54) és Szathmáry Kristóf (43) által benyújtott javaslat azt jelentené, hogy évente összességében akár 50 teljes munkanapra emelnék a túlórák számát.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek teljes mértékben elutasítják a képviselői indítványt. – A mostani javaslat álláspontunk szerint még rosszabb, mint a korábbi előterjesztés – írták közleményükben, amelyben azt is kifejtették, hogy a szabályozás extrém bonyolult, kaotikussá tenné a munkaidő kezelését.

Vasárnapi Hírek – 2018. 11. 24. (1,4,5. oldal)

Dolgozzatok még többet!

Balassa Tamás

Újabb bőrt húz le a munkavállalókról a kormány, ha a parlament elfogadja a tavaly rabszolgatörvényként elhíresült, akkor még az elfogadás előtt megbukott, de most ismét előhúzott javaslatot. A szakszervezetek szerint embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő változás jön, amivel heti 8 óra pluszmunka, azaz hatnapos munkahét is elképzelhető. Kérdés, hogy a cafetéria beszántása miatt amúgy is forrongó dolgozói képviseletek elegendőek-e arra, hogy meghátráljon a kormány.

Akár heti 8 órával többet robotolhatnak a munkavállalók, ha átmegy a parlamenten a Fidesz „rabszolgatörvénye”. Ez aljas és veszélyes – mondják a szakszervezetek, a Fidesz viszont állítja, csak segíteni akar annak, aki többet dolgozna. Kósa javaslata valójában a munkaerő hiánytól szenvedő vállalatoknak lökné oda a dolgozókat.

felélesztett „rabszolgatörvény”

Mindenféle egyeztetés nélkül emelné a kormány kollektív szerződés esetén évi 300 helyett 400 órára a túlórakeretet, az elszámolási időszakot pedig egy évről három évre lazítanák. Másfél éve a ﬁdeszes gazdasági bizottság rukkolt elő az ötlettel, ami lényegesen puhább volt, mert csak a 36 hónapos elszámolás időszak szerepelt benne. Akkor napok alatt visszakoztak az előterjesztők, amit a közelgő választási év is magyarázhatott. Valószínűtlen, hogy másodjára is gyengeséget mutatna a kormány, amely most elszántabbnak tűnik, hiszen a Munka törvénykönyvének (Mt.) kedd este benyújtott változtatását két ﬁdeszes képviselő, Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf hóna alá nyomták, így kerülve ki az előzetes egyeztetést az érdekképviseletekkel.

Heti nyolc óra plusz A szakszervezetek általános felháborodása – elfogadhatatlannak tartja a módosítást a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek is – a kormány bujkálása és a tervezet tartalma miatt nem maradt el. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége azt üzeni: dolgozzanak le a képviselők néhány feszített műszakot egy gumigyárban. – A javaslat egy évre lebontva heti 8 óra pluszmunkát jelent (a heti 40 óra 48-ra nőhet), így lényegében a hatnapos munkahét bevezetésére készül a kormány, agyondolgoztatva és elvéve a munkavállalókat a családoktól a Családok évében – magyarázta a felháborodás okát Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a VH-nak elmondta: a foglalkoztatás-egészségügyi statisztikák már most is riasztóak a leterheltség és a stressz miatt. „Nem hiszem, hogy az volna a politikusok célja, hogy rövid távú növekedési célok érdekében tönkretegye a dolgozókat.” Havi egy munkaszüneti nap A MASZSZ elnöke szerint a javaslattal a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók jelentős részét, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, a több műszakban foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék. A közlekedési ágazatban az elképzelés egyenesen életveszélyes, olvasható a Közúti Közlekedési Szakszervezet közleményében.

Egy év, ami 14 hónap A munkaadók a jelenlegi előírásokat sem tartják be, gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással orvosolják a munkaerőhiányt, sok a peres ügy. Már most általános az évi 400-500 óra túlmunka, és ami 600-800 órára is nőhet László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint. A munkaügyi hatóság vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintik, mondta a Népszavának. Kiemelte azt is, hogy ha a ﬁdeszes többség megszavazza az indítványt, a munkaadói trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. És ezért akár kevesebbet is kell majd ﬁzetni, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a többletmunka nem is számít majd pótlékot jelentő túlórának.

A fentiek fényében különösen pikírt a Fidesznek az a magyarázata, hogy az Mt.-módosítással csak a bürokratikus akadályokat akarják eltávolítani az elől, hogy a dolgozók többet dolgozhassanak és kereshessenek. A javaslatot benyújtó képviselők eredetileg a munkaerőhiányra, a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerő-piaci igényekre hivatkoztak a „rabszolgatörvény” benyújtásakor. Kordás László információi szerint azonban nem a munkaadói érdekképviseletek döngették a kormány ajtaját, hogy emelje a túlóra- és az elszámolási keretet. A maga részéről megerősítette ezt kérdésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is, de az elképzeléssel ő megértő volt. – Ez a változás megfelel az EU-s szabályozásnak, így vélhetően a versenysemlegesség érdekében terjeszthették elő. De nem kötelező érvényű, hanem keretszabályról van szó, a munkaadók és a munkavállalói képviseletek a kollektív szerződésben szabályozhatják, alkalmazzák-e a gyakorlatban – mondta a munkaadó szövetség alelnöke.

Rolek Ferenc szerint egyébként a munkaerőhiányra a demográﬁai mutatók miatt a következő évtizedekben is készülni kell, de a munkaidőkerettel ezt nem lehet megfelelően menedzselni. Szerinte a munkaerő-keresletet kell csökkenteni modernizációval-robotizációval, az idősebb korosztály foglalkoztatására, a roma népesség képzésére és a megfelelő képzésre kell alapozni, mert képzettebb munkavállalóból kevesebb is elég egy adott feladat elvégzésére.

Kiszolgált autóipar Arról, hogy az Mt.-változásokat mi indokolja, Kósa Lajos még tavaly azt mondta, hogy például az autóiparban 36 hónapos termelési ciklusok vannak, ehhez lehet igazítani a munkaidőkeretet, hiszen némelykor többletmunkára van szükség, máskor viszont csak készenlétre. Szerinte ez a „rugalmasabb munkaszervezés” kedvező a munkavállalóknak is, mert így egyenletes bérezésre számíthatnak.

A járműgyártás jelentős részt képvisel a gazdasági növekedésben, ez az ágazat adja a GDP 5 százalékát, és az export 20 százalékát a tavalyi adatok alapján. A kormány politikáját jelenleg nagy részben a növekedés tartja felszínen, ám mértékadó források szerint ennek az üteme csökkenni fog a jövőben. Így minden eszközzel azt akarja a Fidesz, akár a munkavállalók egészséges életén keresztül is, hogy a gazdaság motorjai ne torpanjanak meg, véli egy lapunknak nyilatkozó szakszervezeti tag.

Mivel az Mt.-változás érinti a munkáért járó jövedelmeket, összeér a cafetériakedvezmények megszűnésével is, amellyel havi tízezreket bukhatnak a munkavállalók. A szakszervezetek így rég nem látott módon feldúltak, sokan általános sztrájkot, ipari parki vagy parlamenti blokádot követelnek.

Beágyazott cikkek:

Úgy adnak, hogy elvesznek

Minden kormány tisztviselő alapszabadságát öt nappal, 20 napra csökkentené egy törvényjavaslat, melyet a kormány terjesztett elő a kormányzati igazgatás átalakításáról. A 200 oldalas csomagról még egyeztetnek, de már az Országgyűlés előtt van. Óriási az elégedetlenség, többen a felmondáson gondolkodnak, ha ez így átmegy, írja az Index. A friss házasokat érinti egy jó hír is: ők öt munkanap pótszabadságot kapnak nászajándékba: magyarán tőlük nem vesznek el öt napot.

hírTV – Híradó 7:00 – 2018.11.24. 07:13:28 (00:03:33)

A munkavállalók elemi felháborodását válthatja ki az éves túlórakeret emelése a szakszervezetek szerint

Mv: A munkavállalók elemi felháborodását válthatja ki az éves túlórakeret emelése, a szakszervezetek szerint. A kormány szerint a gazdaság igényeire ad választ a fideszes javaslat, amely csak a munkavállalókkal egyeztetve lesz átültethető a gyakorlatba.

R: A gazdaság igényeire ad választ az a kormánypárti javaslat, ami egyebek mellett háromszázról négyszázra emelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét azoknál a cégeknél, ahol kollektív szerződés van, illetve egyről háromra emelné a munkaidő-elszámolás keretét, fejtette ki az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter: A magyar gazdaság jelen pillanatban nagyon nagy kapacitást igényel. Nemcsak a magyar, az egész európai gazdaság. A magyar kormánynak az a célja, hogy a vállalatok működési környezetét azt optimalizálja. Nyilvánvalóan amennyiben ez a munkavállalók szándékával megegyezik, akkor ez egy jó dolog.

R: A munkavállalók szakszervezetei azonban elutasítják a javaslatot. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a LIGA Szakszervezetek szerint az intézkedés éves szinten akár két és fél havi többletmunkát is eredményezhet. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete is az indítvány káros hatásaira figyelmeztet, a Vasutasok Szakszervezete pedig a modern kori rabszolgaság bevezetését látja a javaslatban, amire a Fidesz szerint azért van szükség, mert sokan szívesen dolgoznának még többet, ám ennek bürokratikus akadályai vannak. A Közúti Közlekedési Szakszervezet szerint ez a magyarázat nem életszerű.

Baranyai Zoltán, elnök, Közúti Közlekedési Szakszervezet: Az esetek többségében nem úgy használja ki a munkavállaló, hogy ő felteszi a kezét, hogy menni szeretne, hanem a létszámhiány miatt a muszáj nagy úr, és a munkáltató azt mondja neki, hogy márpedig jönnöd kell, és nem tudnak szabadnapot tervezni. Nem ritka, hogy október-novemberben még az előző évi szabadságkeretéből 20-22 nap bent van, úgyhogy még az az évi 30-ból ki se tudott venni egy napot sem. Akkor csak kérdezem én, miről beszélünk, a négyszáz túlóráról?

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán vitatná meg a javaslatot. A munkavállalók egységesek abban, hogy össze kell hívni a testületet. Amennyiben egy munkáltatói szövetség is csatlakozik hozzájuk, akkor kötelező lesz összehívni az ülést.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Tegnap volt alkalmam nem hivatalosan egyeztetni a munkáltatók képviselőivel is, és ők arról tájékoztattak engem, hogy nem ők kérték ezt a módosítást. Viszont akkor felvetődik a kérdés, hogyha nem a munkavállalók kérték, ha nem a munkáltatók kérték, akkor ki? És szeretném, hogyha erre is választ kapnánk a kormányzati oldaltól, hogy ki az a tőkés csoport, ki az a lobbi csoport, akinek a kénye kedve szerint ilyen módon, ilyen durván beavatkozik a munkavállalók életébe a kormányzat. Én azt gondolom, hogy erre mindenképpen, ezekre a kérdésekre választ kell kapnunk.

R: A javaslatot jegyző egyik képviselő, Kósa Lajos szerint a módosítással alkuhelyzetet teremtenek, a munkavállalók a többletmunkáért cserébe igényeket támaszthatnak, és semmi nem is dőlhet el nélkülük.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő: Kizárólag akkor lehetséges ez, hogyha a kollektív szerződés ezt a lehetőséget tartalmazza, a kollektív szerződést pedig a munkavállalók közössége határozza meg. Tehát egy olyan lehetőséget tettünk most bele a törvénybe, amivel csak közös megegyezés alapján lehet élni.

R: A munkavállalói oldal emlékeztetett, egy a munkaerő-szervezéssel kapcsolatos hasonló módosító javaslat 2017 tavaszán egyszer már eljutott a parlament Gazdasági bizottságáig, ám azt akkor a munkavállalók elemi felháborodása miatt visszavonták.

Népszava – 2018. 11. 23. (1,6. oldal)

Modern rabszolgákat akar a Fidesz

VARGA DÓRA

Tiltakozás A külföldi nagyberuházóknak kedveskedhet a Fidesz a túlórakereteket tágító rabszolgatörvénnyel.

TILTAKOZÁS Embertelen, aljas, családellenes, rabszolgatörvény – így jellemezték a szakszervezetek a két ﬁdeszes képviselő jegyezte törvénymódosítást. Ebben 400 órára emelnék az elrendelhető túlórák számát és egy évről három évre munkaidőkeretet. Az emberek többet dolgoznának kevesebbért.

Rabszolgák a multiknak

Embertelen, aljas, családellenes, a munkavállalókat kizsigerelő rabszolgatörvény – így jellemezték a szakszervezetek lapunknak azt a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők jegyezte egyéni módosító indítványt, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. Az előzetes egyeztetés nélkül kedd este benyújtott, és megszavazása esetén már januártól életbe lépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért. Jelenleg évi 250 óra túlmunkát enged meg A munka törvénykönyve, amelyet kollektív szerződés esetén 300 órára lehet növelni. A fideszes javaslat ezt emelné 400 órára. Már most is gyakori az évi 400-500 óra túlmunka, ha feljebb viszik a határt, akkor azt fogják „egy kicsit túllépni”, és évi 600-800 órányi túlóra lesz az általános – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A munkaadók ugyanis – főként az iparban és a kereskedelemben – gyakran a törvényes kereteket túllépő túlóráztatással igyekeznek orvosolni az egyre növekvő munkaerőhiányt, amit a vállalatok például hamis munkaidő-nyilvántartással igyekeznek leplezni.

Ha a fideszes többség megszavazza az indítványt, ilyen trükkökre már nem lesz szükség. A túlórakeret 150 órás megemelésével éves szinten 12 munkavállaló munkájával plusz egy munkavállaló munkáját nyerik meg, egy dolgozó pedig 14 havi munkát fog végezni – mutatott rá László Zoltán. Mindezt úgy, hogy akár kevesebbet is kell majd fizetni érte, hiszen ha a dolgozó aláírja, hogy a munkarendjét 96 órán belül is lehet módosítani, akkor a túlmunka nem is számít majd túlórának, és nem jár érte a pótlék.

A munkaidőkeret megnövelése pedig az elszámolási vitáknak ad majd nagy teret. Jelenleg a munkaidőkeret 6 hónap, ami a kollektív szerződésben 1 évre növelhető: a javaslat ezt tolná ki 3 évre. Ez egyrészt azt jelentené, hogy a munkavállaló csak később – akár 3 év múlva – jutna hozzá a túlórapénzéhez. Ennyi idő távlatában pedig ki emlékszik vissza arra, hogy az adott ledolgozott nap munkanap volt-e vagy szabadnap, pláne egy változó munkarend esetén.

A dolgozók kizsákmányolását fokozza, hogy a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. A vasutasok szakszervezete úgy látja: a modern kori rabszolgaság bevezetésére készül a kormány, hiszen a munkavállalókat gátlástalanul bármikor be lehetne így rendelni túlmunkára. Melegh János elnök szerint a rendelkezés uniós előírásokba is ütközik. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is úgy tudja: nem a munkaadói szövetségek kérték a módosítást, szerinte valószínűleg a külföldi befektetőknek kíván kedvezni a javaslattal a kormány. A MASZSZ elnöksége pénteken vitatja meg a lehetséges válaszlépéseket.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek pedig színvallásra kényszerítené az Orbán-kabinetet abban, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerőpiaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás.

KA: MULTIKNAK KEDVEZNEK A szakszervezetek színvallásra kényszerítenék a kormányt: támogatja-e a javaslatot?

KA: ELLENTÉTEK Akár van közük a javaslathoz, akár nincs, egymásnak ugrasztja a kormány a multikat és a szakszervezeteket

Beágyazott cikkek:

Nincs határ

LÁSZLÓ ZOLTÁN szerint ha most feljebb viszik a határt, akkor azt fogják „egy kicsit túllépni”, és évi 600-800 órányi túlóra lesz az általános

Dolgozzatok többet, mi megengedjük – üzeni a Fidesz

Aki többet akar dolgozni és keresni, megtehesse – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz-frakció. Szó szerint idézzük: „A magyar gazdaság jól teljesít, az ország tartós növekedési pályára állt, egyre többen dolgoznak, nőnek a bérek, és úgy látjuk, hogy sokan szívesen dolgoznának még többet. Ez elől szeretnénk lebontani a bürokratikus akadályokat, hiszen ez a munkahely teremtés kormánya. Mi azt javasoljuk, hogy aki többet akar dolgozni és keresni, az megtehesse, ne legyen ez előtt bürokratikus akadály.”

Magyar Idők – 2018. 11. 23. (14. oldal)

Tiltakozások a túlórakeret felsrófolása ellen

A jelenlegi, 250 órában meghatározott, rendkívüli munkavégzési keretet emelné 400 órára egy egyéni képviselők által az Országgyűlésnek benyújtott, a munka törvénykönyvét módosító javaslat.

A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy míg jelenleg évente 250 óra túlórát rendelhet el legálisan a munkaadó, addig januártól ez 400 órára emelkedne. A Fidesz közlése szerint a módosító javaslat célja, hogy aki többet szeretne dolgozni, az megtehesse, a munka törvénykönyvéhez benyújtott módosítási javaslat ennek a bürokratikus akadályát bontaná le.

A szakszervezetek élesen bírálják és elutasítják a javaslatot. A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok közös közleménye szerint elfogadhatatlan a rendkívüli munkavégzési keret emelése, ami hetente megközelítőleg nyolc órával, tehát egy teljes munkanappal több lehetőséget adna a munkaadóknak arra, hogy berendeljék túlórára dolgozóikat. Szintén aggályosnak tartják az érdekképviseletek, hogy a munkaidőkeretet – kollektív szerződés alapján – három évre meghatározhatnák, amely a kifizetés szempontjából okozhat hátrányt a dolgozónak.

A szakszervezetek emlékeztettek: hasonló tervezetet már 2017-ben is benyújtottak egyéni képviselők, ám akkor visszavonták a javaslatot. Az érdekképviseletek emellett kifogásolják, hogy a módosítási javaslatot nem előzték meg egyeztetések, ám a rendkívüli munkavégzési keretre vonatkozó ilyen mértékű emelését minden formában elutasítják.

hírTV – Híradó 22 – 2018.11.23. 22:26:59 (00:03:36)

A munkavállalók elemi felháborodását válthatja ki az éves túlórakeret emelése a szakszervezetek szerint

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-23 19:05:43-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 19:00 műsorában.

Mv: A munkavállalók elemi felháborodását válthatja ki az éves túlórakeret emelése a szakszervezetek szerint. A kormány szerint a gazdaság igényeire ad választ a fideszes javaslat, amely csak a munkavállalókkal egyeztetve lesz átültethető a gyakorlatba.

R: A gazdaság igényeire ad választ az a kormánypárti javaslat, ami egyebek mellett háromszázról négyszázra emelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét azoknál a cégeknél, ahol kollektív szerződés van, illetve egyről háromra emelné a munkaidő elszámolás keretét, fejtette ki az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter: A magyar gazdaság jelen pillanatban nagyon nagy kapacitást igényel, nemcsak a magyar, az egész európai gazdaság. A magyar kormánynak az a célja, hogy a vállalatok működési környezetét azt optimálja. Nyilvánvalóan amennyiben ez a munkavállalók szándékával megegyezik, akkor ez egy jó dolog.

R: A munkavállalók szakszervezetei azonban elutasítják a javaslatot. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga szakszervezetek szerint az intézkedés éves szinten akár 2,5 havi többletmunkát is eredményezhet. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete is az indítvány káros hatásaira figyelmeztet, a Vasutasok Szakszervezete pedig a modernkori rabszolgaság bevezetését látja a javaslatban, amire a Fidesz szerint azért van szükség, mert sokan szívesen dolgoznának még többet, ám ennek bürokratikus akadályai vannak. A Közúti Közlekedési Szakszervezet szerint ez a magyarázat nem életszerű.

Baranyai Zoltán, elnök, Közúti Közlekedési Szakszervezet: Az esetek többségében nem úgy használja ki a munkavállaló, hogy ő felteszi a kezét, hogy menni szeretne, hanem a létszámhiány miatt a muszáj nagy úr és a munkáltató azt mondja neki, hogy márpedig jönnöd kell és nem tudnak szabadnapot tervezni, nem ritka, hogy október-novemberben még az előző évi szabadságkeretéből 20-22 nap bent van úgy, hogy még az az évi 30-ból ki sem tudott venni egy napot sem, akkor csak kérdezem én, miről beszélünk a négyszáz túlóráról.

R: A Magyar Szakszervezeti Szövetség a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán vitatná meg a javaslatot. A munkavállalók egységesek abban, hogy össze kell hívni a testületet, amennyiben egy munkáltatói szövetség is csatlakozik hozzájuk, akkor kötelező lesz összehívni az ülést.

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Tegnap volt alkalmam nem hivatalosan egyeztetni a munkáltatók képviselőivel is és ők arról tájékoztattak engem, hogy nem ők kérték ezt a módosítást. Viszont akkor felvetődik a kérdés, hogyha nem a munkavállalók kérték, ha nem a munkáltatók kérték, akkor ki. És szeretném, hogyha erre is választ kapnánk a kormányzati oldaltól. Hogy ki az a tőkéscsoport, ki az a lobbicsoport, akinek a kénye-kedve szerint ilyen módon, ilyen durván beavatkozik a munkavállalók életébe a kormányzat. Én azt gondolom, hogy erre mindenképpen ezekre a kérdésekre választ kell kapnunk.

R: A javaslatot jegyző egyik képviselő, Kósa Lajos szerint a módosítással alkuhelyzetet teremtenek, a munkavállalók a többletmunkáért cserébe igényeket támaszthatnak és semmi nem is dőlhet el nélkülük.

Kósa Lajos (Fidesz), országgyűlési képviselő: Kizárólag akkor lehetséges ez, hogyha a kollektív szerződés ezt a lehetőséget tartalmazza. A kollektív szerződést pedig a munkavállalók közössége határozza meg. Tehát egy olyan lehetőséget tettünk most bele a törvénybe, amire csak közös megegyezés alapján lehet élni.

R: A munkavállalói oldal emlékeztetett, egy, a munkaerő szervezéssel kapcsolatos hasonló módosító javaslat 2017 tavaszán egyszer már eljutott a parlament Gazdasági bizottságáig, ám azt akkor a munkavállalók elemi felháborodása miatt visszavonták.

hírTV – Híradó 19:00 – 2018.11.23. 19:05:43 (00:03:37)

A munkavállalók elemi felháborodását válthatja ki az éves túlórakeret emelése a szakszervezetek szerint

R: A gazdaság igényeire ad választ az a kormánypárti javaslat, ami egyebek mellett háromszázról négyszázra emelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét azoknál a cégeknél, ahol kollektív szerződés van, illetve egyről háromra emelné a munkaidő elszámolás keretét, fejtette ki az innovációs és technológiai miniszter.

Baranyai Zoltán, elnök, Közúti Közlekedési Szakszervezet: Az esetek többségében nem úgy használja ki a munkavállaló, hogy ő felteszi a kezét, hogy menni szeretne, hanem a létszámhiány miatt a muszáj nagy úr és a munkáltató azt mondja neki, hogy márpedig jönnöd kell és nem tudnak szabadnapot tervezni, nem ritka, hogy október-novemberben még az előző évi szabadságkeretéből 20-22 nap bent van úgy, hogy még az az évi 30-ból ki sem tudott venni egy napot sem, akkor csak kérdezem én, miről beszélünk a négyszáz túlóráról.

KlubRádió – Reggeli hírek 7:00 – 2018.11.23. 07:02:52 (00:00:49)

Kiakadtak a szakszervezetek a munka törvénykönyvének több tervezett módosításán

Mv: Hét óra múlt egy perccel. Jó reggelt kívánok! Báder Tamás vagyok. Kiakadtak a szakszervezetek a munka törvénykönyvének több tervezett módosításán. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek elfogadhatatlannak nevezte a kormányoldal elképzeléseit. A fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által benyújtott törvénymódosító indítvány elfogadása esetén három évre emelkedne a munkaidőkeret elszámolása, vagyis a munkáltatóknak hároméves időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával, és a szabadnapokkal, és 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke. Korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség is jelezte, hogy nem fogadja el a változtatásokat.

ECHO TV – Napi Aktuális – 2018.11.22. 19:31:22 (00:10:27)

Szeptemberben ismét jelentősen emelkedtek az átlagkeresetek

Mv: Hű, ez jó sok szám volt így egyszerre. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke, jó estét kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok!

Mv: Na, azért még mondjunk néhány számot! Ugye önök benyújtott, megfogalmazták a saját igényüket a minimálbér-tárgyalásokon. Mit takar ez, mik a sarokszámok?

Palkovics Imre: Hát a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum vagy garantált bérminimum esetében ugye van tárgyalási lehetősége a feleknek ebben a bizonyos makroszintű érdekegyeztető fórumban. A minimálbéren 13%-ot irányoztunk elő, mármint a szakszervezeti oldal, de a munkástanácsoknak is eredetileg ez volt a javaslata, és a garantált bérminimumra 15%-os emelést szeretnénk elérni. Ezek a mi igényeink, hát, ugye ismert ma már a tárgyalások menete, hogy ezzel szemben a munkáltatók öt százalékot mindkét kategóriában ajánlottak föl.

Mv: Ez valahol természetes, nem? Hogy mindenki alkuszik.

Palkovics Imre: Igen, hát, alku, mondjuk egy kicsit alacsonyról indult ez az alku az ő esetükben, de betudható annak, hogy van egy speciális igényük, ami a járulékok csökkenésére vonatkozik. És az imént felsorolt pozitív eredmények okát jelentő 2016-os bérmegállapodásnak a részét képezte egy járulékcsökkenés, ami arról szól, hogy a tárgyévben hat százalékkal kell növekednie a reálkeresetnek, és ebből fakadóan kapnak ők egy kétszázalékos járulékcsökkenést a további időszakban. Ebből visszavan még egy év, és, hát, ezt szeretnék, ha bekövetkezzen a 2019. január 1-jével. A megállapodásban szereplő számítási modell szerint ez csak júliustól tud növekedni, illetve csökkenni ez az összeg, és, hát, ezen megy a vita, és a kormányra valószínű, hogy ilyen módon kívánnak nyomást gyakorolni, ami persze az ő oldalukról teljesen természetes, hogy a béremelkedések költségéből valamelyest ugye a járulékcsökkenés visszaadna valamit a költségvetés rovására.

Mv: Amikor önök megfogalmazták az igényüket, akkor abból indultak ki, hogy a gazdaság teljesítőképessége elbírja ezt, vagy abból, hogy, itt infláció elindult, valamekkora infláció van, ugye itt a munkaidő-elszámolások terén is vannak bizonytalanságok. Melyik volt a döntő szempont?

Palkovics Imre: A döntő szempont az volt, hogy évek óta, most már lehet azt mondani, hogy 2008 óta, egy jó tíz éve a magyar gazdaságban eltolódtak az úgynevezett bérarányok, a megtermelt jövedelemből a bérek részesedése csökkent 2015-ig, a válságot megelőző bázisévekhez viszonyítva mintegy tíz százalékot. Vagyis ugye a bérek, a munkavállalók jövedelmei ilyen szinten csökkentek az ország teljesítőképességéhez, vagyis a gazdasági fundamentumokhoz képest is alacsonyabb a kereset, mint amennyi lehet…

Mv: Csak arányaiban beszélünk csökkent, tehát hogy…

Palkovics Imre: Arányaiban, 65% volt a GDP-ből való bérrészesedés a válság előtt, ’15-re ez lement 56%-ra nagyjából, azóta már természetesen visszakorrigálódott, de ilyen mértékben nem, tehát még mindig rosszabb, mint a nyugat-európai átlag részesedése, ugye a bérek részesedése a Nyugat-Európában megtermelt jövedelmekből, de rosszabb ez, mint a visegrádi négyek vonatkozásában, az ő összehasonlításukban. És ez nem csupán az arányokra, bérarányokra, a konkrét összegekre is vonatkozik, ezeknek a nagyon jó eredményeknek az ellenére is, a reálkereset-növekedés ellenére is még mindig a magyar átlagkereset a legalacsonyabb a visegrádi négyek között, és a minimálbéreink is, az óriási emelések ellenére is, a legalacsonyabb szintet töltik be. Tehát a regionális versenyben, bérverseny, ugye nettó bérverseny zajlik a munkaadók között ma, a befektetők között munkaerőért zajló küzdelemmel, a használható, jól képzett munkaerőért, és ebben Magyarország lemarad, az pedig azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fog lemaradni, összességében a növekedésnek a korlátjai rögzülni fognak, és beleragadunk ebbe a jelenlegi helyzetbe.

Mv: Több észrevételem is lenne. Az egyik, az az, tehát miért törvényszerű az, hogy rögzülnek ezek a korlátok? Tehát lehet ezeken változtatni bármikor?

Palkovics Imre: Hát lehet változtatni természetesen, erre szándék van minden jövedelemtulajdonos, így a magyar munkaadók képviselői részéről is, a kormányzat részéről is és a szakszervezet. Itt a legnagyobb szándék nyilván a munkavállalók oldaláról van, de a kormány részéről is, sőt a közgazdasági szakma, különböző értekezéseket lehet látni a Magyar Nemzeti Bank részéről, a kereskedelmi kamara részéről történő megnyilvánulások mind arról szólnak, hogy a bérdinamikát meg kell tartani, a béreknek növekednie kell pontosan azon okoknál fogva, amire itt utaltam. Hogyha a magyar gazdaság lemarad a bérekben, nem tudja megvásárolni, megfizetni a képzett munkaerőnek az árát, akkor a magyar gazdaságban ehhez megfelelő döntések fognak születni, nem a hozzáadott értéket növelő beruházások, befektetések jönnek ide, hanem az alacsony hozzáadott értékű, és ebből fakadóan…

Mv: Hát azért ugye itt más támogatási rendszer is van, adókedvezményekkel segíti a kormány, tehát mindenképpen azon dolgoznak, hogy az innováció…

Palkovics Imre: Igen, éppen ezért érthetetlen, hogy a munkaadók egy ilyen alacsony bérajánlattal állnak elő.

Mv: Az azért van, én megmondom önnek, merthogy ők, amikor önök azt mondják, hogy a gazdaság elbírná ezt, ők ezt úgy élik meg, hogy önök az ő zsebükben kotorásznak, abból a profitból szeretnének nagyobb szeletet kihasítani.

Palkovics Imre: Ők lehet, hogy úgy élik meg. Ezt tapasztaljuk, hogy a munkabérek elmaradnak az ország teljesítményétől, az ő jövedelmeik, bruttó profitjaik magasabbak annál, mint amit a gazdaságból arányítva. Ez egy tisztességes jövedelemelosztás kérdése annak érdekében, hogy a gazdaság egyenletesen tudjon fejlődni, bővülni, és valóban, a közepes fejlettségű, közepes jövedelmezőségű kategóriából följebb tudjon eggyel lépni. Ez nem sokaknak sikerült környezetünkben, de Magyarországnak pillanatnyilag esélye van erre, hogyha ezt a tendenciát meg tudja tartani a gazdaság bővülésében, ennek egyik alapfeltétele, hogy képzett munkaerő álljon rendelkezésre.

Mv: Ugye önöknek van ez a 13-15%-os ajánlata, nekik az 5%-osuk, azért valahol meg fognak állapodni a kettő között. De azért léteznek itt alternatív útvonalak is, mondjuk a cafeteriarendszernek a változtatásával. Ebben önöknek van javaslatuk, letették ezt már a munkaadók asztalára, van-e erről tárgyalás?

Palkovics Imre: Hát ugye itt változások történtek, lehet így fogalmazni a mi oldalunkról nézve, hogy negatív változások, azok az…

Mv: A kormányzat azt szeretné, hogy kapják meg a dolgozók pénzben azt, amit…

Palkovics Imre: Így van, alapvetően ezzel az elvvel egyet lehet érteni, tehát ez támogatható, hogy ne különböző vouchereket meg különböző élelmiszerjegyeket kapjon az ember, egy bért, azt arra…

Mv: (…) odaadni, abból adót lehet fizetni, beleszámít a nyugdíjba…

Palkovics Imre: Így van, arra fordítja a munkavállaló, amire akarja, és valóban, egy nagyon fontos szempont, amit volt kedves említeni, hogy ezek után a béren kívüli juttatások után nem jár sem egészségügyi, sem nyugdíjjáradék, ezek nem számítottak bele a járulékalapba, ennélfogva ezeknek a bruttó, vagyis a hosszú távú megtakarításra szóló bérhányada, az elveszett. Na most egyik pillanatról a másikra ez megváltozik, az emberek, a munkavállalók annyit éreznek, hogy nettó jövedelmük csökken. Ezért nyilvánvaló, hogy nagyon kemény küzdelmet kell azért indítani a szakszervezeteknek, munkavállalóknak, hogy ezek bruttósításra kerüljenek, ezek a korábbi jövedelmek, hogy nettó összegben ne változzon. Erre egyik pillanatról a másikra nem sok esélyt látunk, de a bérkövetelésünk egyik alapja ez az átlagosan egy és négy százalék között, átlagosan olyan három százalék körüli jövedelemvesztés, ami a cafeteria átalakulásából fakad, ennek is benne kell legyen jövő évi bérekben, bérkövetelésben. És nyilván a háromszázalékos inflációnak is benne kell lenni…

Mv: És ez pluszban még, tehát a 13-15%, vagy ez már benne van?

Palkovics Imre: Nem, nem, nem, ez az igény, ez tartalmazza ezt a részt is, bár most ugye fölröppentek…

Mv: Hát, ha visszaszámolom a 13%-ból mondjuk azt a 4%-os cafeteriát, akkor az már csak 9, abból az infláció…

Palkovics Imre: Háromszázalékos várható infláció.

Mv: …az már csak hat…

Palkovics Imre: Így van, és a hatszázalékos reálkereset-növekedésnek meg kell ahhoz lennie, hogy a járulékcsökkenést a kormány megadja a munkaadóknak, mert ugyanis a költségvetésben akkor keletkezik egy vállalható hiány, hogyha a reálkereset ilyen módon növekszik, abból származik annyi bevétele a költségvetésnek, hogy egyéb más kiadásoktól nem fogja elvonni ez a járulékcsökkenés a forrásokat.

Mv: Hát, hogyha innen nézem, akkor egészen egyszerű ez a matekpélda, tehát hogy…

Palkovics Imre: Hát egy egyszerű, azt gondolom, hogy világos, és ami még erőssége ennek a követelésnek, hogy jogos is a gazdaság körülményeinek ismeretében.

Mv: Hát ugye a szakszervezet alapvetően azért a tagok miatt aggódik, tehát hogy kevés… A cégnagyság jelenthet-e mondjuk előrelépést? Ugye a kormányzatnak van egy ilyen terve vagy elképzelése, hogy a kis- és közepes vállalkozásokból felvásárlások, összevonások révén kevesebb nagyobb legyen. És azt mutatják a statisztikák, a tapasztalatok, hogy minél nagyobb cégnél dolgozik valaki, annál jobban keres, itt egyharmados különbség van. Lehet, hogy ez valamiféle előrelépést jelent majd?

Palkovics Imre: Ehhez a magyar gazdaságnak a struktúráján mindenféleképpen kell változtatni, a világgazdasági versenyképességi listákon Magyarország nem szerepelt az utóbbi időkben kicsit pozitívabban, de általában az elmúlt években nem annyira jól. Ennek az egyik oka, hogy a kis- és közepes vállalkozások között nagyon kevés az az exportképes…

Mv: Százezres nagyságrendben.

Palkovics Imre: …vállalkozás, amelyik tényleg a hazai piacon kívül máshol is meg tudná állni a helyét. Ennek történelmi okai vannak, sajnálatos, hogy így van, de így nem maradhat, mert a magyar gazdaság ugye nem fog tudni ebből a státuszból, ahogy már az imént is beszéltünk róla, kitörni. Ezért a magas béreknek olyan hatása is van, hogy innovációra késztetik a vállalkozásokat, legalábbis azokat, akik erre képesek, és igénybe tudják venni az állam által egyébként mintegy négyezermilliárd forint összegben rendelkezésre bocsátott, közeljövőben ugye megjelenik egy újabb tétele ennek a pénzpiacon. 2,5%-os kamattal növekedési hitelt vehetnek igénybe azok a cégek, akik erre képesek, és tudnak és akarnak fejleszteni. Tehát ez a magas bér egy olyan indikációs folyamatot is elindít, aminek az a lényege, hogy a gyengébb vállalkozásoknál lekötött erőforrások, munkaerő, az vándoroljon át a hatékonyabb területekre, és ezáltal…

Mv: Ott több értéket tud termelni, jobban…

Palkovics Imre: Így van, ezáltal a magyar gazdaság minősége fog növekedni.

