Holecz Gábor, közszféráért felelős alelnök beszámolója
Érdemi munkával kezdődött az év az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) plenáris ülésen a közszféra szakszervezetei, az önkormányzati szövetségek és a kormány képviselői részvételével. A Munkástanácsok Országos Szövetsége képviseletében Holecz Gábor közszféráért felelős alelnök többször is hozzászólt a vitához, amelynek célja a közfeladatokat ellátó intézményrendszert érintő bérrendezések és egyéb munkavállalói kérdések megvitatása volt.
A kormányzati oldal által elfogadott napirendi pontok a következők voltak:
- Tájékoztatás a közszférát érintő bérkérdésekről
Előterjesztő: Kormányzati Oldal - A szociális ágazat helyzete
Előterjesztő: Kormányzati Oldal - Az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 EU irányelv átültetésével kapcsolatos további feladatok
Előterjesztő: Kormányzati Oldal
Napirend előtti felszólalást két érdekképviseleti vezető kért: Holecz Gábor, valamint dr. Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A TÖOSZ főtitkára kifejtette, hogy az önkormányzati oldal számára elfogadhatatlan, hogy a köztisztviselői bérrendezés kérdése – az érdekképviseletek kezdeményezése ellenére – nem került napirendre. Rámutatott, hogy az önkormányzati dolgozók jelentős részének 250-300 ezer forintos illetménye tarthatatlan helyzetet teremt.
Holecz Gábor támogatásáról biztosította a főtitkárt, és jelezte, hogy további két napirendi pont kapcsán is sérelmezik a tárgyalások félbeszakítását. Kiemelte, hogy a kormány az előzetesen kiküldött tervezet ellenére levette a napirendről a javasolt munkába járás költségtérítési kérdést, a kereseti korlát eltörléséről pedig nem folytattak teljes körű tárgyalást. Nehezményezte, hogy az előző ülésen (az akkor még) pénzügyminisztériumi álláspontot képviselő döntéshozók tévesen határozták meg az érintetti kört, mivel az állításuk szerint csupán 200-350 fő kérte a nyugdíj vagy járadék felfüggesztését, ami nem tükrözi a valóságot. Ezen állítás pontosításának érdekében felhívta rá a figyelmet, hogy a kereseti korlát érintetti köre potenciálisan 10 ezer főre tehető, és ezen érintetti kör várja, hogy a munkaerőpiacra mielőbb és korlátozások nélkül beléphessen.
A kormány képviseletében Dr. Zöld-Nagy Viktória államtitkár asszony jelezte, hogy a köztisztviselők bérkérdést a tervek szerint tárgyalni fogják, az utazási költségtérítés tekintetében pedig több módosítási javaslat szerepel a kormány asztalán, amint döntés születik, azt azonnal jelzi. A kereseti korlát kérdéskörében jelenleg a kormány vizsgálódik, amint döntésre jutnak, újabb egyeztetésre kerül sor.
Ezt követően az első napirendi pont tárgyalására került sor, aminek keretében Fülöp Csaba László Főosztályvezető a Nemzetgazdasági Minisztérium Költségvetés Tervezés és Végrehajtási Főosztály részéről tájékoztatta a résztvevőket a 2025. évben végrehajtásra kerülő bér intézkedésekről.
Tanárok béremelése
Az Európai Bizottság támogatja a 2023-ban és 2024-ben végrehajtott pedagógusbér-emelést, valamint a kormány EFOP+ program keretében tett intézkedéseit. Ennek részeként a pedagógusok béremeléséhez 2030-ig közel 1,7 milliárd euró támogatást nyújt. A vállalások értelmében 2025. január 1-jétől a pedagógusok átlagbérének el kell érnie a diplomás átlagbér 80%-át, és ezt a szintet 2031-ig fenn kell tartani.
A gyakornok fokozatú pedagógusok éves béremelésének legalább az összes pedagógus átlagbéremelésével azonos mértékben kell teljesülnie, a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok bére pedig minimum 12,5%-kal kell, hogy meghaladja az azonos kategóriába tartozó, azonos végzettségű és tapasztalatú pedagógusok bérét. A feltételek teljesülését Európai Bizottság a KSH adatai alapján folyamatosan ellenőrizni fogja.
