Bevezető: Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról
1) A nők kedvezményes nyugdíjának törvényi kerete
2) A nők kedvezményes nyugdíjának három alapfeltétele
3) Az első és második feltétel: 40 évi jogosultsági idő, azon belül legalább 32 évi munkával szerzett szolgálati idő
4) Jogosultsági és szolgálati idő összevetése és összefoglalása (mi számítható be, mi nem számítható be):
a) gyermekneveléssel kapcsolatban elismerhető idők
b) keresőtevékenységgel kapcsolatban elismerhető idők
c) nem beszámítható idők
5) A harmadik alapfeltétel: biztosítással járó jogviszony megszüntetése:
a) alap-kategóriák ismertetése
b) a legtipikusabb jogviszonyok megszüntetésének módja: munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszonyok, fegyveres erők és rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyai
6) Hatósági adategyeztetés és hatósági bizonyítvány igénylése
7) Nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés szabályai 2017-ben
8) Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Rövid összefoglaló a nők kedvezményes nyugdíjáról
A hölgyek 2017-ben is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját: meg kell szerezniük legalább 40 évi jogosultsági időt (amelyből alapesetben legfeljebb 8 év lehet a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejével szerzett szolgálati idő, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, azaz munkával kell megszerezniük).
Az igénylő hölgy azon a napon, amelytől kéri a kedvezményes nyugdíja megállapítását, nem állhat biztosítási jogviszonyban.
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét. A nők kedvezményes nyugdíja saját jogon járó, teljes nyugdíj.
A nők kedvezményes nyugdíja mellett tetszőleges időtartamban a versenyszférában úgy lehet dolgozni, hogy amíg a nyugdíjas hölgy nyugdíjjárulék alapját képező bruttó keresete, jövedelme nem éri el az éves összeghatárt (a minimálbér 18-szorosát), addig a nyugdíját is felveheti. Ez a korlátozás megszűnik, ha a hölgy betölti a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárát.
A közszférában végzett munka esetén azonban a kedvezményes nyugdíjat (és a korbetöltött nyugdíjat is) szüneteltetik arra az időtartamra, amíg az érintett hölgy előzetes kormányzati engedéllyel létesített közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll.
A kedvezményes nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján a nyugdíjas hölgy félszázalékos nyugdíjnövelésre jogosult, amelyet 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság már hivatalból (nem kérelemre) állapít meg.
A nők kedvezményes nyugdíjának törvényi kerete
2017-ben is a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdései szabályozzák a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának alapfeltételeit, a következőképpen:
(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.
(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. (Ez a hivatkozott rendelkezés a következő: 12.§ (2) … saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. – 1997. évi XXXI. törvény – 49-51. §] tartózkodik.)
A nők kedvezményes nyugdíjának tehát 3 alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell:
a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből
b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának – lásd később).
Első és második alapfeltétel
A legtöbb félreértést az első két feltétel okozza. E két feltételnek ugyanis együtt kell érvényesülnie.
Mindenképpen meg kell szerezni a 40 évi jogosultsági időt, és ezen belül alapesetben mindenképpen meg kell szerezni a 32 évi keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati időt.
Vagyis alapesetben a gyermekneveléssel legfeljebb 8 évi jogosultsági időt lehet szerezni a nők kedvezményes nyugdíjához.
A jogosultsági idő alapképlete:
legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő +
legfeljebb 8 év gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő =
40 évi jogosultsági idő.
MINDENT megtalál a jogosultsági időről ebben az összefoglalómban is:
https://www.nyugdijguru.hu/elveszett-paradicsom/jogosultsagi-ido-a-nok-kedvezmenyes-nyugdijahoz
Az alapeset szerint tehát legalább 32 évet kell szerezni munkával, amelytől két különleges esetben lehet csak eltérni, vagyis 8 évnél hosszabb időszakot figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán szerzett szolgálati időből:
a) ha egy édesanyának (örökbefogadó anyának) súlyosan fogyatékos a gyermeke – ilyen esetben nem csak 8, hanem 10 év vehető figyelembe szolgálati időként, ha e gyermekére tekintettel ápolási díjat kapott. Vagyis az ilyen anyának nem 32 évet, hanem csak 30 évet kell keresőtevékenységgel szereznie. Az ápolással megszerezhető 10 évi jogosultsági időbe számítható be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
b) ha egy édesanya (örökbefogadó anya) a saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt föl, akkor szintén csökken a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő hosszát illető elvárás, a következők szerint:
5 gyermek esetén 1 évvel, azaz 31 évre
6 gyermek esetén 2 évvel, azaz 30 évre
7 gyermek esetén 3 évvel, azaz 29 évre
8 gyermek esetén 4 évvel, azaz 28 évre
9 gyermek esetén 5 évvel, azaz 27 évre
10 gyermek esetén 6 évvel, azaz 26 évre
11 és több gyermek esetén 7 évvel, azaz 25 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye.
