image_pdfimage_print

Minden jel arra utal, hogy a gazdasági helyzet komoly kihívásokat okoz majd a bértárgyalások során is. A VG cikkében arról ír, hogy tavaly ősszel még azt tűzték ki célul az érdekképviseletek, hogy újabb hosszabb távú megállapodás szülessen a kifutó hat éves bérmegállapodás után. Az orosz-ukrán háború, az infláció, és a kemény gazdasági környezet azonban szinte biztos, hogy ellehetetleníti ezt – olyannyira, hogy már a korábban Magyarországon példanélküli évközbeni korrekció sem zárható ki.

Szeptember közepe táján várható új időpont a három oldalú egyeztetésre a jövő évi minimálbérről, miután végül nem tartották meg augusztusban azt a megbeszélést, amelyen a kormány, a munkáltatók és munkavállalók képviselői is részt vettek volna – mondta el az mfor.hu kérdésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Az Európai Uniónak ajánlásai vannak arra, hogy miket kellene figyelembe venni annak érdekében, hogy a minimálbérek valóban azt a célt szolgálják, amit be kell tölteniük, nevezetesen azt, hogy a legkisebb keresetűek jövedelme se maradjon el a gazdasági növekedéstől

– mondta az elnök, hozzátéve, fontos, hogy reálértéküket ezek a bérek is megőrizzék, és legyen meg a minimális vásárlóerő.

A munkáltatókkal most arról megy a tárgyalás – esetenként a vita -, hogy kellenek-e ilyen előre meghatározott mutatók, vagy a pillanatnyi gazdasági közérzet és környezet, politikai egyensúly vagy egyensúlytalanság lehet az, amely eldöntheti a minimálbér megállapodást. Mi a munkavállalói oldalról szeretnénk azt elérni, hogy kiszámítható folyamatok alapján jöjjön létre a minimálbér, azért, hogy a munkavállalók biztonsága ezen keresztül is valamennyire garantálható legyen – emelte ki Palkovics Imre.

A munkáltatók részben arra hajlanak, hogy ne legyenek rögzített, az inflációt és a gazdasági növekedést figyelembe vevő indexálások a megállapodási folyamatban, miután ez elkötelezettséget jelentene a számukról. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy mintha már nyitottabbak lennének arra, hogy ha kitűzött cél a minimálbér reálértékének megőrzése, akkor kellenek ilyen benchmarkok, amelyekhez kötni lehet az emelés mértékét vagy a reálérték megőrzését – tette hozzá.

Mi lesz a bérkorrekcióval?

Azon kérdésünkre, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet és a megugró infláció miatt gondolkoznak-e azon, hogy a szokásoktól eltérően ne egy évre, hanem akár fél évre kössék a bérmegállapodást, vagy időközben felülvizsgálják azt, a Munkástanácsok elnöke úgy fogalmazott, már voltak hevenyészett vizsgálatok és próbálkozások arra, hogy esetleg év közben felül kéne vizsgálni a béreket, de korrekcióra még nem volt példa az elmúlt harminc évben Magyarországon.

Önmagában az újkori makroszintű munkaügyi kapcsolatok történetében a menet közbeni korrekció nem idegen, Franciaorszában például rendszeresen megnézik az infláció és a vásárlóerő alakulását, és megteszik a szükséges korrekciókat, szinte automatikusan.

Nálunk most alakul a rendszer, és szeretnénk, hogyha erre sor kerülne, de őszintén szólva nem nagyon bízom abban, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a munkáltatók képesek lennének vagy hajlandók lennének ilyen típusú korrekciókra.

– mondta Palkovics Imre, hozzátéve, hogy a munkáltatóknak éves gazdálkodása van, a költségeket is egy évre előre tervezik meg, amelynek jelentős részét képezik a bérek. Az elnök szerint a szándék tehát megvan a munkavállalói oldalról, de ez egyelőre nem túl reális, mindenesetre szakszervezeti oldalról törekednek elérésére így is.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az évközbeni bérkorrekciót firtató kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy alapvetően igyekeznek tartani magukat ahhoz, hogy november végén december elején megszülessen a bérmegállapodás, miután nem szeretnének évközi bérkorrekciót, mert ez nehezen kezelhető. Ugyanakkor hozzátette, hogyha ilyenek maradnak a piacok, és marad a kiszámíthatatlan infláció, valamint a háborús helyzet, akkor valóban nem lehet kizárni egy esetleges korrekciót.

Konkrét számok nincsenek

Perlusz László arra számít, hogy szeptemberben kerülhet sor a háromoldalú egyeztetésekre. Mint mondta, a korábbi találkozón a bértárgyalásokkal kapcsolatban konkrét számokról nem beszéltek, hanem miután a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás 2022 végén lejár, és ehelyett újat kell kötni, a felek egyelőre ennek alapelveiről beszéltek – azaz arról, hogy milyen forrásokat használnak, milyen adatforrásokat vesznek figyelembe, és milyen elvek mentén fognak majd megállapodni a bérekben. Egyelőre módszertani jellegű egyeztetést folytattunk a szakszervezetekkel – tette hozzá.

Nem lesz több éves megállapodás

Az eddigi tárgyalásokon elhangzottakkal kapcsolatban Perlusz László elmondta, hogy körvonalazódik milyen adatbázisokat és tényezőket (infláció, gazdasági növekedés) vesznek majd figyelembe a minimálbérek meghatárazásakor, de a főtitkár szerint egyelőre a módszertan tekintetében olyan nagy, áthághatatlan vita nincs a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek között.

A VOSZ főtitkára elmondta azt is, hogy arra törekszenek továbbra is, hogy január elsejével már az új minimálbér-megállapodás alapján legyenek számíthatóak a fizetések, így szeretnék, hogy november-decemberben megszülessen a megállapodás. Ez elmondása szerint idén igen nehéz feladat lesz, hiszen igen komoly inflációt és árnövekedést kell majd megelőlegeznie a megállapodásnak. Hozzátette, hogy továbbra sincsen szó külön ágazati minimálbérről, és megtartanák az általános minimálbér és a garantált bérminimum rendszerét is.  

Abban egyetértettünk, hogy nagyon sok éves bérmegállapodást, legalábbis ami az adatokat tekinti, nem fogunk tudni kötni. Olyan mértékű a jelenlegi bizonytalanság, elég csak az inflációt, vagy más külső tényezőt megnézni, hogy több évre csak az alapelvekben, meg a módszertanban tudunk megegyezni, viszont a bérek mértékéről csak egy évre fogunk tudni megállapodni – jelentette ki.

Forrás: https://mfor.hu/