Mv: Na, megkérdezzük majd a munkaadókat is, hogy ők mit gondolnak róla. Palkovics Imre volt a vendégem, köszönöm, hogy eljött!

Palkovics Imre: Köszönöm én a lehetőséget!

KarcFM – Déli News – 2018.11.22. 12:08:03 (00:02:38)

Nem közeledtek az álláspontok a bértárgyaláson

Mv: Nem közeledtek az álláspontok a bértárgyaláson, miközben a munkavállalói érdekképviseletek a minimálbér esetén 13, a garantált bérminimumnál pedig 15%-os emelést tartanak indokoltnak. A munkáltatók azt szeretnék elérni, hogy jövőre csupán ötszázalékos legyen a bérfejlesztés, a kormány pedig a 2016-ban létrejött bérmegállapodással ellentétben ne év közben, hanem már 2019 elején mérsékelje a szociális hozzájárulási adót. A Munkástanácsok elnöke arról beszélt a Karc FM-en, a magyar gazdaság folyamatosan emelkedő teljesítménye és az egyre feszítőbb munkaerőhiány azt indokolja, hogy folytatódjon a béremelés. Palkovics László szerint a bérek szintje és a megtermelt profit aránya közötti különbség még mindig lehetőséget ad a további bérfejlesztésekre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: A magyar gazdaság fundamentumaihoz képest is a magyar keresek alacsonyak, tehát van egy tartalék a megtermelt jövedelmen belül, csak hát rosszak az elosztási arányok. Tehát emiatt is ugye szükséges lenne, még egyszer mondom, nemcsak a munkavállalók jobb életkörülményei indokolják ezt, amire vágynak, hanem az is, hogy a magyar gazdaság bővülése meg fog állni, mert nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű munkaerő, képzett munkaerő, hogy ez a gazdasági bővülés, a cégek növekedése bekövetkezhessen.

Mv: Palkovics Imre úgy látja, egy következő középtávon létrejövő bérmegállapodásban lenne lehetőség a kormánynak a munkavállalói terhek további csökkentésére.

Palkovics Imre: A szakszervezetek felvetették, ha a munkaadók ennyire rosszul állnak ugye befektetői oldalon, a kormány is segíthet. Van egy meghirdetett politikai, gazdaságpolitikai cél, hogy az egykulcsos, egyszázalékos jövedelemadó, ha a gazdaság olyan állapotba kerül. Egy meglépendő döntés, lépés lesz a kormány részéről. Mi azt mondjuk, hogy belátható időn belül egy hosszabb távú megállapodásban azért ezt is fel lehetne vetni, ezt a kérdést, és a 15%-os jelenlegi adókulcsot, ha máshol nem, legalább az átlagkeresetek szintén 9%-ra már le lehetne vinni majd az idő elteltével, illetve a gazdaság és a költségvetés tükrében. Egyelőre a kormány hivatkozik arra, hogy bizonyos negatív jelek mutatkoznak a világgazdaság oldaláról, tehát némi (…) nem árt a költségvetés részéről. Tehát ezt most a jövő egy-két évben a kormány nem látja megvalósíthatónak. Tehát marad az, hogy a befektetői oldalon keletkezett profitból, haszonból kellene megfizetni ezt a pénzt.

Mv: A Munkástanácsok elnöke szerint, ha nem emelkednek a fizetések, akkor a magyar gazdaság könnyen megrekedhet egy olyan szinten, melyből nem képes kitörni.

KarcFM – Hangoló – 2018.11.22. 06:48:17 (00:13:02)

Egyelőre úgy tűnik, hogy nem közelednek az álláspontok az év végi bértárgyalásokon

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Magyar Demokrata – 2018. 11. 21. (28,29. oldal)

Juttatások helyett béremelést!

„EZEK A SZAKSZERVEZETEK ÖSSZEZÁRTAK A MULTIKKAL A KORMÁNY ELLENÉBEN”

ÁGOSTON BALÁZS

Lehet itt tüntetni, ágálni a cafeteria ügyében, de ez műbalhé, mellébeszélés. Amikor viszont a nemzetközi nagytőkével szemben kéne a magyar munkavállalók érdekeit képviselni, akkor nagy csönd van. A szakszervezeteknél nem történt meg a rendszerváltás – mondta a Demokratának Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

– Miért határolódtak el a béren kívüli juttatások után járó adókedvezmények melletti szakszervezeti tüntetéstől?

– Ha feltételezzük, hogy egy szakszervezet széles körű tagságra épülő mozgalmi jellegű szervezet, akkor ez a tüntetés átgondolatlan és szervezetlen, vagyis eredménytelen volt, hiszen kevesen vettek részt rajta. Másfelől ez nem volt egyéb, mint figyelemelterelés, a tüntetés szervezői nem a lényegről beszéltek.

Nem mondom, hogy jó, ha megszűnnek ezek a juttatások, de egy szakszervezet, főleg egy ágazati érdekképviselet feladata nem az, hogy mellékes ügyekben a mindenkori kormány ellen tüntessen, hanem hogy helyi szinten, az egyes multinacionális munkáltatók üzemeiben, egységeiben fellépjen a bérek emeléséért.

A fő kérdés az, hogy a versenyszférában dolgozó munkavállalók mennyi pénzt visznek haza. A kereskedelemben például a statisztikai adatokból, a vállalati eredményekből és a hozzájuk kapcsolódó árbevételekből világosan kimutatható, hogy a nemzetközi láncok egyre növekvő haszonnal működnek, tehát van forrás a jelentős mértékű béremelésre.

– Miből?

– Amikor megszületett a törvény, aminek értelmében azok a kereskedelmi láncok, amelyek két egymást követő évben veszteséget mutatnak ki, elveszítik a napi fogyasztási cikkek árusításának jogát, hirtelen könyv szerint is nyereségessé váltak úgy, hogy közben a rájuk kivetett különadót is fizetniük kellett. Vagyis addig különféle könyvelési trükkökkel jelentős bevételeket titkoltak el és vittek ki az országból ahelyett, hogy azok egy részéből bért emeltek volna. Az elérhető nyilvános adatokból az derül ki, hogy a jogszabályváltozások után az egyik legnagyobb multilánc évente átlagosan tízmilliárd forint nagyságrendű adót tudott befizetni. Ez azt jelenti, hogy amikor kényszerhelyzetbe, nyomás alá kerül egy ilyen nagyvállalat, akkor hipp-hopp, napfényre bukkan egy csomó pénz, ami addig nem volt szem előtt. A kereskedelmi forgalom és így az árbevétel folyamatosan nő, ráadásul ma már különadót sem kell fizetniük. A haszon töredékéből könnyedén végre lehetne hajtani két számjegyű béremelést. Ezt befektetésként is fel lehetne fogni, hiszen a munkáltatónak a saját érdekében is megéri a jól dolgozó, tudással, szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalókra költeni.

Akár úgy is, hogy az adókönnyítés formájában eddig létező állami támogatás megszűnte után cafeteriaként juttat a dolgozóinak pluszjövedelmet. Annál inkább, mert amikor megkérdezték az embereket, hogy cafeteriaként ilyen-olyan utalványokat vagy pénzt szeretnének, a döntő többség az utóbbi változatot támogatta. Nem a cafeterián kell rugózni, hanem jelentősen emelni kell a béreket. Ehhez azonban a munkáltató multikkal szemben határozott, szervezett érdekképviseleti kiállásra van szükség.

– Ez ma hiányzik?

– A versenyszférában sok vállalat kizsigereli az alkalmazottait, kevés az ember, ezért romlik a munkavállalók mentális és egészségi állapota. Mégis, ha visszatekintünk az elmúlt nyolc-tíz évre, nem tudunk olyan országos szintű szakszervezeti megmozdulást említeni, amelynek keretében az ágazati érdekképviseleti szervezetek egységesen felléptek volna a tagságukat adó munkavállalók érdekében a multinacionális cégek ellen. Érdekes módon az úgynevezett reprezentatív konföderációk mindig csak akkor nyitották ki a szájukat, ha az állami szférát érintő ügyekben a kormányt vehették a célkeresztbe. Lehet itt tüntetni, ágálni a cafeteria ügyében, de legyen világos, hogy ez műbalhé, mellébeszélés. Amikor viszont a nemzetközi nagytőkével szemben kéne a magyar munkavállalók érdekeit képviselni, akkor nagy csönd van.

– Milyen ügyekben kellene hallatni a hangjukat?

– Elsősorban, mint említettem, a két számjegyű béremelésért kellene harcolni.

De valamiért gyakran ennek ellenkezőjét teszik, a munkáltatók érdekeit képviselve intik csendre a munkavállalókat. Amikor 2008-ban beütött a válság, azzal rémisztgették a kereskedelmi dolgozókat, hogy ha jelentős béremelés lesz, akkor megszűnnek a munkahelyek. Ugyanezt a nótát fújták a különadók bevezetésekor, vagy a vasárnapi boltzár ügyében. Vagyis ezek a szakszervezetek összezártak a multikkal a kormány ellenében. A bérkérdés mellett határozott fellépéssel rá kellene szorítani a vállalatokat a létszámbővítésre, a munkaerőhiány ugyanis szakmai hibák, balesetek és egészségromlások forrása. Fel kellene mérni a táppénzes órák számának növekedését, a többletmunka jelentette terhelést, ennek a családok életére gyakorolt negatív hatásait.

Ma a multik gyakran arra ösztönzik az alkalmazottaikat, hogy túlórázzanak vagy hétvégén is dolgozzanak, a létszámhiány miatt nem valósul meg a családbarát munkaidő-beosztás, sőt lassan a törvényes működés is veszélybe kerül.

Ez azt jelenti, hogy alig vannak otthon a szeretteikkel. A KDFSZ családban gondolkodik, és kifejezetten fontosnak tartjuk a gyerekek születését, hogy ne fogyjon a nemzet. Számunkra ez érték.

Tudni kell rendszerszinten látni mindezt, és ennek tükrében rendezni a béreken túlmenően a normális munkakörülményeket, megelőzendő a mentális kiégést és a súlyos egészségkárosodásokat.

Az érdekvédelmi szervezeteknek ennek megfelelően kellene fellépniük.

– Miért nem teszik?

– A szakszervezeteknél nem történt meg a rendszerváltás.

Csak két olyan nagy szövetség van, amely 1990 után jött létre, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Az 1990-es évek elején ugyan kaptak segítséget, vagyonjuttatást, de a többi, eredendően a pártállamban gyökerező konföderáció anyagi, kapcsolati előnye és fölénye még ma is nyomasztó. Az elmúlt 28 évben a legfontosabb ágazatokban megmaradtak a régi, sokszor ideológiavezérelt, átpolitizált struktúrák, amelyek nem a munkavállaló tagság, hanem a velük szimbiózisban lévő politikai alakulatok érdekeit képviselték és képviselik.

A tüntetések is ellenzéki politikusok jelenlétében, felszólalásával zajlottak, és nem a teljes munkavállalói oldalt megjelenítve kommunikálnak. Ilyen ellenszélben nem könnyű talpon maradni azoknak az újabb szerveződéseknek, amelyek komolyan veszik az általuk képviselt dolgozók érdekvédelmét. Erős az ellenpropaganda.

Gyakran halljuk például, hogy mit akarnak ezek a senkik, mármint mi, a KDFSZ az ezerfős tagságukkal. Erre az a válaszom, hogy amióta 2008-ban színre léptünk, elvitathatatlan eredményeket sikerült elérnünk, nem utolsósorban azzal, hogy munkaügyi perek százaival a törvények betartására kényszerítettük a multinacionális kereskedelmi láncokat, elérve például a túlórák szabályos könyvelését és ezek kifizetését. Addig hiába voltak jelen más, úgymond reprezentatív szakszervezetek, nagyban ment a sunyi mutyi, számos érdekképviseleti vezető a munkáltatókhoz volt lojális, nem pedig a saját tagságához. A mi munkánknak köszönhetően változott sok minden jó irányba a legnagyobb kereskedelmi multiknál, és ez kihatással volt más cégekre is.

– Hogyan lehetne kitörni ebből a helyzetből?

– Erre nem könnyű válaszolni. Sajnos sok munkavállalóban még ma is ott a félelem, hogy ha kiáll a törvényadta jogaiért, akkor elveszíti az állását. Nehezíti a helyzetet az ismerethiány, sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket, mit tehet meg a munkáltató, és milyen mozgástere van egy szakszervezetnek.

A lustaság is szerepet játszik a jelenlegi állapot megkövesedésében. Sok dolgozó elégedetlen a saját érdekképviselete vezetőségével, mégsem tesznek semmit a változásért, hanem évtizedek óta évről évre befizetik a tagdíjat, amiért gyakorlatilag nem kapnak semmit. Még mindig erős az a régi beidegződés, hogy a dolgozó örül, ha kap egy karácsonyi csomagot, de odáig nem jut el, hogy hatékony érdekképviselettel nagyságrendekkel több pénzt vihetne haza, amiből több ilyen csomagot vehetne magának.

Fel kéne tenni a kérdést, hogy mi a fontosabb, az évi egyszeri öt- vagy tízezer forintos ajándék, vagy az, hogy a következetes és kemény bértárgyalások nyomán havonta mondjuk húszezer forinttal, vagyis egy évben 240 ezer forinttal beljebb legyen.

Fejben kellene először felszabadulni és irányba állni. Ezenkívül túl sok a szakszervezeti konföderáció, nincs szükség ennyire.

Tisztességes ágazati tömörülések kellenek, amelyek normális együttműködéseket tudnak kialakítani.

Ez a munkáltatók számára is egyszerűbbé teszi a tárgyalásokat, hiszen egyetlen, egységes álláspontot képviselő szervezettel kell egyeztetnie. És nem az államtól kell várni mindent, hanem igenis kőkeményen bele kell állni a bérharcokba a külföldi multikkal szemben.

– Ez nem idézheti elő azt, hogy odébbállnak, és megszűnik egy csomó munkahely?

– Fészkes fenét! Voltak, akik ezzel fenyegetőztek a különadók bevezetésekor, aztán láss csodát, mégis itt vannak. Legyenek is. Félreértés ne essék, mi nem vagyunk multiellenesek, ahogy egyesek lefestenek minket. De az elfogadhatatlan, hogy kizsákmányolják az alkalmazottaikat.

Ha egy vállalatnál erős, nem pártpolitikai megfontolásokat követő, hanem szakmai alapon tevékenykedő érdekképviselet működik, akkor, ahogy a mi példánk is bizonyítja, igenis lehet eredményeket elérni. Már csak azért is, mert a társasági adó tavaly 19 százalékról 9 százalékra csökkent. Bőven van forrás az általunk szorgalmazott két számjegyű béremelésre. Egyetlen multi sem fog kivonulni azért, mert a tulajdonosok néhány milliárddal kevesebbet tehetnek zsebre osztalékként.

Magyar Idők – 2018. 11. 21. (1,13. oldal)

Hosszú távra terveznék a bérmegállapodást

Nagy Kristóf

Csekély eredményekkel zárult tegnap a munkaadói és munkavállalói képviseletek közötti, minimálbérrel és bérminimummal kapcsolatos egyeztetés. A felek egyedül abban értettek egyet, hogy kettő vagy akár három évre előre meghatározzák – bizonyos feltételek teljesüléséhez kötve – a legkisebb kötelező keresetet. A szakszervezetek továbbra sem engednek a két számjegyű emelésből, míg a munkaadói oldal szerint tartósan nem nőhet a gazdaságnál jobban a legkisebb kötelező bér. A csehek ugyanakkor máshogy látják, jövőre a gazdaság teljesítményénél nagyobb mértékben emelnek. A szakszervezeti oldal követelése itthon is csökkentené a lemaradásunkat.

A következő két-három évre állapodna meg a munkaadói és munkavállalói oldal a hazai minimálbér és garantált bérminimum emelésének üteméről. Ugyanakkor másban nincs egyetértés, a jövő évre vonatkozó szakszervezeti 13-15, illetve a munkaadói öt-hét százalékos felzárkóztatási javaslatából egyik fél sem engedett.

A munkaadók csak a gazdasági növekedés mértékével emelnének, míg a szakszervezetek Csehországhoz zárkóztatnák fel a legkisebb kötelező béreket. A csehek tegnap döntöttek a gazdasági növekedésüket jelentősen meghaladó, tíz százalék körüli emelésről, tehát a hazai, nagyobb mérték valóban csökkentené a lemaradásunkat.

Ismét többéves megállapodás jön

A kormány részletes kereseti adatai mozdíthatják el a bértárgyalásokat a következő hetekben

Hosszabb távra, a következő két vagy három évre állapodnának meg a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről, az emelés tendenciáiról, illetve az egyezség végrehajtásának feltételeiről.

Ugyanakkor ez várhatóan nem lesz egyszerű feladat, mivel a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnapi ülésén még a jövő évi legkisebb keresetek mértékének meghatározásában sem közeledtek az álláspontok. A szakszervezeti oldal továbbra is ragaszkodik a két számjegyű, legalább 13 százalékos minimálbér- és legalább 15 százalékos garantált bérminimum-emeléshez. Ezzel ellentétben a munkaadói oldal januártól 5-5 százalékkal emelne, majd további 2-2 százalékkal júliustól, a szociális hozzájárulási adó további 2 százalékpontos csökkentésének időpontjától.

Elmozdulás a következő tárgyalási fordulón várható, amelyre a kormány részletes kimutatást készít a hazai keresetek helyzetéről, ágazati bontásban. – A szakszervezetek álláspontja egységes, elfogadhatatlannak tartjuk a munkáltatók javaslatát, így nem közeledtek az álláspontok – hangsúlyozta lapunknak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Kiemelte: a munkaadói oldal utalt a 2020 után várható, lassuló gazdasági növekedésre, ám a szakszervezetek szerint ez nem irányadó érv a mostani tárgyalásokon.

Hangsúlyozta: nem szakadhatunk le a régiós keresetektől, ezért a szakszervezetek továbbra is kitartanak a két számjegyű, ismét jelentős emelések mellett.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elfogadhatatlannak nevezte a munkaadók kétlépcsős minimálbéremelésre vonatkozó felvetését. Az elnök szerint komolytalan ez a hozzáállás, mivel nem veszik figyelembe a gazdaság helyzetével, a bérkiáramlással és egyéb más, keresetekkel összefüggő adatokat. – Továbbra sem látjuk, hogy tömegesen tönkremennének a kisvállalkozások a minimálbérek emelésének hatására, ezért a szakszervezeti oldal határozottan elutasítja a munkáltatók azon elvét, hogy olyan minimálbérről kell megállapodni, amelyet a gyengébb teljesítményű vállalkozások is ki tudnak fizetni – hangsúlyozta Palkovics. Hozzátette: a mostanihoz hasonló bérfelzárkózási pályákat az elmúlt évtizedekben sorra letörték, a hazai átlagkeresetnek jelenleg 400 ezer forint körül kellene mozognia, és 700 milliárd forinttal nagyobb bérkiáramlást indokolna az elmúlt évtizedek gazdasági teljesítménye.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, a minimálbérek nagyarányú emelése a magasabb bérkategóriákban is keresetfelzárkózást eredményez. Habár az emeléseket követő első időszakban ez többletkiadást jelent a cégeknek, később ezek a hatások beépülnek.

Kordás szerint a kormányzat által elkészített részletes adatok már megfelelő alapot adnak a tárgyalások folytatására, emellett nem kizárt, hogy a felek bérajánlást is elfogadnak a minimálbéreknél nem sokkal magasabb keresetekre vonatkozóan.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke kérdésünkre megerősítette, januártól 5 százalékkal, majd júliustól további 2 százalékkal emelné a minimálbéreket a munkáltatói oldal. Az alelnök ezt azzal indokolta, fontos, hogy azokban az ágazatokban – a kereskedelemben, a könnyűiparban vagy a mezőgazdaságban – is ki tudják gazdálkodni az emelést a cégek, ahol nagyszámú minimálbérest, bérminimumost foglalkoztatnak.

Emellett Rolek szerint a munkaerőpiaci helyzet miatt egyre kisebb a hangsúlya a minimálbéreknek, mivel a piac kikényszeríti a keresetrendezést.

Jövőre ráadásul a további járulékcsökkentéshez 6 százalékos reálkeresetemelkedésnek kell megvalósulnia, nemzetgazdasági átlagban pedig két számjegyű bérnövekedés várható – hangsúlyozta Rolek. Hozzátette: tartósan nem nőhet nagyobb mértékben a bérköltség a gazdaság teljesítőképességénél.

A cseheket ugyanakkor ez nem zavarja, a távirati iroda közlése szerint döntöttek a minimálbér összegének emeléséről. A minimálbér jövőre 166 ezer forintnak megfelelő cseh korona fölé nő, 2021-ig pedig 201 ezer forint fölé. Ez közel 10 százalékos emelést jelent jövőre, a magyarnál kisebb GDP-növekedés mellett. Prága jövőre 6,5 százalékos átlagkereset-emelkedéssel számol. A hazai szakszervezetek követelése tehát csökkentené a bérlemaradást a csehektől. A minimálbér összege 156 000 forint, míg a bérminimum 207 500 forint lenne.

KA: A munkavállalók képviselői szerint a versenyképességünk romlik régiós szinten, ha nem nyúlnak mélyen zsebbe a cégek

InfoRádió – Mérleg 09:45 – 2018.11.19. 09:46:57 (00:01:34)

Összeállítás: Pozitívra változhat a magyar adósosztályzat kilátása

Mv: Pozitívra változhat a magyar adósosztályzat kilátása az egyik hitelminősítőnél. A hét gazdasági eseményeit Czwick Dávid foglalja össze.

R: Visszafogott ütemben indul a hét a gazdaságban. Hétfőn nem érkezik makroadat, kedden viszont délután kettő órakor megtartja a jegybank monetáris tanácsa a novemberi kamatmeghatározó ülését. Piaci elemzők egyre valószínűbbnek látják, hogy a tanács a szigorítások irányában lesz lépéseket. De ezen a napon Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a fővárosi Örs vezért téren átadja a hitelintézet új, innovatív bankfiókját is. Még mindig kedden, a bértárgyalásokat folytatják majd az illetékes felek. A Munkástanácsok elnöke múlt héten az InfoRádióban közölte, az utolsó remény is szertefoszlott a cafeteria megtartását és a járulékok előbbre hozott csökkentését nézve. A hét közepén az államháztartás hiányának októberi részletes adatait közli a Pénzügyminisztérium. Az előzetes számok szerint az államháztartás központi alrendszere 2018 első 10 hónapját 1678 milliárd forintos hiánnyal zárta. Csütörtökön a Porfolio megtartja ingatlankonferenciáját, míg ezzel szinte egy időben a KSH közli az első kilenc havi kereseti adatokat. Végül pénteken lesz hivatalosan Black Friday, vagyis a nagy bolti leárazások napja, este pedig a Moody’s hitelminősítő társaság javíthatja pozitívra Magyarország adósosztályzatának kilátásait, miután ezt a Fitch és Standard & Poor’s cégek tavaly már megtették.

Kossuth Rádió – Ütköző – 2018.11.19. 13:05:51 (00:23:14)

A munkavállalók a minimálbér 13%-os emelését szeretnék elérni 2019-ben, derült ki a bértárgyalások kezdeti szakaszában

Szereplők: Boros Imre, közgazdász; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Magyar Hírlap – 2018. 11. 17. (7. oldal)

Mi van a mozgalommal?

Szerencsés Károly

Pontosan száz éve november 17-én furcsa csoport szállt le az egyik budapesti pályaudvaron a zsúfolt szerelvényről. Otthonosan mozogtak a peronon, hordárért intettek. Nehéz csomagokat vitettek egy kint várakozó automobilhoz. A csoport nevében egy vizenyős tekintetű, szétmálló arcvonású férfi intézkedett. Még élénken élt benne a kép, amikor elhagyták a vörös fényben úszó Moszkvát. November 7-e előestéje volt, a Kreml falairól és a Metropol szálló (ekkor már II. Szovjetháznak hívták) ablakaiból fényszóró tündöklése szelte keresztbe-kasul Moszkvát. Nem csináltak belőle titkot, hogy a fényszórók mögött golyószórók is vannak, de most nem volt rájuk szükség. Ünnepeltek.

Lenin küldte a magabiztos csoportot. A közvetlen utasításokat Szverdlovtól, az orosz kommunista párt titkárától kapták. A feladat: a magyar-szovjet köztársaság megteremtése. A nehéz csomagokban propagandaanyagok voltak. A csoport vezetőjét Sebestyén Emilnek hívták. Valójában Kun Bélának, de hát ez sem a valódi neve volt. Jött velük a hazugság, a gátlástalanság, a hatalom megszállottsága, a minden más vélemény likvidálása, az emberi életeken, nemzeti léten, kultúrán átgázolás, a megtévesztés, a hideg fejjel gyilkolás, az ideológia vörös istene, jött a terror és jött a pártalapítás. Hoztak pénzt is, sokat. Végtére is nem kis dologról volt szó: a világ második szovjet köztársaságának megalapításáról. Amit majd követnek az újabbak, és a végén beteljesül a jóslat. Az egész glóbuszon győz a világforradalom. Addig is a Savoyban szálltak meg.

Budapest sötét volt. Alig néhány fényreklám villogott, az utcai lámpák nagy része sem világított, a nagykörúti lakások többségében nem égett a villany. Tulajdonosaik vagy elutaztak, vagy féltek, nehogy felhívják magukra az utcákat hetek óta ellepő kétes elemek figyelmét. Mindennaposak voltak a fosztogatások, rablások. Az előző napon valakik önhatalmúlag kikiáltották a népköztársaságot. A hadsereg és a rendőrség felbomlóban volt, mindenhonnan özönlöttek a városba a katonák. Vajon eljutottak-e hozzájuk Kun Bélának a „internacionalistákhoz” intézett szavai? „Gyújtsátok lángra az egész országot, törjetek össze minden akadályt, amely az elnyomottak útjába merészkedik…” Nem tudni, a legtöbben csak haza akartak menni. Munkástanácsok, katonatanácsok is alakultak, és ha már így esett, „határozatokat” is hoztak. A „népkormány” élén egy senki által nem becsült renegát arisztokrata, bizonyos gróf Károlyi Mihály állt. „Kormányának” olyan tagjai voltak, mint Linder Béla, Kunﬁ Zsigmond, Jászi Oszkár, Böhm Vilmos. Nem csoda, hogy Sebestyén Emil magabiztos volt, és az emberek tartottak a jövőtől.

Volt is miért. Az Oroszországból küldött kontingenshez csatlakoztak magyarországiak is. A bűnszövetkezet napok alatt ütőképes brigáddá állt össze. A pénz nem volt akadály. Lapokat alapítottak. Vörös Újság, Vörös Katona, Ifj ú Proletár, Szegény ember. Igyekeztek átvenni a Népszava és más szociáldemokrata lapok irányítását. Közben özönlöttek Budapestre Moszkvából az ottani kommunista (marxista, bolsevik) pártiskolán kiképzett szellemi és fegyveres terroristák. A Royal szállóban laktak mint „kereskedelmi küldöttség”. Egymás közt magyarul beszéltek, majd hamarosan szétszéledtek a fővárosban. Megalakították a pártot Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) néven. Előkészítették a puccsot.

A rendőrség még működött. Figyelték őket. Kunról úgy tudták, hogy egykori kolozsvári munkásbiztosító-intézeti tisztviselő. „Onnan pénzkezelési hiányok miatt bocsátották el.” Ismerték az összes bandatagot. Károlyinak referált a belügyminiszter. „Nem komoly, nem veszélyes” – legyintett a minden szóra összerezdülő gróf. Közben a tömegharc, az állandó tüntetések folytatódtak. Mindenki elégedetlen volt. A fizetések akadoztak, az inﬂáció meglódult. Hiába emelték a rokkantnyugdíjat a hétszeresére. Menekültek özönlöttek az ország belseje felé. A román, cseh és szerb csapatok ellenállás nélkül foglalták el az országot. Böhm Vilmos hadügyminiszter azzal vívta ki társai elismerését, hogy felgyűrt ingujjban maga állította helyre a villanyvilágítást a Sándor-palotában. Jászi tudományos értekezéseken dolgozott, Kunfiverseket írt és a marxizmusról elmélkedett. November 22-én rendelet jelent meg a ruhák és fehérneműk egy részének beszolgáltatásáról. Károlyi zavartan bolyongott a királyi palotában és néha rábólintott valamire: – All right!

Közben a Vörös Újság vezércikke már nem kertelt: „Üssétek agyon!” Mármint az „ellenforradalmárt”, vagyis mindenkit, aki nem kommunista. Köztük név szerint a kormány egyes tagjait. És hozzáfogtak. A „magyarországi kommunista forradalmat” 1919. február 20-ra időzítették. Ez volt Kun Béla születésnapja. Kunék fegyveresei megostromolták a szociáldemokrata párt székházát. Őket tartották a fő ellenségnek. De voltak bent úgynevezett „népőrök”, és a rendőrök is kiérkeztek. A szociáldemokrata párt kormánypárt volt. A kommunisták az ellenállás hatására meghátráltak, de halott rendőrök és népőrök maradtak az utcán. A KMP vezetőit letartóztatták. Nem kellett volna ehhez semmiféle új „néptörvény”, de a kormány hozott egy ilyet. A huszadikat. Ennek értelmében a forradalom vívmányait, a népköztársaság érdekeit vagy a közrendet veszélyeztetőket rendőri felügyelet alá lehet helyezni vagy őrizetbe lehet venni. Mérföldkő volt ez a magyar jogállamiság leépülésében. Még akkor is, ha elsőként azt a furcsa, különös anyagból gyúrt társaságot tartóztatták le.

Kun Béla és egy kis csoportja a Toloncházba került. Tanulságos dolog történt. A városban a munkások az agresszív kommunisták ellen tüntettek, akik már embereket öltek. Embereket, akik a szociáldemokrata párt székházát védték. Feszült volt a hangulat. A vágóhídiak magukkal hozták a bárdjaikat. Kun Béláéknak a laza Toloncház (nyitott ajtójú zárkák, állandó látogatás, étkezés kintről stb.) a védelemmel ért fel. De ott voltak a halott társaik miatt dühös rendőrök. Ők is megjelentek a Mosonyi utcában. Az őrség bizonytalankodott. Tény, hogy Kun Bélát megütötték. És akkor színre lépett az újságíró, Tarján Vilmosnak hívták az illetőt. Egész legendája van neki, ahogy kell: zseniá lis bűnügyi riporter, még Szarajevóban is ott volt, amikor szenzációt szimatolt. Tényleg az Est bűnügyi riportere, és tényleg írt egy cikket, amelyben szívszorítóan ecsetelte, ahogy tíz vagy száz rendőr puskatussal agyonverte Kun Bélát. „Vér csurog a padlóra…” Óh, a mi Vilink! A kommün alatt az előadását hirdetik: „ A kommunizmus alapelvei”. De aztán a New York Kávéház vezetője, a Royal Orfeum tulajdonosa, a margitszigeti Parisien Grill atyja, ahol tükörből volt a táncparkett… S még a gettó is ’44-ben. Szép régi mese.

A Kun Béla-s hagyomány szerint a verés miatt olyan felháborodás keletkezett, de olyan! Még a forradalom is kitört! Most aztán ezerszeres hangon dübörgött: „Üssétek agyon!” A nemzet élet-halál harcát vívta, az ország sorsa volt a tét. De az akkori belügyminiszter arra emlékszik, hogy Károlyi Mihály kérte őt, hogy párnát és takarót vigyen be Kun Bélának. Már összekészítették Katinkával. Kun Bélánénak viszont úgy rémlik, maga a letartóztató tiszt kérte őt, hogy másnap kispárnát, törölközőt, ennivalót vigyen be, a telefonszámát is megadta. Mert hát legbelül érezte ő is Kun Béla nagyságát. Dobi István későbbi kétlelkű kisgazda-kommunista politikus meg már úgy emlékezett, hogy Kun Béla megverése miatt még az ő kényelmes sógora is annyira fölindult, hogy agyon tudott volna ütni bárkit, aki ellensége Kun Bélának.

A furcsa csoport, amely száz éve leszállt a moszkvai gyorsról, nem sokáig maradt a börtönben. Szabadulásuk egyet jelentett az első kommunista terrorállam megteremtésével Magyarországon. De megható jelenetek is lejátszódtak. Kun Béla felesége is bemehetett hozzá. Amikor a szerelmesek találkozhattak, hosszú csend után a férj szólalt meg először. Szemei megteltek könnyel, és elfúló hangon azt kérdezte: „Mi van a mozgalommal?” Irén hirtelen nem tudott válaszolni. Mit lehet erre mondani? Aztán csak annyit mondott: „Minden elveszett!” Vajon tényleg a mozgalomra gondolt?

Erzsébetváros – 2018. 11. 15. (16,17. oldal)

Szemelvények a VII. kerületi Munkás és Katonatanács jegyzőkönyveiből 1919

Az I. világháború vége a Központi Hatalmak vereségét és benne az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének összeomlását hozta. Az 1918. november 3-án Piavéban kötött fegyverszüneti megállapodással a tényleges harcok megszűntek, ám Magyarország lakossága számára a békére még közel két évet várni kellett. Az I. világháború elhúzódó harcainak mélyreható következményei miatt a hátország elégedetlensége egyre erősödött. A Wekerlekormány lemondása után az elégedetlen pártok megalakították a Magyar Nemzeti Tanácsot, és a háború befejezését követelték.

Mivel az uralkodó nem támogatta a tanács követeléseit, tiltakozások, majd véres utcai zavargás robbant ki. Pár nap alatt – éppen száz éve –, 1918. október 31-én győzött Magyarországon az őszirózsás forradalom, s megalakult gróf Károlyi Mihály koalíciós kormánya. Károlyi köztársaságához kötődnek az első földosztások, az új választójogi törvény beiktatása, de a véres vidéki atrocitások sora, a gyorsuló infláció és a katonaság leszerelése is. Az első köztársaság végül a külpolitikai helyzetbe bukott bele. A békeszerződés feltételeit Károlyi elfogadhatatlannak ítélte, a kormánya lemondott, 1919. március 21-én pedig a Kun Béla vezette Magyarországi Tanácsköztársaság jutott hatalomra. Az új rendszer vezetői a népbiztosok lettek, akik a főváros vezetését is átalakították.

Rendelkezésük szerint a városháza minden ügyosztályát és a kerületi elöljáróságok irányítását is politikai biztosok segítségére támaszkodó új megbízottak vették át. Április első napjaiban az elöljáróságok vezetését kommunista munkások kapták meg.

A Tanácsköztársaság VII. kerületi irodája a Szocialista Párt Dohány u. 76. szám alatti irodájában működött.

A „dicsőséges 133 nap” alatt öt alkalommal ültek össze.

Az első tanácskozást 1919. április 10-én tartották, ahol a megjelent 280 munkás elnökül – közfelkiáltással – Biermann Istvánt választotta meg.

Az ülésen határoztak a kerületi 20-as Intéző Bizottság tagjairól, a 6 tagú lakásbizottságról, akiknek a lakások kiutalásán kellett dolgozniuk, valamint 99 tagot delegáltak a Központi 500-as Bizottságba is. Április 16-án a román királyi hadsereg megtámadta Magyarországot.

Az ellenséges támadásra a Tanácsköztársaság védekező háborúról döntött április 19-én. A határozat szerint a munkásság fele fegyveres szolgálatot vállal, hogy megvédje a proletárdiktatúra vívmányait. A következő ülésre a román támadást követően, április 20-án került sor, és így a megbeszélést a háborús készülődés határozta meg. Az elnök élénk agitációt fejtett ki a Vörös Hadseregbe való belépés érdekében. Döntöttek a házbizalmiak összehívásáról, akiknek feladatul szabták meg, hogy a házakban összeírást készítsenek a frontra induló személyekről. A toborzás miatt a munkásoknak az üzemekben, a kisüzemi alkalmazottak számára a szakszervezetekben alakítottak ki sorozó bizottságokat. Egyhónapos toborzás eredményeként a kerületben több mint 4000-en jelentkeztek vörös katonának, akik közül 2000-en azonnal elindultak a frontra, 1000-en a kiképzésre vártak, míg 1000-en a harctéri szolgálatra alkalmatlannak bizonyultak. A „burzsoázia” tagjait front mögötti kényszermunkán akarták alkalmazni. Felmerült Budapest megerősítése és védelme érdekében a sáncásás terve is.