A 2025-ös évben tehát az EFOP+ programban tett kötelezettségek szerint újabb, átlagosan 21,2%-os béremelés lép életbe január 1-jétől. A pedagógusok béremelését követően a szakképzésben dolgozó tanárok fizetésének emelése is megvalósul, ennek fedezetét a kormány a költségvetéséből biztosítja. A cél az, hogy a szakképzésben oktatók legalább 10%-os bérelőnye továbbra is fennmaradjon. Ennek megfelelően 2025-ben a szakképzésben dolgozó oktatók átlagosan 21,2%-os béremelésben részesülnek. Ezen felül a pedagógusok béremelésével arányosan növekedett az óvodapedagógusok, valamint a bölcsődei felsőfokú végzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők juttatásai is.
A Magyar Kutatási Hálózat béremelése
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat 2025. áprilisától megemelt költségvetési támogatásban részesül, amely lehetővé teszi a munkatársak bérének átlagosan 50%-os emelését éves szinten. Ez a támogatás hozzájárul a kutatóhálózatban dolgozó szakemberek anyagi megbecsülésének növeléséhez, valamint a kutatási és innovációs tevékenységek versenyképességének megerősítéséhez.
A vízügyi ágazat béremelése
A vízügyi területen dolgozók többlépcsős béremelési program keretében 2025. január 1-jétől első ütemben 30%-os béremelésben részesülnek. A béremelés továbbá két ütemben folytatódik: 2026-ban a bérek átlagosan 12%-kal, 2027-ben pedig további 10%-kal emelkednek.
Az igazságügyi ágazat béremelése
Az igazságügyi ágazatban dolgozók béremelése három lépcsőben valósul meg, 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben. Ennek eredményeként a bírák és ügyészek jövedelme három év alatt összesen 48%-kal nő. A bírósági titkárok, alügyészek, valamint a bírósági és ügyészségi fogalmazók fizetése átlagosan 82%-kal emelkedik. A bíróságokon és ügyészségeken dolgozó egyéb alkalmazottak jövedelme 100%-kal növekszik.
A béremelési program eredményeként átlagosan a bírák és ügyészek jövedelme eléri a 2 250 000 forintot. A titkárok, alügyészek és fogalmazók átlagosan 1 125 000 forintot keresnek, az egyéb tisztviselők bére 850 000 forintra emelkedik. Ez az intézkedés jelentős előrelépést jelent az igazságügyi dolgozók anyagi megbecsülése terén, valamint a szakma versenyképességének növeléséhez és a munkaerő megtartásához.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak béremelése
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai két ütemben összesen 30%-os béremelésben részesülnek. 2024. január 1-jétől kezdődően 20%-os, 2025. január 1-jétől további 10%-os átlagos mértékű bérfejlesztés valósul meg. A 2025. évi béremelés fedezete az elfogadott költségvetési törvény alapján, amely tartalmazza az igazságügyi ágazatban dolgozók és a NAV munkatársai illetményemelésének forrását.
Az önkormányzatoknál foglalkoztatottak béremelése
Az önkormányzati alrendszerben dolgozók keresete a minimálbér és garantált bérminimum emelésének hatására növekedett. Az óvodákban és bölcsődékben foglalkoztatott pedagógusok szintén béremelésben részesültek. A minimálbér és garantált bérminimum növekedéséhez szükséges forrást az állami költségvetés biztosítja az önkormányzatok számára.
További, a közszférában dolgozók bérhelyzetét is javító intézkedések
Ilyen például a nagyszámú adó- és járulékkedvezmény, mint a családi adóalap-kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak, illetve a többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége. Számos új támogatási forma is megjelent, például a munkáshitel, a babaváró támogatások, a CSOK biztosítása, bővítése, jelzálog-hitelek egy részének elengedése, az illetékmentes öröklés, nyugdíjak értékének megőrzése, nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, ingyenes tankönyvellátás, étkezési támogatás, nyelvvizsga és vezetői engedély megszerzésének támogatása.
A kormányzati beszámoló lezárását követően a konföderációk és az önkormányzati szövetségek képviselői megosztották észrevételeiket és javaslataikat az elhangzott intézkedésekkel kapcsolatban.
