A postánál, a MÁV-nál, a Volán-társaságoknál, valamint a vízügyi ágazatokban továbbra is súlyos a munkaerőhiány, így várhatóan újabb, az érdekképviseletek, a cégvezetők, valamint a fenntartó közötti tárgyalásokra kerülhet sor januárban – írja a Magyar Idők.
A tavaly megkötött, hároméves bérmegállapodás alapján átlagosan 12 százalékkal nőnek jövőre a bérek az állami vállalatoknál, hamarosan indulnak a tárgyalások arról, ezen belül ki mekkora béremelést kapnak.
Valamit kezdeni kell a munkaerőhiánnyal
| Így emelkedik jövőre a minimálbér
Jövőre folytatódik a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése. Előbbi az idei bruttó 127,5 ezerről 8 százalékkal 138 ezer forintra nő, a munkavállaló 91 800 forintot kaphat kézhez. A garantált bérminimum idei bruttó 161 ezer forintról 12 százalékkal 180 ezer forintra emelkedik, amelyből a dolgozó 123 700 forintot vihet haza. |
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Magyar Idők kérdésére elmondta, már korábban kezdeményezték egy új fórum létrehozását a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának mintájára, amely reményeik szerint már januárban összeülhet. Ott lesznek az állami vállalatok vezetői, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára valamint a szakszervezetek. Palkovics szerint közösen kell megoldást találni a munkaerőhiány enyhítésére, a problémát csak nemzetgazdasági szinten lehet kezelni, vállalati szinten már nem orvosolható a jelenség.
A szakszervezeti vezető szerint a béremelés mellett a kafetériakeret bővítése, a biztosítások, egészségügyi járandóságok szélesítése, valamint egyéb szociális intézkedések bevezetése is segíthet.
Mekkora a munkaerőhiány az állami cégeknél?
A Postánál: a mintegy 30 ezer fős vállalatnál szeptember végén ötszáznál kevesebb betöltetlen állás volt, ebből a hálózati területen száz, a logisztikai területen négyszáz. A posta nemrég váratlanul csomagfeladási limitet vezetett be >>
A BKV-nál korábbi hírek szerint legalább 150-200 sofőr hiányzik; az érdekképviseletek itt 500 emberről beszélnek. Akkora a sofőrhiány, hogy a társaság irodistákkal, mérnökökkel, szerelőkkel próbálja pótolni a hiányzó buszsofőröket – már ha van megfelelő jogosítványuk és egészségileg is alkalmasak. Más szakszervezeti képviselők szerint ugyanekkora lehet a munkaerőhiány a vidéki Volán-társaságoknál is. A buszsofőrök háromszoros bérért mennek Ausztriába dolgozni.
Megoldja-e a munkaerőhiányt a minimálbéremelés?
A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése (a jövő évi minimálbér szintjéről lásd keretes írásunkat). Meglepő, hogy az átlagbér emelkedése még a minimálbér emelésének a szintjét sem érte el. Ha viszont az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kiscégek körében.
Szokatlan dolog történik a magyar bérekkel: ettől nő a fizetésed?
A gazdaság válság óta a legnagyobb béremelési hullám figyelhető meg a magyar gazdaságban. Elemzések szerint a bérek növekedése mögött két tényező áll: a munkaerőhiány és a minimálbér, garantált bérminimum emelése. Ha az adatok mögé nézünk, akkor érdekes fordulat látszik a kiscégek körében.
Növekvő bérek
A gazdasági válság kezdete óta, egészen 2016-ig a nettó bérek átlagos növekedési üteme évente 5,6 százalék volt. Ez egy 4-8 százalékos sávban zajlott, amely mutatja, hogy viszonylagos hullámzások nélkül növekedtek a fizetések. A 2016-ban kötött kétéves bérmegállapodásnak eredményeként idén év elejétől 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a garantált bérminimum. Ennek hatására az első kilenc hónapban a bérek 13 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ebből a versenyszféra 11 százalékos növekedéssel vette ki a részét, míg a közszféra 16 százalékkal. A KSH augusztusi keresetek alakulásáról közölt adatairól itt írtunk bővebben: Megszaladtak a fizetések: ennyit visz haza egy átlag magyar >>>>