A kerületi munkástanács harmadik ülésére május 12-én került sor.

A megbeszélésen az Intéző Bizottság egyhónapos munkájáról adott jelentést. Elmondták, hogy első lépésként a folyamatban lévő – haszontalan, felesleges – ügyiratok ezreit egyszerűen félretették. Az általuk vezetett hivatal egyszerűsítette az ügyintézést, és 24–48 órás elintézésre redukálták azt. Átszervezték az ügyosztályokat, a munkásság segítése érdekében létrehozták a Felvilágosító és Tanácsadó Irodát, amelyet naponta 5–600 személy keresett fel. Új Bírósági Ügyosztályt alakítottak, amely mindenféle (kihágási, magánjog, házassági) vitás ügyek elintézésére vállalkozott.

Az új Népjóléti Ügyosztály a segélyek kiosztását végezte, az Élelmezési Ügyosztály a lakosság ellátásáért felelt, míg a Háznyilvántartási Ügyosztály a házkommunizálással és a lakbérekkel kapcsolatos ügyeket intézte. A lakásbizottság április 24. és május 1. között lakásokat rekvirált, és 1000 lakáskeresőt helyezett el. Ezek közül 700-at „jó” helyekre helyeztek el, de 300 személy esetében hibákat követtek el.

A közellátás további fejetlen állapotait mutatja, hogy – a jelentés szerint – súlyos problémákat okoztak a Vörös Őrség tagjai, akik a piacokról az élelmet elrabolták, és maguk között osztották szét, vagy haszonnal adták tovább azt.

A negyedik ülést 1919. június 5-én tartották. A lakáskérdés kezelése továbbra is az egyik legsürgetőbb feladat volt. Az egyik javaslat kidolgozója a használaton kívüli üzlethelyiségekbe is lakóhelyre szorulókat költöztetett volna. A közellátás megoldhatatlan feladatai között akadt sikeres is, a Damjanich u. 42. szám alatti telken játékokkal ellátott játszóteret adtak át, ahol napközi otthont is működtettek. A gyerekek reggelit, uzsonnát és vacsorát is kaptak.

Az ötödik ülésre július 11-én került sor. A jegyzőkönyv szerint a város problémáin a tisztviselők továbbra sem tudtak úrrá lenni. A katonaság ellátása miatt a lakosságnak már évek óta nem jutott cipő, és a hivatal előtt órákon át sorban álló elégedetlen lakosokat több alkalommal is a Vörös Őrségnek kellett szétválasztania. De további problémákat jelentettek Budapest – és Erzsébetváros – felújításra szoruló házai, mivel a világháború alatt a szakemberek a hadseregbe bevonultak, az épületek állaga pedig időközben teljesen leromlott. Az ülésen a segélyre jogosultak számának további emelkedéséről számoltak be, de a megoldatlan problémák további sora várt a hivatalnokokra.

A Tanácsköztársaság rövid időszakának vége után és a román megszállást váltó Horthy Miklós Nemzeti Hadseregének bevonulásával Erzsébetváros történetében is új fejezet kezdődött.

KA:1919. május 1-jei felvonulás a Rákóczi úton.

Figyelő – 2018. 11. 15. (3,72,73,74,75. oldal)

Munkásőrblues

SZERENCSÉS D. MÁRTON, VIZVÁRI SOMA

Húgyszagú söröző kongó belterének egyik napsütötte sávjában meghúzva magam valahogy úgy keresgélem az elveszett szavakat, mint a farmerdzseki zsebében összegyűlt aprót a széttört cigik között. Utolsó reményként. Tisztátalan hely ez a Kőbánya, Pest Kelet-Baltimore-ja. A sarokban egy ázott állatként kuporgó alak fölénnyel köp felém: „Soha nem lehetsz az első vendég, gyerek. Írd fel: mindig vannak fittebb alkoholisták.” Majd pár másodperc hallgatás után rákérdez, kire várok. „Munkásőrökre” – felelem neki.

MUNKÁSŐRBLUES

RIPORT | Húgyszagú söröző kongó belterének egyik napsütötte sávjában meghúzva magam valahogy úgy keresgélem az elveszett szavakat, mint a farmerdzseki zsebében összegyűlt aprót a széttört cigik között. Utolsó reményként. Tisztátalan hely ez a Kőbánya, Pest Kelet-Baltimore-ja. A sarokban egy ázott állatként kuporgó alak fölénnyel köp felém: „Soha nem lehetsz az első vendég, gyerek. Írd fel: mindig vannak fittebb alkoholisták.” Majd pár másodperc hallgatás után rákérdez, kire várok. „Munkásőrökre” – felelem neki.

Megérkezik a két ismeretlen férfi.

Mindketten munkásőr-díszegyenruhában érkeznek. Az egyik, az idősebb 1956-ban volt tizennégy, most hetvenhat éves. A másik, a fiatalabb 2006-ban volt tizenhat éves, akkor már a Munkáspárt Központi Bizottságának a tagja, ma huszonnyolc.

Juhász Lajos és Juhász Norbert.

Nem rokonok. Elvtársak. Olyanok, mint két ártalmatlannak tűnő alak a zuglói tömbházátjárók szocialista idilljét manifesztáló mozaikpasztoráljain. Ez bennük az igazán lidércnyomásszerű. Az, hogy még ma is léteznek ennek a szocialista embertípusnak a pontos másai.

Kezet fogunk.

Az idősebbnek tisztátalan, de kétségkívül erőt sugárzó aurája van. A totalitárius rendszerek bűnöseinek, azaz kedvezményezettjeinek a magabiztossága árad belőle. Afféle embernek tűnik, akinek saját igazsága van. Mert vannak hatalmi struktúrák, ahol a kivételezettség bűnössé tesz, bevon a legitimitást adó ősbűnbe, megfertőz vele. Mint az egyik utolsó mamut, félillegalitásba vonult őskommunista, ezt soha nem érezte. Ő munkásőrként csak szeretetet kapott az emberektől, mert a munkásőr „a politikai kiállást, a példamutatást jelentette, és a dolgozók látták, hogy ezek önzetlenül fegyvert fogtak, hogy bármikor hajlandók legyenek a szocialista társadalmi rendet megvédeni”. Nagyvonalúságot árasztó félmosollyal a szája szélén, mint Ceaușescu a katonai bíróság előtt, ő is lassan mondja, hogy mindenki megértse: „Azzal szoktak jönni rám, hogy tagadom a kommunizmus bűneit. Márpedig tagadni csak azt tudja az ember, amit elkövetett. Mivel nem követtem el semmit, tagadni sem tudok semmit. Hogy a történéseket másképp ítélem meg, az nem tagadás.” A fiatal magányosnak látszik, de ebben a látszólagos egyedüllétben, a világtól való idegenségben is rejlenek erőtartalékok.

Rezignált hangon beszél felém: „Az utcán egyenruhában sem keltünk feltűnést, el tudunk tűnni. Általában vagyonőrnek vagy az Astoria Szálló portásának néznek.” Inzultus (őt) soha nem érte az egyenruha viselése miatt, de előfordult, hogy valaki felismerte az „acélszürkét”, és a meghatottságtól sírva fakadt. Ekkor az idősebb (aki ifjúgárdistából lett a legfiatalabb munkásőr tizenhét évesen) átveszi a szót: „Mindig is szerettem a rendet. Az embert kordában kell tartani, mert rend hiányában állattá válik. Ezt bizonyítják az 56-os események, akkor rászabadultak a bűnözők, a köztörvényesek az utcákra. A szabadság nem egy elvont, magasztos dolog, hanem teret ad az ember romlottságának.”

JÖTTEK A HARCKOCSIK

„Emlékszem rá gyerekfejjel, hogy már jóval az események előtt fél évvel a rádió mindig közvetítette a Petőfi Kört, amelyet otthon hallgattunk. Édesapám egyszer megjegyezte – amit én még nem tudtam felfogni –, hogy ennek nem lesz jó vége. Aztán bekövetkeztek az események, apukám elment dolgozni, aztán nem jött haza.” Utólag tudta meg, hogy megalakultak a munkástanácsok, és az apja mint alapszervezeti párttitkár a gyárban keményen tiltakozott ellenük. „Állandóan azt halljuk: a társadalom nagy része együttműködött az 56-os eseményekkel, gyári dolgozók, minden… Na nem! A többség csendben várakozó állásponton volt, figyelve a fejleményeket.” A forradalom első napjain otthonról elszökve órákon át bolyongott a városban. „Ellenforradalom volt?” – kérdezem. „Természetesen. Azok az események a szocialista rendszer ellen, annak megdöntésére irányultak; amit akkor nem tudtak elérni, azt elérték 89-ben, békésen. 1956 nem forradalom, hanem ellenforradalom volt, és ezt nem lehet eleget hangsúlyozni. Amikor Pozsgay 89-ben népfelkelésnek nevezte, a gyárban volt olyan dolgozónő, aki sírva fakadt.” Nagyot harapott a külvárosi szmogból, nehezet sóhajtott, de folytatta: „Én tizennégy éves gyerekfejjel nem éreztem semmilyen felszabadult hangulatot. Borzasztó, felkavaró volt, ami mély nyomot hagyott bennem. Mai fejjel egyáltalán nem látom úgy, hogy ez felszabadulás volt. Félelmet nem éreztem – hiába volt kommunista az apám –, mert kemény gyerek voltam már akkor is. 89-ben sem féltem, mert úgy voltam vele, ha engem mint kommunistát beletaposnak a betonba, én akkor is kinövök. De ott van a nagy kérdés, miért nem mutatják meg a mai generációnak azokat a képeket, melyeket a nyugati tudósítók készítettek. Akkor a fiatalok megláthatnák a nagy szabadságnak a valóságát, hogy valójában mi történt.” Lajos november 4-én kenyérre várt a Gyömrői úton. „Három órát is álltunk a sorokban akkoriban. Egy ostromot már átélt anyám, és tudta, hogy a pincében kell elbújni, ott vártak rám, mert egész nap városszerte dörögtek a fegyverek.

Apám nem volt sehol, de én többször kiszöktem keresni őt.” Ekkor már hallani lehetett a szovjet páncélosok robajlását a külváros felől, az emberek pedig Kádár hajnali bejelentéséről sugdolóztak: megalakult a forradalmi munkásparaszt kormány, a szovjet csapatokkal együtt megindultak Budapest felé, leverni az „ellenforradalmat”. Órák voltak hátra ebből a nagy és szabad lélegzetvételből.

Elképzeltem, ahogyan a munkásőr mélyet szív az internacionáléba és kiköpi a hideg kőbányait a betonra, a lábam elé. De ő csak beszélt tovább. „Ott álltunk és hallottam, hogy az egyszerű emberek tudja, mit mondtak? Na végre!

Nyugalom lesz. Rend lesz. Ezt szó szerint így higgye el. Jöttek a harckocsik végig a Gyömrőin, Vecsés felől. Az emberek némán, ováció nélkül álltak, és tudták, hogy minden rendben lesz.” Megrökönyödtem.

Milyen szomorú pillanat lehetett ez, a maga pőre valóságában.

Ilyen természetes közönnyel fogadni az újbóli szolgaságot. A férfiszámára ez is azt igazolta, amiben a haláláig hinni fog, menthetetlenül. Újra rágyújtok, közben mások, egészen más emberek történetére gondolok – talán ugyanarról a napról.

VOLOGYA

„Hogyan tudott volna egy kommunista, kapitalizmust csinálni?” – kérdezem.

Megszólal a fiatalabb, miközben nagy füstfelhő mögül tűnnek fel apró, sötét szemei, amelyek az igazságérzettől izzanak: „Nagy Imre mint kommunista, ez azért megüti az ember fülét. Tudni kell róla, hogy van neki egy bizonyos nehéz múltja. A magyar kommunista emigrációban az NKVD tisztjeként, Vologya fedőnéven mindenkiről jelentett. Kun Béla és más tanácsköztársasági vezetők, valamint a magyar forradalmi gárda neki köszönhetően semmisültek meg a sztálini tisztogatások alatt. De részt vett a cári család kivégzésében. Ott volt az Ipatyev-házban. Azt is meg tudom önnek mondani, hogy Mauser típusú pisztolyt használt, az első sorban, térdre ereszkedve tüzelt, és a feje fölött dördültek a Nagant típusú puskák.” Dermedten, hitetlenkedve ülök. Látom, hogy ez tetszik neki. „Ez az információ Rabinovits József (akit szintén Nagy Imre besúgása alapján ítéltek el) lányától származik, aki apjával együtt, a magyar emigráció részeként megélte, hogy elvtársi társaságban többször nosztalgiázott Nagy Imre arról, hogy részt vett a cár kivégzésében.”

MI GYŐZÜNK

Az öreg veszi át a szót. Az arca boldognak látszik. „Az ellenforradalom után 1957. május elseje volt az igazi győzelem napja. Ezen a május elsején én is részt vettem. Hazugság, hogy kényszerből voltak ott. Nem hajtották ki az embereket.

Mentünk együtt, lelkesen, önként. Hatalmas tömeg volt. Senki sem félt, hazugság, hogy az emberek félelemből vonultak.

Bíztak, bíztunk a rendszerben. Ez a május elseje megmutatta azt, hogy ismételten győzött a proletariátus, és ennek soha többé nem szabad előfordulnia. De mondok magának valamit: a Nagy Imrén és társain végrehajtott jogszerű halálos ítélet is teljesen hidegen hagyta a társadalmat. Nem érdekelt senkit, mert béke volt. Ez volt a lényeg.” „Lett volna esélyük a kommunistáknak 89-ben megállítani az erjedést?” Kérdésemre egyfajta első, öntudatlan reakci- óként szomorúságot fedezek fel az öreg arcán. „1989-ben minden további nélkül meghaltam volna a Kádár-rendszerért, mert az volt bennem, hogy felvállalom a harcot, nem adom oda magam könnyen ezeknek. Hangoztattam is, hogy ne adjuk át a stafétát, a hatalmat, harcoljunk a rendszerért, menjünk a fegyverraktárakhoz, ne adjuk át tálcán, ne vegyék el tőlünk erőszakkal azt, amiért a mártírjaink meghaltak. A harc bizonyosan nagy véráldozatot követelt volna, de azt hozzá kell tennem: egyáltalán nem biztos, hogy felbuktam volna, mert lehet, ha arra kerül a sor, én túlélem és mi győzünk.” A fiatalabb közbeékeli azért, hogy a Kiskunhalasi Munkásőrség parancsnoka volt az egyetlen – a Horthy-hadseregben szolgált anno vezérkari tisztként –, aki kijelentette: „Meg kell indulni Budapest visszafoglalására.” Amikor azonban ráébredt arra, hogy az „árulás” felsőbb, a legfelsőbb szinten történt meg, „akkor szembesült azzal, hogy csak lemészároltatná a parancsnoksága alatt lévő pár ezer embert. Pedig abban a pillanatban az egész megyét mozgósítani tudta volna. Olyan munkásőröket, akik meghaltak volna a rendszerért”.

Az 1989-es „négyigenes” népszavazásra hivatkozom. Talán mégsem volt feltétlen az a szeretet, amit Juhász elvtárs, az öregebb munkásőr érzett. A válasz tőle érkezik, mint bikacsökütés a mezítelen nyakszirtre: „A nép elárulta a munkásőrséget és a pártot. A munkásőrök »puccsszerű lefegyverzése« »a fegyverbarátság elárulása« volt. Hiába nyilatkozott úgy Borbély elvtárs (a munkásőrség utolsó főparancsnoka), hogy munkásőrség volt, van és lesz.” Kezével az asztalt csapkodva hangsúlyozza egyesével a szavakat. A veterán acélszürke testamentuma: a magyar rendvédelmi és fegyveres szervezetek azóta sem tisztultak meg ettől a „bűntől”.

A következő provokatív kérdésem szinte elsikkadt az arra érkező válaszban: „Felpofozta volna Orbán Viktort 89-ben?” „Nemhogy felpofoztam volna, hanem megmondom magának, mit tettem volna.

Egyáltalán nem lett volna szabad hagynunk, hogy idáig fajuljon a helyzet. Emlékszem rá, amikor 87-ben megalakult a Fidesz, a párttagság tanácskozott (de nem taggyűlésen, csak a pártirodában), s ott közölték velünk, hogy a KISZ mellett megalakult a Fidesz. Azonnal megjegyeztem, hogy a hangulatjelentésbe tegyük bele: sittre velük, álljon meg a menet, mert ennek nem lesz jó vége.” Az előző mondatot a sújtólég erejével folytatja: „A marxizmus–leninizmus nem ismer ilyen szavakat, kifejezéseket, hogy rendszerváltás, a pártállam lebontása, reformkommunisták; ezt ők annak idején az önmaguk vigasztalására találták ki. A mi eszménk szellemében a rendszerváltás a rendszer szétverése, a pártállam lebontása, a pártállam elárulása volt, reformkommunisták pedig egyáltalán nem voltak, csak árulók. Szűrös, Németh, Pozsgay, Nemes és sorolhatnám a többit, mind azok. Az árulók csoportjába sorolom azokat, akik kitolták az MSZMP-dekorációt és behúzták az MSZP-dekorációt.” „De mit érdemelne Horn Gyula azért, amiért megnyitotta a határokat?” – teszem fel a zárókérdést az öregnek és nyomom el az utolsó cigit. „Hogyha azok a törvények maradnak életben és nem törlik el a halálbüntetést, akkor természetesen: halált.” A találkozó után a zsúfolt villamosról a két eltűnő munkásőr alakját figyelem.

Szinte egybemosódnak a lakóépületekkel, a kocsmákkal. Mindennel, amihez a lábuk hozzáér. Majd a körülöttem lévő fáradt arcokat egyszerre fotónegatívban látom, a metsző délelőtti napfényből eltűnnek a kontúrok, a kontrasztok, a színek, a bőr mögött, a bőr alatt a koponyák valósága tűnik fel, s vele egy nyugtalanító kérdés: kik ezek az emberek? A kezem a zsebemben pedig ökölbe szorul.

Kossuth Rádió – Krónika 10:00 – 2018.11.15. 10:05:54 (00:01:04)

A Munkástanácsok Országos Szövetsége 13%-os minimálbér és 15%-os szakmunkás bérminimum emelést szeretne elérni a bértárgyalásokon

Mv: A Munkástanácsok Országos Szövetsége 13%-os minimálbér és 15%-os szakmunkás bérminimum emelést szeretne elérni a bértárgyalásokon. Palkovics Imre a Kossuth Rádiónak azt mondta, Magyarország még ezzel a béremeléssel sem zárkózna fel az uniós átlaghoz, csak megközelítené azt. Hangsúlyozta, azért lenne kiemelten fontos a béremelés, mert, ha tovább csökken a hazai munkaerőhiány, a meglévő szakembereket pedig nem fizetik meg, akkor nem lesz fenntartható a jelenlegi gazdasági növekedés. Struktúraváltásra van szükség a gazdaságban, ehhez pedig a béremelés is hozzátartozik, jelentette ki Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Az egész magyar gazdaságnak a hatékonyságát, a versenyképességét és a gazdasági növekedést serkenti ez a folyamat. Tehát nem lehet megállni ezen a szinten, nem lehet nosztalgiázni és behunyni a szemünket, fejünket homokba dugni, hogy a világ körülöttünk tesz amit akar, mi meg fizetjük ezeket az elképesztően alacsony béreket és egyébként, ha nem fizeti meg a munkáltató ezeket a béreket, az nem azt jelenti, hogy alacsony vagy fekete foglalkoztatás fog széles körben elterjedni, a munkavállaló elmegy.

Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország! – 2018.11.15. 06:50:28 (00:07:24)

Lesz-e béremelés a közeljövőben?

Mv: Európában gyilkos verseny folyik a munkavállalókért és ez alól a magyar vállalkozó sem mentes. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tíz százalék feletti béremelést jósolt a jövő évre, amit nem csak a megállapodás, de a piac is ki fog kényszeríteni, hallhatták ezt néhány perccel ezelőtt műsorunkban. A hatéves bérmegállapodás egyébként, amiről szintén szó volt már ma. Az elmúlt években egy százalékpontot biztosan hozzátett a gazdasági növekedéshez, ezt mondta korábban Varga Mihály pénzügyminiszter, a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának keddi ülésén hallhatták. Stúdiónk vendége Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Mit mondanak a szakszervezetek, a munkavállalók, hány százalékos béremelésért küzdenek? Most a minimálbéremelésről beszélünk.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Igen, hát a szakszervezetek egyértelműen kinyilvánították az igényt, 13%-os minimálbér és 15%-os szakmunkás bérminimum, garantált bérminimumnak nevezzük. Ez a mi igényünk, és ez egy nem túlzó, ez egy teljesen szerény igény ahhoz képest, hogy Magyarország nem zárkózik ezzel föl az európai bérszinthez, még a visegrádiakéhoz sem, csak közelíti, ugyanis attól is le vagyunk maradva. A visegrádi négyek között is a magyar bérszint, az átlagkereset a legalacsonyabb. Nincs nagy szakadék az átlagok között, de mégiscsak a magyar a legalacsonyabb, és itt többször hallottuk már, hogy miért szükséges a béreket emelni. Egyrészt a piac kikényszeríti. A piac azért kényszeríti ki, mert a gazdasági növekedés alapvető feltétele a jól képzett szakembereknek a hozzáférése, illetve hozzáadott érték, amit ők elő tudnak állítani. És ha nincs növekedés, akkor teljesen egyértelmű, hogy ilyen adatok, GDP-adatok nem jöhetnek ki sem Magyarországon, sem európai szinten, és ezért óriási verseny zajlik a jól képzett munkaerőért. Az OECD számításai szerint 2025-ig mintegy százmillió új munkahely fog, ez nagyon grandiózus számnak tűnik, de reális szám az OECD szerint, százmillió új munkahely fog keletkezni, ezért a százmillió új munkahelyért óriási küzdelem zajlik, ahogy itt is hallhattuk Parragh Lászlótól is. Tehát ezeket a munkahelyeket be kell tölteni ahhoz, hogy a gazdasági növekedés ezen a szinten fönntartható legyen. És nyilvánvaló, hogy az imént is hallhattuk, Magyarország nem egy üvegbúra alatt van, európai szinten zajlik, sőt globális szinten zajlik a munkaerőért a verseny. És hát ha Magyarország nem tartja ezt a lépést, a munkaerő árát, a munkaerő újratermelésének a költségeit nem tudja megfizetni a magyar gazdaság, akkor ez a munkaerő egyértelmű, mint ahogy látszik, ugye olyan helyekre fog távozni, ahol megfizetik ezt a költségét. Nem egyszerű összefüggés.

Mv: És mennyire érzik ezt a munkaadók akkor, amikor a hivatalos bértárgyalásokat, minimálbér-tárgyalásokat folytatják? Ugye ez elkezdődött, ők mennyi ajánlanak?

Palkovics Imre: Hát a magyar munkaadók egy jelentős része, a kis- és közepes munkahelyeknek, cégeknek a képviseletében jelenik meg, azon belül is a kereskedelem. A kereskedelmen belül ugye most nem akarok reklámot, sem negatív összefüggéseket itt emlegetni, de a Coop üzletlánc ugye kis településeknek az üzlethálózata, aki járt ezekben az üzletekben tudja, hogy ez nem a világszínvonalnak a képviselete, de mégiscsak munkahelyet adnak az ott dolgozóknak, és hát ezek miatt a kis cégek miatt, kis vállalkozások miatt aggódnak a munkáltatók. De ez teljesen világos, hogy a magyar gazdaságot nem ők fogják kihúzni a kátyúból, nem ők fogják fenntartani ezt a növekedést. Tehát itt egy strukturális váltásra mindenféleképpen szükség lesz elkövetkező évekbe, hogy az egész gazdaság struktúrája versenyképesebb legyen. És a bér is egy ilyen struktúraváltó, kényszerítő eszköz, hogy aki ezt nem tudja megfizetni, az a vállalkozás az nem tud a piacon megmaradni. Tehát senkit nem kényszeríthetnek arra, hogy tartson fönn szolgáltatást, ami számára nem éri meg. Ebből fakadóan teljesen egyértelmű, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak egy gondolatváltást, egy hozzáállásbeli, mentalitásbeli váltást kell, paradigmaváltást megélniük, hogy a bér, a szükséglet ahhoz, hogy holnap is tudjanak működni, ha azt tudják, akkor nem fognak működni, ha ez nem termelhető ki ez a minimális összeg, akkor sajnálatos módon ilyen módon ugye nem működőképesek ezek a struktúrák.

Mv: Hát igen, de éppen ezért van óriási jelentősége ezeknek a bértárgyalásoknak, hiszen a minimálbér azért abból a szempontból mindenképpen egy irányadó, hogy az kötelező betartani.

Palkovics Imre: Így van.

Mv: Abban az esetben, hogyha megszületik a megállapodás, egy kisebb hatékonyságú, akár finanszírozási vagy forrásgondokkal küszködő kis- és középvállalkozás is ki kell, hogy fizesse ezt, hogyha nem akar mondjuk teljesen feketén foglalkoztatni munkavállalókat. Akkor ez azt vetíti előre, hogy mondjuk egy tízszázalékos minimálbér-növelés, hogyha ez például összejön vagy egy a feletti, amit a munkavállalók szeretnének, az elkezdi most szelektálni ezeket a rosszabb hatékonyságú kisebb cégeket?

Palkovics Imre: Ez így van, ez évek óta zajlik, tehát a tavalyi év, vagy két évvel ezelőtti bértárgyalásokon is hasonló érvekkel jöttek elő ezek a munkáltatók, ezeknek a cégeknek a képviselői, és hát láss csodát, a növekedés nem állt meg, sőt soha nem látott vagy ritkán látott magasságokba emelkedik, a fogyasztás táplálja ezt a növekedést, mint hallhattuk. És hát ez egy olyan folyamat, ami közbe hát természetesen olyan kisebb, nem életképes cégek elhullanak, az ott lévő munkaerő a hatékonyabb vállalkozásokhoz vándorol, és az egész magyar gazdaságnak a hatékonyságát, a versenyképességét, és a gazdasági növekedést serkenti ez a folyamat. Tehát nem lehet megállani ezen a szinten, nem lehet nosztalgiázni és behunyni a szemünket, fejünket homokba dugni, hogy a világ körülöttünk tesz, amit akar, mi meg fizetjük ezeket a elképesztően alacsony béreket. És egyébként ha nem fizeti meg a munkáltató ezeket a béreket, az nem azt jelenti, hogy alacsony vagy fekete foglalkoztatás fog széles körben…, hanem a munkavállaló elmegy. Ez teljesen világos, hogy a munkaerőnek a szabad áramlása az Európai Unión belül az egy alapjog.

Mv: A korábbi években a bértárgyalásokat azért általában egy elég éles feszültség is jellemezte, tehát érthető is, ellentétesek az érdekei a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, hogyha szigorúan csak a számokat nézzük, hogy most mennyit fizettek ki munkabérre. Hogy érzi, az egymásra utaltság erősödött-e azzal, hogy elfogyott a munkaerő, meg kell becsülni, meg tartani?

Palkovics Imre: Ez teljesen világos, aki ezt nem érti, az nem érti ezeket a jelen kihívásait, jelen folyamatait. Nincs érdekellentét, nyilvánvaló a hétköznapokban a cégek működését ugye azon az oldalon közelítjük meg, mennyire profitábilisak, mennyire megtérül ez a befektetés, amit ők tesznek. De megtérülés csak akkor következik be, hogyha hatékony működés, hatékony működésnek mint ahogy az imént is mondtuk az alapja a jól képzett szakember, és ha ilyen nincs, ezt nem fizetik meg, a megtermelt hozzáadott értékből egyre kevesebb jut a munkavállalóknak, akkor a munkavállalók el fognak áramolni onnan, elmennek.

Mv: Hogy látja egyébként, lesz-e decemberig megállapodás vagy december végéig megállapodás a 2019. január 1-jétől hatályos minimálbérről?

Palkovics Imre: Nem került ez itt szóba, de teljesen világos, Magyarországon egyértelmű szabályok vannak, ha a két fél nem képes megállapodni, a kormány kötelessége megállapítani minimálbért, ehhez törvény adta joga van, és ezt meg is fogja tenni. Nyilvánvaló, hogy a belátása szerint a viták alapján, az ott kialakult álláspontok figyelembe vételével a kormánynak döntenie kell.

Mv: Az világos, de önök megállapodnak-e?

Palkovics Imre: Én azt remélem, megállap…, azzal a szándékkal megyünk tárgyalni, de az teljesen világos, hogy ezek alatt a kondíciók alatt a szakszervezeti oldal nem fog megállapodni.

Mv: Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét hallották.

Városházi híradó – Budafok-Tétény – 2018. 11. 14. (1,9. oldal)

Főhajtás a kerületi temetőkben

Tamás Angéla

Mécsesek fényénél emlékeztek az ’56-os veteránok, valamint a forradalom és szabadságharc áldozatainak családtagjai a harcokban elesett, elítélt, illetve kivégzett hősökre november másodikán a budafoki temetőben. A Politikai Foglyok országos Szövetsége (Pofosz) XXII. kerületi szervezete által tartott csendes megemlékezésen részt vettek az önkormányzat vezetői, a civil szervezetek képviselői és a kerület polgárai is.

Ökumenikus megemlékezést tartottak Mindenszentek idején a Nagytétényi Urnatemetőben a történelmi egyházak és az önkormányzat vezetőinek részvételével. Ezt követően a Nemzeti gyásznap alkalmából mécsesek fényénél emlékeztek az ’56-os veteránok, valamint a forradalom és szabadságharc áldozatainak családtagjai a harcokban elesett, elítélt, illetve kivégzett hősökre november másodikán a Budafoki temetőben. a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett megemlékezésen Szabolcs Attila – aki három ciklusban is betöltötte a kerület polgármesteri posztját – Schmidt Vilmos Ne álmodj szépet című könyvéből olvasott fel egy részletet.

Emlékezés a mártírokra

Főhajtás a szabadságharc áldozatai előtt

A naplószerűen rögzített szöveg szerzőjéről a politikus elmondta: Schmidt Vilmos írásával az ’56-os forradalomra akarta emlékeztetni az utókort, ezért vetette papírra az eseményeket, köztük a budafoki történéseket is. Ő volt Budafokon a Munkástanács, majd a Forradalmi Bizottság elnöke. A megtorlás elől azután többedmagával Ausztráliába emigrált, ahol írásait kötetbe rendezték és 1975-ben kiadták Melbourne-ben. Így lett az „emlékeztető” kéziratból könyv, emlék, azokra emlékeztető dokumentum, akik kiestek a sorból, akik hősökké, mártírokká lettek.

Szalay Zoltán, a Pofosz budapesti elnöke az országos gyásznapról, november negyedikéről beszélt. Felidézte a gyermekként átélt borzalmakat, majd köszönetet mondott ’56 mártírjainak a hősies kiállásért, amely alapot biztosított ahhoz, hogy ma békében, független hazában és szabadságban élhetünk.

Péter Árpád, a Pofosz helyi szervezetének elnöke felelevenítette a forradalmat és a szabadságharcot megelőző történéseket, felidézte annak kiváltó okait és következményeit. Megemlékezett a két évvel ezelőtt elhunyt Priska József Tamásról, aki a forradalom napjaiban hősiesen harcolt a Royal Szállónál és ezért tizenkét évre elítélték, amelyből nyolc évet le is töltött. Péter Árpád Priska Tamásról szóló versét a negyedik osztályos Felényi András mondta el, akinek szavalatát emléklappal köszönte meg a Pofosz XXII. kerületi szervezete.

Az ünnepi beszédeket követően az emlékezők a ravatalozó falán elhelyezett emléktáblánál gyertyát gyújtottak és elhelyezték koszorúikat, majd mécsessel és virággal a kezükben a lyukas zászlóval jelölt sírokhoz vonultak. A végső nyughelyeknél halkan elmondott, közös imával rótták le tiszteletüket a forradalom hősei előtt.

Magyar Idők – 2018. 11. 14. (15. oldal)

Romániai szintű bérekért küzd a hazai munkaadói oldal

Elfogadhatatlanul alacsony, ötszázalékos emelést javasolnak a vállalati képviseletek

Nagy Kristóf

Rendkívül alacsony, ötszázalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelésre tett javaslatot a munkaadói oldal a tegnap kezdődött tárgyalásokon. A lapunknak nyilatkozó képviseletek szerint az ajánlat komolytalan, a vállalkozói oldal érvei felett pedig eljárt az idő. A szakszervezetek javaslatcsomagja hosszú távú, 2019-re 13-15 százalékos emelést tartalmaz. Úgy értesültünk, egyezség híján a kormány a munkavállalói képviseletek javaslatához hasonló döntést hozna.

Hosszú távú, legalább kétéves bérmegállapodást kötnének a szakszervezetek.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség javaslata egységes: jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább 13, illetve 15 százalékos emelésére tettek javaslatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tegnapi ülésén. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Idők megkeresésére a részletekkel kapcsolatban elmondta, az előrejelzések szerint 2030-ra az aktív munkavállalói létszám jelentősen lecsökken, ezzel párhuzamosan új munkahelyek jönnek létre, egyre inkább a jól képzett munkaerő iránt lesz kereslet. Ezért elengedhetetlen a keresetek növelése, a jelentős reálbér-emelkedés elérése. A szakszervezeti oldal középtávon a munkavállalói járulékcsökkentést, a személyi jövedelemadó egykulcsos, egy számjegyűre mérséklését is javasolja programjában. – A munkáltatók ötszázalékos ajánlattal indították a tárgyalásokat, egyrészt a januárra várt, ám csak júliusi járulékcsökkentés és a kafetéria kedvezményes adóztatásának eltörlése, másrészt az alacsony hatékonyság miatt. Ez az idejétmúlt megközelítés ugyanakkor elfogadhatatlan a szakszervezetek számára, ráadásul az adatok egyértelműen igazolják, a hozzáadott értéken belül még mindig alacsony a bérráfordítás aránya a profithoz képest – hangsúlyozta Palkovics. Kiemelte: a profitból bátran növelhetők a keresetek, de az ötszázalékos emelés mellett tovább csökkenne a hadra fogható munkaerő, emellett jelentősen nőne a leszakadás a régiós versenytársakhoz képest. A munkaadók az alacsony hatékonysággal magyarázzák javaslatukat, ugyanakkor az elnök szerint komoly kérdéseket vet fel, hogy a kedvező gazdasági környezetben, jelentős járulékcsökkentés mellett miért nem növelték az elmúlt években a hatékonyságukat a hazai vállalkozások.

Mészáros Melinda, a Liga elnöke kérdésünkre arra emlékeztetett: a munkaadói oldal már a 2016-os bérmegállapodás aláírását megelőzően is hasonló érveket hozott fel, holott egyértelműen bebizonyosodott, hogy az egyezség rendkívül eredményes volt, és ezt a vállalati szféra képviselői sem vitatták. – A júliusi járulékcsökkentés és a kafetéria kedvezményes adóztatásának eltörlése érthetően kisebb javaslatra ösztönzi a munkaadókat, de az idő elhaladt azon érvek felett, amelyek szerint a jelentős béremelés miatt csődbe mennének a vállalkozások vagy ne tudnák megadni a magasabb minimálbéreket. Tömegesen erre a korábbi félelmek ellenére sem volt példa.

Nem is beszélve arról, hogy sok dolgozó egyáltalán nem kapott béremelést az elmúlt években, holott még a profit elfogadható részéről sem mondanak le a tehetősebb cégek – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megdöbbentőnek, a realitásoktól teljesen elrugaszkodottnak nevezte a munkaadói képviseletek ötszázalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelési javaslatát.

Felidézte, jövőre 3-4 százalék között lehet az infláció, a kafetéria-rendszer egyszerűsítésével, és az ötszázalékos javaslattal együtt gyakorlatilag nem következne be reálbér-növekedés, sőt, adott esetben még vissza is eshetne a fizetések értéke. – A gazdaság jelenlegi állapota, a régiós verseny, valamint a keresletorientált munkaerőpiaci helyzet fényében komolytalan a javaslat, végrehajtása esetén végleg leszakadnánk a visegrádi országoktól, és a jövőben Romániával és Ukrajnával haladnánk egy úton – fogalmazott a kamara vezetője.

