Munkaegészségügy

A Munkástanácsok Országos Szövetsége által szorgalmazott követelmények a munkahelyi balesetek és a foglalkozási/foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése, valamint a balesetet szenvedett, vagy megbetegedett dolgozók egzisztenciális biztonságának megteremtése érdekében

• A magyar munkavállalók átlagosan 55 éves korukig tudnak a munkavégzést nem korlátozó egészségkárosodás nélkül dolgozni. Ez a szám Európában a legrosszabbak közé tartozik (Dánia adata 65 év, Angliáé 70 év).
• A fenti adat fényében különös jelentőségű, hogy mit tehet a magyar foglalkozás -egészségügyi ellátás a kedvezőtlen folyamatok megfordítása érdekében, és milyen a munkahelyi balesetet szenvedett, vagy megbetegedett munkavállalók létbiztonsága.
• A foglalkozás egészségügyi szolgálatok célja a munkavállalók egészségének megőrzése/fejlesztése, a munkahelyi balesetek megelőzése. Erre szolgál például:

– a munkavállalók rendszeres munka alkalmassági vizsgálata, valamint

– a közreműködés a munkavégzésből és munkakörnyezetből adódó, a munkavállalók egészségére ártalmas                        kockázatok felmérésére és azok csökkentésére/ kiküszöbölésére irányuló tevékenységekben.

• A Munkástanácsok tapasztalatai szerint az elmúlt évek hazai intézkedései, jogszabály módosításai, különösen a 2003-tól bekövetkezett átalakítások, nagymértékben megnehezítik, sok esetben ellehetetlenítik a foglalkozás-egészségügyet ezen célok elérésében, így veszélyeztetik a munkavállalók egészségét, jóvátehetetlen károkat okozva a népegészségügynek és a nemzetgazdaságnak is.

• A foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás kiválasztásában az áralku vált a legfontosabb tényezővé, a munkáltató költség csökkentő motivációja meghatározó befolyást gyakorol a szolgáltató kiválasztására. Az alacsony ár azonban  egyben alacsony szakmai minőséget is jelent, az árképzés így gazdaságossági és nem szakmai- minőségi kérdéssé válik!
• A mai szabályozás szerint a munkáltató közvetlenül finanszírozza a foglalkozás-egészségügyet, s bár szakmai felügyeletet nem gyakorolhat felette, a foglalkozás-egészségügyi orvos mégis kiszolgáltatott helyzetben van a munkáltatóval szemben. Fontos lenne ezt a függőséget mielőbb megszüntetni, mert ez sokszor szakmai döntéseket is befolyásol (pl. a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók bejelentése terén). A jelenlegi finanszírozási gyakorlat így káros szakmai-minőségi következményekkel járhat.  Ezért elengedhetetlen a Foglalkozás-egészségügyi pénztár létrehozása, amely a foglalkozás egészségügy anyagi függetlenségét biztosítaná.
• Magyarországon nem épült ki a munkahelyi kockázatokat figyelembevevő, differenciált betegség- és balesetbiztosítási rendszer. A munkáltatók függetlenül a kockázat nagyságától ugyanannyi járulékot fizetnek a munkavállalóik után, ami nem motiválja őket a kockázatok minimalizálásában. Így a megbetegedések, balesetek nyomán megváltozott munkaképességet, jövedelemveszteséget, a megélhetés többletköltségét kompenzáló kötelező biztosítási rendszer nem a munkáltatót, a kár okozóját, hanem a társadalom egészét terheli.
• A munkavállalók nagyfokú egzisztenciális veszélyeztetettségét tovább növeli a minimálbéren és feketén történő foglalkoztatás rendkívüli terjedelme, a tőkehiányos kisvállalkozások nagy száma. Utóbbiak képtelenek vállalni a munkáltató hibájából bekövetkező egészségkárosodás miatti kártérítés költségeit, inkább felszámoltatják a céget, és újat alapítva folytatják tovább a felelőtlen foglalkoztatást.
• A munkavállalók egészségének védelme, egzisztenciális biztonságuk megteremtése  azonnali beavatkozást kíván.

Ezért követeljük:

• • A foglalkozás-egészségügy feladatai elvégzéséhez szükséges egységes, átfogó foglalkozás-egészségügyi törvény megalkotását! Ez 5 millió fogalkoztatott egészségét érintő ügy! A törvénynek garantálnia  kell a beutalási rend visszaállítását,  a finanszírozási függetlenséget, valamint a szakmai felügyelet (megyei és országos szakfőorvosi felügyelet) megerősítését, ennek egyik kulcselemeként a hatósági jogkör visszaállítását.
  • A kötelező baleseti és betegségi munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer  bevezetését valamennyi foglalkozási szakágra, de leghamarabb a kiemelt baleseti és megbetegedési kockázatókat hordozó foglalkozásokra, mint a bányászat, a járművezetés, a szállítás-rakodás, a betegápolás, a fafeldolgozás, a vegyipari munkakörök, a kohászat és fémfeldolgozás, a magas-és mélyépítés, a fokozott pszihés megterhelés alatt  dolgozókra, valamint az összes olyan éjszakai műszakban dolgozóra, akiknek az éjszakai műszakban eltöltött munkaideje eléri a ledolgozott munkaidő egyharmadát.
  • A Munkavédelmi Hatóság feladatai közé kerüljön be a kötelező munkáltatói felelősség biztosítás meglétének ellenőrzése, a szakszervezetek pedig delegáljanak képviselőt a Munkavédelmi Hatóság felügyeletét ellátó testületbe.