Ha esetleg a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékos lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával elérjük az abszolút minimum követelményt a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében, ami 23 év.
Fontos kérdés a sokgyermekes családanyák számára, hogy ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek.
Saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül
– a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy
– megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdése szerinti feltételnek, mely szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is,
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b) akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában (Gyvt. – 1997. évi XXXI. törvény – 49-51. §) tartózkodik.
A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak:
– az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
– a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
– az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát
a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.
A sokgyermekes édesanyák esetében is a gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Gondolhatnánk, milyen méltánytalan egy ennyire sok gyermeket nevelő édesanyától vagy egy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyától elvárni az ilyen hosszú munkaviszonyt (vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt), de kérem, ne felejtsék el, hogy a nyugdíjrendszer nem segélyrendszer, nem is a gyermekekkel kapcsolatos szociális ellátásokat biztosító rendszer, hanem az élet során elvégzett munka és az 1988 óta befizetett járulékok alapján nyugdíjjogosultságot biztosító rendszer, amelyet még ilyen keménynek látszó feltételek esetén is súlyosan megterhel a nők kedvezményes öregségi nyugdíjának biztosítása.
A Kormány 2014 végén tovább pontosított egyes feltételeket a gyermeknevelés kapcsán figyelembe vehető szolgálati idők kapcsán. Az említett pontosításokat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek 3. fejezete szól “a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a TnyR.) módosításáról”.
A rendelet 23. §-a szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdésének alkalmazása során
a) a gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.”
Hangsúlyoznom kell, hogy ez az aprónak látszó módosítás előnyös változást jelent elsősorban
– a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg kiskorú gyermeket nevelő (vér szerinti vagy örökbefogadó) anyák, illetve
– a legalább öt kiskorú gyermeket nevelő anyák számára.
A módosított alaprendeletből hivatkozott 29.§ (5) bekezdés a) pontja a következőképpen rendelkezik:
(5) A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha
a) a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
Ezt a speciális jogosultságiidő-számítási szabályt az új módosítás a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot meghatározó összes feltételre – vagyis a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdéseire – alkalmazni rendeli. Összességében egyértelműbb és kedvezőbb lett így a szabályozás a gyermekvállalással szerezhető szolgálati idő meghatározása tekintetében.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó szabályai mellett meg kell ismernünk a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet vonatkozó rendelkezéseit is:
12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek
a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban – ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, továbbá a Tbj. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;
b) az 1998. január 1-jét megelőzően
1. az a) pont szerinti jogviszonyban,
2. a kisiparosként,
3. a magánkereskedőként,
4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,
5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,
8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
9. a kisszövetkezet tagjaként,
10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
12. az egyéni gazdálkodóként,
13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
14. a külföldi munkavállalóként,
15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,
16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,
17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
19. a közjegyzőként,
20. az önálló bírósági végrehajtóként,
21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő minősül.
(2) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.
(3) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésének alkalmazása során
a) a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,
b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.
A végrehajtási rendeletben hivatkozott Tbj. 5.§ (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjai, valamint (2)-(3) bekezdései a következők:
5. § (1) E törvény alapján biztosított
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast,
i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.
(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 29.§ (8) bekezdése a következő:
Szolgálati időnek számít az az idő, amely alatt
a) a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt;
b) a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az időre utána járulékot fizettek.
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 36.§ a következő:
36. § Szolgálati időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek.
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 41.§ a következő:
41. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt vevő családtagja szolgálati idejének a számításánál a 40. § (4) bekezdését kell alkalmazni arra az időtartamra, amely alatt a családtag biztosítása munkamegállapodás alapján fennállott. (Vagyis: Munkanapokon legkésőbb 1992. december 31-ig tízórás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkamennyiséget, amelynek mérése nem munkanappal történt, munkanapokra kellett átszámítani.)
