Az eseményen német és osztrák szakképzést érintő programokat és rendszereket mutattak be, valamint Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára ismertette a kormány szakképzés terén tett intézkedéseit. Az eseményen megjelentek továbbá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a szakszervezetek, valamint a szakképzési rendszer képviselői.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége „Magyar-német-osztrák foglalkoztatás- és oktatásügyi konferenciát szervezett, melynek fókuszpontjában ezúttal a szakképzés állt. A Friedrich Ebert Alapítvány (FEA) budapesti irodájának támogatásával megvalósuló rendezvény megnyitóján Bácskai János, Ferencváros polgármestere elmondta, csak megfelelő szakembergárdával érhető el, hogy minél több magyar munkavállaló juthasson minél jobb munkához, a kerület számára kiemelten fontos a kérdés, hiszen 7 egyetem fakultásai és 17 iskola működik a kerületben. Jan Engels, a FES képviselet vezetője elmondta, húsz éve van jelen az alapítvány Magyarországon azért, hogy a munkavállalók, munkaadók, szakszervezetek és a kormány párbeszédét elősegítse. Hazánkban a fiatalok szakszervezeti érdekképviselete alacsonyan szervezett, ez is hozzájárulhat a fiatalkori munkanélküliség és az elvándorlás problémaköréhez, s ezért változtatni kell rajta.
A szakképzés megújításra szorul – szögezte le Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A rendszerváltás idején nem egy határozott politikai elképzelés mentén szerveződött a szakképzés, nem létezett hosszú távú koncepció sem a gazdaság-, sem az ipar-, sem a szakképzéspolitikában. A jelenlegi rendszer leépült, nem követi a piaci igényeket, korrekcióra szorul. A kormány által meghirdetett újraiparosítás sem képzelhető el megfelelő számú és képzettségű szakember nélkül – húzta alá Palkovics.
A kormány képviseletében Modori László helyettes államtitkár ismertette a szakképzés-politika jelenlegi intézkedéseit és irányait. A hazai növekedési potenciál kiaknázása, a gazdaság és a foglalkoztatáspolitika összehangolása, a munka-intenzív gazdasági növekedés előmozdítása, a források növelése, a területileg differenciált támogatási rendszer, valamint az adópolitikai intézkedések azok, melyeket a kormány a helyzet javítása érdekében eszközölt – mondta. A munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának összehangolása elengedhetetlen, ennek egyik eleme a képzési szerkezet modernizálása.
A szakképzés esetében új képzési koncepció kidolgozásával, új törvényekkel, valamint a szakképzési hozzájárulások új rendszerének beindításával és új vizsgaszabályzat elfogadásával kívánják elérni. Modori hozzátette: a kormány ugyanakkor átképzések, bértámogatások eszközeit is beveti, valamint a vállalkozási kedv támogatását és a mobilitást célzó programok létrehozását részesíti előnyben.
A rendelkezésre álló munkaerő nem felel meg a piac követelményeinek, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormánnyal egyeztetve a duális szakképzési rendszer bevezetésével kíván megoldani – jelentette ki Szabó Bálint, a kamara szakképzési referense. Erre a feltételek jelenleg nem adottak, viszont igyekeznek a képzést folyamatosan optimalizálni: a duális rendszerben a szakképzés 5 éves idejét 3 éves képzéssel cserélik fel, a közismereti órák a továbbiakban nem a képzés felét, hanem csak egyharmadát teszik ki, és a gyakorlati, szakmai tudást adó tantárgyak kerülnek túlsúlyba. Az így munkatevékenységbe ágyazott szakképzésben növelni kívánják a tanulószerződések számát, államilag finanszírozott juttatások segítségével. Ehhez járul hozzá a vizsgarendszer rendbetétele, a jelenlegi 4-6-8 napos vizsgák 2-4 naposra rövidülnek, s a továbbiakban a tanulóknak 4 fős vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. Az intézkedés hatalmas adminisztrációs tehermentesítést is jelent – ismertette Szabó Bálint.
A konferencián osztrák és német szakképzési modellek is bemutatkoztak, melyek konstruktív javaslatokkal éltek a magyar rendszer reformjaival kapcsolatban. Thomas Geissler a német DGB szakképzéspolitikáért felelős részlegvezetője elmondta: a német szakszervezetek és szociális partnerek sokkal nagyobb mértékben vannak jelen a szakképzési rendszer működtetésében, mint Magyarországon. A német duális rendszerű szakképzés sikere is a vállalati szektor nagymértékű és felelősségteljes részvétele az oktatásügyben. Pia Lichtblau az Osztrák Szakszervezeti Képzés Egyesület képviselője az ausztriai felnőttképzési rendszert mutatta be.
A rendezvényen a Munkástanácsok részéről dr. Soós Adrianna foglalkoztatáspolitikai szakértő a magyar szakképzési rendszerről a munkavállalók szempontjából adott helyzetértékelést. Kiemelte: a gyakorlatorientált képzési rendszerre történő átállás elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai oktatási rendszer közelítsen a valós munkaerőpiaci igényekhez, hogy a fiatalok elhelyzkedési esélyei javulni tudjanak. Mind a szak, mind a felnőttképzésben fontos lenne, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók erősebb jogosítványokkal vehessenek részt.
A rendezvény zárásaként Szabó Imre a Munkástanácsok Ifjúsági Tagozatának elnöke és Thomas Geissler beszélt az ifjúsági munkanélküliségről, az atipikus munkavégzési formák munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról valamint a hazai szakfőiskolai rendszer esetleges kiépítésével kapcsolatos észrevételeikről.
Munkástanácsok Országos Szövetsége
(az orientpress.hu tudósításának nyomán)