image_pdfimage_print

Forrás: MTI | 2013. április 30. kedd 18:11 |

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a versenyszférában érzékelhető, igazságos béremelésekre van szükség, és egy hatásvizsgálatra az új Munka törvénykönyve kapcsán.
A MOSZ május elsején nem tart központi (budapesti) ünnepséget, mert évek óta – a világ keresztény szociális szakszervezetihez hasonlóan – májusban a keresztény munkásmozgalom létrejöttét ünnepli. A Munkástanácsok azonban vidéken, jellemzően a megyeszékhelyeken – többek között Győrben, Miskolcon és Szegeden tart majálisokat.

A szakszervezeti tömörülés május elseje alkalmából kiadott keddi közleményében úgy fogalmaz: reméli, hogy “szűkös évek után” valódi bérfejlesztések indulhatnak meg, javítva a munkavállalók élethelyzetét. Különösen fontosnak tartják ezt a közszférában, ahol hosszú évek után lehetőség nyílhat az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének rendezésére. “Következetesen képviseljük, hogy a hivatásukat a szó legnemesebb értelmében szolgálatként végző emberek szakmájukhoz mérten legyenek megbecsülve társadalmi elismertségük mellett végre a bérükben is” – emeli ki a MOSZ.

Az idei bérajánlásról szóló tárgyalásokra utalva az érdekképviselet kifejti: a versenyszférában zajló kollektív alkufolyamatokban mielőbbi megállapodásokra törekednek, és elvárásunk, hogy érzékelhető és igazságos béremelések valósuljanak meg, a megkötött és megkötendő kollektív szerződések pedig kiszámíthatóbb és biztonságosabb munkafeltételeket eredményezzenek.
Hatályba lépett az új Munka törvénykönyve, amely koncepcionálisan átalakította a haza munkajogi szabályozást – írja a MOSZ, hozzátéve: “szomorúan tapasztaljuk, hogy az új törvény sok helyen a keresetek és a jogbiztonság csökkenését eredményezte”. A Munkástanácsok ezért sürgeti a törvény hatásvizsgálatának megvalósulását és a munkavállalók szempontjából hátrányos passzusok megváltoztatását, például a munkaszervezés és a túlórapótlékok területén.

Európai jelenséggé vált, hogy a pénzügyi válság terheit a munkavállalókkal próbálják megfizettetni. A szakszervezetek helyzete a folyamatos leépítések, a rugalmas munkajogi szabályozás miatt fokozatosan gyengül – mutat rá a közlemény.

A hazai szakszervezeti struktúra az utóbbi időben “felbolydult” – jelzi a MOSZ, utalva a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), valamint az Autonómoknak a szorosabb együttműködésére. A MOSZ érdeklődve követi azokat a jelenségeket amelyek ezt kísérik, de továbbra is önálló szövetségi politikát folytat, amelyet különböző együttműködésekkel, integrációval erősít a jövőben is. Támogatják a szakszervezetek közötti együttműködések erősítését, amely egyik fő eszközének a rendelkezésre álló érdekegyeztetési fórumokat tekintik.

A Munkástanácsok a keresztény-szociális szakszervezeti család tagjaként fontos, közvetítendő üzenetnek tartja II. János Pál pápa 1981. szeptember 14-én kiadott Laborem exercens című enciklikáját az emberi munkáról, amely szól a szakszervezetek küldetéséről és feladatairól is. E szerint a szakszervezetek a társadalmi egyenlőségért és a munkásember jogaiért folyó harc képviselői, de ezt a harcot úgy kell tekinteni, mint közös versenyt a közjóért.

A Munkástanácsok szerint a szakszervezetek közötti értékrendbeli különbséget együttműködési alapként lehet és kell is kezelni. A keresztény szociális integráció nem politikai alapú. A magyar munkavállalókat tömörítő keresztény szakszervezeti családnak a szakszervezetek nagy családjában van a helye.