A végrehajtási rendelet fent hivatkozott 44.§ (2) bekezdése a következő:
A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában munka-megállapodás nélkül részt vevő családtagjánál szolgálati időként a biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni.
Szolgálati idő és jogosultsági idő összefoglalása és összevetése
A szolgálati idő és a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmának összehasonlítását tartalmazzák az alábbiak:
Általános szabályok
Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha TB biztosítási jogviszonyban álltunk (ezt szabályozza a Tbj., az 1997. évi LXXX. törvény) és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot levonták tőlünk vagy ez alól jogszabály mentességet biztosított.
Hölgy Olvasóim emellett már tudják, hogy a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).
A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évi jogosultsági időbe beleszámít
– elsősorban a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő (erről később részletesen írok),
– a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben (ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is), gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.
A gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.
A súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.
A szabályozás a fentiekben ismertetett szolgálati időn kategóriákon felül más szolgálati időt a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem vesz figyelembe.
Figyelembe NEM vehető szolgálati idő
(ezek az időtartamok NEM számítanak be a jogosultsági időbe)
Jellemzően ilyen – egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok a következők:
– a tanulmányi idő (Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.),
– a munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama,
– a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,
– a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,
– a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,
– a passzív (a TB biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő,
– az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság egyébként szolgálati időnek minősülő első 30 napja.
A tanulmányi idők közül beszámít a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a TB nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Az ONYF példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.
Nagyon sok hölgy Olvasóm nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton. (Sok érintett hölgy méltatlankodik emiatt. Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy a felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek.)
Jogosultsági feltételek összefoglalása a szolgálati idő szempontjából
A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből tehát főszabályként 32 évet kell kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerezni.
Ha a hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 év feltétel 30 évre csökken.
Ennél kevesebb kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 30 éves tartama).
E tekintetben fontos tudnunk, hogy saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.
Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerezhető szolgálati idő,
amely beszámít a jogosultsági időbe
Nézzük most azt meg, mi tekinthető keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, ami a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából a 40 éven belül főszabályként előírt 32 évbe beszámítható:
Beszámítható a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama – ennek kell alapesetben legalább 32 évnek lennie.
A TB biztosítási jogviszonnyal járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyokat felsorolom majd a későbbiekben (a harmadik alapfeltétel taglalása során), amikor arról írok, milyen jogviszonyokat kell megszüntetni a nők kedvezményes nyugdíja folyósításának első napja előtti napra.
Kiemelek viszont néhány olyan speciális tételt, amelyekkel kapcsolatban már sok kérdést kaptam és amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe:
– a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem),
– az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
– az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
– a gyermekgondozási segély folyósítása alatti engedélyezett munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
– a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is (erről részletesen írtam az előbbiekben),
– a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a nyugdíjszámítás során, hanem a teljes időtartam – de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából. Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek részére kedvező.),
– a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint (a korkedvezmény azonban nem vonható le a szükséges 40 évi jogosultsági időből vagy az azon belül szükséges 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időből! A korkedvezmény kizárólag az érintett személyre irányadó nyugdíjkorhatár éveinek számából vonható le, hogy az így megkapott életkorban igényelhesse a korhatár előtti ellátását – de nem a nők kedvezményes nyugdíját!),
– a fagyszabadság időtartama, ha azt a 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet alapján állapították meg,
– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.
Harmadik alapfeltétel
Most nézzük meg a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság harmadik alapfeltételét: azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy.
E feltétel kapcsán fontos ismernünk a hatályos szabályozás tartalmát, amely a következő:
a nyugdíjigénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat – esetünkben a nők kedvezményes nyugdíját – megállapítják,
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj. rövidítéssel közismert tövény) 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban
– sem Magyarországon,
– sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – Európai Unió/Európai Gazdasági Térség államaiban, ideértve Svájcot is,
– sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – az adott szerződő államban
nem állhat.
Nézzük meg pontonként, mire vonatkoznak ezek a hivatkozott törvényhelyek:
Tbj. 5.§ (1) bekezdés a) pont: munkaviszony, közalkalmazotti viszony, közszolgálati viszony, az igazságügyben dolgozók szolgálati jogviszonya, közfoglalkoztatási viszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonya, a fegyveres erők és testületek tagjainak különféle szolgálati jogviszonyai – akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás.
