Elsősorban a termelői szektorban rendelné be több cég nagyszombatra a munkavállalóikat a nagypénteki munkaszüneti nap ellensúlyozására – értesült a Magyar Idők. A lépést a munka törvénykönyve ugyan nem tiltja, a lapunk által megkérdezett munkaadói és munkavállalói szervezetek azonban egyértelműen elítélik a lépést. Az érdekképviseleteknek egyelőre nincs tudomásuk arról, hogy tömeges lenne a jelenség, azonban a húsvétot megelőző hetekben még dönthetnek a szombati munka mellett a foglalkoztatók.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk megkeresésére felháborítónak nevezte, hogy ilyenben gondolkozzanak a vállalkozások. Kiemelte: a gyalázatos lépést nem tiltja a törvény, mivel csak a nagypénteket nyilvánította munkaszüneti nappá a kormány. A munka törvénykönyve szerint, ahol a munkaidő egyhetes keretben van megállapítva, ott nincs jogi akadálya berendelni a munkavállalókat, ráadásul egy korábbi módosítás miatt még pótlékot sem kell adni a dolgozóknak.
Ennek oka, hogy a munka törvénykönyve módosítása kimondja: ha a dolgozó a munkanapot megelőző szünnapon nincs beosztva, akkor nem kötelező az 50 százalékos pótlékot kifizetni, kivéve, ha a kollektív szerződésben másként állapodtak meg a felek. Ráadásul a szabályozás szerint elegendő két héttel korábban értesíteni a dolgozót. Palkovics hozzátette: nemes szándék volt a kormánytól, hogy egy kiemelten fontos egyházi ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánítson, ezért elfogadhatatlan, gyalázatos lépés lenne, ha a beosztottakat büntetnék a nagyszombati munkavégzéssel a vállalatok.
– Elfogadhatatlan és inkorrekt lépésnek tartja a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), hogy ilyenformán a dolgozók igyák meg a levét a kormány döntésének, habár a VOSZ korábban élesen tiltakozott az újabb pihenőnap bevezetése ellen – mondta a Magyar Idők kérdésére Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára. Emlékeztetett: továbbra sem ért egyet az Országgyűlés döntésével, mivel sem gazdaságilag, sem versenyképességi szempontból nem volt jó lépés a nagypéntek pihenőnappá tétele, ugyanakkor tisztességtelen és modortalan lépés lenne ezt másnap elvenni a munkavállalótól, ezáltal megfosztva őket a négynapos ünnepi hétvégétől. Hozzátette: előfordulhat, hogy bizonyos munkaadók berendelik dolgozóikat nagyszombaton, azonban a VOSZ-nak nincs tudomása ilyen lépésekről, ezért nagy számban várhatóan nem fordul elő a jelenség.
Az Országgyűlés március elején döntött a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításáról már az idei évtől. A lépést a munkaadói oldal nem támogatta, mivel a munkaerőhiányt a lépés tovább súlyosbíthatja, emellett a GDP (bruttó hazai termék) növekedését is visszavetheti. A szakszervezetek korábban is támogatták a döntést, ráadásul a statisztikák szerint Magyarország a nemzeti ünnepek nélkül számolt 11 pihenőnappal az Európai Unió középmezőnyébe került. A legtöbb szünnapot a német munkavállalók élvezhetik, elsősorban azért, mert náluk több a nemzeti ünnep, mint hazánkban. A szakszervezetek továbbra is szeretnék elérni, hogy a december 24-ét is munkaszüneti nappá nyilvánítsa a kormány, bár sokan nem dolgoznak a karácsonyt megelőző napon.
Forrás: Magyar Idők