Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás – értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden tárgyalóasztalhoz ült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjaival. Bár már nagyon sok nyilatkozatot hallhattunk a kormány részéről a minimálbérről, a garantált bérminimumról, illetve ezek növekedési üteméről, valójában a kabinet csak most kezdte el a munkáltatói és munkavállalói szervezetek képviselőivel a bértárgyalásokat, amelyek nemcsak a jövő évről, de 2026-ról és 2027-ről is szólnak.

Ráadásul az idei év teljesen másképp alakul, mint az elmúlt időszakban, amikor a VKF keretein belül történtek a megbeszélések. A szokásos ügymenet szerint a vállalkozói és a munkavállalói képviseletek eltérő álláspontjai közelednek egymáshoz, most viszont nem erről volt szó. A kormány formálódó elképzeléseit ismerte meg a nyilvánosság az elmúlt hónapokban.

  • Kiderült, hogy a rendszeres kereset felét célozná meg a kormány a minimálbér tekintetében.
  • Sokáig úgy tűnt, hogy a garantált bérminimum néhány év alatt összeér a minimálbérrel, ám nagyon úgy látszik, hogy ez mégsem így alakul.
  • Azt is hallhattuk, hogy 2026-27-re elérjük az 1 milliós bruttó átlagkeresetet és az 1000 eurós minimálbért, az elmúlt hetekben viszont az körvonalazódik, hogy ez 2028-ra történik meg.

Most, hogy a kormány tervei körvonalazódnak, megosztották azokkal is, akiknek valójában tárgyalni kellene a bérekről.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio megkeresésére arról beszélt, hogy “több és kevesebb is volt, mint bértárgyalás” a keddi egyeztetés.

Még mindig modellekről egyeztettünk Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel. Arról, hogy 2025-ben, ’26-ban, ’27-ben és ’28-tól mivel számol a kormány – mondta Palkovics.

Azt a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy minden jelentős béremelésnek csak akkor van esélye, ha van mögötte gazdasági növekedés. Teljesítmény nélkül nem lesz bérkiáramlás – érzékeltette az egyeztetés légkörét Palkovics Imre.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel folytatott többórás megbeszélésen hangsúlyozta, reális, hogy 2028. január 1-től bruttó 1 millió forint legyen az átlagbér és 1000 euró a minimálbér. Ehhez a következő években jelentős gazdasági változásokra van szükség. Míg 2023-ban gazdasági visszaesés volt, idén pedig 1-1,5 százalékos gazdasági növekedés várható, a kormányzat szerint 2025-ben 2-4 GDP-bővülés, 2026-ban és 2027-ben 4-6 GDP-bővülés várható. Egészen pontosan ekkora növekedés bizonyosan szükséges lesz ahhoz, megvalósuljanak a béremelési tervek, miközben arra is ügyelnie kell majd a gazdasági döntéshozóknak, hogy a 3 százalék +/- 1 százalékos célszinttől ne távolodjon el az infláció.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint örömteli, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel és azután a gazdasági tárca államtitkáraival is tudtak egyeztetni a kormányzat bér és foglalkoztatási terveiről. A fő üzenet mindenképpen az, hogy mindennek az alapja a gazdasági növekedés – vélte Perlusz.

“Az erőltetett bérfelzárkóztatás nem megy majd állami segítség nélkül. Tevőlegesen is igényeljük a beavatkozást, az adó- és járulékterhek csökkentését, mint ahogy arra a korábbi hosszútávú bérmegállapodás idején 2017 és 2022 között volt példa. Akkor 5 százalék feletti reálbérnövekedés esetén 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó” – mondta Perlusz.

A nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy jövőre ilyen segítségre nincs költségvetési mozgástér, de ha 2025-ben 3 százalék feletti lesz a gazdasági növekedés, akkor visszatérhetünk rá – hangsúlyozta Perlusz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedd délután megjelent közleménye szerint “a gazdaság fokozott bővülésének köszönhetően a költségvetés helyzete a következő években tovább fog javulni. Ez a folyamat megnyitja a lehetőségét annak, hogy a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenjenek, ezáltal az adóék is alacsonyabb szintre csökkenhessen”.

“Még átgondoljuk a lehetőségeinket, mert értelemszerűen 1-1,5 százalék közötti növekedésnél más a mozgástér a vállalatoknál is a béremelésre, mint 3 százalék feletti GDP-bővülésnél” – részletezte meglátásaikat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Perlusz László óvatos a bérek alakulása kapcsán. Meglátása szerint az sem lenne jó, ha tömegesen mennének tönkre a vállalkozások az erőltetett béremelés miatt.

“1000 cég tűnik el hónapról-hónapra. A regisztrált társas vállalkozások száma 2022. szeptembere és 2024. szeptembere között 23 ezerrel lett kevesebb. Sok vállalkozás nem tudja tartani a lépést, a ritmust. Emiatt is óvatosabbnak kell lennünk a jövő évi béremelésekkel kapcsolatban, mert senki sem akar tömeges leépítéseket és vállalati csődöket” – összegzett Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. “Áttekintjük a lehetőségeinket, de jövőre még egy szerényebb béremelést tartunk kigazdálkodhatónak. Számot nem szeretnék mondani, de az biztos, hogy nagyobb mértékben emelnénk a minimálbért, mint a garantált bérminimumot.”

A munkáltatók jelezték, ők is nyitottak egy 3 éves bérmegállapodásra, mert az kiszámíthatóbbá tenné a gazdasági tervezést.

A munkavállalók ugyanakkor már jövőre is tartanák magukat a kétszámjegyű béremeléshez, és annak mértékétől függően nyitottak arra, hogy 2026-ban és ’27-ben is más mértékű legyen a fizetésemelkedés.

A szakszervezetünk álláspontja továbbra is az, hogy 2025-re 10 százalékos garantált bérminimum, és 12 százalékos minimálbér emelést támogatunk – mondta Palkovics Imre, utalva arra, hogy a kormány számításai alapján a következő években a minimálbér 12, míg a bérminimum 10%-kal nőne.

Szerintünk ezeket az emeléseket gazdaságilag is alá lehet támasztani. “Ennek érdekében növelni kell a cégek termelékenységét, amire adottak a remények szerint a kormány különböző intézkedési tervei. Amennyiben azonban a következő 3 évben nem teljesülnek a béremelési célkitűzések, meggyőződésünk, hogy a cégeknek még nagyobb munkaerőelvándorlással és az országból való kiáramlással kell majd szembesülniük” – hangsúlyozta Palkovics Imre.

A következő évek béremelési terveiről november 11-én ülnek majd újra tárgyalóasztalhoz a felek.

Addig a Nemzetgazdasági Minisztériumban is új modellszámításokat végeznek a lehetséges bérnövekedési pályákkal kapcsolatban. Az újabb, novemberi ülésen már ezekről fognak majd tárgyalni. Egyelőre az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a 2025-ös bérekről megállapodnak majd november végéig, december elejéig, a 2026-os, ’27-es és ’28-as fizetéseket illetően pedig olyan egyezség születhet, ami csak 3 százalék feletti gazdasági növekedés és kordában tartott, nagyjából 3 százalék körüli infláció esetén garantálja a további jelentős béremeléseket a legalacsonyabb fizetések terén.

Cikk forrás: portfolio.hu

Kép: kormany.hu