Tbj. 5.§ (1) bekezdés b) pont: a szövetkezet tagja, aki e minőségében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (kivéve a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot és az iskolaszövetkezeti tanuló tagot).
E két kategória esetén e jogviszonyokat a nyugdíjigénylőnek meg kell szüntetnie legkésőbb azt a napot megelőző napon, amelytől a nyugellátást a részére megállapítják!
Tbj. 5.§ (1) bekezdés e) pont: a kiegészítő tevékenységet folytatónak NEM minősülő egyéni vállalkozó
Tbj. 5.§ (1) bekezdés f) pont: a kiegészítő tevékenységet folytatónak NEM minősülő társas vállalkozó,
Tbj. 5.§ (1) bekezdés g) pont: a megbízási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban – összefoglaló nevén: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – személyesen munkát végző személy, ha az e tevékenységéből származó járulékalapot képező havi bruttó jövedelme eléri a minimálbér (idén 127.500,-Ft) 30%-át (idén a 38.250 Ft-ot).
Az egyéni és a társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel e személyek biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.
Fontos kiegészítő szabály: bármely életkorban szüneteltetik az öregségi nyugdíja – így a nők kedvezményes nyugdíja – folyósítását annak a személynek, aki közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati, állami vezetői, közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Ha e jogviszonyát megszünteti, az öregségi nyugdíja folyósítása újraindul.
A biztosítással járó jogviszony megszüntetése
Számtalan kérdést kaptam e téma kapcsán. A biztosítással járó legtipikusabb jogviszonyok megszüntetésével kapcsolatban összefoglalom e fejezetben a legfontosabb szabályokat.
Munkaviszony megszüntetése
A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyok esetében nincs külön rendelkezés arra az esetre, ha a munkaviszonyt a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt kívánja megszüntetni az érintett hölgy.
A munkáltató tehát ilyen esetben nem köteles felmondással megszüntetni a munkaviszonyt.
A munkavállaló hölgy természetesen jogosult a felmondásra (az Mt. 65.§ és 67.§ rendelkezései szerint).
Viszont a legelőnyösebb megszüntetési mód abban az esetben, amikor a munkáltató nem hajlandó felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkáltató és a nők kedvezményes nyugdíját igényelni kívánó hölgy az Mt. 64.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel szünteti meg a munkaviszonyt. A közös megegyezésben térjenek ki a munkavégzés alóli felmentés idejére, a szabadság megváltására, valamint az esetleges végkielégítésre is.
Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
Más a helyzet a közalkalmazottak esetében.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a Kjt.) 30.§ (4) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.) 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő (vagyis a nők kedvezményes öregségi nyugdíját igénylő) közalkalmazott kérelmezi.
Vagyis abban az esetben, ha az érintett hölgy legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt, akkor a munkáltatója a hölgy kezdeményezésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni.
Ehhez az érintett hölgynek természetesen bizonyítania kell a munkáltatója számára, hogy megszerezte az előírt jogosultsági időt. Erről szól a Kjt. 30.§ (5) bekezdése, mely szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
A határozatot az alábbi nyomtatványon igényelheti az érintett hölgy: http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Krelem%20-%20hatsgi%20bizonytvny%20kiadsra.pdf
A felmentési időről a Kjt. 33.§-a rendelkezik:
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
A Kjt. 37/A.§ (2) bekezdése alapján a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.
A Kjt. 59.§ (3) bekezdése szerint az Mt. 95. § (4) bekezdését alkalmazni kell a Kjt. 30. § (4) bekezdése szerinti felmentés esetén is (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának igénylése miatt történő munkáltatói felmentés esetén). A Munka Törvénykönyve hivatkozott rendelkezése szerint az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg és a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.
Végkielégítésre ilyen esetben az érintett hölgy nem jogosult a Kjt. 37.§ (2) bekezdés b) pontja alapján: nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor (vagyis azért, mert a nők kedvezményes nyugdíját igényli).
A jubileumi jutalomra viszont jogosult az érintett hölgy a Kjt. alábbi rendelkezéseinek megfelelően:
78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.
(2) A jubileumi jutalom:
a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,
b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,
c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.
(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya … megszűnik és … felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
Vagyis a legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező, a nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy részére a 40 éves jubileumi jutalom jár a jogviszony megszűnésének napján, azaz a felmentési idő utolsó napján.