Dávid Ferenc közgazdász, a VOSZ korábbi főtitkára ugyanakkor megalapozottnak tartja a javaslatot, amely induló ajánlatnak tekinthető, de mindenképpen az egy számjegyű tartományban maradhat később is. Szerinte nem nőhetnek a legkisebb kötelező keresetek a gazdasági növekedés többszörösével éveken át. Ugyanakkor ágazatonként a cégek továbbra is emelhetnek, a hatékonyság függvényében, vagy akár a munkaerő megtartása érdekében. Úgy tudjuk, megállapodás híján a kormány két számjegyű emelést támogatna, a bérminimum jelentős felzárkóztatásával, ám a Pénzügyminisztérium egyelőre nem foglalt állást, tegnapi közleményük szerint a munkaadói és a munkavállalói oldal között zajló tárgyalásokon kell egyezséget elérni.

KA: Sok dolgozónak egyáltalán nem nőtt a fizetése az elmúlt években

InfoRádió – Délelőtti híróra + Közélet – 2018.11.14. 10:35:37 (00:02:49)

Műsorfolyam: 5 %-os minimálbér emelést javasoltak a munkáltatók a keddi bértárgyaláson

Szereplők: Varga Mihály, pénzügyminiszter; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

InfoRádió – Délelőtti híróra + Közélet – 2018.11.14. 09:14:15 (00:02:18)

Műsorfolyam: 5 %-os minimálbér emelést javasoltak a munkáltatók a ma kezdődött bértárgyaláson

Szereplők: Varga Mihály, pénzügyminiszter; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

InfoRádió – Reggelinfo – 2018.11.14. 08:39:51 (00:02:17)

Műsorfolyam: 5%-os minimálbéremelést javasoltak a munkáltatók

Szereplők: Varga Mihály, pénzügyminiszter; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok

InfoRádió – Reggelinfo – 2018.11.14. 06:35:54 (00:02:15)

Műsorfolyam: 5%-os minimálbéremelést javasoltak a munkáltatók

Szereplők: Varga Mihály, pénzügyminiszter; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok

Zalaegerszeg – 2018. 11. 13. (2. oldal)

Példa nélküli megtorlás

Emlékezés a forradalom áldozataira

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére emlékeztek a nemzeti gyásznap alkalmából Zalaegerszegen, az Ady utcai ’56-os emlékműnél. A gyertyagyújtáson – melyet az önkormányzat és a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesület szervezett – részt vettek többek között a város és a megye vezetői is.

Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mondott ünnepi beszédében kiemelte: 1956. október 23-án a magyar nép példát adott, amikor a szovjet világhatalommal szemben ki merte nyilvánítani függetlenségét. A nemzeti ünnep kapcsán ezért többnyire a forradalmi eseményekről és a demokratizálási kísérletről esik szó. A megtorlás időszakáról ritkábban beszélünk.

Pedig – ahogy a szónok fogalmazott – nemcsak maga a forradalmi tett, hanem az azt követő megtorlás brutalitása is példa nélküli a magyarság történelmében.

November 4-e után az üldözések, kínzások, megfélemlítések évei jöttek. Négyszáz embert végeztek ki, huszonkétezer fő került börtönbe, tizenhatezret internáltak és közel kétszázezerre tehető az emigránsok száma.

Kiss Gábor felelevenítette a zalai, zalaegerszegi eseményeket is, többek között az Ady utcában – a mostani emlékmű közelében – történt október 26-i lövöldözést, melynek során ketten életüket vesztették. De szólt a munkástanácsok kitartó ellenállásáról, akik még decemberben, a szovjet hadsereg novemberi inváziója után is, folytatták a sztrájkot. Míg végül fel nem oszlatták őket. A hatalom arra törekedett, hogy a forradalom emlékét tudatosan megsemmisítse. Ez az oka annak, hogy a például a vidéki eseményekről nagyon kevés dokumentum maradt fenn. A megtorlás elől pedig senki nem menekülhetett. A megemlékezés zárásaként a jelenlévők gyertyagyújtással és koszorúzással tisztelegtek az áldozatok előtt.

InfoRádió – Délutáni híróra + Közélet – 2018.11.13. 17:08:30 (00:02:49)

Műsorfolyam: 5 %-os minimálbér emelést javasoltak a munkáltatók a ma kezdődött bértárgyaláson

Szereplők: Varga Mihály, pénzügyminiszter; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

InfoRádió – Délutáni híróra + Közélet – 2018.11.13. 15:09:24 (00:02:49)

Műsorfolyam: 5%-os minimálbéremelést javasoltak a munkáltatók

Szereplők: Varga Mihály, pénzügyminiszter; Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok

Világgazdaság – 2018. 11. 12. (3. oldal)

Fényévekre vannak az álláspontok

MINIMÁLBÉR | Kulcskérdés a cafeteria és a szocho az MGYOSZ-nek

VÖŐ GYÖRGY

Varga Mihály pénzügyminiszter megerősítette a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnökségének, hogy a kormány fenntartja szándékát a cafeteria-rendszer megváltoztatására januártól; a cél a pihenés, a rekreáció támogatása, ezért a SZÉP-kártyát favorizálják. Az MGYOSZ alelnöke, Rolek Ferenc a Világgazdaságnak elmondta: egyetértenek, hogy a munkavállalók a keresetüket elsősorban pénzben kapják meg, ne utalványokban, bizonyos cafeteriaelemek megtartására viszont szükség van. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) holnapi ülésén az MGYOSZ javasolni fogja, hogy az öngondoskodásra vonatkozó elemekre, például a munkáltató nyugdíjpénztári beﬁzetéseire maradjon meg az adókedvezmény. Ugyanilyen fontosnak látják, hogy a munkaadók egészségvédelemmel összefüggő kiadásait se terhelje pluszadó jövő januártól. Amellett is kardoskodnak, hogy ne vonja el a kormány az iskolakezdési támogatást, a mobilitásra vonatkozó adókedvezmények pedig maradjanak meg. Ismét felvetik, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) már 2019 januárjától csökkenjen 2 százalékkal – húzta alá Rolek Ferenc. Pedig Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium államtitkára a minap erősítette meg, hogy a kormány jövő júliustól kívánja 2 százalékkal mérsékelni a szocho mértékét. Rolek utalt arra, hogy a munkaadók könnyebben tervezhetnék meg a jövő évi béremelési lehetőségeiket, ha már januártól mérséklődne a szocho, ráadásul az ehhez szükséges 6 százalékos reálkereset-növekedés az idén megvalósul. Felmérésük szerint 2019-ben számos vállalatnak 2 százalékos bérköltség-növekedést okoz a növekvő adóterhek miatt önmagában az, hogy megadja dolgozóinak a jelenlegi cafeteriajuttatást.

A VKF holnapi ülésén érdemben megkezdődhetnek a tárgyalások a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A kormány célja az, hogy a munkaadók és a szakszervezetek képviselői állapodjanak meg minderről. Szakszervezeti vezetők lapunknak a múlt héten jelezték: két számjegyű keresetnövekedést akarnak elérni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség 15, a Munkástanácsok Országos Szövetsége 13, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 30 százalékos béremelést szorgalmaz. A Liga szerint jövőre bruttó 164 ezer, 2020-ban pedig 190 ezer forintnak kellene lennie a minimálbérnek, hogy elérjük a cseh legkisebb bér nettó összegét. A minimálbér jelenleg 138 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 180 500. Az MGYOSZ a minimálbér és a garantált bérminimum legfeljebb 5 százalékos emelését támogatja, ha a kormánnyal nem tudnak megállapodni a cafeteriáról és a szochóról.

Új Néplap – 2018. 11. 12. (15. oldal)

Többen vártak lesben az atyára

A tékozló ﬁú és a katolikus pap; Tiszavárkony szörnyű titkai – 5. rész

Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu

Templom Ferenc, Templom Ferenc… Minduntalan felbukkanó különös, mégis stílszerű, egyedi név e papoktól, érsektől, plébániáktól hemzsegő, imitt-amott homályos, ám mindenképpen sötét és szövevényes, istenverte történetrengetegben. De ki is volt ez a Templom?

TISZA MENTE Nos, Templom Ferenc – aki izgatott érdeklődéssel látogatta a H. Bús Jenő meggyilkolása miatt Fekete Sándor és társai ellen indított büntetőügy ’57 decemberében kitűzött három tárgyalási napját is – koronatanú volt, vagy inkább lehetett volna a Kenyeres Lajos plébános meggyilkolása miatt indított büntetőügyben. Ám azért nem volt, mert hivatalosan nem lett „ügy” a szándékos emberölésből, és mivel senkivel szemben – azóta sem! – felelősségre vonás nem történt, ezért büntetés sem lett a a bűncselekmény következménye. Templom Ferenc a tószegi rendőrőrs állományába tartozó, Tiszajenő, Tiszavárkony és Vezseny körzetének közbiztonságát felügyelő szakaszvezető rendőr volt 1952-től ’57-ig. Azt követően – vagy inkább közvetlenül Kenyeres Lajos meggyilkolása utáni – leszereléséig, 1960-ig a Békés megyei Mezőhegyesen, később Mezőkovácsházán tevékenykedett a rendvédelmi szervnél, majd szabadfoglalkozású segédmunkás építőmesterek, kőművesek mellett. Templom koronatanúsága onnan leledzik, hogy tószegi rendőrként ő volt az állandó járőrtársa annak a Fekete Jánosnak (a fent említett Fekete Sándor bátyja – a szerző), aki – saját bevallása szerint – megölte a várkonyi plébánost. Fekete neki mesélte el, mit követett el. És arról is, hogy miért. Ezért aztán essék szó Templom Ferencről, akiről máig nem derült ki, hogy részese lehetett-e a bűncselekménynek, avagy, hogy mennyit tudott a körülményekről. A vele tíz évvel ezelőtt készült televíziós interjú némileg támpontot nyújthat róla.

Padlássöprő tanácsvezető

– Apró gyermekként Tiszajenőn voltam cseléd, libapásztor – mesélt tíz évvel ezelőtt mezőkovácsházi otthonában életéről is az 1925-ös, tiszavárkonyi születésű Templom Ferenc. – Szegény családból származok, apám kubikusember volt Várkony környékén, de jártam iskolába is, a hat elemit ’37-ben fejeztem be. Évekig apám mellett a földeken dolgoztam, napszámba jártam. Mielőtt az oroszok bejöttek, behívót kaptam. Apám mondta, menjek ki a tanyára, bujkáljak, s ott várjam be a háború végét. Aztán a téeszcsében lettem a lovak mellett brigádvezető. Eljöttem onnan, s ’52-ben jelentkeztem rendőrnek. Aztán egy időre felkerültem Pestre, ahol az ott élő félig vak nagynéném okán volt helyismeretem. A fővárosban elvégeztem a hat hónapos tanácsvezetői tanfolyamot, amelyet a Belügyminisztérium szervezett (a BM tanulatlan vagy kevésbé tanult parasztokat és munkásokat nevelt ki elvhű kádereknek, a Nagy Imre által meghirdetett beszolgáltatásbiztosoknak, tsz-agitátoroknak, funkcionáriusoknak és ügynököknek – a szerző). Amikor azt ’52-ben elvégeztem, Rákócziújfaluba helyeztek el községi tanácsvezetőnek. Én voltam a faluban az atyaúristen! Az volt a feladatom, hogy nap mint nap rekviráltassak. Egy idő után megszólalt a lelkiismeretem, és azt mondtam, nem csinálom tovább. Lemondtam a tanácsvezetői posztról, de odafentről szóltak, hogy: hova akarok menni, Szajolba vagy Tószegre? Mivel akkor Tószegen az az asszony volt a tanácsvezető, akivel ezt a hat hónapos tanfolyamot elvégeztem, azt mondtam, hazamegyek Tószegre. Ám egy ideig itt is a begyűjtés volt a feladatom. Ebben az időben Debrecenbe rendeltek, ahol további egy évig hivatásos rendőrnek képeztek ki, s onnan kerültem vissza Tószegre. Gyalog és kerékpárral jártam be a környező településeket, s ott tartottam fent a rendet – magyarázta Templom Ferenc. Elmondta, hogy ő ez időben szakaszvezető volt, a mellé beosztott Fekete János pedig tizedes rendfokozatban végezte feladatát. Néha meg őrnagyiban. Főleg akkor váltotta át saját szakállára a váll-lapját, amikor a környező szőlőkben „hatósági parancsra” megcsapoltatta a boros hordókat. Mert inni bizony szeretett Fekete János. És olykor vadember is volt – állítja róla Templom Ferenc. Ezt ráadásul az 1985-ben a Pest megyei Hernád községben élt, elhunyt és eltemetett Fekete Jánosnak az özvegye is megerősítette az 1990-es Jurkovics-interjúban. És mást is. Például, hogy az ura ölte meg Kenyeres Lajost:

„Itt tartod a szeretődet?!”

– Akkoriban (’57-ben – a szerző) azt mondta a férjem, hogy a várkonyi pap a kéményére reflektort szerelt és azzal jelzett a kémeknek. Úgy mondta egyszer: „Nem sokáig él a pap, vagy a rendszer változik meg!”. Ezt sohasem felejtem el. Pedig Kenyeres Lajos nagyon rendes ember volt. A gyermekemet éjjel vittük hozzá keresztelni, nehogy a saját uram megtudja. Ugyanis ő kommunista volt. Igen, a várkonyi papot valóban ő lőtte le. Máig sem tudom, hogy miért, de politikát sejtek az ügy mögött. Aznap este, amikor elkövette a gyilkosságot, hazajött, és megivott egy egész üveg konyakot. Részegen, ruhában feküdt az ágyon, feje alatt a pisztollyal. Egyszer csak felkelt és „Itt tartod a szeretődet, mi?!” felkiáltással belelőtt a nyitott ruhásszekrénybe. – Az egyik testvére, Fekete Sándor szintén rendőr volt, egyik alkalommal így szólt az uramhoz: „Mit csináltál?”. Amaz meg, mintha szájba akarná vágni, úgy intette csendre. Persze, a pap miatt. Egyszer aztán elvitték az uramat a szolnoki kapitányságra, onnan meg Pestre. Vittek másokat is vele, mert amikor a papot megölte a férjem, kinyírtak két volt csendőrt is Tószegen (Bajári István és Balanyi Pál – megyei levéltár). Minket, feleségeket is felhívtak a tárgyalásra. Ott volt Templom Ferenc és Czanyik Pál neje is. Az uramnak Jánosi százados volt a védője. Négy hónap múlva hazajött, de még azon a nyáron elköltöztettek bennünket ide, Hernádra – mesélte Fekete János özvegye. Czanyik Pál neve is sokszor felbukkan a Kenyeresügyben. A Jászkarajenőn élő Bernyik Józsefné a falusi szóbeszédet osztotta meg a riporterekkel a tíz évvel ezelőtti televíziós interjúban:

Elkerülhetetlen halál

– Nem egyedül követte el Fekete János azt a gyilkosságot! – állítja Bernyikné. – Én legalább három embert ismerek, akik benne voltak: Fekete sógorán, Czanyikon kívül Bódi Pali és Antal Jancsi is. Nagyon jó ember volt a plébános úr. A környékbeli falvakba járt a gyerekekhez az iskola utáni hittanórákra. Épp Vezsenyről jött haza a gáton, amelyen kétfelől is érkezhetett a kerékpárjával. Mindkét úton legények voltak, akik lesben vártak a papra. Ha erről jön, azok verik agyon, ha meg arról, akkor ezek ütik a halálba. Biztosra mentek, mindenhogy végezni akartak vele. De nem tudom, miért. Az biztos, hogy nem szerette a rendszert, mert a prédikációiban is mindig kihangsúlyozta az idegenhatalommal szembeni ellenszenvet. Amikor eltűnt az atya, a rendőrök el akarták velünk hitetni, hogy összeszedte a fontosabb dolgait, és még egyedül élő édesanyját is hátrahagyva az egyik éjszaka disszidált. Pedig Kenyeres néni vezette az atya háztartását, hát hogy hagyhatta volna ott azt, akit a legjobban szeretett?! Mi persze nem hittünk ezeknek. Viszont sejtettük, hogyha a pap nincs meg, akkor valami nagy baj történhetett vele, amiben a karhatalomnak és ezeknek a legényembereknek is benne lehetett a kezük. Anyám ki is ment az egyik nap a gátra, ahol megkereste a dulakodás nyomait és ott összeszedte szegény plébános úr kivert fogait is. Egy zsebkendőbe csavarta, és sokáig magánál tartotta – mesélte a „pletykákat(?)” a jászkarajenői Bernyikné.

Elköltöztetett rendőrök

Amikor 1990-ben Jurkovics János először beszélt Templom Ferenccel, ő azt állította, hogy Fekete egy nő miatt lőtte le a plébánost: „… – Templom úr, emlékszik-e még a várkonyi papgyilkosságra? – Hogyne! Nekem jelentették, hogy találtak egy kerékpárt a Tiszában. Én szóltam a megyei rendőrkapitányságra, ahonnan a kerékpár alvázszáma alapján visszajelezték: a bicikli Kenyeres Lajosé. A nyomozók kiszálltak a helyszínre, ahol töltényhüvelyt és vérnyomokat is találtak. A vizsgálat után kiderült, hogy embertől származik. – Sejtették akkor, hogy ki, vagy kik lehetnek a gyilkosok? – Nemsokára kiderült. Fekete János rendőr, aki Tiszajenőn lakott, egyszer azt mondta nekem: a papot én lőttem fejbe. Hol, te? – kérdeztem tőle. Azt mondta, a pap nőnél volt, s ahogy ment hazafelé Vezsenyből, a gáton lelőtte. Szóltam is Karádinak, a tószegi őrsparancsnoknak, ő pedig a megyének. Fekete Jánost hetekkel később kivonták a forgalomból, és még el is költöztették [mondja ezt Templom Ferenc, akit ugyanekkor szintén elköltöztettek(!) a családjával Mezőhegyesre – a szerző]. Hogy mi lett vele, nem tudom. – Van róla tudomása, hogy Tószegen meg a környező falvakban úgy tudják az emberek, ön is benne volt a papgyilkosságban? Azért gondolják úgy sokan, mert annak idején ön is, rendőr létére, részt vett a pufajkások megtorló akcióiban. Van, aki emlékszik önre. Például Törőcsik Mihály Tószegen. – Nekem semmi közöm az egészhez. Se a paphoz, se a pufajkásokhoz. – És nem hallott a verésekről? Ötvenhét februárjában pedig nyolc embert vittek be oda. Törőcsik Mihály szerint közöttük volt Kenyeres Lajos is reverendában. Éppen ők ketten kerültek egy szobába február 3-án éjszaka. Mindkettőjüket kegyetlenül megverték. A nyolc közül egyébként ketten belehaltak a bántalmazásba, egy pedig később hunyt el. Akadt közöttük volt csendőr is. – Minket nem engedtek oda. Törőcsik Mihálynak pedig a szemébe mondom, hogy én nem bántottam őt. (Később felhívtam Törőcsik Mihályt. Továbbra is kitart véleménye mellett: Templom Ferenc ugyanúgy verte az embereket, mint a pufajkások)… Folytatjuk…

KA: Kenyeres Lajos atya a Tisza-gáton. 1957. február 28-án ölték meg. Néhány nappal később kerékpárját az áradó folyó partján találták meg. A pap holttestét egy évvel később, a túlparton, Martfűnél vetette partra a jeges folyó

KA: Templom Ferenc mindent tudott, mindenről beszélt, ami semmiről sem szólt

KA: Bernyik Jánosné tudomása szerint többelkövetős volt a papgyilkosság

Beágyazott cikkek:

Együtt a pappal összezárva és összeverve: Törőcsik Mihály emlékei

Az azóta elhunyt Törőcsik Mihály, az egykori szolnoki Agromen Kft. ügyvezető igazgatója 1989-ben adott interjút a témában. – 1956-ban egyetemista voltam. Október 24-én hazautaztam a falumba, Tószegre. Ha jól emlékszem, 27–28-a körül megalakult itt is a munkástanács. Egyik ülésükre meghívtak engem is, hogy olvassam fel a tizenkét pontot. Megtettem. Utána visszajöttem társaimmal a lakásomra, ahol kártyáztunk. A következő év februárjában, pontosan harmadikán, éjfél előtt felkeltett apám, hogy itt vannak értem a pufajkások. Elvittek a régi jegyzőlakásba nyolcadmagammal. Itt kettesével zártak be bennünket. Én egy pappal, Kenyeres Lajossal kerültem egy szobába. Kegyetlenül megvertek bennünket, háromszor is. Leültettek egy székre, ahol a talpamat verték gumibottal. Aztán úgy megrugdostak, hogy elájultam. A pap mellett tértem magamhoz a szobában. Megint elővezettek. A legnagyobb szobában összeült, magukról úgy mondták, a statáriális bíróság. Kihirdették az ítéletet: a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében halálra ítélnek. Bekötött szemmel falhoz állítottak, majd vezényeltek: egy-kettőhárom, tűz! És egy gumibottal az asztalra csaptak. Azt hittem, tényleg meghaltam. Ezek után kihirdették, hogy kegyelmet kapok, de fel kell esküdnöm a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányra. Nem esküdtem fel, talán már nem is voltam észnél ekkor. Az egyik verőlegény a hetvenes években elmondta, hogy ketten nem esküdtünk fel: a pap és én. Amikor másodjára is kihoztak a szobából, a fejemhez tartottak egy géppisztolyt. Esküdjek fel! Nem tettem meg. Ekkor egy sorozatot engedtek a falba, a fejem mellé. Nem messze laktunk onnan, apámék azt hitték, agyonlőttek bennünket. Aztán még hosszú hónapokig jöttek értem és másokért is, s minduntalan megvertek megint. Közben többször azt mondták, ne makacskodjak, mert úgy járok, mint a tiszavárkonyi pap. Volt, hogy a verés után nem bírtam menni, szinte csúsztam-másztam hazafelé. A többiek is így szenvedtek előttem az úton. Közülük azután ketten belehaltak a verésbe (ők voltak az excsendőrök – a szerző), a harmadik még néhány hónapig élt. A verőlegényeket nem felejtem el soha: Szalay László, Kolozs Mihály, Templom Ferenc, meg a többiek…”

hírTV – Magyarország élőben – 2018.11.11. 08:29:36 (00:12:22)

Műsorfolyam: Magyarország élőben extra – A jövő évi bérrendezés

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége; Székely Tamás, alelnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség

Élet és Irodalom – 2018. 11. 09. (2. oldal)

Nagy Imre akkor és utána

Fekete Demeter

Nagy Imre nem buzdított a szovjet hadsereg elleni harcra, híres beszéde nem tartalmaz fegyverbe hívást, civilek utcára szólítását. Akiket Eörsi László megidéz (Nagy Imre megítélése, 1956– 57, ÉS, 2018/41., okt. 12.), rosszul tudták, megtévesztették őket, vagy csak ezzel kívánták indokolni cselekedeteiket.

Az sem kizárt, hogy vallatóik adták szájukba a valótlanságot, hogy ezzel is súlyosbítsák a Nagy Imre elleni vádakat. Mindazonáltal én nem vonnék le következtetéseket az utcai harcokban részt vett néhány ezer, többnyire alacsony iskolázottságú, kiskorú vagy éppen börtönből szabadult ember véleményéből, mert ahhoz túl kevesen voltak, hogy a magyar népet reprezentálhassák.

Nem tudni, vidéken a valamikori moszkovita begyűjtési miniszterről miként változott a kép, amikor a termelőszövetkezeteket feloszlatta, majd nézeteit ismét revideálta, de az biztos, hogy a széles körben hallgatott és iránymutató Szabad Európa Rádió nem rehabilitálta Nagy Imrét, és inkább a felkelők elleni statárium elrendelését hangsúlyozta. Nem változtattak ezen a képen a miniszterelnök forradalmi intézkedései sem, igaz, ezek a rövid idő és média hiányában nem tudtak „átmenni” a köztudatba, így nem válhatott Nagy Imre mindenki – főleg az antikommunisták – számára a forradalom miniszterelnökévé.

Ezért nem váltott ki nagyobb ellenállást elhurcolása, majd kivégzése, s a későbbi évek illegális megemlékezései sem személye körül, hanem inkább október 23-ra szerveződtek. Nagy Imre kormányát csak a baloldali ellenzék és a munkástanácsok favorizálták, az antikommunisták csupán annyiban, hogy 1956 novemberét követően ez volt az egyetlen legális intézmény, amelynek megdöntésével a szovjeteket nemzetközi fórumokon vádolni lehetett. Természetesen a forradalom néhány napja alatt konszenzus nem jöhetett létre a vezető személyéről, de Nagy Imre megítélése az emigráns sajtóban még évtizedekig vitákat váltott ki a teljesen különböző ideológiájú menekültek között.

A „forradalom miniszterelnökének” előtérbe állítására érdekes módon hivatalosan először az MSZMP tett kísérletet azzal, hogy míg a forradalom kitörésének és leverésének napját nem engedte ünnepelni, Nagy Imre újratemetésére megmozdulást engedélyezett.

Igaz, rengeteg beszervezett ügynökének kiadta, hogy a tömegben azt hangsúlyozzák, a forradalom miniszterelnöke egykor kommunista volt, tehát kommunisták is lehetnek nemzeti érzelműek mint az akkor regnáló kormány tagjai, tehát nem kell a temetés után nekik menni. A mesterséges Nagy Imre-kultusz tovább tartott, a róla elnevezett intézetet kistafírozták – miközben pere és snagovi emlékiratai nem kaptak nyilvánosságot.

Változást a Fidesz-kormányzat hozott, amelynek elnöke már 1989-es híres beszédében tisztelettel adózott az újratemetett emberi nagysága előtt, de elhatárolódott tőle mint kommunistától. A gond az, hogy Nagy Imre „leváltása” után nem tettek a helyére senkit, valószínűleg azért, mert nem is lehet.

Népszava – 2018. 11. 07. (1,4. oldal)

Visszakérik a szakszervezetek a cafeteriát

GULYÁS ERIKA

TÜNTETÉS Gyertek ki! Gyertek ki! Ezt kiabálta a képviselőknek és kormánytagoknak címezve több ezer dolgozó ütemes dobszó kíséretében az Alkotmány utcában, szemben a parlament épületével tegnap délután, nagyjából a hivatali munkaidő vége felé. Az iparban, elsősorban az energetikai szektorban és a vegyiparban dolgozó ipari munkásokat éri a legnagyobb hátrány, ha jövő januártól életbe lép a béren kívüli juttatások adózási kulcsának megemelése, ezért az o szakszervezeteik, s az ezeket tömörítő érdekvédelmi szövetségek kezdeményezték a demonstrációt.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Liga Szakszervezetek akcióját támogatta az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Munkástanácsok is. A tüntetők a Magyar Nemzeti Bank épületétől a Kossuth térhez vonultak, ahol azt követelték, hogy a nemsokára kezdődő jövő évi bértárgyalásokon vegyék elő újra a béren kívüli juttatások kérdését.

Több ezren tüntettek az új szabályok ellen. szakszervezetek Nem wellnessezni akarnak a dolgozók, hanem enni és közlekedni. Demonstráltak a cafeteriaadó ellen.

A versenyszférában a munkáltatókkal meg tudnak állapodni, de a kormány még a saját korábbi ígéreteit sem tartotta be, ezért kell harcolni a cafeteria korábbi rendszerének visszaállításáért – hangzott az érvelés a gyülekezőnél, a jegybank főbejáratánál felállított miniszínpadon és a demonstráció végén, az Országház szomszédságában is. A szervezők reményeit meghaladva több ezer ember gyűlt össze ezen a hétköznap délutánon, s mire a tömeg – élén a Liga és tagszervezetei – elindult a félórás sétára, már megszámlálhatatlan zászló jelezte, hogy a magyar gazdaság, de még a közszolgálat dolgozói is készek egymás erősítésére a kormány lépésének megakadályozására.

Akik épp nem doboltak vagy sípoltak, azok zászlókat lengettek, a rendőri kísérettel békésen tüntetők közt feltűntek a vasasok, a közmunkások, a Paksi Atomerőmű és a Magyar Villamos Művek dolgozói, a bányászok csakúgy, mint a pedagógusok vagy a bölcsődei és közművelődési dolgozók, a húsiparosok és rengeteg más szervezet képviselői. A tiltakozókkal együtt demonstrált az MSZP több vezetője is, így például Tóth Bertalan elnök is.

Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy kétmillió dolgozót érint hátrányosan a kormány lépése. Most fellármázzuk a várost, s ha kell, fellármázzuk az egész országot – jelezte a munkavállalók elszántságát.

A másik fő szervező, Hatvani Jácint, a paksi Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) vezetője azt is hozzátette, hogy a kormány a béren kívüli kedvezmények ellehetetlenítésével önkényesen felrúgta a vállalatvezetők és a dolgozók által hosszú egyeztetések után létrejött kollektív szerződéseket.

A döntést olyanok hozták szerinte, akik soha nem láttak közelről ipari munkahelyet, mert az iskolapadból besétáltak a parlamentbe.

Csóti Csaba, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének ( KKDSZ) elnöke mindehhez hozzátette, hogy ma a legrosszabb foglalkoztató Magyarországon az állam.

Ha ezen a megítélésen változtatni akar, mutasson példát a nagyvállalatoknak a cafeteriaelemek bérbe történő beépítésével.

A demonstráció végén felolvasták az öt nagy szakszervezeti szövetség vezetőjének aláírásával a miniszterelnöknek címzett petíciót, amiben az adócsökkentésről szóló korábbi ígéreteivel szembesítik Orbán Viktort, és rámutatnak, hogy a cafeteria adójának megváltoztatása jövedelemcsökkenést hoz a dolgozóknak. Egyben megfogalmazták azt a követelésüket is, hogy a hamarosan kezdődő jövő évi bértárgyalásokon vegyék elő újra a béren kívüli juttatások kérdését.

KA: RIADÓT FÚJTAK Veszélyben a béren kívüli juttatások.

KA: KEVESEBB PÉNZ A cafeteria adójának megváltoztatása jövedelemcsökkenést okoz a dolgozóknak – állítják a szakszervezetek.

Beágyazott cikkek:

10 millió forintig

10 millió forintig adómentes a munkáltatói lakáshitel

Adólibikóka

A szakszervezeti tüntetés előtt nem sokkal az Országgyűlés gazdasági bizottságának kormánypárti többsége módosító javaslatot adott be az őszi adócsomaghoz, amely szerint a munkáltató által a sportrendezvényekre, illetve kulturális eseményekre ingyenesen vagy kedvezményesen juttatható jegyek, illetve bérletek, könyvtári beiratkozási díjak összeghatárát a korábbi 50 ezer forintról a minimálbért meg nem haladó értékre módosítanák.

Ugyanakkor az ellenzéknek a hatályos cafeteriarendszert megtartó módosító javaslatát a gazdasági bizottság kormánypárti többsége elutasította.

Arról is döntött a testület, hogy a taotörvényből jövőre törlik az előadó-művészeti szervezetek támogatásának lehetőségét. A munkáltatói lakáshitel szabályai is változnak: maximum tízmillió forintig lehet adómentesen ilyet nyújtani, viszont újdonság, hogy minden négyzetméter-korlátozás megszűnik. A gazdasági bizottság egyik szocialista tagja, Bangóné Borbély Ildikó úgy véli, hogy a kormánypártok az elmúlt években taomilliárdokból megépült stadionok fenntartásához akarnak forrást teremteni a munkaadók által támogatott adómentesen adható belépőjegyekkel. A frakcióvezetőhelyettes szerint az, ami a taóval történik, nettó lopás. Felháborítónak nevezte, hogy az egészségügy vagy az oktatás nem jut ilyenfajta támogatáshoz.

BONTA MIKLÓS

Magyar Idők – 2018. 11. 07. (13. oldal)

Juttatás helyett bért kér a dolgozó

Élesen bírálta több szakszervezet a kafetéria-rendszerért tüntetőket

Nagy Kristóf

Elhatárolódik több érdekképviselet is a kafetéria-rendszer megmentését célzó törekvésektől. A Magyar Időknek nyilatkozó vezetők élesen bírálták az országos szakszervezeti konföderációkat, amiért szerintük azok nem a munkavállalók érdekeit képviselik. Szerintük a kormány helyett a munkaadók felelőssége, hogy ne érje veszteség a dolgozókat. A juttatási rendszer megmentése érdekében tegnap tartott demonstráción viszont csak a kormányt bírálták a felszólalók, csekély érdeklődés mellett.

Nem egységes a szakszervezetek álláspontja a kafetéria-rendszer átalakításával kapcsolatban, sok ágazati, helyi érdekképviselet élesen bírálja az annak megmaradását célzó konföderációs törekvéseket.

A kormány nyitott az egyeztetésre, ám álláspontjuk szerint a dolgozók munkájának elismerését bérben és nem utalványokban kell kifejezni, ráadásul a jelenlegi gazdasági és munkaerőpiaci helyzet lehetővé is teszi a magasabb kereseteket.

MUNKÁÉRT PÉNZT SZERETNÉNEK

– Eltévesztették a házszámot azok a szakszervezetek, amelyek a béren kívüli juttatások után a munkaadóknak járó adókedvezmény eltörlése ellen tiltakoznak.

A dolgozók visszajelzése egyértelmű, ők szeretnék eldönteni, mire költik a munkájuk után járó pénzt, ráadásul a kormány hatalmas összeget hagyott a munkaadók zsebében a korábbi járulékcsökkentéssel, amelyből sok munkavállaló egyáltalán nem részesült, habár ez volt az intézkedés célja – fogalmazott a Magyar Időknek Vámos Csaba.

A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a szakszervezeti konföderációk a munkáltatók érdekeit védik.

Kiemelte, egyértelműen kivehető az a baloldali suttogó propaganda, hangulatkeltés, amelynek hátterében politikai célok húzódnak meg. Vámos Csaba szerint emögött azok az ellenzéki politikusok állnak, akik a kormányzásuk alatti intézkedéseikkel pont a dolgozókat károsították meg.

Vámos Csaba szerint sürgősen meg kellene vizsgálni, a vállalkozások milyen extraprofitot értek el az elmúlt években, és ebből kellene utalványok helyett tisztességes bért adni a magyar munkavállalóknak.

Az elnök határozottan elítéli a konföderációk kafetériával kapcsolatos megmozdulását. Hozzátette: a szakszervezetek feladata a dolgozók érdekképviselete, beleértve a fizetések rendezését is, ám az országos szakszervezetek nem ezt teszik, helyette a múltat idéző módszerekkel lépnek fel olyan kérdésekben, amelyeknek ráadásul nincs is társadalmi támogatottságuk.

HOL A MUNKÁLTATÓ FELELŐSSÉGE?

A közel 4,5 millió foglalkoztatott töredéke, nagyjából ezer fő vett részt tegnap azon a Liga Szakszervezetek és a Magyar Szakszervezeti Szövetség fővédnöksége mellett, több ágazati képviselet által szervezett tüntetésen, amelyen a kafetériarendszer átalakítása miatt élesen bírálták a kormányt. A jelen lévő szakszervezetek felszólalói az öngondoskodási, lakhatási és szociális célú elemek megtartását követelték, véleményük szerint a munkaadói kedvezmények megvonása nettó bércsökkenést okoz. A képviseletek tisztségviselői amiatt is bírálták a kormányt, hogy nem egyeztetett az átalakításról a nyáron benyújtott adócsomag elfogadása előtt. Követeléseikről petíciót kívántak átadni Matolcsy György jegybankelnöknek, aki azt nem vette át.

Az érdekvédők ugyanakkor a munkaadók nettó bérekre gyakorolt felelősségét nem firtatták, sőt, az egyik ágazati óriáscégnél működő szakszervezet szerint nettó jövedelemveszteség esetén nem a munkáltatót terheli a felelősség. ÚJ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS JÖN

A Munkástanácsok Országos Szövetsége nem vett részt a tegnapi demonstráción.

Palkovics Imre, a konföderáció elnöke kérdésünkre kifejtette, nyíltan már vállalhatatlan volt az érdekképviselet számára a megmozdulás, mivel a szervezők egy része a munkáltatók érdekvédelmét is vállalta, ami elfogadhatatlan.

