Április 3-án projektnyitó rendezvényt tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége a budapesti Benczúr Hotelben. Az esemény a GINOP PLUSZ-3.2.3-24-2024-00041 azonosítószámú, „Kapacitásépítés támogatása a Munkástanácsok Országos Szövetségénél” című projekt hivatalos nyitánya volt. A program a Széchenyi Terv Plusz Program keretében, 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásból, az Európai Unió és a Magyar Kormány 100%-os társfinanszírozásával valósul meg.
A rendezvényt Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a kollektív érdekérvényesítés megerősítése nem csupán a munkavállalók szempontjából fontos, hanem a társadalom egészének stabilitását is szolgálja. A projekt célja, hogy bővítse a szakszervezeti tanácsadói és szervezői kapacitásokat, elősegítve a munkavállalói jogok érvényesülését és a kollektív bérmegállapodások megerősítését.
A nyitórendezvényen elhangzott előadások kiemelt témája volt a kollektív munkajog jövője. Dr. Szabó Imre Szilárd ügyvezető alelnök másfél órás előadásában részletesen elemezte a kollektív szerződések hazai és nemzetközi gyakorlatát, valamint a szabályozási környezet fejlesztési lehetőségeit. A projekt részeként 18 új munkavállaló felvétele, átfogó képzéssorozatok, kiadványok, podcast-epizódok, valamint szakmai és kommunikációs programok valósulnak meg 2029. január 31-ig, a szövetséghez tartozó több tízezer munkavállaló érdekvédelmének támogatására.
Palkovics Imre beszédében kiemelte, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége 35 éve képviseli a munkavállalók érdekeit, keresztényszociális értékek mentén, a kommunista korszak szakszervezeti felfogásától tudatosan eltérve. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek feladata egy erős, tárgyalóképes közösség létrehozása, amely hatékonyan tud együttműködni a munkáltatókkal és döntéshozókkal. Beszélt a globalizáció kihívásairól, melyek gyengítik az európai szociális modell alapértékeit. A most induló projekt célja, hogy uniós forrásból növeljék a munkavállalói érdekképviseletek szakmai erejét.
Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok alelnöke, a projekt szakmai vezetője ismertette a GINOP Plusz pályázat részleteit, amely az Európai Unió és a magyar kormány közös támogatásával a szociális partnerek – szakszervezetek és munkáltatói szervezetek – kapacitásfejlesztését célozza. A Munkástanácsok programja három fő pillérre épül: új munkavállalók bevonása, a szakértői háttér megerősítése, valamint egy átfogó tanácsadói hálózat kiépítése. Ennek keretében szervezőket, közgazdasági, informatikai és kommunikációs szakembereket, valamint különféle jogi és pénzügyi tanácsadókat vett fel heti 20 órás munkaviszonyba a szakszervezeti szövetség.
A tanácsadásban kiemelt szerepet kap a társadalombiztosítási, öröklési, családjogi, munkajogi, adózási és pénzügyi tanácsadás, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak a tagok számára, akár jelentős anyagi megtakarítást is eredményezve tagjaink számára. A pályázat részét képezik továbbá képzések, rendezvények, eszközbeszerzések, valamint egy 17 részes online kiadványsorozat és egy 36 epizódos podcast is, amelyek közérthető formában segítik a munkavállalói jogok jobb megértését.
Szabó Imre előadása után a hallgatóság is aktívan hozzászólt a témához. A több mint harminc résztvevő között jelen voltak az újonnan felvett munkavállalók, valamint a Munkástanácsok ágazati szervezeteinek és tagszervezeteinek vezetői. Hozzászólásaikban saját tapasztalataikra támaszkodva, gyakorlati szempontból világították meg és erősítették meg az előadás során elhangzott elméleti megállapításokat. Különösen értékes volt, hogy az elméleti kereteket így kiegészítette a mindennapi munkából hozott példák sora, amely rávilágított a jogalkotás, a törvényhozás és a nagyobb munkáltatók – a generális munkáltatói gyakorlat – közötti összefüggésekre, illetve ezek hatására a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségeire.
Palkovics Imre elnök záró gondolataiban megerősítette, hogy a jelenlegi szakszervezeti helyzetről elhangzott elemzések pontosan tükrözik a mindennapok valóságát. Kiemelte, hogy ez a felismerés egyben lehetőséget is teremt a fejlődésre, hiszen csak az alapvető problémák világos azonosítása révén lehet célzott és hatékony megoldásokat kidolgozni. Rámutatott arra, hogy a kollektív szerződések hiánya jelenleg a munkáltatók számára előnyösebb környezetet teremt, így különösen fontos a szakszervezetek megerősítése, hogy valódi tárgyalópartnerként tudjanak fellépni. Hangsúlyozta: a munkavállalói jogok – különösen az egyesüléshez, szervezkedéshez és kollektív megállapodásokhoz való jog – továbbra is alapvető jelentőségűek, de csak akkor maradnak élő, működő eszközök, ha azokat a gyakorlatban is alkalmazzák. Bár a jogi környezet nem minden esetben támogató, a történelmi példák azt mutatják, hogy az összefogás és a tudatos érdekképviselet eredményeket hozhat. Ebben a munkában kulcsszerepet játszik a képzés, a társadalmi ismeretek bővítése, valamint a munkavállalók felkészítése saját jogaik gyakorlására. Palkovics pozitív záróüzenete szerint tehát nem pusztán a problémák számbavétele, hanem a közös cselekvés, az aktív jelenlét és a tudatos érdekképviselet az, ami hosszú távon fenntartható változást hozhat.