Munkástanácsok hozzászólása a kormányzati beszámolóhoz
A Munkástanácsok részéről Holecz Gábor közszféráért felelős alelnök megköszönte a kormányzati beszámolót és támogatását fejezte ki a tervezett bérintézkedések végrehajtása kapcsán. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a rendvédelmi szférában sokan további béremelést várnak 2025-ben. A végrehajtandó béremelésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy elengedhetetlen a teljes fedezet biztosítása, mivel korábban előfordult, hogy a béremelések egy részét az előző év novemberi és decemberi utófinanszírozása elvonta.
A Munkástanácsok alelnöke a VPDSZ elnökének jelzése alapján felvetette a kérdést, hogy a kormány tervezi-e a teljes rendvédelmi ágazat támogatását a fegyverpénz tekintetében. Rámutatott, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó pénzügyőrök jelenleg külön jogállás alatt állnak, holott ugyanolyan rendvédelmi feladatokat látnak el, kényszerítő eszközöket alkalmaznak, mint más rendvédelmi szervek, ezért álláspontjuk szerint jogosultak kell, hogy legyenek a fegyverpénzre.
Költségvetési fedezet és további béremelési lehetőségek
Fülöp Csaba László főosztályvezető a Pénzügyminisztérium Költségvetés Tervezési és Végrehajtási Összefoglaló Főosztályának képviseletében elmondta, hogy a 2025. évi béremelések fedezete biztosított a költségvetési törvény alapján. A költségvetés magában foglalja az igazságügyi ágazatban foglalkoztatottak, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkavállalóinak illetményemeléséhez szükséges forrásokat. Kiemelte, hogy a költségvetés szabályrendszere 2025-ben is lehetőséget biztosít arra, hogy a későbbiekben meghozott további béremelési döntések finanszírozása is megoldható legyen. Ennek forrása a céltartalék terhére – előirányzat-túllépéssel – biztosítható.
A fegyverpénzzel kapcsolatos kérdés és szakszervezeti hozzászólások
A fegyverpénzzel kapcsolatos kérdésre válaszul Fülöp Csaba László főosztályvezető idézte a költségvetési törvényt, amely kimondja: „Az inflációkövető béremelések mellett a kormány célja, hogy a rendőrök, a katonák és az összes fegyveres testület tagjai 2026 januárjától újra megkapják a fegyverpénzt.” Ennek alapján a pénzügyőrök is jogosultak lesznek a fegyverpénzre a tervek szerint.
Ezt követően a szakszervezetek további hozzászólásaikban az alábbi észrevételeket és javaslatokat fogalmazták meg:
Antmann Katalin (ÉSZT) felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges a felsőoktatásban oktatók bérének rendezése. Kiemelte, hogy a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók illetményének emelése elengedhetetlen a szakmai utánpótlás biztosítása és a versenyképesség fenntartása érdekében.
Balogh Tünde (Honvédségi Szakszervezet) elmondta, hogy a honvédségi dolgozók idén nem kapnak béremelést, miközben háborús veszélyhelyzet van. Egy honvédelmi alkalmazottnak alig több a fizetése, mint a garantált bérminimum, ez nem motiváló.
Dobrovits Orsolya (KKDSZ) a kulturális dolgozók részére juttatandó béremelést hiányolta. A legkiszolgáltatottabb rétegnek nevezte az e területen dolgozókat.
Szűcs Viktória (BDDSZ) szólt a pedagógus béremelés hatásáról, miszerint nőtt a bérfeszültség. Egy munkakörön belül a dolgozók között 250-300 ezer forint bruttó bérkülönbség van. A nem diplomásnak csak a bérminimum jut, a felsőfokú végzettségűnek pedig a pedagógus bér. Olyan bérfejlesztés kell, ami az adott területen mindenkit érint.
Dr. Agg Géza (KSZSZ) elmondta, hogy a központi közigazgatásban és a kormányhivatalokban nincs béremelés. Kiszámítható kereset kellene a közszférában, ennek nyoma sincs. Az alacsony keresetűek bérének reálértéke folyamatosan csökkent. Problémának látja, hogy az amúgy hasznos ügyfélkapu+ bevezetése problémás, sokan várakoznak az okmányirodáknál segítség érdekében.