A Munkástanácsok elsődleges szempontja, hogy a dolgozókat ne érje nettó jövedelemveszteség.

Ugyanakkor a versenyszférában ez a befektetők felelőssége. Palkovics hangsúlyozta, eljárt az idő afelett a megközelítés felett, hogy az államtól várjuk a megoldást, a vállalati szféra szereplőinél kell fellépnünk a munkavállalók érdekében, többek közt az extraprofithoz képest még mindig alacsony bérráfordítás miatt. Az öngondoskodást, az egyéb társadalompolitikai célokat más úton is támogatja az állam, míg a munkavállalók utalványok helyett magasabb béreket szeretnének.

KEMÉNY ÁLLÁSPONT

Élesen bírálta a kafetéria-rendszer fenntartásáért tüntető konföderációkat, és elhatárolódott a megmozdulástól Bubenkó Csaba. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke a Magyar Időknek azt hangsúlyozta, a munkavállalók utalványok, egyéb juttatások helyett munkabért szeretnének, és ezt figyelembe kellene venniük az érdekképviseleteknek is. A juttatások nem járulnak hozzá az egészségbiztosításhoz és a nyugdíjhoz, ráadásul a pótlékokat is az alapbér alapján állapítják meg. A szakszervezeti vezető példaként említette, a kiskereskedelmi láncok működését a kormány az elmúlt években szigorúan szabályozta, ennek ellenére is több tízmilliárd forintos profitra tesznek szert, így elfogadhatatlan, hogy a juttatásokat adott esetben elvegye a munkaadó. Bubenkó kiemelte: a konföderációknak a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emeléséért kell küzdeniük, s nem a munkáltatók profitját kellene védeniük. A jelentős minimálbér-emelések teremtenek ugyanis jobb tárgyalási alapot a helyi, ágazati bértárgyalásokon is.

CSEKÉLY ÉRDEKLŐDÉS

– Teljes mértékben elhatárolódik a KDFSZ a tegnapi tüntetéstől, mivel a demonstráció iskolapéldája annak, hogyan kell aláásni a szakszervezetek megítélését. A megmozdulás világosan mutatja, hogy milyen csekély a munkavállalók érdeklődése a kafetéria-rendszer átalakításával kapcsolatban, éppen ezért az már a megszervezésekor kudarcra volt ítélve – hangsúlyozta Bubenkó Csaba.

KA: Suttogó propaganda. A munkaadó felelősségéről nem volt szó, csak a kormányéról

KarcFM – Déli News – 2018.11.07. 12:13:03 (00:07:12)

Tiltakoztak egyes szakszervezetek a cafeteria-rendszer módosítása miatt

Mv: Tiltakoztak egyes szakszervezetek a cafeteria-rendszer módosítása miatt. Az érintett érdekvédők egy része azt szeretné, ha a béren kívül juttatások továbbra is változatlan formában maradnának fenn. Más szövetségek ugyanakkor tárgyalásokba kezdtek a kormánnyal arról, mely elemeket kellene megtartani és melyek feleslegesek. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Karc FM-en elmondta, nem ragaszkodnak a cafeteria-rendszerhez abban a formában, ahogy az korábban működött. Ahhoz viszont igen, hogy az átalakítások és bizonyos elemek megszűnése miatt ne érje keresetveszteség a munkavállalókat.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Ezeket idáig nettó jövedelemként a munkavállaló megkapta. Az is világos, hogy ehhez az állam komoly anyagi, költségvetési adó támogatást biztosított. Lehet ezt a módszert is tovább folytatni, de az sem ördögtől való, hogy mind ezeket a jövedelmeket, amelyeket ilyen formában a munkavállalók élveztek. Az maga a befektető, a versenyszférában tevékenykedő vállalkozások vagy ahol az állam, a munkáltatót pedig az állam fizesse meg a munkavállalóknak ezeket az igényeit, illetve ezt a jövedelmet, mert az teljesen világos és egyértelmű, hogy a jövedelem emelkedése, a bérek emelkedése az egy szükséges része a mai magyar gazdaság fejlődésnek, mert egyébként nincs továbblépés, nincs gazdasági bővülés.

Mv: Palkovics Imre elmondta, a fizetések csökkenésével az egész ország versenyhátrányba kerül, ez pedig senkinek nem érdeke, ezért nem támogatják, ha a munkavállalókat jövedelemveszteség éri. Hozzátette, tárgyaltak erről a pénzügyminiszterrel is, aki nyitott volt a kezdeményezésre. Az egyeztetést a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével együtt a LIGA Szakszervezetek elnöke kezdeményezte. Mészáros Melinda a Karc FM-en ismertette, azt szeretnék, ha a három elem mindenképpen megmaradna a cafeteria-rendszerből.

Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Ezeket olyan célok köré fogalmaztuk meg, amelyek a kormányzat által is deklarált és kiemelt célkitűzések az elkövetkezendő időszakban is, így a családok és a gyermekek támogatása. Tipikusan ilyen például az iskolakezdési támogatás biztosítása, a lakhatási támogatások, a mobilitás élénkítése mind a munkáltatók, mind a munkavállalók esetében ez egy nagyon fontos kérdés és hát a munkaerőpiac is igényli ezeket a támogatási formákat. A harmadik elem pedig az úgynevezett hosszútávú öngondoskodást tartalmazó elemek. Itt gondolunk az egészségvédelemre, egészség megőrzésére, az egészségpénztári megtakarításokra és hát nem megkerülhető, nagyon fontos kérdés az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknak a további támogatása.

R: Utóbbi elem különösen fontos az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke szerint. Kravalik Gábor a Karc FM-en kifejtette, a mostani átalakítással visszaszorul a munkáltatói szerepvállalás az öngondoskodásban.

Kravalik Gábor, elnök, Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége: Jelentős szerepet vállaltak a munkáltatók ennek a gondolkodásmódnak az elterjesztésében és nagyon sok munkáltató ezt még ráadásul olyan módon tette, hogy hozzákötötte a saját juttatását a munkavállalóknak is a részt vételéhez. És így rászoktatta, hogy ne csak a munkáltatótól várjanak támogatást, hanem saját maguk is vegyenek részt a saját öngondoskodásukban, a megtakarításoknak a növelésével.

R: Ezt ráadásul a munkáltatók is szeretnék megtartani, ahogy a lakhatás támogatását is. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte, a fokozódó munkaerőhiány miatt utóbbira most mégnagyobb szükség lenne, de számukra az egészségügyi támogatások is fontosak, mert azok hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalóikat minél tovább megtarthassák. Rolek Ferenc ugyanakkor hangsúlyozta, a cafeteria-rendszer egyszerűsítésével egyetértenek.

Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége: Ez egy ilyen színes kavalkád lesz, ahol mindenféle elvi alap nélkül tulajdonképpen mondván, hogy jó, hogyha kevesebbet kell adóznia. Mi persze mint munkáltatók örömmel vesszük nyilván, ha kevesebbet kell adózni, de jó, hogyha ennek vannak elvi alapjai.

R: A béren kívüli juttatások ugyanis éppen azt tették lehetővé, hogy sok munkáltató az adó hiánya miatt spórolhasson. Bajusz Dániel, adószakértő a Karc FM-en szemléltette a különbséget a korábbi és a most elfogadott rendszer között.

Bajusz Dániel, adószakértő: Az idén még 100 ezer forint béren kívül juttatást nyújtott egy munkáltató egy munkavállalónak, az ugye 134 220 forintjába került. Ha ezt már csak jövedelemként, tehát bérként tudja kifizetni, az azt jelenti, hogy akkor a munkavállaló 75 005 forintot fog nettó módon kézhez kapni. Ha meg mondjuk egyes meghatározott juttatásként, ha mondjuk a SZÉP Kártyát a keretösszegen felül (…) helyezi el, akkor pedig 78 600 forint körüli összeget.

R: Ezt a kedvezményt a munkáltatók sokszor kihasználták, de éppen ez volt a cafeteria célja is amikor kitalálták. Ezzel szerették volna ösztönözni a foglalkoztatókat, hogy megtartsák a munkavállalóikat. A béren kívüli juttatások eddigi rendszere azonban mostanra túlburjánzott, ráadásul eredetileg sem állandó dolognak szánták. Már csak azért sem, mert ezek az adómentes összegek hiányoznak a nyugdíjkasszából, illetve azok nyugdíjában sem jelennek majd meg, akik most dolgoznak és a cafeteria-rendszerén belül kapnak juttatásokat. Angyal József, okleveles adószakértő a Karc FM-nek azt mondta, azzal, hogy most bizonyos cafeteria-elemek megszűnnek, a munkavállalók jól járhatnak.

Angyal József, okleveles adószakértő: De cafeteria-juttatás az nem számít be az átlagjövedelembe, nem számít be a nyugdíjba, nem járnak utána különféle egészségbiztosítási juttatások, például a gyed. De ugye azt is hallottuk most, hogy a banki hitelfelvételek is szigorodni fognak, tehát a fizetés meghatározott részéig lehet csak a törlesztő részletet számítani, tehát például egy banki hitelfelvételnél is, ha valaki egy lakást akar vásárolni, ott sem mindegy, hogy mennyi az a bruttó fizetése, amit nem költi el juttatások formájában, hanem konkrétan bérként kap meg. Tehát hosszútávon mindenképpen egyfajta nyugdíj elő takarékosság is az, hogyha a dolgozók azok nem cafeteria-elemként, hanem bérjövedelemként kapják meg.

R: Angyal József hozzátette, a munkaadók nem tudják megtenni, hogy a korábbi juttatásokat nem építik bele a bérbe, mert nem akarják elveszíteni a dolgozóikat.

Angyal József: A kedvezmény megvonása az korábban járhatott volna úgy, hogy azt mondja a munkáltató, hogy kérem szépen akkor nem adom. Most viszont a munkaerőpiaci helyzet olyan, hogy szerintem ennek a lépésnek most jött el az ideje. Nem igazán tartok attól, hogy a munkavállalók rosszul fognak járni. Szerintem inkább a plusz terheket, ami esetleg az adózással jár, azokat a munkáltatók valószínűleg át fogják vállalni.

R: Ez azt is jelenti, hogy a munkaadóknak nagyobb lesz a költségük, de a fizetések és juttatások mértékét alapvetően a piac határozza meg, ahol viszont munkaerőhiány van. Így a foglalkoztatók nem kockáztatják majd, hogy a dolgozóik munkahelyet váltsanak.

KarcFM – Hangoló – 2018.11.07. 07:08:49 (00:07:58)

Ismétlés: Összeállítás: Egyes szakszervezetek tegnap az utcán tiltakoztak a béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége; Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek; Kravalik Gábor, elnök, Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége; Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége; Bajusz Dániel, adószakértő; Angyal József, okleveles adószakértő

KarcFM – Hangoló – 2018.11.07. 06:08:51 (00:07:47)

Összeállítás: Egyes szakszervezetek tegnap az utcán tiltakoztak a béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt

Blikk – 2018. 11. 06. (1,3. oldal)

Hét megyében költenek átlagon felül a magyarok

Húsz megyéből hétben átlag feletti a vásárlóerő a felmérés szerint

Húsz magyar megyéből hétben átlagon felüli az emberek vásárlóereje, míg van olyan térség, ahol az uniós átlag harmadát sem érik el a lakók. Térképen mutatjuk meg, hol költik a legtöbbet és a legkevesebbet a magyarok

Óriási szakadék az ország különböző pontjai között

Ezekben a megyékben költjük a legtöbb pénzt

BUDAPEST − Budapesten, valamint Pest-, Fejér és Komárom-Esztergom megyében költekeznek leginkább a magyarok, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jóval visszafogottabban – derül ki a Gfk felméréséből. A kutatók a vásárlóerő nagyságát vizsgálták, azaz azt, hogy mennyi elkölthető pénzük van az embereknek. Magyarország 20 megyéjéből hétben, a főváros környékén és a Dunántúlon átlag feletti a vásárlóerő. A magyar átlag éves szinten 2,1 millió forint. Ez kevesebb mint fele, 47 százaléka az európai átlagnak. De Szabolcsban még ennyi sincs, ott kevesebb mint 1,7 millió forint. A budapestiek 23 százalékkal költhetnek többet az országos átlagnál.

A vagyonosabb és legszegényebb megyék között sincs számottevő eltérés a korábbi mérésekhez képest. Mintha örökre belefagyott volna ebbe a gazdasági egyenlőtlenségbe az ország. De egyáltalán nem biztos, hogy évtizedek múlva is így marad. Bod Péter Ákos közgazdász szerint lehetnek még nagy változások. – Salgótarján sokkal virágzóbb város volt a rendszerváltás előtt, és nagy ipari övezetek, például Ózd is annak idején vonzó hely volt a gazdaságnak és a lakosságnak. A mostani helyzet a rendszerváltás után állt elő. A nyugati, a határ menti vidék pedig kifejezetten szegényesnek számított, a határok megnyitásával aztán Győr és környéke rakétaként emelkedett a magasba – sorolta a közgazdász. – Az elvándorlás is hatással van a vásárlóerőre. Ahonnan elköltöznek a ﬁatalok, ott az elöregedő lakosság kevesebbet költ. A városokban sokkal több a jól fizető, képzettséget igénylő állás, mint a falvakban. Ahol több jól kereső ember él, ott megéri fejleszteni, beruházni, hiszen több a szívesebben költekező vásárló – mutatott rá az összefüggésekre a szakértő. Nap mint nap tapasztalják mindezt saját bőrükön a kereskedők is: ahol magasabb a vásárlóerő, ott a boltok bevétele is látványosan nagyobb. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy nagyobb üzlet ott kereskedni, mint bármelyik szegényebb vidéken. – Sok vásárló és nagy forgalom mellett az üzletek lejjebb vihetik az árakat – magyarázta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A falvak kis boltjaiban kevesebb vásárló fordul meg, a kisebb forgalommal viszont csak magasabb árakkal lehet kitermelni a költségeket. Így a legszegényebb vidékeken élők sokszor drágábban vásárolhatják meg ugyanazokat a termékeket, mint a fővárosban a multiknál költekező tehetősebbek. Szegény embert még az ág is húzza – igaz a közmondás, hiszen az akár 20-30 százalékkal drágább kelet-magyarországi, vidéki kis boltokban pont azok a legkevésbé tehetősek vásárolnak, akiknek nagyon számít minden forint. Tóth László szociológus szerint ez igazságtalannak tűnhet, viszont sajnos a piacgazdaság velejárója. Nem úgy a tájankénti jövedelmi különbségek, azok már 89 előtt is jelen voltak. – Infrastrukturális fejlesztésekkel sem lehet talán orvosolni a bajt, az elvándorlás miatt ugyanis leginkább a képzett munkaerő hiányzik a keleti megyékből, és közben csökken a népesség.

KA: Kisebb és drágább A gyengébb forgalom miatt a vidéki kisboltokban sokszor drágábbak azok a termékek, amiket a multiknál olcsón megveszünk

KA: Látványos eltérések A térképből világosan kiolvasható, mely területeken élnek a komolyabb vásárlóerővel bíró magyarok, és hol jut kevesebb költeni

KA: Játszhatnak az árakkal A nagyobb bevásárlóközpontok éppen a temérdek vásárló miatt engedhetik meg, hogy alacsonyabban tartsák az árakat

KA: Magyarország legjobbjai Ábránkon azok a magyar települések, amelyek lakossága meghaladja az 5000 főt, vásárlóerejük pedig a top 10-ben van

KA: Van mit a tejbe aprítani Az európai országok közül az ábrán látható tízben a legjobb az emberek vásárlóereje

Beágyazott cikkek:

Budapesten tudnak a legtöbbet költeni az emberek, 30 százalékkal többet, mint vidéken

Jó helyzetben érzi magát Krisztián (18) vidéki ismerőseitől tudja, sokan nem engedhetnek meg maguknak olyan játékot, amivel ő éppen játszott Látja az eltéréseket Ildikó (42) nemrég költözött haza Ausztráliából. Úgy látja, óriási különbségek vannak a vidék és a főváros között Ritkán költ ennyit Petres Mária (66) édesanyját készül meglepni születésnapjára egy új tévével. Mint mondta, ez nem mindennapi kiadás

Támogatja az állam a két számjegyű béremelést

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest – írta a Magyar Idők a Munkástanácsok Országos Szövetségére hivatkozva. A szakszervezeti javaslat szerint 138 ezer forintos minimálbérhez legalább 13, a 180 500 forintos garantált bérminimumhoz legalább 15 százalékos emelésre van szükség.

Világgazdaság – 2018. 11. 06. (1,3. oldal)

A cafeteriától is függ a minimálbér alakulása

Jelentősen befolyásolja a jövő évi minimálbér-emelés mértékét, hogy mikor csökken újabb 2 százalékkal a szociális hozzájárulási adó. A kormány szándéka szerint ez 2019 júliusában következne be, a munkáltatói érdekképviseletek viszont már januártól kérik életbe léptetni. Fontos a cafeteria kérdése is, a jelen állás szerint jövőre emelkednek a juttatások adóterhei, s a munkaadók úgy vélik: ez önmagában 2 százalékos bérköltség-növekedést okoz. A Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaságnak elmondta: továbbra is szeretné, ha számos kedvezmény megmaradna.

A cafeteriaelemek megmaradásában bíznak a szakszervezetek

MINIMÁLBÉR | A szocho és a juttatások ügye befolyásolja az emelés mértékét

A szociális hozzájárulási adó (szocho) és a cafeteria kérdése a jövő évre vonatkozó minimálbéremelés mértékét alapjában érinti. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) októberi ülésén a munkaadói oldal tagjai érdemben nem foglalkoztak a szakszervezetek azon javaslataival, amelyek a minimálbér és a garantált bérminimum két számjegyű emelését célozták meg, helyette két, úgynevezett előkérdést tettek fel a kormány képviselőjének. Az egyik arról szólt, hogy módosítható-e az a kormányzati szándék, amely szerint az újabb 2 százalékos szochocsökkentés jövő júliusban lépne érvénybe. A másik kérdés az volt: lesz-e változás a cafeteria januártól tervezett szabályozásában, amely szerint csak az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége marad meg, és SZÉP-kártya adható béren kívüli juttatásként. Az ülésen a munkáltatók és a szakszervezetek nem kaptak választ ezekre a kérdésekre.

A munkáltatók azt szorgalmazzák, hogy már 2019 januárjától vágják meg a szocho mértékét. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc lapunknak pár hete azt mondta, hogy így a munkaadók könnyebben tervezhetnék meg a jövő évre vonatkozó béremelési lehetőségeiket, ráadásul a mérsékléshez szükséges 6 százalékos reálkereset-növekedés az idén megvalósul. A munkaadói érdekképviselet felmérése szerint 2019-ben számos vállalatnak 2 százalékos bérköltség-növekedést okoz a növekvő adóterhek miatt önmagában az, hogy megadja a dolgozóinak a jelenlegi cafeteriajuttatást. Az MGYOSZ azt javasolja, hogy egyes béren kívüli juttatások – a munkavállalóra fordított munkáltatói egészségügyi kiadások (orvosi vizsgálatok, egészségpénztár), önkéntes nyugdíjpénztári beﬁzetés vagy mobilitási célú lakhatási támogatás – esetében az adóterhelést optimalizálják.

Felvetődött a cafeteria kérdése azon a minapi találkozón is, amelyen Varga Mihály pénzügyminiszter tárgyalt Mészáros Melindával, a Liga Szakszervezetek elnökével és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével. Mészáros Melinda a Világgazdaságnak elmondta: a pénzügyminiszter jelezte, hogy kész megvizsgálni azokat a javaslatokat, amelyeket a szakszervezetek dolgoztak ki a cafeteria-rendszerrel kapcsolatban. Mindazonáltal a Liga elnöke szerint „a pénzügyminiszter nem adott egzakt választ” a cafeteriával kapcsolatban. A szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy januártól ne szűnjenek meg a családokkal kapcsolatos juttatások, például az iskoláztatási támogatás, maradjanak meg a lakhatási és a mobilitási kedvezmények, például az albérleti hozzájárulás vagy a munkáltató által most még adómentesen adható lakáscélú támogatás, valamint az össztársadalmi igényt kifejező, hosszú távú öngondoskodást megalapozó munkáltatói egészség- és nyugdíjpénztári beﬁzetések adómentessége, utóbbiak a társadalombiztosítást is tehermentesítik. Mészáros Melinda szerint ez a költségvetésnek nem jelentős tétel, a munkáltatóknak azonban többletadóköltség, a cafeteriaelemek béresítésével pedig adó- és járulékteher nehezedik a dolgozókra is.

Beágyazott cikkek:

Várják a VKF ülését

Varga Mihály jelezte: a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk, ezért kezdeményezi VKF-ülés összehívását. A Liga szerint jövőre bruttó 164 ezer, 2020-ban pedig 190 ezer forintnak kellene lennie a minimálbérnek, hogy elérjük a jelenlegi cseh legkisebb bér nettó összegét. A szlovákiai minimálbér januártól 520 euróra, azaz csaknem 166 ezer forintnak megfelelő összegre nőhet. Mészáros Melinda bízik abban, hogy a VKF már a jövő héten összeül, és választ kaphatnak a felvetett kérdésekre, hiszen a béregyezséget még december elején tető alá kellene hozni.

MGYOSZ: optimalizálni kellene a munkavállalókra fordított munkáltatói egészségügyi és más kiadásokat

24 óra – 2018. 11. 06. (7. oldal)

Ismét emelkedni fog a minimálbér

TÁRGYALÁSOK Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest, mindenesetre a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak egyezségre kell jutnia a következő időszak tárgyalásain – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt követően, hogy a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

A kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Ennek oka, hogy jobbára a tőkeerős nagyvállalatok nyújtanak cafeteriaelemeket dolgozóiknak, így pedig a rendszer igazságtalan, mivel csak a munkavállalók töredéke részesül ebben a formában, ráadásul a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet is bérfeszültséget okoz a cégeknél.

Mészáros Melinda, a Liga vezetője elmondta, hogy nem ragaszkodnak a jelenlegi cafateriarendszer változatlan fenntartásához, de abból nem engednek, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje nettó jövedelemcsökkenés. Szerintük a vállalkozások az extraprofitjukból bőven hozzá tudnak járulni a keresetek további felzárkóztatásához. A Munkástanácsok továbbra is ragaszkodik a minimálbér legalább 13 és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez, emellett az állami cégeknél is szükség van további jelentős felzárkóztatásra.

A várakozások szerint nem lesz könnyű megegyezni a minimálbérekről, mivel a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontja jelentősen eltér. Előbbi nyilván egy számjegyű emelésre tesz javaslatot, a szociális partnerek szerint viszont ez életszerűtlen a jelenlegi helyzetben.

Békés Megyei Hírlap – 2018. 11. 06. (1,7. oldal)

A minimálbér emelését tervezik

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Délmagyarország – 2018. 11. 06. (8. oldal)

Minimálbér-emelés

BUDAPEST. Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest – írja a Magyar Idők. A lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke – aki a minap a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztetett Varga Mihály pénzügyminiszterrel – elmondta: a Munkástanácsok ragaszkodik a 138 ezer forintos minimálbér legalább 13, és a 180.500 forintos garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez.

Dunántúli Napló – 2018. 11. 06. (7. oldal)

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Dunaújvárosi Hírlap – 2018. 11. 06. (7. oldal)

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Heves Megyei Hírlap – 2018. 11. 06. (7. oldal)

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Nógrád Megyei Hírlap – 2018. 11. 06. (7. oldal)

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Petőfi Népe – 2018. 11. 06. (1,7. oldal)

Ismét emelkedni fog a minimálbér

MAGYARORSZÁG Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest. Mindenesetre a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak egyezségre kell jutnia a következő időszak tárgyalásain – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt követően, hogy a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel. A kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását.

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Somogyi Hírlap – 2018. 11. 06. (1,7. oldal)

Emelkedik a minimálbér

BUDAPEST Elismeri a kormány a két számjegyű minimálbér-emelés fontosságát – mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a pénzügyminiszteri találkozó után.

Ismét emelkedni fog a minimálbér TÁRGYALÁSOK Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest, mindenesetre a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak egyezségre kell jutnia a következő időszak tárgyalásain – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt követően, hogy a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

Tolnai Népújság – 2018. 11. 06. (1,7. oldal)

Ismét emelkedni fog a minimálbér

BÉREK Elismeri a kormány a szakszervezetek jelentős, kétszámjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest. Mindenesetre a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak egyezségre kell jutnia.

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Új Néplap – 2018. 11. 06. (1,7. oldal)

Ismét emelkedik a minimálbér

MAGYARORSZÁG Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát. Teszi ezt annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest.

Ismét emelkedni fog a minimálbér

Zalai Hírlap – 2018. 11. 06. (1,3. oldal)

Közösen emlékeztek a gyertyák fényénél

HAJDU PÉTER

ZALAEGERSZEG A megyeszékhely önkormányzata és a Zala Megyei 56-os Hagyományőrző Egyesület közös megemlékezést tartott tegnap az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emlékére az Ady utcai emlékműnél.

ZALAEGERSZEG Hatvankét évvel ezelőtt, november 4-én indult meg a szovjet támadás, amely leverte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, majd megkezdődött az országban a leszámolás. A nemzeti gyásznap alkalmából a megyeszékhely önkormányzata és a Zala Megyei 56-os Hagyományőrző Egyesület a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjainak közreműködésével az Ady utcai 1956-os emlékműnél szervezett tegnap megemlékezést, ami közös gyertyagyújtással ért véget a késő délutáni órákban.

A gyásznapra emlékeztek

Brutális megtorlás és rettegés követte a forradalom leverését

Stárics Roland, a hagyományőrző egyesület elnöke köszöntötte a gyásznapi emlékezésen részt vevő városi és megyei vezetőket, minden érdeklődőt, majd a Zrínyi Miklós Gimnázium tanulói adtak műsort. Weinhoﬀer Péter tizedik osztályos tanuló Márai Sándor: Mennyből az angyal című versét mondta el, Hegyi Benedek tizenegyedikes diák pedig Hajdú Levente: Kiáltvány című versét adta elő.

A rendezvényen Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mondott emlékező beszédet. Mint mondta, az ünnepen leginkább a forradalom és szabadságharc elismerésre méltó történéseire, a rendelkezésre álló néhány nap alatt véghezvitt demokratizálási és függetlenségi kísérletre utalnak az emlékezők. Arra az időszakra, amikor a magyar nép egy világhatalommal szemben is ki merte nyilvánítani szabadságvágyát, fegyveres küzdelem vállalásával is. Azonban kevesebb szó esik a forradalom leverése utáni megtorlásról, aminek brutalitása megdöbbentette a világ közvéleményét. A szónok ismertette a forradalom eseményeit, köztük a Nagy Imre vezette kormány megalakítását, amit a sajtó, a központi hírközlő szervek is közvetítettek. Kitért arra, hogy vidéken is elsősorban ezek jelentették a legfőbb tájékozódási lehetőségeket. Sokfelé, Zala megyében is néhány napos késéssel követték a fővárosiakat a forradalmi események. Kiss Gábor ezek közül felelevenítette a zalaegerszegi középiskolás diákság és a munkásság részvételével tartott felvonulásokat, a megszállókra emlékeztető felszabadulási emlékmű és a Hamburger-szobor ledöntését. Szólt arról a véres eseményről, amely a megemlékezés helyszínén, a Magyar Dolgozók Pártja megyei székháza és a Zala című napilap szerkesztősége épületével szemben zajlott le október 26-án, amikor a tüntetés során a tömegbe lőttek, és Németh Imre gépkocsivezető, valamint a Nógrád megyéből ide vezényelt Telenkó János honvéd életét vesztette. Kiss Gábor szólt a munkástanácsok politikai helytállásáról, majd feloszlatásáról, amit már a megtorlások követtek. Mint felidézte, az országban mintegy 400 embert végeztek ki a következő években, 22 ezren kerültek börtönbe, ezenfelül több mint 16 ezer embert internáltak, s legalább 200 ezren menekültek külföldre. A megemlékezés résztvevői végül gyertyát gyújtottak, koszorút és virágokat tettek az emlékmű elé.

KA: Égő gyertyákkal emlékeztek az áldozatokra, az előtérben Paál István, a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezetének elnöke rója le tiszteletét

atv – Egyenes beszéd – 2018.11.06. 20:12:40 (00:06:49)

Nem túl humánus módon értesítették elbocsátásukról azokat a közszolgálati dolgozókat, akiknek a bürokráciacsökkentés miatt mondanak fel 1.

Mv: Így van. Ági a Klubrádió, Gyula pedig az ATV színeiben. Bangóné Borbély Ildikó pedig az MSZP színeiben.

Lampé Ágnes, műsorvezető, Klubrádió: Jó estét!

Mv: Beszéljünk majd erről az annyira nem gondoskodó létszámleépítésről is, de mivel, hogy ott volt ezen a mai tüntetésen, amit a szakszervezetek a cafeteria megszüntetése miatt szerveztek, kezdjük ezzel. Ugye az MSZP kiadott egy közleményt, hogy a melósnyúzó törvényhozását a kormánynak szüntessék meg az emberek azzal, hogy minél többen ott vannak. Ehhez képest viszont ugye az oszd meg és uralkodj elve alapján Varga Mihály a LIGA egyik vezetőjével, és a munkástanácsok elnökével leült, ők pedig azt mondták, hogy hát végül is ők áldásukat adják a cafeteria megszüntetésére, ha a munkavállalók nem járnak rosszul. Úgyhogy ebben tüntetés ide vagy oda, módosítás már nem várható.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), országgyűlési képviselő: Jó estét kívánok! Hát igen. Azért látszik, hogy az elmúlt nyolc évben a kormány folyamatosan ezt csinálta, hogy volt, akivel leült tárgyalni, vagy létrehoz olyan szakmai szervezeteket, aki neki jó, láttuk mondjuk a pedagógus-kerekasztalt, vagy ahogyan a nyugdíjasoknak az érdekvédelmi szervezetét lényegében szétzilálta, majd létrehozott egy másikat. Ezt látjuk, hogy nyolc éve zajlik. Én annyit szeretnék csak a két elnöktől megkérdezni, hogy mi az, ami a munkavállalónak jó? Mi az, ami megmarad a cafeteriarendszerből, és akkor jó fog lenni? Ma ez a tüntetés arról szólt…

Mv: Nem tudjuk, hogy a béresítés, az hogy fog megvalósulni. Tehát, hogy amit eddig cafeteriában kaptak, azt bérben mennyire kapják meg.

Bangóné Borbély Ildikó: Igen, a kormány folyamatosan azt kommunikálta, hogy azért akarja eltörölni a cafeteriarendszert, mert bérben kell megkapnia a munkavállalónak. Bruttóban kapja meg, vagy nettóban? Mert folyamatosan, amikor arról beszélünk, hogy a minimálbér mennyivel emelkedett, azt tudjuk, hogy az adót, amit befizet a munkavállaló, meg a munkáltató, az sokkal nagyobb mértékben emelkedett az elmúlt nyolc évben, mint ami a zsebében marad az embereknek. Mert mindig az a fontos, amit hazaviszünk, nem a bruttó. Én nem hiszem el, hogy azt a cafeteriatámogatást, amit ma a munkavállalók nyújtottak, azt jövőre oda tudja adni. Nem hiszem el.

Lampé Ágnes: Egyébként Tóth Bertalan ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az MSZP minden tekintetben támogatja ezt, már, hogy a szakszervezeteknek a kezdeményezését, és ezen gondolkoztam, hogy milyen tekintetben tudják támogatni őket? Tehát mit jelent ez konkrétan? Mert azon kívül persze, hogy ott voltak a tüntetésen, és láthatóan az egész MSZP-vezérkar szinte részt vett, és jelen volt ezen a tüntetésen, be is jelentkeztek, nagyon sok Facebook-poszt született ezzel kapcsolatban, de ezen kívül mit tud tenni konkrétan az MSZP?

Bangóné Borbély Ildikó: Amit a törvénykezésben tudunk csinálni, hogy beadtuk a módosító javaslatainkat a vitában elmondtuk, hogy mik az aggályunk ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Persze, a módosító javaslatot, azt leszavazták, múlt héten is…

Lampé Ágnes: Igen, erre célzok, hogy igazából nagyon sok mindent…

Bangóné Borbély Ildikó: Folyamatosan, ami zajlik, lényegében azt kell látni, én nagyon örültem ennek a tüntetésnek. Persze, ha megkérdezik, mert beszélgettünk arról, hogy hányan voltak ott, akkor azt mondom, hogy húszezer ember ott volt. Hát játszani a számokkal…

Mv: Miért nem egymillió?

Bangóné Borbély Ildikó: Vagy egymillió ember volt ott. Kétmillió munkavállalóból, akit érint, mert azért mondjuk ki, hogy a cafeteriarendszernek a megszüntetése, az kettőmillió munkavállalót érinthet Magyarországon. Lényegében énszerintem a hangulata volt, ami talán egy kis újdonságot vitt a tüntetésekbe, hogy ez a dobolás, sípolás, ami lényegében az embereknek felhívni a figyelmét, hogy…

Lampé Ágnes: Csak ugye odamentek az MNB-hez, és ugye szerették volna átadni a petíciójukat Matolcsy Györgynek, aki arra sem méltatta őket, hogy egyáltalán kiment, illetve senkit nem is küldött ki maga helyett.

Bangóné Borbély Ildikó: Persze, persze. És, hát kiragasztották a végén…

Lampé Ágnes: Kiragasztották, igen. Hát ez csak jelzi azt, hogy milyenek a tárgyalási pozíciók.

Bangóné Borbély Ildikó: Ilyenkor próbálja az ember azt elmondani, hogy folyamatosan arról beszél a kormány, hogy családbarát kormányzás zajlik, majd az elbocsájtásokkal kapcsolatban is, és akkor ilyenkor felteszem a kérdést, milyen családbarát kormányzásról beszélünk? Annyiba nem nézik a magyar embert, a magyar családokat akár Matolcsy György, vagy Orbán Viktor kormánya, hogy egy petíciót átvegyen. Normális esetben ki kellett volna jönnie, még ha nem is maga Matolcsy György, hanem mint tudom én, az alelnöke, a Nagy Márton, vagy valaki, valamelyik főosztályvezető, biztos van neki jó sok, legalább ennyivel tisztelné meg azokat az embereket, akikről nap mint nap döntünk. Nem érdeklik. Családbarát kormányzás ide vagy oda, ezt a kormányt nem érdekli az emberek sorsa.

Várkonyi Gyula, riporter, ATV: Bürokráciacsökkentéshez egyébként hogy viszonyulnak? Ez azért nem volt világos, hiszen ezt ugye elvileg megindokolta a kormányzat. Tehát önmagában ez a lépés, ez…

Bangóné Borbély Ildikó: Ott voltam a vitában, mert múlt héten volt ennek is a vitája. Persze, akkor számonkértük, és ez most a tüntetésen is elhangzott, hogy a bürokráciacsökkentés… amúgy a közszférában ahány embert elbocsátanak, körülbelül hétezer emberről beszélünk most, legalább annyi most hiányzik a rendszerből, akit pótolni kellene. Pontosan ma a bizottsági ülésen el is mondtam, hogy körülbelül hétezer ember hiányzik így is maga a rendszerből, most még pluszban hétezret elbocsájtanak, arról pedig nincsen szó, hogy mondjuk az államtitkároknak a létszámát csökkentenék, a helyettes államtitkároknak, a miniszterelnöki megbízottaknak, azt se tudom már hány ember. Ennyire felduzzasztani maga az államtitkároknak a számát az elmúlt években, hát most ha megszámolnánk, szerintem három-négyszáz körül van. Soha ennyi államtitkár nem volt a rendszerváltás óta, meg kormánymegbízott. Minden héten kettőt, hármat kineveznek. Múlt héten is volt két kinevezés. És arról nem beszélünk, hogy itt bürokráciacsökkentés lenne, csak arról beszélünk, hogy mondjuk a hivatalokat hogyan fogják. És közben meg, amikor az ember beszél mondjuk a kincstárban dolgozókkal, elmondják, hogy már így sem bírják a munkát, már így is embertelen, amennyit túlóráznak, és végzik egyik ember helyett, másik ember helyett a munkát. És nem tudom, hogy egyáltalán hogy fog tudni működni a rendszer. A másik borzasztó dolog meg, hogy kimondottan a hatvan év fölöttieket akarják utcára rakni most, kimondottan ezt a korosztályt. Ma a törvény is arról szólt, hogy hogyan kellene majd segíteni ezeket az embereket, hogy a munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni. Azért ebben a rendszerben azt is tudjuk, hogy többségében nők dolgoznak. Azért 55 év felett szinte lehetetlen egy nőnek, ha munkanélkülivé válik, elhelyezkedni. Ez a legszörnyűbb ezekben az elbocsájtásokban, meg az a módszer, amiről hallottunk, hogy e-mailben közlik, hogy holnap nem kell bejönni.