Sok kérdést kaptam annak kapcsán is, hogy mi történik ilyen esetben az adott évben időarányosan járó, de fel nem használt szabadsággal. Az időarányosan járó szabadságot az érintett hölgy részére a felmentési idő kezdete előtt ki kell adni vagy azt meg kell váltani: a közalkalmazottakra is alkalmazni kell a Mt.125. §-át, amely szerint a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
A felmentési idő munkavégzési kötelezettség alól mentesített része terhére a szabadság nem adható ki.
Közszolgálati tisztviselői (kormánytisztviselői, köztisztviselői és hasonló) jogviszony megszüntetése
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 63. § (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő kormánytisztviselő kérelmezi (vagyis az érintett hölgy igényli a nők kedvezményes nyugdíját).
A (6) bekezdés szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
Vagyis az érintett köztisztviselő hölgynek kérnie kell egy hatósági bizonyítványt a 40 évi jogosultsági ideje meglétéről.
A határozatot ez esetben is az alábbi nyomtatványon igényelheti az érintett hölgy: http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Krelem%20-%20hatsgi%20bizonytvny%20kiadsra.pdf
Köztisztviselők esetében a szabályozás nagyon szigorú a felmentési idő tekintetében:
68. § (1) A felmentési idő két hónap.
(2) A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
(4) A kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A 85. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített kormánytisztviselővel szemben (vagyis a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye nélkül létesíthet munkavégzésre vagy közérdekű tevékenységre irányuló jogviszonyt is). A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell mentesíteni.
(5) A kormánytisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult.
(6) A kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet, ha a kormánytisztviselőt a munkavégzés alól végleg mentesítették és az illetmény fizetését kizáró körülmény a kormánytisztviselőnek a munkavégzés alóli mentesítése után következett be.
A nők kedvezményes nyugdíját igénylő hölgy köztisztviselő végkielégítésre nem jogosult.
Jubielumi jutalomra a köztisztviselői törvény 150.§ (1)-(4) bekezdései rendelkezéseivel összhangban lehet jogosult az érintett köztisztviselő hölgy.
A köztisztviselői törvény 107. § (2) bekezdése szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
Honvédség és rendvédelmi szervek hivatásos állománya hölgy tagja szolgálati jogviszonyának megszüntetése
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 62.§ (2) bekezdés g) pontja szerint a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha az állománynak Tny. tv. 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (vagyis a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit) a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 86.§ (3) bekezdése szerint a hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel. (Érdekes megjegyezni, hogy ez az első törvényi előírás, amely nem csak a 40 évi jogosultsági idő meglétét rendeli igazolni, hanem a legalább 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő megszerzését is, továbbá az összefoglalómban részletezett egyéb időfeltételek teljesítését is, ha sokgyermekes vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő édesanyáról van szó).
Egyebekben e két törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése kapcsán.
Adategyeztetés
Hatósági adategyeztetés / hatósági bizonyítvány a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő, és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tisztázása és igazolása érdekében
A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő, és azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő tisztázása érdekében célszerű előzetesen hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetést végezni.
Miután hivatalból jelenleg csak az 1955 és 1959 között született személyekkel folyik ilyen adategyeztetés, és feltehetően idén, 2017-ben az 1960-1964 között született évjáratokkal is megindul ez a folyamat, minden más évjárat tagjainak – illetve bármely sürgős esetben – célszerű az adategyeztetés kezdeményezése.
Hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetés kérelemre
2013. január 1-jétől megszűnt a szolgálati idő elismerési kérelem lehetősége, de helyette a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
– 96/B. §-a alapján lehetőség van elektronikus kérelemre (az Ügyfélkapun kersztül) adategyeztetési eljárást lefolytatni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok, korkedvezményes idő és keresetek, jövedelmek tekintetében, illetőleg
– a biztosított a 96/E. §-ra hivatkozva hatósági bizonyítvány kiállítását is kérheti (akár papíralapon, akár elektronikus úton benyújtott kérelemmel).
Elektronikus úton kezdeményezett adategyeztetés
Hatósági adategyeztetési eljárást elektronikusan kezdeményezni az ügyfélkapun keresztül lehet.