Az önkormányzati oldal részéről dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) nem tartja valósnak az írásos anyagban rögzített több mint 560 ezer forintos köztisztviselői átlagkeresetet. Van, ahol a kistelepülésen a jegyzőnek nincs ennyi keresete. A városokban a köztisztviselőknek 250-300 ezer forint körül van a bére.
Eszes Béla (MÖSZ) szerint nem változik a bérhelyzet a köztisztviselőknél. A finanszírozási rendszer is megbukott, egyeseket finanszíroznak, másokat pedig nem. Hozzátette: a mi 2500 lakosú kistelepülésünkön beszedünk durván 60 millió forint iparűzési adót, és ennek feléből a hivatalban a fizetéseket és a működést kell kiegészítenünk. A kötelező feladatok egy részét nem fizeti a kormány.
A kormány részéről Fülöp Csaba László elmondta, hogy a számolásnál egzakt adatokat használtak, amit Államkincstártól kérnek le. Dr. Zöld-Nagy Viktória hozzátette, hogy a felvetett problémákat érzékelik, azokat a felelős területek felé továbbítják, azonban az OKÉT nem döntéshozó fórum. Mindemellett az ülés súlyát jelzi, hogy 5 helyettes államtitkár van jelen és fontos szerepe van a konzultációnak.
A szociális ágazat helyzetéről a kormány részéről Csizi Péter (NGM) adott tájékoztatást. A kormány 2026-ban tervez áttörés jellegű béremelést a szociális ágazatban. Ez vélhetően új jogállási törvényt új bértáblákkal jelent majd, tehát átfogó átalakításra kell számítani (ezt szűrtük le a bevezetőből és a hozzászólásokból – a szerk. megjegyzése). Az elmúlt időszakban az ágazati pótlékokkal növekedtek a bérek. Az alapbér emelésnél érvényesül minden évben a minimálbér hatása is. Az átlagbér már 505 ezer forint körüli lesz ebben az évben. A minimálbér 2025. január 1-jétől 9%-kal bruttó 290.800 forintra, a garantált bérminimum 7%-kal bruttó 348.800 forintra emelkedik. Az emelés összességében a szociális ágazatban átlagosan 6%-os béremelést jelent. A béremelés eredményeként a 2024. évi 476.433 Ft-os (2024. január-szeptember) ágazati átlagbér 2025-ben várhatóan meghaladja az 505.000 Ft-ot.
Boros Péterné (MKKSZ) szerint a fő probléma a közalkalmazotti bértábla befagyasztása. Jelentős bérfeszültség is kialakult a szociális szférában; egy B besorolású bölcsődei dajka magasabb jövedelmet visz haza, mint egy diplomás családsegítő, egyetemi végzettséggel, szakirányú képzéssel rendelkező szociális dolgozó. A fő probléma, hogy a minimálbér és garantált bérminimumot bérfejlesztésként kívánják bemutatni. Ma egy diplomás ápoló 10 év vezetői gyakorlattal 370.000 Ft-ot visz haza.
Toma Lajos (Hetedik Szövetség) szerint a szociális területen sokéves örökölt elmaradást kellene pótolni. Dr. Gyergyák Ferenc (TÖOSZ) szerint az életkor meghosszabbodásával az önkormányzatok elé egyre több szociális teher hárul. Az alacsony bérek miatt nincs elég munkavállaló, megjelent a fekete munka, virágzanak az illegális idősotthonok. Lipók Sándor (Kisvárosok) elmondta, hogy náluk óriási a szociális területen a fluktuáció, szinte mindenki kicserélődött. Nem csak az alacsony bér az oka, hanem az elmúlt öt évben a családok elszegényedése jelentősen nőtt, ez nehezíti a működést. A családsegítők munkáját jogszabályok is kötik, van, amikor emiatt nem tudnak segíteni, itt is kellene változtatás.
Az érdekképviseletek felhívták a figyelmet az azonnali érzékelhető béremelés szükségességére!
Budapest, 2025.02.12.
Holecz Gábor