Várkonyi Gyula: De hát akkor a nemzeti konzultáció kiváló alkalom lesz arra, hogy helyretegyék.

Bangóné Borbély Ildikó: Erre mondom, hogy családbarát kormányzás, ennyibe nézi a kormányunk, Orbán Viktor, Varga Mihály, hogy még annyit sem, hogy behívatna a munkáltató, az állami szféráról beszélünk, nem vállalkozókról, állami rendszerről. Hát akkor mit várunk el, mikor mindig arról beszélünk, hogy a vállalkozók hogyan bánnak a munkavállalókkal, az állami? Hát ő a legnagyobb példamutató, hogy ennyibe kell nézni az embereket, hogy rabszolgának, és azt csinálok veled, amit akarok.

atv – START – 2018.11.06. 06:49:15 (00:08:11)

Több ezres tüntetésre készülnek a szakszervezetek a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen

Mv: És a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László, ahogy már említettem, itt is van a stúdióban. Jó reggelt kívánok!

Kordás László, elnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Jó reggelt kívánok!

Mv: Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat! Mennek?

Kordás László: Hogyne.

Mv: Mármint a demonstrációra, a tüntetésre.

Kordás László: Hogyne, vidékről is elég sokan jönnek buszokkal, egyebekkel, vonattal, tehát sokan leszünk ott.

Mv: Egyénileg finanszírozzák a buszos utakat meg a vonatot, vagy önök mindenkinek kifizették?

Kordás László: A szövetségek ebben nem vesznek részt a finanszírozásban, ezt ágazati szervezeteink, illetve a munkahelyi szervezeteink finanszírozzák.

Mv: Hányan vesznek majd körülbelül részt?

Kordás László: Mi arra számítunk, hogy olyan 1000-1500 fő körüli demonstráció, tehát ez nem tömegrendezvény akarna lenni, hanem egy figyelemfelhívó akció, ami egy sorozatnak a része. És most ott tartunk éppen, hogy szeretnék felhívni a munkaadók figyelmét, hogy gyakorlatilag ez olyan 1 millió 800 ezer munkavállalót érint és mintegy 20 ezer vállalkozást, aki ad ilyen béren kívüli juttatást vagy cafeteria-rendszert működtet, és az ő adóterheik fognak nőni. Van olyan tétel, ahol nem kicsit, hanem elég jelentősen, hiszen mondjuk, hogyha nulla kulcsból bérként kell majd adózni ugyanazért a pénz után vagy juttatás után, akkor az nyilvánvalóan jelentősen megemelkedik.

Mv: És nem is akármilyen kulcs lenne, adókulcs ez.

Kordás László: Így van.

Mv: Ugye?

Kordás László: Így van.

Mv: Nyolcvan, szóval több mint nyolcvan százalék lenne?

Kordás László: 81. Így van, így van, így van. Tehát éppen ezért ez bizonyos rétegnek nagyon-nagyon erős megszorítást jelent, hogy általában ennek az 1 millió 800 ezer embernek meg mindenképpen adóemelkedése lehet.

Mv: Hadd kérdezzek valamit, elnök úr! Hogyha azt mondja, hogy ugye 1 millió 800 ezer embert érint mint munkavállalót, nem kevés az, hogy azt mondja, hogy olyan 1000-1500-an lesznek majd ezen a tüntetésen vagy demonstráción?

Kordás László: Gyakorlatilag, ha így nézzük, akkor természetesen, de nem, mondom még egyszer, nem tömegdemonstrációra készültünk, nem is így szerveztük, hanem ez egy figyelemfelhívó akció, és volt már ennek előzménye.

Mv: Igen, csakhogy önök ugye folyamatosan…

Kordás László: Lesz még majd ilyen rendezvény ahogy megyünk előre az időben. Egyébként, amikor ezt először meg fogják érezni a munkavállalók, az majd az első fizetési nap 2019-ben, ez februárra esik. Tehát elképzelhető, hogy addig még azért jelentősebb megmozdulások is lesznek.

Mv: Igen, de hogyha az ember úgy visszapörgeti az idő kerekét, és ugye folyamatosan azt olvasgatja, hogy a szakszervezetek ugye ütötték az asztalt, és hogy milyen rosszul fognak járni a munkavállalók, és nem lehet ilyen helyzetbe hozni őket, akkor az ember azt mondja, hogy tulajdonképpen nincs is olyan nagy baj, hogyha ilyen kevesen mennek el, akár erre a szimpátiademonstrációra vagy tüntetésre. Nem?

Kordás László: Gyakorlatilag a tárgyalások most még folynak, éppen ma reggel…

Mv: Kikkel tárgyalnak?

Kordás László: A Pénzügyminisztériummal. De gyakorlatilag idefelé jövet hallottam Tállai úrnak a tegnapi parlamenti felszólalását, amiben azt erősítette meg, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter úr megfontolandónak tartja a szakszervezeti javaslatokat, tehát még nem…

Mv: Konkrétan Varga Mihállyal tárgyalnak egyébként?

Kordás László: Konkrétan. Nem. Nem. Gyakorlatilag van egy ilyen VKF nevű fórum, Versenyszféra Konzultációs Fóruma, ahol a munkáltatókkal, illetve a kormány képviselőivel, általában államtitkárok képviselik ott a kormányt, ővelük tartjuk a kapcsolatot, és ővelük tárgyalunk ezekről a kérdésekről.

Mv: Azért örülök, hogyha már ezt említi és szóba hozta a tárgyalást, mert ugye korábban pont ezzel volt néhány szakszervezetnek problémája, hogy őket nem hívták meg egyeztetésekre. Akkor most ezen a téren hogyan állnak a szakszervezetek?

Kordás László: Ez egy érdekes folyamat. Tegnap sikerült rendezni ezeket a félreértéseket. Gyakorlatilag arról volt szó, hogy két szakszervezeti konföderációt meghívott a miniszter egy kávéra, és ezt mint egyeztetést prezentálták egy sajtótájékoztató közleményben. És erre mi felemeltünk a hangunkat, hogy nem lehet egyeztetés egy olyan beszélgetés, egy olyan kávézgatás, ami gyakorlatilag arról szól, hogy milyen cafeteria elemek legyenek vagy milyen minimálbér legyen jövőre, miközben ott a munkáltatóknak is ott a helye, munkáltatók képviselőinek, illetve hát a többi szakszervezetnek is, hiszen…

Mv: De várjon! Ki volt ez a kettő szervezet, akiket meghívtak kávézásra?

Kordás László: A Munkástanács, illetve a LIGA Szakszervezetek voltak ott…

Mv: Aha.

Kordás László: …ezen a megbeszélésen, és ez rendjén is van, hiszen szokott ilyen lenni, hogy találkozgatnak állami vezetőkkel szakszervezeti vezetők, nem ezzel van a baj. Csak ezek után a kávézgatások után nem szokott sajtóközlemény kikerülni a minisztérium honlapjára, itt meg ez megtörtént, és ez keltett gyanút.

Mv: Jó. És erről mire következtetnek vagy ebből mire következtetnek, hogy kikerült egy sajtóközlemény?

Kordás László: Az, hogy ez hivatalos egyeztetésnek fogja tekinteni a kormányzat, minthogy ez meg is történt…

Mv: Ez a…

Kordás László: …és mi pedig nem tekintjük annak.

Mv: Értem. És hogyha önök ezt nem tekintik annak, akkor most a LIGA Szakszervezetet egy laikus állampolgár vagy akár a szakszervezeteknek a fórumai hova fogják majd sorolni?

Kordás László: Azt nem tudom, azt a laikus állampolgártól kell megkérdezni. Mi tegnap este tartottunk egy ilyen megbeszélést konkrétan erről a kérdésről, illetve a demonstrációra készülve is, és rendeztük ezeket a sorokat. Azt mondta egyébként a LIGA vezetője számomra, hogy gyakorlatilag ez egy régóta előkészített és alatt lévő egyeztetést volt, és gyakorlatilag most jött el az ideje, tehát nem volt köze a cafeteriához, nem volt köze ehhez a demonstrációhoz…

Mv: De önök…

Kordás László: …ugyanakkor az időzítés mégiscsak pont így jött össze.

Mv: Értem. De önök mondjuk gondolnak arra, hogy a LIGA Szakszervezetet megvették? Tudja, ilyen pestiesen fogalmazva, idézőjelbe téve.

Kordás László: Én nem gondolom, hogy itt megvételről lenne szó. Itt igazából arról lenne szó…

Mv: Semmi mutyira nem is gondolnak?

Kordás László: Hát azt nem tudom, hogy mi történt ott az asztalnál, hiszen nem voltam ott. Tehát gyakorlatilag, hogy történt-e megállapodás, és annak a megállapodásnak mi a tartalma, azt nem tudjuk, arról nem beszéltünk. Az elnök asszony engem arról tájékoztatott egyébként, hogy nem volt megállapodás. Azt a hat konföderációs javaslatcsomagot képviselték és arról tájékoztatták a miniszter urat, amit egyébként minden szakszervezeti vezető aláírt.

Mv: Hány órakor lesz majd a mai demonstráció, elnök úr?

Kordás László: Három órakor lesz.

Mv: Délután három órakor.

Kordás László: MNB-nél.

Mv: Hány órakor lesz ma az egyeztetés minisztériumban?

Kordás László: Ma még nincsen egyeztetés a minisztériumban, várhatóan kezdeményezte a miniszter, ebből a közleményből derül ki, hogy kezdeményezte Varga Mihály azt, hogy a Versenyszféra Konzultációs Fórum mihamarabb üljön össze. Itt Bodó Sándor államtitkár az, aki ezt összehívja, őtőle várjuk azt a kezdeményezést, hogy milyen napirendekkel és mikor kívánja napirendre venni ezt a témát.

MV: A LIGA-sok ezen a mai demonstráción kint lesznek?

Kordás László: Így van, jelen lesznek.

Mv: Ők is elmennek.

Kordás László: Teljes létszámmal, úgy, ahogy a szervezésben is részt vettek, ezen a demonstráción is részt vesznek.

Mv: Azzal kapcsolatosan, hogy a Pénzügyminisztérium azért mégis csak pozitív módon próbál hozzáállni a tárgyaláshoz, illetve az egyeztetéshez, nem vagy…?

Kordás László: A szavakban igen, de tettek már ezt nem érezzük.

Mv: Na, jó, hát minden a szavakkal kezdődik, nem? Aztán utána jön a cselekedet, megbeszélik gondolom a tárgyalóasztalán, és utána lépnek.

Kordás László: Júniusba bejuttatták ezt a törvénymódosítást, és el is fogadta a parlament még a tavaszi ülésszakon. Azóta folyamatosan ostromoljuk javaslatokkal a minisztériumot, és hát egyszer se nyílt meg számunkra igazából az érdemi egyeztetésnek a lehetősége.

Mv: Na, mindegy, mert éppen azt kérdeztem, illetve nem mindegy, csak ugye éppen arra próbáltam rákanyarodni, hogyha a szavakban, az ön által tett kijelentéssel mérhető azért a pozitív hozzáállás. Elképzelhető ön szerint, hogy valamikor a közeljövőben lesz majd megállapodás és megegyezés, ami az összes szakszervezet számára elfogadható?

Kordás László: Én azt gondolom, hogy muszáj, hogy legyen, merthogy a szakszervezeti oldal a következő évi, tehát 2019-es minimálbér tárgyalásoknak ez a belépőjeként nevezte meg a cafeteria rendszer egyeztetésére vonatkozó megállapodás létrehozását. Tehát, hogyha lefordítom ezt, akkor gyakorlatilag addig nem is tudna elkezdődni a minimálbér tárgyalás, amíg a cafeteriában nem látunk tisztán.

Mv: És mi történik akkor, hogyha mégsem vezet eredményre a tárgyalás és a megbeszélés?

Kordás László: Két dolog történhet akkor, az egyik, hogy nyilván elhúzódó bértárgyalásokra kell majd készülni, a másik pedig az, hogy következő akciókra és különféle nyomásgyakorló eszközök igénybevételére lesz majd lehetősünk…

Mv: Mi…

Kordás László: …és erre leszünk kényszerülve, hogy ezt megszervezzük.

Mv: Mi lesz a nyomásgyakorló eszköz a közeljövőben akkor?

Kordás László: Nyilvánvalóan ez különféle helyi akciók lehetnek még, tehát a munkahelyen a munkavállalók szervezésében lehetnek még ilyen akciók, országos megmozdulásra is készülünk az ágazati szervezetek, illetve a most létrejött szervezőbizottság keretében. Hogy ennek a pontos időpontja és mérete mikor lesz, ez nagyban függ attól, hogy mikor érkezik a minisztériumtól tárgyalási szándék, és annak mi a tartalma.

Mv: Nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt!

Kordás László: Köszönöm az érdeklődést!

Mv: Természetesen ugye a mai demonstrációról beszámolunk majd mi is.

Kordás László: Köszönjük szépen! Köszönöm!

ECHO TV – Napi Aktuális – 2018.11.06. 19:19:07 (00:08:30)

A béren kívüli juttatások kedvezményes adózásának visszaállítását követelték ma szakszervezetek Budapesten

Mv: És folytatjuk is a Napi aktuálist a hazai történésekkel. A béren kívüli juttatások kedvezményes adózásának visszaállítását követelték ugyanis ma szakszervezetek Budapesten. A szervezők petícióval fordultak Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy saját eszközeivel segítse elő a szakszervezeti konföderáció törekvéseinek teljesülését a béren kívüli juttatások vonatkozásában. A részletekről pedig máris beszélgetünk itt a stúdióban Mészáros Melindával, a LIGA Szakszervezetek elnökével. Jó estét kívánok!

Mészáros Melinda, elnök, LIGA Szakszervezetek: Jó estét kívánok!

Mv: Miért éppen a Magyar Nemzeti Bank elé vonultak, illetve mi az, amit pontosan várnak Matolcsy volt jegybankelnöktől, és miért éppen tőle?

Mészáros Melinda: Nem csak Matolcsy Györgytől, a jegybank elnökétől várunk elmozdulást ebben a kérdésben. Természetesen magától a magyar kormánytól is, és hát a parlamenti döntéshozóktól is. A Magyar Nemzeti Bank azért került a képbe ebben a körben, mert Matolcsy György tett korábban egy olyan nyilatkozatot, mely szerint a béren kívüli juttatások 2019. január 1-jétől megváltozott rendszere komoly költségvetési kihatással és bevételnövekedéssel a költségvetés számára nem jár. Ilyen módon úgy ítéljük meg, hogy ő támogathatónak tarthatja esetlegesen azokat a szakszervezeti követeléseket és elképzeléseket, amelyek egyébként a korábban meglévő béren kívüli juttatási rendszernek részben a helyreállítására vonatkozhatna.

Mv: Miért döntöttek a tüntetés mellett? Tehát nem lehetne jobban érdeket érvényesíteni tárgyalásos módon? Tehát tárgyalóasztal körül? Egyáltalán eredményesnek tartja-e a mai tüntetést?

Mészáros Melinda: (…) tárgyalásos úton kell az érdekeket érvényesíteni. Én nagyon eredményesnek tartom egyébként a mai utcai demonstrációt. Erre alapvetően azért került sor, mert a tárgyalások megrekedtek a felek között. Korábban számos kezdeményezést tettünk egyébként abba az irányba, hogy a béren kívüli juttatásokról külön is tudjunk egyeztetni.

Mv: Mik azok a pontok, amiken ezek a tárgyalások megrekedtek? Tehát ki kivel, vagy ki mivel nem tudott egyetérteni?

Mészáros Melinda: Gyakorlatilag semmiben nem tudtunk egyetérteni. A kormányzat részétől egyfajta tájékoztatást kaptunk korábban arról, hogy 2019. január 1-jétől milyen változtatásokat tervez a kormányzat a költségvetési törvényhez kapcsolódóan. Mi jeleztük akkor is egyébként, hogy abban egyet tudunk érteni, hogy a béren kívüli juttatások rendszerét fokozatosan, akár egy többéves cikluson keresztül változtassuk meg.

Mv: Ebben például a munkástanácsok is hasonló álláspontot képviselnek.

Mészáros Melinda: Így van, mindenki hasonló álláspontot képvisel. Most már eljutottunk abba a fázisba, hogy mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal képviselői teljes mértékben azonos álláspontot képviselnek ebben a kérdésben, tehát nincs véleménykülönbség. Egy többlépcsős rendszerben megvizsgálhattunk volna a meglévő béren kívüli juttatások rendszerét, kivezethettünk volna bizonyos elemeket, és hát ezzel párhuzamosan viszont megtarthattunk volna olyan lényeges és fontos elemeket, amelyeket mi három nagy csoportba soroltunk a javaslatunkban.

Mv: Na most itt, amit önök, tehát, ha a szavait jól értem, megtartottak volna, az a cafeteria tehát a béren felüli juttatások ezen formája biztosan. Na most, a kormány, ezt tudjuk, merthogy a kormányzat képviselője is megszólalt, hogy a cafeteriarendszer átalakítása mellett kitart, hangsúlyozva, hogy természetesen ez nem mehet a munkavállalók rovására, tehát nem hozhatja ez kedvezőtlen helyzetbe a munkavállalókat. Na most, a kormány javaslata szerint a cafeteria összege nem béren kívüli juttatásként, hanem magának a munkabérnek a részeként jelenne meg, tehát ezzel a bizonyos összeggel növekedne a fizetés. A munkavállalóknak nem ez az érdekük?

Mészáros Melinda: Alapvetően hosszú távon biztos vagyok abban egyébként, hogy ez lenne a munkavállalóknak az érdeke. Jelenleg a munkaadók nincsenek abban a helyzetben, hogy fel tudják bruttósítani a teljes béren kívüli juttatási összeget. Itt ez jelenti alapvetően a problémát. Tanácstalanok egyébként, azt gondolom, mind a munkaadók, mind a munkavállalók. Nem tudják, hogy 2019-ben milyen összeget fognak ténylegesen kézhez venni a munkavállalók, a munkaadók pedig nem tudják, hogy hogyan képzelhetik el a következő évet, hogyan tudják felbruttósítani ezeket az összegeket. Ez óriási terhet jelent a számukra mindamellett egyébként, hogy ezzel párhuzamosan 2019-től tovább kell emelniük az egyébként most már, 2018-ban is jelentős mértékben megemelt béreket.

Mv: Jó. Elnök asszony, tehát, hogyha a szakszervezetek között nincs vita abban, hogy változtatni, vagy inkább úgy mondom, hogy nincsenek az ellen, hogy a cafeteriarendszeren változtassanak, tehát, hogy ne ebben a formájában maradjon meg, akkor mik lennének az önök javaslatai? Egyáltalán, a szakszervezeteknek van-e egységes álláspontja a kormányzat által kínált lehetőséggel szemben?

Mészáros Melinda: Van egységes álláspontja. Ezt az egységes álláspontot egyébként már több hónappal ezelőtt ismertettük a kormányzattal. Azóta számos tárgyaláson egyébként ugyanerről a javaslatról már egyeztettünk. Ez a javaslat három nagy csoportot ölel fel. Az egyik a családtámogatási rendszerekhez kapcsolódó béren kívüli és egyéb juttatások. Hogy példát is mondjak, ilyen többek között például az iskolakezdési támogatás. A másik nagy csoport az úgynevezett lakhatási és mobilitást serkentő támogatások. Ilyen adott esetben például a kedvezményes lakásvásárlásra szóló munkáltatói hitel, vagy az albérleti hozzájárulás. És a harmadik nagy csoportba tartoznak a nagyon-nagyon fontos és kiemelt juttatások. Ezek az úgynevezett hosszú távú öngondoskodást elősegítő támogatási formák.

Mv: Ez segítené a munkaadókat is. Mert, hogyha itt jól értem az ön szavait, itt alapvetően a munkavállalók, tehát a szakszervezetek képviselete és a munkaadók között van a vita, tehát nyilván ők érzik úgy, hogy ezzel hátrányos megkülönböztetést szenvednének el, vagy legalábbis nekik ez többletköltséggel járna, ugye a megnövekedett munkabér után. Tehát igazából itt a munkaadókat kellene, hogy a szakszervezetek meggyőzzék?

Mészáros Melinda: Nem a munkaadókat. Én azt gondolom, hogy a parlamenti döntéshozókat kell meggyőznünk arról, és hát természetesen közvetlenül első körben a kormányzatot, hogy bizonyos elemeit a béren kívüli és egyéb juttatásoknak hosszabb távon is meg kell őrizni. Vannak olyan elemek, amelyek kivezethetők ebből a rendszerből, ezzel párhuzamosan viszont vannak olyan elemek, amelyeket ebbe a három nagy csoportba soroltam az imént, amelyeket hosszú távon is meg kell őriznünk. Én úgy ítélem meg egyébként, hogy mindannyiunk érdeke az, hogy hosszú távon például egy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással, vagy egy egészségpénztári megtakarítással támogathassuk és segíthessük az itt élő állampolgárokat.

Mv: Mielőtt itt megfulladok, térjünk át itt a megállapodás, vagy a meg nem állapodás további részleteire is. Ugye a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében történt-e előrelépés? Néhány héttel ezelőtt, akkor éppen Palkovics Imre volt a vendégem, arról szóltak a hírek, hogy a LIGA egy kétéves megállapodást szeretne, erre már az imént utalt is, a minimálbért 2020-ra bruttó 190 ezerre, míg a garantált bérminimumot 254 ezer forintra emelnék. Önök azt mondják, hogy régiós viszonylatban a cseh minta lenne az a szint, vagy a cseh szint lenne az a minta, amit el kellene érni. A jelen gazdasági körülmények között egyrészt önök látnak erre esélyt? Másrészt pedig, itt milyen szintről beszélünk, tehát mivel lennének elégedettek?

Mészáros Melinda: A gazdaság teljesítőképességének növekedése okán mi látunk erre reális esélyt, hogy egy kétéves program keretében ezt a felzárkózási folyamatot elindíthassuk. Ez azért fontos, mert a felzárkózás kétéves programja keretében még mindig csak a 2018-as visegrádi négyek országai szintjét érhetjük el. Tehát ezt a lemaradást valamilyen mértékben csökkenteni tudjuk, azonban nem tudjuk beérni a visegrádi négyek országainak minimálbérszintjét. Azért választottuk elsősorban Csehországot, mert bruttó összegben a cseh minimálbérhez áll a legközelebb a magyar minimálbér, sajnálatosan azonban nettó összegben nagyon jelentős lemaradást mutat egyébként nemcsak Csehországhoz képest, hanem a visegrádi négyek mindegyik országához viszonyítva is. A béren kívüli juttatásokra, ha egy pillanatra, hogyha megengedi szerkesztő asszony, azért térnék vissza, mert ez összefügg a minimálbér-tárgyalásokkal. Ugyanis a munkaadói oldal mindaddig, amíg ebben a kérdésben, a béren kívüli juttatások kérdésében nem tudunk előrelépni, addig nem tud adott esetben ajánlatot tenni, nem tud olyan százalékos mértéket megjelölni, ami egyébként előre vinné ezeket a tárgyalásokat.

Mv: Folytassák az egyeztetést tárgyalóasztal körül, hiszen talán valóban ez viszi majd előrébb valamennyiünk érdekében. Mészáros Melinda, köszönöm, hogy eljött hozzánk.

Mészáros Melinda: Nagyon köszönöm én is a lehetőséget.

hírTV – Magyarország élőben – 2018.11.06. 20:14:36 (00:06:34)

A cafeteria megadóztatása miatt tüntetett több szakszervezet, miközben egyes érdekvédők szerint elfogadható a kormány javaslata 2.

Mv: Ugye a VDSZ is részt vett a mai tüntetésen, amelyen több szakszervezet és több munkavállalói érdekképviselet is, ugye cafeteria-rendszer átalakítása miatt tiltakoztak. Egyébként a rendszer egyszerűsítésével vagy átalakításával egyetértenek?

Székely Tamás, alelnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Azzal, hogy melyik célközönség milyen cafeteria-juttatást vagy béren kívüli juttatást kap, annak az áttekintésével egyetértünk. De azzal a módszerrel, amellyel a kormány végül is kivégeztette ezt a béren kívüli juttatást, azzal egyáltalán nem. Ez a béren kívüli juttatási rendszer ilyenfajta megadóztatása az egyértelműen megszorítás egyébként a munkavállalók számára. És ezt egészen biztos, hiszen már a munkáltatók elmondták, hogy ezt száz százalékban biztos, hogy nem fogják béresíteni.

Mv: Ugye száz százalékban viszi át ezt a kormány, vagy van azért mozgástere az egyeztetésre a szakszervezeteknek a kormány képviselőivel.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Hát igen, itt van egy kis megítélésbeli különbség. Azt a két, vagy három alkalommal megtartott egyeztetést, amit a témáról szóló egyeztetésnek nevezünk, azt nem mondanám, hogy egyeztetés nélkül. Az más kérdés, hogy a kormány nem fogadta el a szakszervezetek kezdeményezését, javaslatait, de meghallgatta. Ettől függetlenül az érvek, amik ott elhangzottak, részben elfogadhatók, ezt a munkaadók, sem munkavállalók nem vitatták, hogy olyan mértékben bonyolulttá vált már a rendszer, hogy nehéz kiigazodni. De ezzel együtt azért elműködött ez a rendszer. Sokkal inkább azt látom, ami ebben a gazdasági növekedés, ebben a mértékű gazdasági növekedésben joggal vethető föl, hogy most ennek a kedvezménynek, amely egyébként jövedelemként a munkavállalóknál valóban hiányozni fog és ezt nagyon nem szeretné egyetlen szakszervezet sem, hogy ez bekövetkezzen, hogy ennek a költségeit a jövőben valóban dübörgő gazdaság, amit lehet mondani, hogy egy négy és fél százalék fölötti növekedés mellett olyan profitráták mellett, amelyek mellett ma különösen azok a cégek működnek, akik ki tudták fizetni eddig is a cafeteriát és erre szeretnék majd még külön kitérni, hogy ők vállalják-e a költségeket, vagy továbbra is a teljes közösség vállalja annak a másfél millió, mások szerint kétmillió embernek a kedvezményt biztosító munkáltatói juttatásokat, amelyek valóban nagyon fontos szerepet töltöttek be idáig a jövedelmi szintje emelkedésében a magyar munkavállalóknak. Tehát mi azt mondjuk, hogy ezt mindenféleképpen meg kell őrizni ezt a jövedelemszintet, abban már viszont vitatkozunk, hogy ahol az állam a munkáltató, tényleg az állam garantálja ennek a jövedelemnek a nettó tartalmát a jövőben is, ahol pedig a versenyszféra, a befektetők, a tulajdonosok a foglalkoztatói a magyar munkaerőnek, ott pedig ők fizessék meg a munkaerő valós árát.

Mv: Tehát ami most cafeteriában kiesik, azt fordítsák béremelésre? Ez így értelmezhető?

Palkovics Imre: Fordítsák, bruttósítsák ezeket a kieséseket, sőt, mi azt szeretnénk, ha ennél jóval nagyobb mértékű béremelések következnének be, ami benne van a magyar gazdaság potenciájában mindenféleképpen.

Mv: Önöknek volt konkrét felvetésük is ugye arra vonatkozóan, hogy az öngondoskodásnál, tehát a nyugdíj és egészségpénztári munkáltatói támogatás, munkaerő mobilitással kapcsolatos támogatások, tehát ugye a lakhatás és a családi támogatások. Mondjuk, az egyeztetések során kiderült az, hogy a kormány is támogathatónak tartja-e mondjuk az ilyen típusú juttatások megtartását?

Székely Tamás: Én azt látom, hogy a kormányzat, bármennyire is kezdeményező a szakszervezet eddig én nem tapasztaltam azt, hogy bármiféle pozitív visszajelzés lett volna. Mert abban az esetben, hogyha érdemi párbeszéd zajlott volna ebben a kérdésben, akkor például a nemrég benyújtott adómódosításokon keresztül valóban lehetett volna módosítani. Ez most a parlament előtt semmiféle olyan módosítási javaslat nincsen, ami a szakszervezetek által tartalmazott javaslatot tartalmazna.

Palkovics Imre: A kormány valóban ezekre a felvetésekre, ezek hosszú távú megtakarítás, a lakhatási támogatás, mobilitás támogatás, családi kedvezmények, beiskolázási segély, a hideg-meleg étkeztetések kérdésében érdemben nem reagált, csupán azt mondta, hogy ezek helyett a támogatások helyett milyen egyéb társadalmi szociális jellegű segélyek, támogatások vannak, amelyet valóban költségvetési forrásból tart fönn az állam. Úgy gondolja, hogy ezeket a jövőben, ezeket a jellegű jövedelmeket a munkáltató kell, hogy fedezze, de nem utasították el a pénzügyminiszter úrral tartott találkozónkon, a Liga elnökével amikor találkoztunk, volt kedves említeni szerkesztő asszony, ezt a találkozót, hogy a szakszervezetek konkrét javaslatait ezekben, ebben a három kategóriában még megvizsgálják és még azt hiszem, pár napig, vagy a héten még nyitva van az adótörvényeknek a módosítása. És hogyha érkeznek ilyen típusú javaslatok a parlament részéről, akkor ezeket továbbiakban még az őszi bértárgyalásokon, amivel kezdődött műsorunk, vissza fogunk rá térni és nem zárkóztak száz százalékig el. Őszintén szólva reménykedünk abban, hogy még egy-két kategóriában azért a kormány is fönntartja ezeket a korábbi lehetőségeket, vagy valamilyen átmeneti időszakra ki fogja tolni még a mostani lehetőségeket.

Székely Tamás: Ez a remény azért halványabb egy kicsit, mert ha ma jól tudom, bármilyen módosítást a Gazdasági bizottság elvetett, tehát azok a pontok, amelyek segítették volna a munkáltatók és a szakszervezetek közötti megállapodást akár vállalati szinten, vagy ágazati szinten, ezeket a mai nap folyamán teljes egészében a Gazdasági bizottság elutasította. Így már a plenáris ülésre be sem kerülnek.

Mv: Egyébként mondjuk a bértárgyalások során a munkáltatóknál is érvelnek amellett, hogy mondjuk akár a kieső cafeteria-juttatásoknak megfelelő összeget fordítsák béremelésre? Tehát próbálnak ott is eredményt elérni?

Székely Tamás: Természetesen, csak az a baj, hogy a munkáltatók számára is az a jogbizonytalanság, ami az elmúlt időszakban ebben a kérdésben kialakult, az kiszámíthatatlanná tette például a különböző bérmegállapodásokat. A villamosenergia terén például ágazati megállapodás van. Tavalyi évben bevezették a számukra egyébként kicsit érthetetlen százezer forintos béren kívüli készpénz juttatást. Ez most megszűnik, tehát erre mondom azt, hogyha lenne egy hosszabb távú biztonságos megállapodás azokban a pontokban, amiket a szakszervezetek felsoroltak, akkor sokkal kiszámíthatóbb lenne a bérnövekedés, amely legfontosabb egyébként a magyar gazdaság és a magyar munkavállalók számára.

Mv: Uraim! Köszönöm, hogy itt voltak.

Palkovics Imre: Mi köszönjük a lehetőséget.

hírTV – Magyarország élőben – 2018.11.06. 20:08:46 (00:05:50)

A cafeteria megadóztatása miatt tüntetett több szakszervezet, miközben egyes érdekvédők szerint elfogadható a kormány javaslata 1.

Mv: Máris megyünk tehát tovább a második résszel. Itt van már a stúdióban Palkovics Imre, a munkástanácsok elnöke és Székely Tamás, a VDSZ vezetője. Jó estét kívánok, köszöntöm önöket!

Székely Tamás, alelnök, Magyar Szakszervezeti Szövetség: Jó estét kívánok!

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Jó estét kívánok!

Mv: Ugye október végén Varga Mihály pénzügyminiszter úrral tárgyaltak önök és a LIGA Szakszervezetek képviselői, és a jövő évi minimálbérről és a bérminimumról, tehát a bérrendezésről is szó esett. Milyen mértékű emelést tartanának indokoltnak?

Palkovics Imre: A munkástanácsok volt talán az egyik első szakszervezet, aki megfogalmazta a minimálbérekkel kapcsolatos igényeit, ezek számításon alapulnak. 13%-os minimálbér-emelést szeretnénk, ez 156 ezer forintos bruttó minimálbért eredményezne és 15%-os szakmunkás-bérminimum vagy garantált bérminimum a másik nevén, ez a bérkategória, ez pedig 208 ezer forintra jönne ki a 15%-os bruttó emeléssel. És azt gondolom, hogy ez egy olyan reális érték, amivel tartható lenne az az idén elért eredmény, hogy a minimálbér nettó tartalma már elérje az évi létminimumösszeget. Illetve a szakmunkásoknál pedig vonzóvá lehetne tenni, vonzóbbá lehetne tenni a kezdő szakmunkások számára magasabb bérrel a magyarországi munkavállalást.

Mv: Ugye ilyenkor november környékén már több fórumon zajlanak a bértárgyalások. A tapasztalatuk alapján ez az úgynevezett kétszámjegyű béremelés, ez mennyire reális követelés a munkavállalók részéről?

Székely Tamás: Ez feltétlenül reális, hiszen a munkaerőpiaci helyzet is ezt diktálja. Egyetlenegy dolog az, ami most komoly kihívást jelent a tárgyalások során, hogy nincsen meg ez a két szám, tehát sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum nincs még meg, ami igazából meghatározza a következő éveknek a bérfejlesztési egyrészt sebességét, másrészt pedig azt, hogy hogyan lehet a jövő évben például a béren kívüli juttatásnak a megszorításból fakadó bérkiesését pótolni.

Mv: Mindjárt beszélünk még erről. Mikor dől el ez a két szám?

Palkovics Imre: Hát hétfő van, bocsánat, ma kedd van, jövő hétre hívta össze, 7-ére, nem, bocsánat, 13-ára hívta össze a miniszter úr a következő VKF-ülést, a vállalkozási szektor és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, ami makroszinten elkezdi tárgyalni a minimálbérnek a mértékét. Tehát azt gondolom, hogy egy hónap alatt az eddigi tapasztalatok alapján a megállapodást nyélbe lehet ütni.

Mv: Ugye miközben zajlanak ezek a tárgyalások, a versenyszférára vonatkozóan önök is és több más szakszervezet is felvetette, hogy az állami cégeknél is indokolt lenne további és nagyobb mértékű, vagy a korábbi megállapodásoknál nagyobb mértékű béremelés. Mennyi?

Palkovics Imre: Hát ugye hároméves megállapodást sikerült összehoznunk ’17-ben, ennek a második éve van letelőben, jövőre van még egy ötszázalékos emelés ebből a harminc százalékból vissza. Ez az öt százalék arra elég volt, illetve a maga harminc százalék, hogy az állomány nagy részét ebben a szektorban meg lehetett tartani, de új munkaerőt bevonzani az eltávozók helyébe már nem nagyon volt lehetőség. Nem csupán nyugdíjba menők, hanem pályamódosítók is ugye csökkentették ezeket a létszámokat, kezd veszélybe kerülni egyes szolgáltatásoknak a biztonsága, gondolok itt a víziközműveknél hosszabb ideje folyó csapokra, vagy a buszsofőröknél, a Volán-társaságoknál már a vezetőik is időnként csúcsszezonban, csúcsidőszakokban a volán mögé kényszerülnek. Tehát itt valamit tenni kell annak érdekében, úgy gondoljuk, ki kell egészíteni ezt a megállapodást, és még egy plusz nyolc-kilenc százalékot kell hogy ebben a kategóriában is emeljünk a béreken.

Mv: Ugye a munkaadók egyik követelése, ami most már ismert, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentését előbbre ütemezze a kormány a júliusinál, ugye januárra kérik ezt a munkaadók. Mi ennek a követelésnek az alapja, vagy mi volt a korábbi megállapodás erre vonatkozóan?