Az elektronikus úton indított adategyeztetési eljárást kérelemre papíralapúvá lehet változtatni, a következő űrlapon benyújtott kérelemmel:
http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/krelem%20-%20kapcsolattarts%20mdjnak%20megvltoztatsa.pdf
Kérelmi űrlap benyújtásával kezdeményezett adategyeztetés
Magyarországon szerzett szolgálati idők tekintetében hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem nyújtható be:
– a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő, azon belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő, és/vagy
– a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban szereplő, a kérelmező biztosításban töltött időszakairól szóló adatok, és/vagy
– a korkedvezményre jogosító idő igazolása iránt.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. §-a biztosítja annak lehetőségét, hogy a biztosított (volt biztosított) személy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő, rá vonatkozó adatok meghatározott köréről – illeték- és költségmentesen – hatósági bizonyítvány formájában igazolást kérjen.
A biztosított (volt biztosított) személy
– a biztosításban töltött időszakokról,
– egyéb szolgálati időkről (ide értve a korkedvezményre jogosító idők igazolását is),
– nő esetén az életkortól független, kedvezményes öregségi nyugdíj igénybe vételéhez szükséges jogosultsági időről,
– a foglalkoztató adatairól,
– az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles keresetről, jövedelemről,
– a foglalkoztató által levont és befizetett nyugdíjjárulékról, valamint
– az egyéb, szolgálati időnek minősülő időszakokról
hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti.
Hatósági bizonyítvány kiállítása kérhető a nyugdíjbiztosítás hatósági nyilvántartásban szereplő
– teljes időszakra, vagy
– meghatározott időtartamokra, illetve
– meghatározott foglalkoztatóknál fennállt biztosítási jogviszonyokra vonatkozóan.
Ha valaki
– a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban nem szereplő szolgálati idő, jogosultsági idő elismerését is kéri, vagy
– 1954. december 31-ét követően született, és adategyeztetési eljárás lefolytatására még nem került sor,
a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárást fel kell függeszteni, és hivatalból egyeztetési eljárást kell lefolytatni.
A társadalombiztosítási nyilvántartással kapcsolatos ügyintézés (nyilvántartás adataiba való betekintés, kivonat készítés, hatósági bizonyítvány kiállítása) a megyei kormányhivatalok feladatkörébe tartozik.
A (magyarországi szolgálati idők tekintetében benyújtott) kérelem kitöltendő űrlapja:
http://www.onyf.hu/m/pdf/nyomtatvany/Krelem%20-%20hatsgi%20bizonytvny%20kiadsra.pdf
Hatósági bizonyítvány iránti kérelmet olyan személy is benyújthat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § alapján, aki
– nem csak Magyarországon szerzett szolgálati időt, hanem valamelyik EU/EGT tagállamban, vagy Svájcban vagy Magyarországgal szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt kötött országban is, vagy
– magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik.
Az ilyen személy a következő űrlapon nyújthatja be a hatósági bizonyítvány iránti kérelmét:
Nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzés szabályai 2017-ben
A nők kedvezményes nyugdíjában (illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban) részesülő személyek munkavégzésére vonatkozó ezévi szabályokat foglalom össze ebben a fejezetben.
Éves keretösszeg
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
– Amíg a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy adott évi bruttó keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz 2017-ben 127.500 Ft x 18 = 2.295.000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.
– Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást.
2017. január 1-jétől a nyugdíj mellett végzett munkával szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező keresetek alapján járó félszázalékos nyugdíjnövelést már nem kell kérelmezni, hanem a növelést a nyugdíjhatóság hivatalból állapítja meg.
Nagyon sokan kérdezik tőlem, hogy milyen kereseteket kell beszámítani az eves keretösszegbe.
Csak azokat a kereseteket, amelyek után fizetni kell a 10% nyugdíjjárulékot. Így nem kell beszámítani pl. a cafeteria juttatások összegét, vagy vállalkozó hölgyeknél az osztalék összegét.
Ha egy hölgy a kedvezményes nyugdíja mellett kisadózó (katás) vállalkozó, akkor ez nem főállású katás vállalkozói tevékenység (25 ezer Ft tételes adót kell csak fizetnie), így az e tevékenységéből származó jövedelme nem számít be a keretösszegbe, viszont nem is jogosult e vállalkozásból származó jövedelme után a félszázalékos nyugdíjnövelésre sem (miután a nem főállású kisadózó vállalkozó e jogviszonyában nem minősül a TB rendszerében biztosítottnak).
