Nem született meg a megállapodás a VKF 2020. január 13-i ülésén az idei minimálbérről

A munkavállalói oldal részéről Kordás László emlékeztette a résztvevőket arra, hogy az elmúlt év végi tárgyalásokat azzal a megállapítással zárták, hogy a januárban megjelenő gazdasági adatok megkönnyíthetik a döntés meghozatalát: a KSH legfrissebb adatai 2020 novemberének ipari teljesítményéről alátámasztják, hogy a gazdaság visszapattant az emelkedő pályára.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben komoly reálbéremelkedésről beszélni nem lehet, a hivatalos ajánlatuk ezért továbbra is 3 százalék, de négy százalékban hajlandóak lennének megállapodni.

A munkavállalói oldal számos kiegészítő javaslatot tett a béren kívüli juttatások körében.

Kordás arra kérte a kormányt, hogy nyilatkozzon: a harmadik aláíró félként hajlandó-e valamifajta engedményt tenni a megállapodás érdekében.

A kormányzati oldal megerősítette, hogy nem lehet visszamenőleges hatályú az emelés. Ha januárban megállapodnak, akkor februártól lehet növelni a béreket.

Mindhárom oldal egyöntetűen leszögezte, hogy továbbra is elkötelezett a mielőbbi megállapodás mellett, hiszen nem lehet bizonytalanságban tartani a legkisebb béren dolgozókat. A tárgyalások a jövő héten folytatódnak.

A Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről az előző év végéig kell megállapodni. A kormány azonban szilveszterkor kiadott egy rendeletet, amellyel lehetővé tette, hogy januárban folytassák a tárgyalást. 

Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében nagyjából egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet. Őket közvetlenül is érinti az idei emelés halogatása, csakúgy, mint a gyeden lévő szülőket, nagyszülőket, a munkanélkülieket, a táppénzen lévőket. Ezeket a szociális juttatásokat ugyanis mindig az aktuális minimálbér összegéhez képest állapítják meg.

A minimálbér összege ma Magyarországon bruttó 161 ezer forint.