Székely Tamás: Nyilvánvaló, hogy a korábbi megállapodást meg kell nézni, de, hát, hogyha a munkáltatóknak van követelése, szakszervezetként nézzük meg, hogy a szakszervezeteknek mi a követelése, szerintem ez sokkal fontosabb, mert erőteljesebb ez a fajta követelés. Másrészt meg nyilvánvaló, hogy, és az szerintem mind a két partnernek fontos, hogy az az adóék, ami Magyarországon a bérterheket sújtja, azt mindenféleképpen csökkenteni kell, mert ez a magyarországi versenyképességet rontja.

Mv: Azért kérdeztem rá a szociális hozzájárulási adóra, mert ez ugye egyik feltétele ugye a munkaadóknak arra vonatkozóan, hogy a bértárgyalásokba akkor belemenjenek, vagy eredmény szülessen.

Palkovics Imre: Hát komolyan ezt a feltételt nem lehet venni, mert van egy megállapodás, 2016-ban köttetett megállapodás, aminek az utólagos értelmezését a munkaadók oda futtatták ki, hogy szerintük nem júliustól kellene tárgyévben, hanem már januártól meg kellene történni ennek a szochocsökkenésnek. A kormány leírt megállapodása alapján pedig azt mondja, hogy a tárgyév első negyedéve a bázisa annak a reálkereset-növekedésnek, aminek év közben, vagyis hat százaléknak végbe kell mennie. Előző évben, ha az előző évi lenne a bázisa a számításnak szochocsökkenésnél, akkor legalább nyolc százalékot el kellene érjen az adott évben a reálkereset-növekedés. Az elmúlt években ez megvolt, de azért ez egy bizonytalansági tényező, tehát folyamatosan emelni kell ugye a reálkereseteket, ez egy ösztönző is egyben, egy ösztönző modell, hogy valóban bekövetkezzen a ’16-os megállapodásban megfogalmazott hosszabb távú cél, hogy negyvenszázalékos reálkereset-növekedés nemzetgazdasági szinten menjen végbe. A munkaadók azt szeretnék, hogy előrehozzák, ez nyilván az ő szempontjukból érthető, előbb megkapnák azt a kétszázalékos szochocsökkenést, amit így csak júliustól. Így január lenne az ő igényeik szerint a váltás, a kormány pedig ragaszkodik az eredeti megállapodáshoz, július per júliusban következzen be ez a csökkenés.

InfoRádió – Délelőtti híróra + Közélet – 2018.11.06. 10:45:00 (00:03:17)

Műsorfolyam: Reális esély mutatkozik arra, hogy jövő évben 13%-kal növekedjen a minimálbér – mondta Palkovics Imre

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

InfoRádió – Mérleg 09:45 – 2018.11.06. 09:51:19 (00:01:14)

Reális esély mutatkozik arra, hogy jövő évben 13%-kal növekedjen a minimálbér, mondta Palkovics Imre

Mv: Reális esély mutatkozik arra, hogy jövőre 13%-kal növekedjen a minimálbér, közölte a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Szakszervezeti oldal is megfogalmazta a maga igényeit. Legmarkánsabban, azt gondolom, hogy … közül szakszervezetek álltak elő, azon belül is a Munkástanácsok. A minimálbér emeléséve kapcsolatban egy 13% a minimálbér, 15%-ot pedig a garantált bérminimumra szeretnénk emelésként tenni. Én azt gondolom, hogy ennek van realitása. A magyar gazdaság fundamentumai úgy állnak, a vállalkozások helyzete is úgy áll, a gazdasági növekedés is, az ország termelékenysége különböző megközelítésekben. De mindenféleképpen a legszűkebb környezetünkkel, országcsoporttal, a visegrádiakkal összehasonlítjuk magunkat, ott még mindig lemaradásaink vannak. Nem beszélve ugye az európai átlagkeresetről. És hát, ha ezek a bérkülönbségek maradnak, akkor a magyar gazdaság, a magyar munkaerőpiac a képzett mobil, alkalmas munkaerőtől meg fog válni, mert itt hagyják a munkaerő-piacot. Tehát mindenféleképpen ezek az érvek, amik miatt úgy gondoljuk, hogy ez a két számjegyű emelkedés, ami az elmúlt évek során megtörtént, ennek folytatódnia kell.

InfoRádió – Reggelinfo – 2018.11.06. 06:08:28 (00:01:34)

Műsorfolyam: Holnap délután vonulásos demonstrációt szervez több munkavállalói szakszervezet a cafeteria-rendszer visszaállításáért

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

KarcFM – Déli News – 2018.11.06. 12:07:32 (00:02:21)

Jövőre is folytatódnia kell a béremeléseknek, ehhez kéri a kormány közbenjárását a Munkástanácsok Országos Szövetsége

Mv: Jövőre is folytatódnia kell a béremeléseknek. Ehhez kéri a kormány közbenjárását a Munkástanácsok. Palkovics Imre elnök a Karc FM-en arról beszélt, a LIGA Szakszervezetekkel közösen az elmúlt héten azt is jelezték a pénzügyminiszternek, hogy a cafeteria-rendszer átalakítását úgy kell megtenni, hogy az ne érintse hátrányosan a munkavállalók nettó fizetését.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Vagy a kormány fönntart bizonyos elemeket, amiket a szakszervezetek kezdeményeztek három kategóriában, hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás keretében ma még érvényben lévő szabályok, a lakhatás, mobilitás támogatása, különböző hiteltámogatások, biztosítási kockázati biztosítási támogatások, amelyeket korábban a munkavállalók választhattak, és hát egy nagyon fontos kategória a családtámogatási rendszeren belül az étkezési támogatások, beiskolázási segélyeknek a nyújtása. Az teljesen világos, hogy ezeket idáig nettó jövedelemként a munkavállaló megkapta. Az is világos, hogy ehhez az állam komoly anyagi költségvetési adótámogatást biztosított. Lehet ezt a módszert is tovább folytatni, de az sem ördögtől való, hogy mindezeket a jövedelmeket, amelyeket ilyen formában a munkavállalók élveztek, azt maga a befektető, versenyszférában tevékenykedő vállalkozások, vagy ahol az állam a munkáltató, pedig az állam fizesse meg.

Mv: Az elnök kiemelte, a jövő évi költségvetés bevételi oldalából kiindulva a szakszervezet azzal számol, hogy a minimálbérnek bruttó 13, a garantált bérminimumnak pedig 15%-kal kellene emelkednie.

Palkovics Imre: Tíz százalék körüli reálkereset növekedés ez megfelelne a mai gazdasági potenciálnak, ami a magyar gazdaság fundamentumaiból következik. És hát ez a tendencia, ami elvezetne oda, hogy a 2016-ban megkötött hosszú távú bérmegállapodásnak az egyik fontos célja 2022-ig a magyar reálkeresetek mintegy negyvenszázalékos növekedést kell, hogy elérjenek. Ahhoz pedig kellenek ezek a mértékű év per éves reálkereset emelkedések.

Mv: A Munkástanácsok elnöke úgy véli, valamennyi szakszervezetnek adott a lehetőség, hogy egyeztessen a kormánnyal. Ugyanakkor vannak olyanok, akik az utcai demonstrációt tartják hatékony érvényesítési eszköznek.

KarcFM – Hangoló – 2018.11.06. 07:21:30 (00:11:12)

Sajtóhírek szerint Palkovics Imre és Mészáros Melinda a pénzügyminiszterrel tárgyalt a napokban

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Népszava – 2018. 11. 05. (3. oldal)

Nem kérnek az adóemelésből

GULYÁS ERIKA

SZAKSZERVEZETEK Utcai demonstrációt tartanak november 6-án, kedd délután a magyar szakszervezetek Budapest belvárosában, tiltakozásul a béren kívüli juttatások megadóztatása ellen. Állításuk szerint a cafeteria rendszer érdemi egyeztetés nélküli átalakítása kétmillió munkavállaló zsebéből vesz ki évente átlagosan 90 ezer forintot. A kormány döntése ellen egyes szakszervezetek önállóan és a nagy konföderációk közösen is felléptek, de csak tárgyalási ígéreteket kaptak válaszként. Ezt megelégelve döntöttek úgy, hogy figyelemfelhívó demonstrációval nyomatékosítják követeléseiket.

Az ötletgazda a Paksi Atomerőmű Zrt. váltóműszakos dolgozóit tömörítő Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ), de valójában az öt nagy szakszervezeti szövetség teljes összefogásával és szervezésében vonul utcára – reményeik szerint – több ezer ember. A Liga Szakszervezetek, amelynek tagja az említett szervezet is, természetesen ott lesz a demonstráción – nyugtatta meg a kétkedőket érdeklődésünkre Szilágyi József. A Liga társelnöke ezt elnökük és a Munkástanácsok vezetőjének a pénzügyminiszterrel folytatott múlt heti tárgyalása miatt hangsúlyozta, ahogyan Palkovics Imre is teljes támogatásáról biztosította a szervezőket lapunk érdeklődésére.A konföderációk harcolnak az önkéntes pénztárak adózásának szigorítása ellen, a lakhatással és az egészségbiztosítással kapcsolatos korábbi támogatások visszaállításáért és az érdekegyeztetés működtetéséért – foglalta össze a követelések lényegét Szilágyi József. Sok ezer embert várnak, de nem tömegrendezvényre készülnek –hangsúlyozta lapunknak Székely Tamás is. A Magyar Szakszervezeti Szövetséghez (MASZSZ) tartozó Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke úgy látja, véget kell vetni a kormányzati hitegetésnek.

A 17 óráig tartó demonstráció résztvevői a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete előtt gyülekeznek kedden. Délután 15 órától több szakszervezeti vezető foglalja össze a követeléseiket, majd petíciót adnak át a jegybank elnökének. Várhatóan fél 4-kor indulnak el a Kossuth tér előtt felállított színpadhoz. Ott a cafeteria változások miatt a legnagyobb hátrányt elszenvedő ágazatok, a vegyipar és a villamosenergia-ipar érdekvédelmi vezetői szólalnak majd fel.

KA: TILTAKOZÁS Székely Tamás, a VDSZ elnöke több ezer embert vár a tüntetésre

Világgazdaság – 2018. 11. 05. (2. oldal)

A béremelésről is tárgyaltak

Szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét és Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét. A találkozón a felek munkavállalói támogatásokat érintő felvetéseiről szólva Varga Mihály elmondta: amennyiben a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan a szakszervezetek javaslattal élnek, a kormány kész azt megvizsgálni. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, ennek kapcsán a tárcavezető közölte: az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mielőbbi összehívását.

Magyar Idők – 2018. 11. 05. (1,13. oldal)

A kormány is bízik a két számjegyű béremelésben

Nagy Kristóf

Egyetért a kormány a szakszervezetek azon álláspontjával, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, két számjegyű emelése – értesült lapunk. Ugyanakkor ezek mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia a következő hetekben. A kafetériarendszer átalakítása mellett is kitart a kormány, ám ez nem okozhat hátrányt a dolgozóknak.

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest – mondták el lapunknak a Munkástanácsok és a Liga Szakszervezetek vezetői, akik a múlt héten egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

A 2019-es összegek kapcsán azonban a munkavállalói és a munkaadói oldalnak önállóan kell egyezségre jutnia a következő időszak tárgyalásain. A tárcavezető közölte, a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását.

Kényszerű alkura számíthat majd a munkaadói oldal

A minimálbérek felzárkóztatását a piaci és régiós verseny is indokolja

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest, ugyanakkor a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutnia a következő időszak tárgyalásain – mondta lapunknak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt követően, hogy a Liga Szakszervezetekkel közösen egyeztettek Varga Mihály pénzügyminiszterrel.

Elhangzott: a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását. Ennek oka, hogy az egyébként is tőkeerős, jellemzően nagyvállalatok nyújtanak kafetéria-elemeket dolgozóiknak, amelyhez az állam most jelentős kedvezményt ad. A rendszer így viszont igazságtalan, mivel az állami támogatásból, tehát részben az adófizetők pénzéből csak a munkavállalók töredéke részesül ebben a formában, ráadásul a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet is bérnyomást okoz a cégeknél. Az Országgyűlés ugyanakkor még nem szavazott az őszi adócsomagról, amelyhez még érkezhetnek módosító javaslatok.

A miniszter a szakszervezeti vezetőknek megerősítette, hogy a munkaadói járulékcsökkentés átütemezésére nincs sok lehetőség, mivel a munkaadók által is aláírt bérmegállapodás világosan fogalmaz: a szociális hozzájárulási adó mérsékléséhez szükséges reálkereset-emelkedésnek 2018 első negyedévéhez képest kell megvalósulnia 2019 első negyedévében, ez a számítási módszer ráadásul ösztönzi a béremelést.

Varga Mihály az egyeztetésen azt is hangsúlyozta, hogy a közszféra bizonyos területein átlagosan harminc százalékkal emelkednek jövőre a keresetek.

Palkovics Imre azt közölte, a szakszervezetek sem ragaszkodnak a béren kívüli juttatási rendszer fenntartásához, megerősítette ezt lapunknak Mészáros Melinda, a Liga vezetője is.

Ugyanakkor abból nem engednek, hogy a dolgozókat az átalakítás miatt ne érje nettó jövedelemcsökkenés. Szerintük a vállalkozások az extraprofitjukból bőven hozzá tudnak járulni a keresetek további felzárkózásához. A Munkástanácsok továbbra is ragaszkodik a minimálbér legalább 13 és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emeléséhez, emellett az állami cégeknél is szükség van további jelentős felzárkóztatásra.

A várakozások szerint nem lesz könnyű megegyezni a 2019-es minimálbérekről, mivel a munkaadói és a szakszervezeti oldal álláspontja jelentősen eltér. Előbbi egy számjegyű emelésre tehet javaslatot, a szociális partnerek jelentős része szerint viszont ez életszerűtlen a jelenlegi helyzetben.

KA: Előtérben az érdekvédők: a cégek kevésbé hajlanak rá, a dolgozók viszont elvárják a nagyobb emelést

Fejér Megyei Hírlap – 2018. 11. 05. (1,4. oldal)

Gleccserszikla a hősnek

CSÁKBERÉNY Az öt esztendeje elhunyt ’56-os forradalmárnak, Rácz Sándornak állítottak emlékkövet Csákberényben. Kis vaddiófa-csemetét ültettek mellé.

Rácz Sándor a Nagy-budapesti Munkástanács elnökeként az új és szabad, legitim és demokratikus Magyarország felépítésében hitt makacsul. Életfogytiglani börtönre ítélték, 1963-ban szabadult amnesztiával, a rendszerváltásig ﬁgyelte őt árgus szemmel a hatalom. Tisztelői úgy emlegetik, mint azt a magyar történelmi alakot, aki utolsó leheletéig makacsul hitt az emberi tisztességen alapuló társadalom létjogosultságában.

A Na, Mi Újság Wágner Úr Kulturális és Sport Egyesület szervezte meg Rácz Sándor emléktáblájának avatását a forradalom eltiprásának szomorú évfordulóján. Rácz Sándor forradalmár – Az örökké hálás magyar nemzet – áll a gránitsziklán, amelyet évmilliókon át görgetett magában egy gleccser.

Gleccserszikla, emlékül a legendás forradalmárnak

CSÁKBERÉNY Az öt esztendeje elhunyt legendás ’56-os forradalmárnak, Rácz Sándornak állítottak nevével megjelölt emlékkövet Csákberényben. Kis vaddiófa-csemetét ültettek mellé, amely valamikor árnyékot ad majd a szikla mellett.

Különleges a helyszín, Csákberényben, a falu szélén álló egykor malom s fűrészüzem mellett, ahol egy nemzeti színűre festett metrókocsi fúródik a földbe. A Na, Mi Újság Wágner Úr Kulturális és Sport Egyesület szervezte meg a legendás ’56-os, Rácz Sándor emléktáblájának avatását a forradalom eltiprásának szomorú évfordulóján. Az egyesület birtokolja az egykori uradalmi épületegyüttest, különleges szépségben megtartva-felújítva, kulturális és közéleti eseményeknek helyszínt adva időközönként. Személyes élmények és érzelmek hatására határozott úgy az egyesület, mondta el Dobos Tibor elnök és Takács József Lajos – Layota – alapító, hogy e helyt állítanak emléket Rácz Sándornak.

Takács J. Lajos 1970-ben emigrált külföldre, évtizedeken át élt Svédországban, a kortárs magyar festészet egyik ismert értője és gyűjtője személyesen is találkozott Ráczcal, s nagy hatást gyakorolt rá az egykori forradalmár személye. Sokak közreműködése és anyagi áldozata révén hozatták Csákberénybe Svédországból a hatalmas gránitsziklát, amelyet évmilliókon át görgetett magában egy gleccser. A jég elolvadása után bukkantak ki a magányos sziklatömbök, s egyikük immáron Magyarországon viseli magán az egyszerű emléktáblát „Rácz Sándor forradalmár –Az örökké hálás magyar nemzet” felirattal.

A szimbólum ötletéről Nagy Ernő beszélt, a Ráczról készült ﬁlm alkotójaként.

Dobos Tibor elnök felkérésére Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke idézte meg Rácz Sándort, aki 1956-ban a Nagy-budapesti Munkástanács elnökeként az új és szabad, legitim és demokratikus Magyarország felépítésében hitt makacsul. November 4-én bedübörögtek a szovjet tankok Budapestre, lényegében eltiporták a forradalmat, megalakult az első Kádár-kormány a kommunista hatalom restaurációjára. Rácz azonban még a helyén állt, december 11-én elfogadta Kádár János meghívását a Parlamentbe, s tárgyalni indult hozzá. Áruló módon letartóztatták, életfogytiglani börtönre ítélték, 1963-ban szabadult amnesztiával, a rendszerváltásig ﬁgyelte őt árgus szemmel a hatalom. Tisztelői úgy emlegetik, mint azt a magyar történelmi alakot, aki utolsó leheletéig makacsul hitt az emberi tisztességen alapuló társadalom létjogosultságában.

Az ünnepségen levetítették Péterﬀy András A Vaddiófa árnyéka című ﬁlmjét Rácz Sándorról és az Epilógus címűt, amelyet Nagy Ernő és Takács Lajos készített.

KA: Rácz Sándor családtagjai egy vaddiófa-csemetét ültettek a gleccserszikla tövébe – a hatalmas kő a magányos hős szimbóluma a pannon tájban

Beágyazott cikkek:

Tárgyalni indult, Kádárék letartóztatták

ECHO TV – Híradó 18:00 – 2018.11.05. 18:18:13 (00:00:28)

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb emelési javaslatának fontosságát a minimálbérrel és a bérminimummal kapcsolatban

Mv: Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér és bérminimum emelésre tett javaslatának fontosságát, írja a Magyar Idők. A béremelés egyik célja, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, ragaszkodnak a minimálbér legalább 13 és a garantált bérminimum legalább 15%-os emeléséhez.

ECHO TV – Híradó 16:00 – 2018.11.05. 16:07:28 (00:00:29)

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb minimálbérre és bérminimumra tett javaslatának fontosságát

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-05 12:20:05-án/én jelent meg az ECHO TV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb jelentős, két számjegyű minimálbér- és bérminimum-emelésre tett javaslatának fontosságát, írja a Magyar Idők. A béremelés célja egyebek mellett az, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a lapnak elmondta, ragaszkodnak a minimálbér legalább 13, és a garantált bérminimum legalább 15%-os emeléséhez.

ECHO TV – Híradó 14:00 – 2018.11.05. 14:05:57 (00:00:29)

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb minimálbérre és bérminimumra tett javaslatának fontosságát

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-05 12:20:05-án/én jelent meg az ECHO TV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

ECHO TV – Híradó 12:00 – 2018.11.05. 12:20:05 (00:00:30)

Elismeri a kormány a szakszervezetek újabb minimálbérre és bérminimumra tett javaslatának fontosságát

hírTV – Híradó 22 – 2018.11.05. 22:13:00 (00:00:45)

Elismeri a kormány a szakszervezetek béremelésre tett javaslatát, írja a Magyar Idők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-05 12:20:17-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

Mv: Elismeri a kormány a szakszervezetek béremelésre tett javaslatát annak érdekében, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest, írja a Magyar Idők. A lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a 2019-es összegekről a munkavállalói és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutnia. A Munkástanácsok ragaszkodnak a 138 ezer forintos minimálbér legalább 13%-os, és a 180 500 forintos garantált bérminimum legalább 15%-os emeléséhez. A szövetség elnöke hozzátette, hogy a kormány továbbra sem tervezi a jelenlegi béren kívüli juttatási rendszer fenntartását.

hírTV – Híradó 19:00 – 2018.11.05. 19:08:54 (00:00:42)

Elismeri a kormány a szakszervezetek béremelésre tett javaslatát, írja a Magyar Idők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-05 12:20:17-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

hírTV – Híradó 17:00 – 2018.11.05. 17:06:33 (00:00:43)

Elismeri a kormány a szakszervezetek béremelésre tett javaslatát, írja a Magyar Idők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-05 12:20:17-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

hírTV – Híradó 15:00 – 2018.11.05. 15:06:33 (00:00:43)

Elismeri a kormány a szakszervezetek béremelésre tett javaslatát, írja a Magyar Idők

Megismételt hír. A cikk eredetileg 2018-11-05 12:20:17-án/én jelent meg az hírTV csatorna Híradó 12:00 műsorában.

hírTV – Híradó 12:00 – 2018.11.05. 12:20:17 (00:00:42)

Elismeri a kormány a szakszervezetek béremelésre tett javaslatát, írja a Magyar Idők

InfoRádió – Délutáni Drive Time – 2018.11.05. 17:10:57 (00:03:17)

Műsorfolyam: Reális esély mutatkozik arra, hogy jövő évben 13%-kal növekedjen a minimálbér – mondta Palkovics Imre

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

InfoRádió – Délutáni Drive Time – 2018.11.05. 16:09:14 (00:02:50)

Műsorfolyam: Holnap délután vonulásos demonstrációt szervez több munkavállalói szakszervezet a cafeteria-rendszer visszaállításáért

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

InfoRádió – Mérleg 15:15 – 2018.11.05. 15:20:24 (00:03:17)

Reális esély mutatkozik arra, hogy jövő évben 13%-kal növekedjen a minimálbér, közölte Palkovics Imre

Mv: Reális esély mutatkozik arra, hogy jövő évben 13%-kal növekedjen a minimálbér, közölte a Munkástanácsok elnöke. Palkovics Imre szerint folytatódnia kell a béremeléseknek. Hozzátette, hogy a béren kívüli juttatások átalakítására vonatkozóan a legfontosabb követelésük, hogy emiatt ne érje nettó veszteség a munkavállalókat. A riporter Czwick Dávid.

Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége: Szakszervezeti oldal is megfogalmazta a maga igényeit, legmarkánsabban azt gondolom, hogy a három fél közül szakszervetek által kellő, azon belül is a Munkástanácsok a minimálbér emelésével kapcsolatban egy 13-15%-os emelést javasol. 13% a minimálbér, 15%-ot pedig a garantált bérminimumra szeretnénk emelésként tenni.

R: És ez meg is valósulhat a jövő évtől már?

Palkovics Imre: Én azt gondolom, hogy ennek van realitása, magyar gazdaság fundamentumai úgy állnak, a vállalkozások helyzete is úgy áll, a gazdasági növekedés is, az ország termelékenysége különböző megközelítésekben, de mindenféleképpen a legszűkebb környezetünkkel, országcsoporttal, a visegrádiakkal összehasonlítjuk magunkat, ott még mindig lemaradásain vannak, nem beszélve ugye az európai átlagkeresetről. És hát ha ezek a bérkülönbségek maradnak, akkor a magyar gazdaság, a magyar munkaerőpiac a képzett, mobil, alkalmas munkaerőtől meg fog válni, mert itt hagyják a munkaerőpiacot.. Tehát mindenféleképpen ezek az érvek, ami miatt úgy gondoljuk, hogy ez a két számjegyű emelkedés, ami az elmúlt évek során megtörtént, ennek folytatódnia kellett.

R: Mire kell majd figyelni a következő évtől, ugyanis hogyha nézzük a béren kívüli juttatásokat, amelyek akár meg is szűnhetnek, akkor mennyire lehet majd becsapós figyelni a különböző bruttó bérek alakulását és növekedését, hiszen amennyiben növekedés tapasztalható, úgy ebben a növekedésben már vélhetően a valamennyi béren kívüli juttatásnak az ebbe ab ércsoportba kerülése is megjelenhet.

Palkovics Imre: Hát ha nemzetgazdasági átlagra számoljuk, akkor nem jelentős a béren kívüli juttatások elmaradása, béren kívüli juttatást a négy és fél munkavállalóból másfél, maximum kétmillió, vagyis a fele élvezte ennek az előnyeit. Most úgy látjuk, hogy a magyar kormány úgy gondolja, hogy a munkaerőpiacon nettó bérverseny van a vállalkozások között a munkaerőért, hát fizessék meg, gondolja az állam, mi meg azt gondoljuk, hogy az államnak ehhez joga van, hogy ilyen lépéseket tegyen az adópolitikán keresztül vagy a gazdaságpolitikáját érvényesítse, egy dolgot nem szeretnénk látni, hogy ebből nettó veszteség érje ezekből a változásokból a munkavállalókat.

R: Látják-e már, hogy mikor zárulhatnak eredményesen ezek a megbeszélések, egyeztetések?

Palkovics Imre: Arra kaptunk ígéretet, most múlt héten találkoztunk pénzügyminiszter úrral, igaz nem a teljes szakszervezeti gárda, hanem kezdeményeztünk, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok egy találkozót, hogy mire számíthatunk, mikor ül össze újra a makroszintű fórum, a VKF, ahol ezekről a kérdésekről tárgyalunk és annak keretében szeretnénk a cafetéria változásokról is ismételten beszélni. A két kérdést nem tudjuk egymástól elválasztani, a nettó bérnövekedés és annak különböző elemei is ezek közé tartozik, ahogy a cafetéria változása is.

Mv: Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét hallották.

InfoRádió – Délutáni híróra + Közélet – 2018.11.05. 14:19:49 (00:02:49)

Műsorfolyam: Holnap délután vonulásos demonstrációt szervez több munkavállalói szakszervezet a cafeteria-rendszer visszaállításáért

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Kossuth Rádió – Hírek 8:30 – 2018.11.05. 08:32:07 (00:00:26)

A szakszervezetek szerint a kormány is elismeri a minimálbér további emelésének fontosságát

Mv: A szakszervezetek szerint a kormány is elismeri a minimálbér további emelésének fontosságát, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest. Erről Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszélt a Magyar Időknek. A szakszervezet a minimálbér 13%-os és a garantált bérminimum 15%-os emelését szeretné elérni.

Kossuth Rádió – Hírek 7:30 – 2018.11.05. 07:33:51 (00:00:33)

A szakszervezetek szerint a kormány is elismeri a minimálbér további emelésének fontosságát

Mv: A szakszervezetek szerint a kormány is elismeri a minimálbér további emelésének fontosságát azért, hogy a hazai keresetek ne szakadjanak le a régió többi országához képest. Erről Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszélt a Magyar Időknek. Hozzátette, a szakszervezet a minimálbér 13%-os és a garantált bérminimum 15%-os emelését szeretné elérni. De a 2019-es összegekről a munkavállaló és a munkaadói oldalnak kell egyezségre jutni.

ECHO TV – A munkavállalók világa – 2018.11.04. 12:30:54 (00:20:07)

Műsorfolyam: A modernizáció nagyon fontos manapság, aki nem fejleszt, lemarad

Szereplők: Palkovics Imre, elnök, Munkástanácsok Országos Szövetsége

Észak-Magyarország – 2018. 11. 03. (1,4. oldal)

Jött a Forgószél hadművelet

Miskolc. „Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”- így szólt Nagy Imre miniszterelnök rádióközleménye 1956 november 4-én. A forradalmat elfojtó szovjet megszállásról Kis Józsefet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatóját kérdeztük.

Magyarország további harminc évre betagozódott a szovjet blokkba.

Miskolc. „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!”- szólt Nagy Imre rádióközleménye. Az 1956-os forradalom záróeseményeiről Kis Józsefet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatóját kérdeztük. 1956. november 4-én hajnalban indult meg a szovjet hadsereg magyarországi inváziója. Mi volt a beavatkozás közvetlen célja? A beavatkozásnak célja a magyar forradalom eltiprása, illetve annak biztosítása, hogy országunk a keleti blokkon belül maradjon.

A támadás megindítását számos előkészítő intézkedés előzte meg az oroszok részéről. Melyek voltak ezek? Konyev marsall, a Varsói Szerződés főparancsnoka október 31-én kapott parancsot az „ellenforradalom” leverésére és a „rend” helyreállítására. Ezt követően megkezdődött az újabb csapattestek beáramlása az ország területére. November 2-án Konyev marsall Szolnokon rendezte be főhadiszállását, a következő nap során pedig a Vörös Hadsereg egységei több jelentős várost körülzártak és a legtöbb stratégiai pontot ellenőrzésük alá vonták. A tényleges támadás azonban csak november 4-én hajnalban történt meg a „Forgószél” nevű hadművelet keretében.

Hogyan reagáltak az egyes országok, politikai tömörülések, volt-e tényleges támogatási szándék a forradalom ügye mellett?

A világ közvéleményét megrázta a magyar forradalom felszámolása, azonban tényleges támogatási szándék egyetlen számottevő hatalom magatartásában sem fedezhető fel. Dulles amerikai külügyminiszter például már október 30-án hivatalos jegyzéket küldött Moszkvának, amelyben leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem tekinti potenciális katonai szövetségesének a kelet-európai államokat, így Magyarországot sem. Ez pecsételte meg a magyar forradalom sorsát. Politikai tömörülések tekintetében mind a nyugati pártok, mind az újonnan megalakuló magyarországi pártok egyöntetűen elkötelezettek voltak a forradalom ügye mellett, természetesen az egypárti rendszer megőrzésére törekvő kommunisták kivételével.

Melyek voltak a támadás legfontosabb fázisai?

Elsőként a főváros és a fontosabb városok megszállására került sor. Miskolcot is már a hajnali órákban elfoglalták, először a laktanyákat, majd a középületeket vették birtokba. A honvédeket, nemzetőröket lefegyverezték, a stratégiai pontokat megszállták. Később sor került a kisebb városok elfoglalására is. Ez egy folyamat volt. Ózdon – amely fontos forradalmi központ volt – például már november 5-én megjelentek a szovjetek, ekkor azonban csak átvonultak. November 11-én ismét bevonultak ideiglenesen a városba, de csak 19-én szállták meg.

A Vörös Hadsereg támadását természetesen a forradalom hívei nem nézték tétlenül, Budapesten és több vidéki városban ellenszegültek. Hol volt a legnagyobb az ellenállás?

Természetesen Budapesten, a főváros több kerületében, gócpontjában alakultak ismét felkelő csoportok, amelyek akár napokig is kitartottak a szovjet támadással szemben. De jelentős ellenállás volt például Dunapentelén is. Megyénkben érdemi ellenállás nem történt, Mezőkövesden többször is megtámadták az átvonuló szovjeteket, s alakult ki kisebb tűzharc, de olyan méretű fegyveres összecsapásról, mint a fővárosban volt, itt nem tudunk beszámolni. é

Miskolcon is fegyveres harc bontakozott ki, melyek voltak a jellemzői?

Véletlenül történt, ez volt a legfőbb jellemzője. Miskolcon ugyanis a megyei munkástanács előzetes határozata értelmében szervezett ellenállásba a szovjetek nem ütköztek. A megyei munkástanács vezetői felmérték a katonai helyzetet, s úgy döntöttek, mivel a városban csupán légvédelmi tüzérség található, érdemben nem tudják feltartóztatni a szovjeteket, így az ellenállás lehetőségét elvetették. Kisebb tűzharc csupán az egyetemvárosban történt, ott is csak azért, mert a közelgő szovjetek az egyetemváros szélén levő őr felszólítására nem igazolták magukat, s mivel az őr a sötétben, ködben nem látta őket, riasztó lövést adott le. Ezt a lövést persze a szovjetek támadásként értelmezték és erős tűzerővel válaszoltak. A tüzelésre felriadó kollégiumi diákok fegyvereik után nyúltak és kisebb lövöldözés alakult ki, de azt hamarosan sikerült a diákparlament vezetőinek leállítaniuk. A harc alatt mindenesetre két egyetemista, Kiss Gábor és Kölber Gábor vesztette életét.

Hogyan ért véget az orosz intervenció?

Elfogyott az erő, elfogyott a muníció, elfogyott a remény. Leginkább a fővárosban sokan meghaltak, megsebesültek, Budapest romokban volt, s az emberek rádöbbentek arra, hogy hiába várják a segítséget, magukra maradtak.

Mi a történelmi jelentősége november 4.-nek?

Egyértelművé vált, hogy a nagyhatalmak által kijelölt érdekszférákon változtatni nem igazán lehet. Magyarország további harminc évre betagozódott a szovjet blokkba.

Magyarország kormánya 2013-ban nyilvánította nemzeti Gyásznappá november 4-ét. 1956. október 23-tól fegyveres szabadságharc bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A szovjet vezetés ígérete ellenére az orosz csapatok nem hagyták el az országot, ezért november 1-én Nagy Imre, az újonnan megválasztott miniszterelnök bejelentette Magyarország semlegességét, kilépését a Varsói Szerződésből és az ENSZ nagyhatalmaihoz fordult segítségért.

A forradalom sorsát a november 4-i szovjet invázió pecsételte meg. Hajnalban az ország egész területén megindult a katonai megszállás. Reggel 5 óra 20 perckor hangzott el Nagy Imre híres rádióbeszéde, amelyben az ország és a világ közvéleményét tájékoztatta a hadüzenet nélküli fegyveres beavatkozásról. A szovjet túlerő harckocsikkal vonult a fővárosba, de csak többnapos utcai harc során tudták felszámolni az ellenállást a Széna térnél, a Corvin-közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül Csepelen is, november 11-én – idézi fel a történelmi tényeket az emléknappal összefüggésben létrehozott november4.kormany.hu oldal.

Lapunk az 1956-os forradalom és szabadságharc miskolci eseményeit felidézve pénteki számunkban éppen a most számunkra interjút adó Kis József kronológiáját idézve megírta: 1956. november 4-én Miskolcra is bevonultak a szovjet csapatok. Csupán az egyetemvárosban tört ki harc, amely során két egyetemi hallgató vesztette életét. A megyei munkástanács vezetői nem ismerték el a Kádár-kormányt, ezért többüket letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Válaszul a nagyüzemi munkásság sztrájkot hirdetett és követelte vezetői szabadlábra helyezését. A munkásság kitartó ellenállása hatására november második felében hazahozták és szabadon engedték a letartóztatottakat. A munkástanácsok rövid ideig még működhettek, azonban hamarosan megkezdődtek a letartóztatások.

Észak-Magyarország – 2018. 11. 03. (11. oldal)

Prima-jelöltek: ők is várják a közönségszavazatokat

A Prima Díj jelöltjei Magyar Színház és Filmművészet, Magyar Tudomány és Magyar Zeneművészet kategóriákban

Nyolc kategória kilenc jelöltje közül választják ki az idei Prima díjasokat megyénkben.

Miskolc. November 10-én immár tizenegyedszer díjazzák a legkiválóbbakat, azaz adják át a Miskolci Nemzeti Színházban a Prima Gálán a megyei Prima Díjakat. Az eszme és a célok változatlanok – példaképeket állítani a társadalom elé, azokat a kiválóságokat, akiknek teljesítménye, emberi tartása, értékrendje követendő lehet mindannyiunk számára –, a díj odaítélésének rendszere azonban megújul ebben az évben: nyolc kategória kilenc jelöltje között dől el a három díj sorsa. A zsűri mellett azonban továbbra is nagy szerepe lesz a közvéleménynek, az ő szavazataik alapján hirdetik ki idén is közönségdíjast. Hogy kikre lehet szavazni, lapunkban is bemutatjuk röviden, mégpedig a kategóriák szerinti ABC-sorrendben. Béres Attila Gyerekkorától a színház közelében nőtt fel, édesapja a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem esztétika-filozófia professzora, később rektora volt. Egész kis korától vonzotta a színház világa, de a sikeres érettségit követően, az akkori kommunista Románia oktatáspolitikájának következményeként, nem volt lehetősége a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem magyar nyelvű színész szakára felvételizni. Ezért a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karára jelentkezett és nyert felvételt. Az 1989-es romániai forradalmat követően sikeresen felvételizett a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem színész szakára, 1997-ben diplomázott színművészként. 1997 szeptemberétől két éven át volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze. Ekkor érett elhatározássá benne, hogy rendezőként szeretné folytatni pályáját. 1999-ben felvételt nyert a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakára. Az egyetem elvégzése után rendezőként Egerbe szerződött, majd Pécsre. Ezt követte a Budapesti Operettszínház, ahol hat évig volt főrendező. 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóhelyettese volt, 2015-től igazgatója.