Szüneteltetés a közszférában
A nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül. A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását viszont mindaddig szüneteltetik, amíg közalkalmazotti vagy az alább felsorolt bármely hasonló jogviszonya fennáll.
Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj – így a nők kedvezményes nyugdíja – folyósítását, ha a nyugdíjas hölgy:
– közalkalmazotti jogviszonyban,
– kormányzati szolgálati jogviszonyban,
– állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
– közszolgálati jogviszonyban,
– bírói szolgálati viszonyban,
– igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
– ügyészségi szolgálati viszonyban,
– fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy
– a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
A vonatkozó törvényi rendelkezéseket a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B. – C.§-ai tartalmazzák.
Törvényi rendelkezés a versenyszférában történő foglalkoztatás esetén
A Tny. 83/B. § rendelkezései szerint:
(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított (ez a nők kedvezményes nyugdíja), vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy (ez szintén a nők kedvezményes nyugdíja azon hölgyek esetében, akik 2011. december 31-én már rendelkeztek 40 évi jogosultsági idővel) a tárgyévben … biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást … vissza kell fizetni. E § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem (vagyis az a kereset nem számít be, amit a közszférában keres közalkalmazottként, köztisztviselőként a nyugdíjas – ilyen eset lehet például, ha az év egyik felében közalkalmazottként, majd a másik felében már munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgozik a nyugdíja mellett).
(2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt. (A hivatkozott 97.§ (5) bekezdése szerint a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.)
(4) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
Törvényi rendelkezések a közszférában történő foglalkoztatás esetén
83/C. § (1) Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
(2) A nyugdíjfolyósító szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személynek a 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – hivatalból dönt.
(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.
(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (Mely szerint az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti növeléssel – lásd később: Nyugdíjnövelés -, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel – a növelés időpontjának és az egyes emelések esedékességének figyelembevételével – növelt összege illeti meg.)
55 évesnél idősebb munkavállaló foglalkoztatói kedvezménye 2017-ben
Az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 2017-ben 11% százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 22% – 11% = 11%). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.
A munkabért terhelő közterhek
A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti:
a munkáltatót terheli:
22% szociális hozzájárulási adó (az 55 évesnél idősebb munkavállalókra vonatkozó kedvezményt viszont a feltételek fennállása esetén érvényesítheti), 1,5% szakképzési hozzájárulás,
a munkavállalót terheli:
15% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék.
Kedvezményt a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik – miután a kedvezményes nyugdíj is saját jogú öregségi nyugdíj – nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot.
Összességében 2017-ben
a munkáltató közteher-költsége: 23,5% (ha nem érvényesítheti az 55 évesnél idősebb munkavállalókkal kapcsolatos szocho-kedvezményt)
a munkavállaló közteher-költsége: 33,5% (kivéve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeket, az ő esetükben a közteher 29%)
Nyugdíjnövelékedés
A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával hivatalból növelni kell. Saját jogú nyugdíjas a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is, így rá is ezek a rendelkezések vonatkoznak.
A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.
Figyelem! A növelést 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság HIVATALBÓL intézi, már nem lehet (mert nem is szükséges) ilyen növelésre kérelmet benyújtani!
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény vonatkozó 22/A.§-a a következőképpen rendelkezik:
(1) A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
(2) Az öregségi nyugellátásban részesülő személy – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával – a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től – növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
(3) A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év
a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, (ide tartozik a munkaviszonyból származó kereset)
b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben. (így például a vállalkozói jogviszonyok esetén)
(4) Az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg kell növelni a jogosult részére korábban – azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján – megállapított nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegével, ideértve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi nyugdíjemeléseket is.
(5) Ha a nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjnövelés iránti igényét a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban – erre irányuló kérelemmel – érvényesítheti.
Őszintén remélem, hogy minden olyan kedves hölgy Olvasóm, aki még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, viszont a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, ÉS szeretne dolgozni (vagy dolgoznia kell), talál magának megfelelő és jól fizető munkát.
Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak,
aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Semmit nem kell tennie, hiszen a nők kedvezményes nyugdíja saját jogú teljes öregségi nyugdíjnak minősül.
Előnye azonban van a korhatár betöltésének: megszűnik a versenyszférában a nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenység kereseti korlátja.
További általános tudnivalók a nyugdíjigénylésről és a nyugdíjszámítás módjáról:
Forrás: nyugdíjguru.hu