Az üzemorvosi hálózat fejlesztése mellett a munkaadónak is támogatnia kell a dolgozót, hogy egyszerűen, időben eljusson a szűrővizsgálatokra
A foglalkozásegészségügyi hálózat fejlesztésével, a szabályozás megreformálásával, a dolgozói egészségtudatosság ösztönzésével, valamint a szűrővizsgálatok hozzáférhetőségének növelésével jelentősen csökkenthetők lennének a munkaképesség csökkenéséhez vezető kockázatok. „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” elnevezésű, európai uniós projekt keretében szervezett országos szakmai rendezvényeken a közösségi közlekedési ágazat szereplői a munkaegészségügy jövőbeli irányai mellett abban is egyetértettek, hogy a dolgozók egészségromlásának kockázata – beavatkozás nélkül – tovább nő.
Egyetértenek a közlekedési ágazatok szereplői és az érdekképviseletek a munkavállalók egészségmegőrzése szempontjából nélkülözhetetlen fejlesztési irányokról. A dolgozók munkaképességének megtartása a jövőben egyre hangsúlyosabb lesz, legfőképpen a már most látható piaci folyamatok miatt. A munkavállalói egészségmegőrzésből ezért minden szereplőnek ki kell vennie a részét, beleértve az államot, a közszolgáltató cégeket, valamint az alkalmazottakat. A szükséges feladatok ágazati szintű meghatározása, az irányok kijelölése tehát eredményesen zárult, amelyhez hozzájárult „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” elnevezésű európai uniós projekt, ennek részeként szeptemberben országos előadássorozaton cserélhettek véleményt a közösségi közlekedés szereplői.
Dr. Szabó Imre, a VDSzSz Szolidaritás szakértője az országos előadássorozat tapasztalatai, véleménycseréi alapján három fő területen tartja a legfontosabbnak a beavatkozást. Az első nagy terület a foglalkozásegészségügyi hálózat, annak fejlesztése, adott esetben kiépítése. A szakértő a rendszer hiányosságai között említette, hogy míg a vasútnál a hálózat korábban kiépült, annak működése megfelelő fejlesztésekkel pedig alkalmas a kockázatelemzésben az érdemi részvételre, a munkaképességhez szükséges feladatok ellátására, addig máshol, – mindenekelőtt a közúti közlekedésben – nincs ilyen egységes rendszer. Ezért az egyik legfontosabb feladat egy országos, összehangolt, integrált üzemorvosi hálózat kiépítése lenne, amely folyamatosan nyomon tudja követni a munkavállalók egészségi állapotát és képes a teljes közösségi közlekedési ágazat foglalkozásegészségügyi kockázatainak elemzésére is. Ehhez állami, és vállalati támogatásra egyaránt szükség van.
A második, átalakításra szoruló kiemelt terület a foglalkozásegészségügy szabályozása. Az országos rendezvényeken az ágazatok képviselői egyetértettek az üzemorvosok lehetőségeinek bővítésével, mivel ezek jelenleg korlátozottak, csak a munkavégzéshez szükséges alapvizsgálatok elvégzésére van lehetőségük, így a munkavállaló egészségi állapotáról nincs mindig átfogó képük. Ennek egyik oka, hogy az üzemorvos nem rendelhet el szakorvosi vizsgálatot, ha a feltételezett egészségügyi probléma nem kapcsolódik az adott munkakörrel összefüggő foglalkozási megbetegedéshez, fokozott expozícióhoz. Ilyenkor a háziorvos adhat beutalót a vizsgálatokra, így a munkavállaló egyfelől később kerül a megfelelő szakemberhez, másfelől az időigényes procedúra miatt kevésbé motivált a mielőbbi kivizsgálásban. A foglalkozásegészségügyi szakember hatáskörének kiszélesítése mellett jelentősen lerövidítené az egészségfelmérés időtartamát, ha a vállalatok bizonyos időközönként szűrővizsgálatokat szerveznének, ezzel is segítve munkavállalót.
A dolgozók ösztönzése, egészségtudatosságuk kialakítása tehát a harmadik legfontosabb terület. Magyarország élen jár a keringési- és daganatos megbetegedések kialakulásában, a felmérések szerint az elsődleges kiváltó okok között szerepel az egészségtelen életmód és a stressz. Az egészségtudatosságra, a rendszeres szűrővizsgálati részvételre, és a munkahelyen kívüli stresszhatások csökkentésére a munkavállalónak kell nagyobb figyelmet fordítania. Ugyanakkor az állapotfelmérések hozzáférhetőségében, a munkahelyi ártalmak csökkentésében, de akár a pihenés elősegítésével, rekreációs lehetőségekkel, rugalmasabb munkaidőbeosztással a vállalatoknak is ki kell venniük a részüket az egészségmegőrzésből. Nélkülözhetetlen emellett megteremteni a munkavégzési lehetőséget azoknál a dolgozóknál, akik valamilyen egészségkárosodás miatt nem tudják már ellátni korábbi feladataikat.
A dolgozói egészségmegőrzés egyre hangsúlyosabbá válik. Ennek oka, hogy egyre nehezebb új munkaerőt alkalmazni, így a jelenlegi dolgozók átlagéletkora egyre magasabb lesz. Ehhez hozzájárult a nyugdíjkorhatár emelése, és a korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése is. A folyamat eredménye, hogy az egyre idősebb munkavállalókra egyre több feladat hárul. Az egészségük, munkaképességük megőrzésének érdekében pedig mihamarabb szükség van új, jó gyakorlatokra, valamint a foglalkozásegészségügyi hálózat fejlesztésére.
„A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése a szállítási ágazatban” projekt célja a munkahelyi egészségügy és munkabiztonság fejlesztése, a munkavállalók és munkáltatók célzott tájékoztatása, tudatosítása, illetve a munkakörülmények javítása. A nyugat-magyarországi, észak-alföldi és észak-magyarországi régiókban szervezett előadásokon szeptember első felében a munkahelyi egészségügy területén segítették az ágazati szereplők ezen célok elérését. A tavaly szeptemberben indult európai uniós projekt a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritásnak (VDSzSz Szolidaritás), és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ), közreműködésével valósul meg.