Igazgatóként és rendezőként azt vallja, hogy a színházban a legfontosabb a néző. Azért játszanak estéről estére, mert meg akarják szólítani, ki akarják szakítani a hétköznapok monotóniájából, meg akarják nevettetni, meg akarják rendíteni, el akarják gondolkodtatni. Azt szeretnék, hogy a színpadon megfogalmazott kérdések, gyötrelmek, örömök a nézőben érjenek válasszá. Dr. Nagy Aladár professzor Hatgyermekes családban nőtt fel, és amikor Miskolcra kerültek, ő még csak négyéves volt. Nagyobb testvérei már iskolába jártak, így tőlük minden nap hallotta a tananyagot. Mire iskolás lett, előre tudta, mi lesz a feladat, mi a tanulnivaló.

Egyik testvére Nagy Attila színész volt, aki az 1956-os forradalom idején a megyei Munkástanács elnöke lett, majd emiatt később letartóztatták. Később a családnak is váltani kellett, Esztergomba költöztek, majd gyermekgyógyász felesége miatt költöztek Miskolcra 1963-ban. A professzor a Miskolci Egyetemen kezdett el dolgozni, és ez volt az egyetlen munkahelye. Végigjárta a ranglétrát: gyakornokként kezdte, majd tanársegéd, adjunktus, docens és egyetemi tanár lett. Ez idő alatt volt tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes, rektorhelyettes, az ETK és doktori iskola vezetője. 2011 óta a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának professzor emeritusa. Jelenleg is tagja az MTA köztestületének és a Miskolci Akadémiai Bizottságnak.

Kitüntetései közül kiemelkedik a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje, amit 2005-ben vehetett át. Publikációi közül 58 magyar nyelven, 17 idegen nyelven jelent meg. Holdviola A fennállásának 10 éves jubileumát idén ünneplő Holdviola Miskolcról indulva vált az elmúlt évek egyik legsikeresebb magyar együttesévé. Népdalokból táplálkozó különleges zenéjével a zenekar új stílust teremtett, és hamar az elektronikus folk zene hazai éllovasává vált. Az elektro-folknak keresztelt „holdviola stílus” azonnal felismerhető. Érzelemgazdag, modern hangzású, atmoszférikus dalok, a tradicionális népi dallamok ízléses vegyítése saját zenei ötletekkel és dalszövegekkel.

A zenekar Bánat utca című dala lett az első népdalfeldolgozás Magyarországon, mely hosszú hónapokig szerepelt a rádiós slágerlisták és lemezeladási listák élén. A Holdviola nem egyszerűen zenei koncerteket ad. A színpadra állított előadás egy összetett produkció, mely a zene, a tánc és a látvány egységével kíván feledhetetlen élményt nyújtani a közönségnek. Az előadás tánckoreográfiáit a Szinvavölgyi Néptáncműhely művészeti vezetője, Maródi Attila készíti.

A Holdviolát a dalszerző Farkas Péter álmodta meg. A több évtizedes könnyűzenei tapasztalattal rendelkező, ugyanakkor a népzene értékei mellett elkötelezett muzsikus hamar társra talált elképzeléseinek megvalósításához az egyéni játékstílusú gitáros Gál Lajos személyében. Kettejük kitartó munkája meghatározó a Holdviola sikereiben. Önök is szavazhatnak Szavazatát a közönségdíjra leadhatja a www.voszborsod. hu honlapon 2018. november 8-ig.

Kelet-Magyarország – 2018. 11. 03. (1,3. oldal)

Lánctalpak tiporták el a forradalmat

Záhonyban öt katona halt mártírhalált 1956. november 4-én.

NYÍREGYHÁZA. Hatvankét évvel ezelőtt, 1956. november 4-e hajnalán a szovjet hadsereg megkezdte a főváros megszállását, a forradalom leverését. Az ország több pontján is heves harcok dúltak, a hatalmas túlerő végül egy hét alatt mindenütt felszámolta az ellenállást. A következő három évben 400 embert végeztek ki, több mint 21 ezer embert bebörtönöztek, 16–18 ezer embert pedig internáltak. November 4-ét az Országgyűlés 2013-ban nemzeti gyásznappá nyilvánította.

Megyénkben halálos áldozatai is voltak a november 4-ei eseményeknek. Pokol Zoltán vasutas, aki 1956-ban a záhonyi vasútállomás munkástanácsának elnöke volt és akit 1957-ben internáltak, az 1956-os Intézet Oral History Archívumában olvasható interjúban elmesélte: az orosz harckocsik körülvették és lőtték a záhonyi tüzérlaktanyát. „Azért lehetett látni már szabad szemmel is, mert november 4-re a fák lehullatták a leveleiket, ha volt is valahol fasor, azon is átláthattunk. Láttam vagy 7-8 harckocsit. … Az oroszok kezdték a lövést, azóta is csak azok lőnek, a tüzérek nem lőnek vissza. Ugyanakkor azt látjuk, hogy egy harckocsi a falu felé jön, a falu felé van az ágyúcsöve. Szerencsétlen asszonyok elkezdtek jajveszékelni, hogy mi lesz. Valaki azt mondta, ki kellene tűzni a fehér zászlót a templom tornyára, mint ’44-ben, mert amikor kitűzték a fehér zászlót, azonnal abbamaradt az ágyúzás”.

A laktanyában lőtték le őket November 4-én az orosz tankok a Bocskai utcán keresztül jöttek be Nyíregyházára.

Szabolcs-Szatmár-Bereg. Lángoló üzemanyagraktár, rommá lőtt épületek – így festett hatvankét évvel ezelőtt, 1956. november 4-én a záhonyi tüzérlaktanya. A mindent elsöprő szovjet katonai gépezet – figyelmeztetés nélkül – olyanokra nyitott tüzet, akik meg sem kísérelték az ellenállást. A határtelepülésen az Országos Légvédelmi Parancsnokság 3932-es tüzérezredet helyezték el. A laktanyában a megszokott napi munkájukat végző katonákat annak ellenére vették felszólítás nélkül tűz alá 1956. november 4-én, hogy azok fehér ruhadarabokkal jelezték békés szándékukat. A mintegy 20 perces lövegtűz során 29 magyar katona szenvedett súlyos sérülést, öten pedig életüket vesztették a támadás során. A mártírhalált szenvedett áldozatok: Kocsány Imre őrvezető (23 éves), Lengyel József szakaszvezető (25), Stiegelmayer Géza hadnagy (25), Torjai Gyula főhadnagy (24), Virág Ferenc honvéd (21). Tiszteletükre 1990-ben a laktanya falán emléktáblát leplezett le a még élő egykori bajtársak jelenlétében Für Lajos akkori honvédelmi miniszter.

Lezárták az utcát Azon a napon is békés, reményteli újrakezdésre készült az ország. November 4-e vasárnapra esett, s másnap mindenki dolgozni indult volna. Talán csak egy szűk oroszbarát kisebbség tudta, hogy hajnali négykor hazánk ellen indul a második szovjet intervenció. Nyíregyházán a gimnáziumok és technikumok diákjaiból november 2-án megalakult a Forradalmi Diáktanács, ám hiába mutatott példát az ifjúság, a szervezet legálisan mindössze két napig működhetett. A megyeszékhely fiatalsága nem mondott le arról, hogy egy jobb világban élhessen, mindaddig, amíg a DISZ megerősítésével és a nem elfogadott ifjúsági szervezetek felszámolásával az utolsó reménysugár is elenyészett. November 4-én az orosz tankok a Bocskai utcán keresztül jöttek be Nyíregyházára. A Debreceni út felé tartott a konvoj, s mivel a tömeg egy pillanatra sem hagyta el a városközpontot, sokan szemtanúi voltak az akkor történteknek. Nagy Zoltán az állami áruház előtt az első jármű elé ugrott, megállt az utca közepén, s intett a konvojnak, hogy forduljanak el a Vay Ádám utca felé: gyakorlatilag elirányította a hadtestet vissza, Záhony felé. Ezt látva, a tömeg automatikusan lezárta a Debreceni utcát, s nevetve mutogattak a határ felé vezető rossz irányba.

KA: Forradalmi pillanatkép Nyíregyházáról

Beágyazott cikkek:

Fontos mondatok 1956-ból

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. e nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.” John F. Kennedy, az amerikai egyesült Államok 35. elnöke „a nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése: ez a magyarság vágya.” tamási Áron Kossuth-díjas magyar író „…ezerhétszázhárom, nyolcszáznegyvennyolc és ötvenhat: egyszer minden száz évben talpra állunk kínzóink ellen…” Faludy György Kossuth-díjas magyar író „a magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét.” Albert Camus nobel-díjas francia író

Zalai Hírlap – 2018. 11. 03. (1,9,11. oldal)

Sziasztok, én meghalok Tétényi – 1956

MAGYAR HAJNALKA

A 16 éves Magyar Katalint 1956. november 7-én a Terézvárosban megölte egy szovjet géppuskasorozat. Az önkéntesként mentőző lány egy 12 éves sebesült kisfiút látott el éppen.

A 16 éves Magyar Katalint 1956-ban megölte egy szovjet géppuskasorozat Budapesten.

Sziasztok,én meghalok

A 16 éves Magyar Katalint 1956. november 7-én a Terézvárosban megölte egy szovjet géppuskasorozat. A lány egy 12 éves sebesült kisﬁút látott el éppen.

A fenti dráma részletei is kibontakoznak a Látlelet egy kórházról – Tétényi 1956 című dokumentumfilmből, amit zárt körben vetítettek a minap Zalaegerszegen, a MOGIM népfőiskolai rendezvényén.

A filmet a zalai kötődésű Kinyó Ferenczy Tamás rendező, operatőr, producer készítette, nemrég elhunyt történész-forgatókönyvíró édesanyjával, Ferenczy Erikával közösen. (Az ’56 vidéki arcát feltáró munkásságukról október 22-ei számunkban közöltünk cikket.) A Látlelet egy kórházról mind témájában, mind sorsában egyedi. A Tétényi úti kórház (ma Szent Imre Egyetemi Oktatókórház) ’56 októberében szinte hadikórházzá vált, a Péterfy után talán ide hozták a legtöbb sebesültet. Összesen majd ezer sérült kapott itt valamilyen ellátást, ám a kórház ezen missziója mindeddig feltáratlan maradt.

A témának nekiveselkedő Kinyó Ferenczy Tamás és Ferenczy Erika egyszer csak unikális adalékot kapott a munkához. Az alkotók ugyanis – filmtörténészi közreműködéssel – ráakadtak egy páratlan értékű archív forrásra, amit Washingtonban őriztek. Magyar híradós operatőrök korabeli felvételeiről van szó, amit anno kimenekítettek az országból. A tekercsen a forradalom sebesültjeit ápoló Tétényi hétköznapjai elevenednek meg.

Az orvosok, ápolók soraiban felbukkannak az ott dolgozó tizenéves önkéntesek is, akik eredetileg csak vért adni mentek a kórházba, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium közeli kollégiumából.

A főként harmadik osztályos, 16-17 éves lányok és fiúk véradás közben értesültek róla, hogy a kórház ápolóhiánnyal küzd, sok dolgozójuk nem tudott bejönni munkahelyére. Megkérdezték tőlük, maradnának-e… Számosan mondtak igent. Pálóczy József igazgatóhelyettes-főorvos, akit aztán a munkástanács elnökének is megválasztottak, és az eredetileg református diakoniszsza Ella főnővér pillanatok alatt bevonta őket a munkába. Evvel kezdetét vette életük egy olyan szakasza, amit aztán évtizedekre eltemettek magukban. Hatvan évvel később, e filmben azonban gejzírként bukkan felszínre a múlt.

A fiatalok művésszé váltak, a filmben Csikai Márta és Szathmáry Gyöngyi szobrász, Horváth Mária, Tordai Éva és Kormos Gabriella festő, Faltis Róbert grafikus és Mihály Árpád tájépítész idézi meg a történelmi napokat. Csikai Márta neve különösen ismerősen csenghet Zalaegerszegen, hiszen ő az alkotója a Liszt-iskola előtt 1979-ben felállított nagyszerű Táncoló lány című szobornak. – A téma fehér foltnak számít ’56 feldolgozásában, néhány éve még senki nem tudott erről az archív filmanyagról – tér a részletekre Kinyó Ferenczy Tamás.

– A téma a semmiből keletkezett, pusztán történészi kutatásokból nem juthattunk volna a nyomára.

Adatokat persze ismertünk, hány sebesültet ápoltak, kikből verbuválódott az önkéntes csapat, de ez önmagában még nem ragadta meg a drámát. Édesanyám sokszálú kutatásaiból állt össze a történet, amit a megszólalók személyes történelme hitelesít.

Mégpedig drámai módon. Óvatosan kiejtett, súlyos szavakkal idézik fel a temérdek sebesültet, akik közül néhány szinte személyes ismerősünkké válik a film közben. Jönnek a történetek: egyikük egy toroklövés operációjához ugrott be műtőssegédnek, másikuk a vért mosta fel szüntelenül a folyosókon, vagy őrséget adott a kapunál.

Bekerült a kórházba egy négyéves kislány, az anyja ott halt meg mellette, amikor a lakásukat találat érte. Kifogytak az altatószerből, a kislány roncsolódott karját helyi érzéstelenítésben kellett levágni. Opitz Klára önkéntes ott ült mellette, fogta az ép kezét és végig mesélt neki a műtét alatt. Csak utána rohant ki a folyosóra zokogni.

A megszólalók közt szerepel Ágh István költő is, aki az október 25-ei Kossuth téri sortűzben sebesült meg. ATétényibe vitték, ám a zsúfoltság miatt csak a szülészet folyosóján tudtak számára helyet szorítani. Nem egyedüli férfiként került oda. Gyakori volt, hogy a harcokban lőtt sebet kapó sérülteket „né”-vel megtoldott „asszonynéven” helyezték el a szülészeten, így védve őket az azonosítástól. Hiszen a lövés a harcokban való részvételt bizonyította, a Belügy később szinte vadászott az ilyen esetekre a kórházi betegfelvételi naplókban, hogy a koncepciós perekhez alanyokat találjon.

Többen mesélik, hogy szinte önkívületben tették a dolgukat. Fel sem tűnt, hogy napok óta nem ettek, nem aludtak. A viaszsárga betegek jajgatása, a gyereküket kereső szülők páni félelme, a 27 sérüléssel behozott 18 éves kiskatona tekintete életre szóló nyomokat hagyott lelkükben. Legtöbben itt láttak először halottat.

Köztük egyik társuk, Magyar Katalin holttestét. A 16 éves mosonmagyaróvári lány a sebesültszállításban segédkezett, a teherautókból átalakított mentőkben.

November 7-én a Liszt Ferenc tér sarkára indultak egy sebesült fiúért. Már betették az autóba, amikor valahonnan – háztetőről? Tankból? – sorozat érte őket. A kisfiú fejlövést kapott, Katit is eltalálták, de még megpróbált a kapualjba kúszni. Újabb találat érte, s ekkor így szólt a többiekhez: Sziasztok, én meghalok… Társai sokáig keresték a hullakamrában a holtában is szép lányt, míg meglelték. Mint mondják, rengeteg volt ott a fiatal. Katit, egy lepedővel letakarva, fejére fehér kendőt kötve, a kórház udvarán temették el.

Csak később kerülhetett végső nyughelyére. Édesapját lánya ellenforradalmi magatartása miatt lecsukták, Kati fotója pedig nem kerülhetett fel az érettségiző osztály tablójára.

A Tétényi úti kórházból november végén bocsátották haza az önkénteseket. Közülük több nehezen találta helyét a világban, a felkavaró, heroikus napok után. Rajzaikban, szobraikban ott feszülnek az átéltek, de környezetüknek alig beszéltek róla.

Egészen mostanáig.

A film különleges dramaturgiát használ. A múltidéző egykori önkéntesek ugyanis nem tudtak az archív filmrészletekről, ott, a találkozón szembesültek a filmkockákon megelevenedő egykori önmagukkal – halljuk Kinyó Ferenczy Tamástól. Az emlékek elementáris erővel fakadtak fel a képsorok nyomán, az arcokra kiülő érzelmek minden szónál beszédesebbek. – Ilyen mély pszichikai reakciók megragadására ritkán nyílik módunk, ez adja a dokumentumfilmünk egyik sajátos értékét – folytatja a rendező. – A film fokozatosan telik meg személyes sorsokkal. Az újra és újra felbukkanó, kezdetben még talán átlagosnak, érdektelennek tűnő archív snittek a megszólalók vallomásai nyomán átértékelődnek, életté válnak. Hiszen a történelmi hitelesség mellett a személyes sorsok adják ’56 lényegét. A kockákon megragadott tekintetek többet mondanak száz romos utcaképnél. Az archív filmről még nem sikerült megállapítani, hogy ki forgatta, kutatjuk. Amikor elkészült, azonnal az amerikai nagykövetségre vitték, onnan került ki az USA-ba. Azért titkosították, mert a felismerhető személyekre biztosan halálos ítélet várt volna, ha szovjet kézbe kerül a tekercs.

De miért is kellett ezt a megrázó dokumentumfilmet zárt körben vetíteni? Erre is választ kapunk.

Az alkotók – számos társukkal egyetemben – a Terror Háza ’56-os emlékbizottsága által kiírt Zsigmond Vilmos-pályázaton nyertek támogatást a dokumentumfilm elkészítéséhez, a forradalom 60. évfordulója apropóján. Utólag derült ki, hogy szerződésükre csak akkor kerülhet pecsét, ha aláírnak egy nyilatkozatot, mely szerint a tervezett film kizárólag oktatási céllal, zárt körben lesz vetíthető, szélesebb nyilvánosság (mozi, televízió) elé nem kerülhet. A hír hideg zuhanyként érte őket, ilyesmiről addig szó sem esett.

Mentve a filmet, az addigi sok munkát, szorult helyzetükben aláírták a nyilatkozatot, remélve, hogy csak valamilyen félreértés, adminisztratív, jogi akadály állhat a háttérben, amit hamarosan tisztáznak az illetékesek. Azonban eltelt két év, s bár Kinyó Ferenczy Tamás minden lehetséges módon szorgalmazta, hogy „szabadítsák ki a dobozból” a filmet, semmilyen konkrét lépés nem történt.

– Számunkra is érthetetlen, hogy a Zsigmond-pályázatra készült filmeket miért zárták kalodába, vagy ha történt is annak idején valamiféle malőr, azt miért nem sikerül azóta sem orvosolni – folytatja a rendező.

– Édesanyám egészsége ebben a küzdelemben roppant meg végleg, ez lett a mi végzetünk. Szimbolikus, hogy utolsó óráit éppen abban a kórházban töltötte, ahol a filmet forgattuk. Ott halt meg a Tétényiben, azon az emeleten, ahol az archív film is játszódott.

Becsületbeli üggyé vált számomra, hogy kivívjam közös filmünknek a teljes nyilvánosságot. Nemcsak az ő emléke miatt, hanem mert közpénzből készült, így felelősséggel tartozom a szélesebb nyilvánosságnak is. Ha meghívnak, szívesen bemutatom bárhol, mint ahogy néha a saját lakásunkban is zajlanak vetítések. A szabad forgalmazás mellett más terveim is vannak, szeretném, ha játékfilm formájában is megelevenedhetne a történet.

Pályáztam is ez ügyben a Filmalaphoz.

KA: Magyar Katalin holtteste az utcán. A kórház udvarában temették el

KA: A Tétényi úti kórház 1956-ban. A kapukat gondosan zárták, őrizték

KA: Magyar Kati egy korábbi fotón

KA: Sebesültek és ápolók közt romantikus érzelmek is szövődtek

KA: A gyerekarcú Józsi 27 sebesülése ellenére felgyógyult

KA: A jobbról belépő elmosódott alakban Katira ismertek társai

KA: A kórtermek zsúfolásig megteltek a forradalom sebesültjeivel

KA: Faltis Róbert, Horváth Mária, Csikai Márta és Szathmáry Gyöngyi szembesül az archív felvételekkel

KA: Kinyó Ferenczy Tamás és a háttérben édesanyja portréja

Beágyazott cikkek:

A tizenéves önkénteseknek fel sem tűnt, hogy napokig nem ettek, nem aludtak

Magyar Hírlap – 2018. 11. 02. (10. oldal)

Varga Mihály…

Varga Mihály pénzügyminiszter szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt – közölte a tárca szerdán. A miniszter hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét és Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét. Varga Mihály elmondta: amennyiben a szakszervezetek javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat.

Népszava – 2018. 11. 02. (4. oldal)

Csak a kiválasztottakkal álltak szóba

BARÁTOK KÖZT Az érdekegyeztetés sajátos módja, ha a kormány oldal kizárólag a „baráti” szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni a cafeteria szabályainak változásáról, illetve a munkavállalókat érintő más kérdésekről – jelentette ki a Népszava kérdésére Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán ugyanis a hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek, illetve Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét. Kordás álláspontja szerint az ilyen tárgyalásból nem lehetne kirekeszteni a négy másik szakszer vezeti konföderációt, valamint a munkaadói oldal képviselőit sem. Varga Mihály az MTI tudósítása szerint közölte: amennyiben a szakszervezetek javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter jelezte, hogy az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Verseny-szféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mi előbbi összehívását. Ezt Kordás is fontosnak tartja, ám emlékeztetett arra, hogy a kormány a cafeteria rendszerének átalakítása kapcsán korábban semmiféle egyeztetést nem tartott szükségesnek. Így egy már elfogadott törvénymódosítás szerint megszűnt például a lakhatási és a munkába járási, valamint a munkaadók által befizetett nyugdíjpénztári támogatás adómentessége is. Az elnök mellesleg furcsának tartja, hogy éppen most, a november 6-ra meghirdetett szakszervezeti demonstráció előtt áll szóba Varga Mihály az érdekképviseletekkel. Ezt azonban a MASZSZ elnöke szerint elég nehéz a szociális partnerek közötti érdemi egyeztetésnek minősíteni. Kordás elfogadhatatlannak tartja, hogy bárkit kirekesszenek, most pedig ez történt. Egyébként a cafeteria juttatásokból a mintegy húszezer cégnél foglalkoztatott nagyjából kétmillió munkavállaló részesül, és a változó szabályok miatt az érintett dolgozók évente átlagosan kilencvenezer forintot is veszíthetnek.

KA: Kordás László szerint furcsa, hogy a meghirdetett tüntetés előtt kezd egyeztetni a kormány

Magyar Idők – 2018. 11. 02. (12. oldal)

Szakszervezetek Varga Mihálynál

Hivatalában fogadta a pénzügyminiszter Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek és Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét – közölte a tárca. Varga Mihály jelezte: ha a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására javaslattal élnek a szakszervezetek, a kormány kész megvizsgálni azokat.

Míg a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk.

Észak-Magyarország – 2018. 11. 02. (13. oldal)

November 4-e – az emlékezés napja

Az 1956. október 23-án kitört forradalom sorsát a november 4-i szovjet invázió pecsételte meg.

EmlékEzés. Magyarország kormánya 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá november 4-ét. Az emléknapon félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd a hagyományok szerint a Terror Háza Múzeum Hősök falánál gyertyagyújtással, a Rákoskeresztúri új köztemető 300-as parcellájánál koszorúzással, a Szent István Bazilikában pedig emlékkoncerttel emlékeznek az ’56-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira.

Országszerte szintén megemlékeznek a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen kibontakozott fegyveres szabadságharc eltiprásáról. Összeállításunkban az 1956-os forradalom miskolci eseményeit idézzük, forrásként használva Kis József, a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója információit. Október 22.

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tartott vitaesten összeállították az egyetemi diákság 11 pontos követelését. Egyik fő pontjuk a szovjet csapatok kivonulásának a követelése volt. A gyűlésen megválasztották a diákparlamentet, amely régiónk egyik legfontosabb forradalmi szervezetévé vált. A diákparlament elnöke Fekete Simon lett.

Október 23.

A DIMÁVAG Gépgyár fiatal munkásai (Bogár Károly, Turbók Gyula, Gellért Károly és mások) 21 pontban foglalták össze követeléseiket. A szovjet csapatok kivonulása mellett valódi általános és titkos választójogot is követeltek. A pontokat megfogalmazó csoport tagjaiból úgynevezett Munkásszervező Bizottság alakult. Október 24.

A DIMÁVAG munkásai tüntetésen akarták kiny ilvánítani kiállásukat a harcoló pestiek mellett. Ekkor még sikerült l e b e s z é l n i őket. A nap f o l y a m á n – az országban elsőként – üzemi munkástanács jött létre a DIMÁVAG-ban. Este egy 150-200 fős csoport kísérelt meg tüntetést szervezni, azonban csoportjukat végül az ÁVH egyik százada szétverte.

Október 25.

A fővárosba utazott a DIMÁVAG, a Nehézszerszámg é p g y á r és az egyetem közös küldöttsége – amelyet elkísért Földvári Rudolf, a megyei pártbizottság első titkára is. A delegációt Nagy Imre miniszterelnök fogadta, aki elismerte a DIMÁVAG 21 pontos követelését. Távollétükben hatalmas felvonulás színhelye lett Miskolc. Több tízezres tömeg hullámzott a város utcáin, majd az egyetemvárosban tartottak nagygyűlést, amelyen sztrájkbizottságot választottak. A bizottság elnökévé aznap este Rozgonyi Ernőt, elnökhelyetteseivé Papp Miklóst (DIMÁVAG), Jekkel Bélát (megyei tanács) és Horváth Gyulát (egyetem) választották. Este fiatalok próbáltak a fővárosba sietni, hogy részt vegyenek a harcokban. Csoportjaikat azonban megállították, többeket letartóztattak.

Október 26.

Reggel több ezres tömeg tódult a városi, majd a megyei rendőrkapitányság elé, hogy követelje a letartóztatottak szabadon engedését. Bár a fiatalokat már kiengedték, a sokaság ezt nem hitte el. Végül az emberek megrohamozták a kapukat, válaszul sortűz dördült el. Összesen 16 halálos áldozata lett a sortűznek, sokan megsebesültek. A tömeg előbb elmenekült, később azonban visszatért. Megostromolta az épületet, a népharagnak október 26-án, illetve 27-én összesen hét személy (rendőrök, ÁVH-sok és egy civil) lett áldozata. Az események hatására a megyei munkástanács vezetőinek egy része elmenekült, csupán Nagy Attila és Papp Miklós maradt meg közülük, akik az elkövetkező két napban elnökként, illetve elnökhelyettesként tevékenykedtek. Az egyetemi diákparlamenttel, az üzemekkel, a rendőrség és a honvédség képviselőivel együttműködve hozzáláttak a nemzetőrség megszervezéséhez, a lakossághoz került fegyverek összeszedéséhez. Egy-két nap alatt sikerült viszszaállítani a közrendet.

Október 29.

Megválasztották a végleges megyei munkástanácsot. A testület elnöke Kiss József, elnökhelyettesei Bogár Károly, Fekete László, Nagy Attila és Papp Miklós lettek. A nemzetőrség vezetésével Birtalan Mihály őrnagyot bízták meg.

Október 30.

A többpártrendszer bejelentésének hatására Miskolcon is megkezdődött az egykori koalíciós pártok szervezése (Nemzeti Parasztpárt, Kisgazda Párt, Szociáldemokrata Párt, valamint a Kommunista Párt). A megyei munkástanács – attól félve, hogy a pártok szervezése megbontaná a nemzeti egységet – felkérte a pártok vezetőit, hogy a szovjet csapatok kivonulásáig tartózkodjanak a tényleges szervezőmunkától. A javaslattal a többség egyetértett, ezért a megyében igazán egyetlen párt sem végzett aktív szervezőmunkát.

Október 31.

Megválasztották a forradalom városi szintű szervezetét, a Miskolci Városi Nemzeti Bizottságot. A testület elnöke Gálffy Imre, a város 1945-1947 közötti polgármestere lett, helyettesei Kádár István és Szinvavölgyi József, titkára Tóth Dezső lett. A bizottság a szovjetek közeli bevonulása miatt érdemi munkát nem tudott végezni.

November 1.

A megyei munkástanács újabb küldöttséget indított a kormányhoz. A tárgyalások hatására, Nagy Imre kérésére, a megyei munkástanács határozatot hozott a munka november 5-én történő felvételéről, s megkezdte a tárgyalásokat a nagyüzemekkel a termelés megindításáról. Erre azonban a szovjet beavatkozás miatt nem kerülhetett sor.

November 2.

A különböző forradalmi bizottságok, munkástanácsok tevékenységének összehangolására egy regionális szervezetet alakítottak meg. Az Észak- és Keletmagyarországi Nemzeti Tanácsban képviseltette magát Békés, Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok megye, valamint Miskolc város delegációja. Elnökké Mihala Ferencet, titkárrá Darin Sándort, a miskolci egyetem két oktatóját választották.

November 3.

A megyei munkástanács – amely napok óta értesült a szovjet csapatok Magyarországra való bevonulásáról – felmérte egy szovjet támadás esetén lehetséges ellenállás esélyeit.

November 4.

Miskolcra is bevonultak a szovjet csapatok. Csupán az egyetemvárosban tört ki harc, amely során két egyetemi hallgató vesztette életét. A megyei munkástanács vezetői nem ismerték el a Kádár-kormányt, ezért többüket letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Válaszul a nagyüzemi munkásság sztrájkot hirdetett és követelte vezetői szabadlábra helyezését. A munkásság kitartó ellenállása hatására november második felében hazahozták és szabadon engedték a letartóztatottakat. A munkástanácsok rövid ideig még működhettek, azonban hamarosan megkezdődtek a letartóztatások.

Hajdú-Bihari Napló – 2018. 11. 02. (2. oldal)

Szakszervezeti vezetők jártak Varga Mihálynál

Budapest. Varga Mihály pénzügyminiszter szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt – közölte a tényt a megbeszéléseket követően a szaktárca szerdán az MTI-vel. Összehívja az egyeztetést A miniszter a közlemény szerint hivatalában fogadta Mészáros Melindát, a Liga Szakszervezetek elnökét és Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét.

Varga Mihály elmondta: amennyiben a szakszervezetek javaslattal élnek a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozóan, a kormány kész megvizsgálni azokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter közölte: az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk.

Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezni fogja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mielőbbi összehívását – tudatta a többi között a tárca.

Kelet-Magyarország – 2018. 11. 02. (2. oldal)

Szakszervezeti vezetők jártak Varga Mihálynál

MTI

Zuglói lapok – 2018. 11. 01. (2. oldal)

Az 1956-os forradalomra emlékeztek

Papp Dezső

A forradalom és szabadságharc 62. évfordulóját ünnepelték október 23-án a zuglóiak. Az önkormányzat rendezvényén részt vevők előbb a Bosnyák téri Páduai Szent Antal-templom falán elhelyezett emléktáblánál verssel, koszorúzással emlékeztek a hősökre és áldozatokra, majd a Forradalom terére vonultak, ahol ünnepi beszéddel, szavalattal, énekkel és virágokkal tisztelegtek Zugló 56-os mártírjainak emléke előtt.

Az október 23-i megemlékezés a hagyományoknak megfelelően az idén is a Bosnyák téri Páduai Szent Antal-templom falán elhelyezett emléktáblánál kezdődött. A Himnusz eléneklése után Paul Éluard Szabadság című verse hangzott el Molnár Sára Dorottya és Zuccarini Lea, a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak előadásában.

A verset követően az ünnepségen megjelentek megkoszorúzták a templom falán lévő emléktáblát. Az önkormányzat nevében Karácsony Gergely polgármester, Szabó Rebeka, Hajdu Flórián és Horváth Zsolt alpolgármesterek, míg a Zuglói 56-os Szövetség részéről Vasvári Éva elnökhelyettes helyezte el a megemlékezés virágait.

Ezután az ünneplők a Forradalom terére vonultak, ahol Molnár Sára Dorottya és Zuccarini Lea Magyari Lajos Budapest 1956 című versét mondta el, majd Kiss Helga, a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tanulója a Magyarország az én hazám… című népdalt adta elő. A diákok után Jordán Tamás Jászai- és Kossuth-díjas érdemes művész, Zugló díszpolgára lépett a pódiumra, és Faludy György 1956, te csillag című művét adta elő. – Október huszonharmadika nemcsak a magyar szabadság, hanem a nemzeti egység ünnepnapja is – jelentette ki beszédében Karácsony Gergely polgármester, hozzátéve: a változást követelők között voltak egy demokratikusabb szocializmusban gondolkozók, antikommunisták, a Horthy-rendszert jobbnak tartók és a Rákosi-diktatúrát az első pillanattól a végsőkig megvetők is. – Ezek az emberek egy demokratikus társadalomban vélhetően politikai riválisok lettek volna, azonban a döntő pillanatban képesek voltak az egységre, hogy közösen lépjenek fel az elnyomás ellen – jegyezte meg a polgármester, aki szerint ezerkilencszázötvenhatnak nem vezetői, hanem hősei voltak. – A forradalom és szabadságharc hősei között Nagy Imre és mártírtársai mellett egyaránt ott vannak a reformkommunisták, az antikommunisták, a történelmi egyházak, a munkástanácsok, a követeléseikkel az utcára vonulók, a fegyvert fogók és a végsőkig harcoló pesti srácok is – fogalmazott Karácsony Gergely polgármester. A városvezető beszédét követően a rendszerváltás után emelt emlékművön nem szereplő Franyó Ferenc, Szécsi István és Vasvári Vilmos emlékkövénél egy-egy szál virágot helyezett el D. Szűcs Lászlóné, Szécsi Istvánné és Vasvári Éva, majd ismét Kiss Helga lépett a színpadra, aki ezúttal az Elindultam szép hazámból című népdalt énekelte el.

Az esemény záróakkordjaként az 1956-os forradalom és szabadságharc zuglói hőseinek és áldozatainak emlékművénél Karácsony Gergely polgármester és Tóth Csaba országgyűlési képviselő is elhelyezte koszorúját. Az önkormányzat nevében Szabó Rebeka, Hajdu Flórián és Horváth Zsolt alpolgármesterek koszorúztak, majd a pártok, a civil szervezetek, az intézmények képviselői és magánszemélyek helyezték el a megemlékezés virágait.

InfoRádió – Reggeli hírek 7:00 – 2018.11.01. 07:02:36 (00:00:47)

A kormány kész megvizsgálni az érdekképviseletek javaslatait a munkavállalói többlettámogatások rendszerének átalakításáról, jelentette ki Varga Mihály

Mv: Hét óra egy perc. Hírek részletesen. A kormány kész megvizsgálni az érdekképviseletek javaslatait a munkavállalói többlettámogatások rendszerének átalakításáról, jelentette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály hivatalában fogadta Mészáros Melindát a LIGA Szakszervezetek elnökét és Palkovics Imrét, a Munkástanácsok vezetőjét. A tanácskozáson szó volt a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amellyel összefüggésben a tárcavezető közölte, az emelés mértékéről a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ennek érdekében a pénzügyminiszter kezdeményezi a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának mielőbbi összehívását.

KarcFM – Déli News – 2018.11.01. 12:14:16 (00:00:41)

Szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt a pénzügyminiszter

Mv: Szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt a pénzügyminiszter. Varga Mihály, egyeztetve Mészáros Melindával, a LIGA Szakszervezetek és Palkovics Imrével, a Munkástanácsok elnökével arról számolt be, a kormány kész megvitatni a dolgozók támogatási rendszerének átalakítására vonatkozó javaslatokat. A tanácskozáson szó esett a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról is, amelynek kapcsán a miniszter közölte, az emelés mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőinek kell megállapodniuk. Ezzel kapcsolatban hamarosan összeülhet a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma.

Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!