Bár a cégek egyre jobban odafigyelnek a hőség miatti előírások betartására, tavaly is előfordultak munkahelyi halálesetek a meleg miatt. A szabadtéri munkáknál azonban nem csak a kánikula okozhat gondot.

 Itt a nyár, így egyre többen döntenek úgy, hogy inkább szabadban végezhető munkát választanak. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy a nagy meleg jelentős közérzet- és teljesítőképesség-romlás mellett ájulást, hőpangást, hőkimerülést, hőgutát okozhat, a koncentrálóképesség csökkenése pedig könnyedén hozzájárulhat a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is – mondta a Napi.hu érdeklődésére Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának sajtóreferense.

A szabadban, nyári melegben fizikai munkát végzők hőháztartását a magas külső hőmérséklet jelentősen megterheli, de a keringési rendszer, a só-vízháztartás igénybevételét az is tovább fokozhatja, ha a nyári meleg napokon a szabadban dolgozóknak – az UV sugárzás elleni védelem miatt – az egész testfelületet takaró öltözékben kell dolgozniuk.

Egyre kevesebb az oda nem figyelés

Jó hír azonban, hogy a hazai vállalkozások ellenőrzése során egyre ritkábban fordul elő olyan eset, hogy figyelmen kívül hagyják a szükséges – jogszabály által is rögzített – munkavédelmi kötelezettségeiket – fogalmazott Gedeon. Ennek is köszönhető, hogy Magyarországon 2013-ban hőguta és napszúrás miatt mindösszesen 7 munkabalesetet jelentettek, igaz ezek közül egy halálos volt, illetve a statisztikában megtalálható „egy hőguta miatt bekövetkezett halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés” is (Ezek esetleírása alább olvasható a keretes írásunkban). Fontos kiemelni azt is, hogy jóval nagyobb azon esetek száma, ahol a balesetek bekövetkezésében közrejátszottak a klímatényezők, illetve a NMH nyilvántartása nem tartalmazza azokat az eseteket, amelyek keresőképtelenséggel nem vagy csak három napnál kevesebb ideig jártak.

Hibák azonban természetesen vannak még, 2013-ban például a leggyakoribb hiba 46,7 százalékos aránnyal a kedvezőtlen klimatikus viszonyokra vonatkozó kockázatértékelés és/vagy a munkavédelmi oktatás elmulasztása volt, de nagyjából minden ötödik munkahelyen az is gondot okozott, hogy bár védőital volt, a cég ivópoharat már nem biztosított. Az, hogy védőital sem volt, mindössze az ellenőrzöttek 4,5 százalékánál fordult elő.

Jó hír, hogy mára már jellemzően megkapják a törvényben előírt pihenőidőt a dolgozók (mindössze a cégek 1,5 százalékánál volt gond ebből), de a legtöbb munkáltató odafigyel arra is, hogy megfelelően hűtse a védőitalokat, sőt volt olyan is, aki jégkrémmel kedveskedett a dolgozóknak.

Az akcióellenőrzés során ellenőrzött kockázatértékelési dokumentumok mintegy egynegyede nem tért ki a klímakörnyezet munkavállalókra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira, egészségkárosító kockázataira, illetve a balesetveszélyes helyzetek kialakulásának veszélyeire – hívta fel ugyanakkor a figyelmet Gedeon. Ezekben az esetekben gyakran a munkavédelmi oktatási tematikából is hiányoztak a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzését szolgáló ismeretek és a szükséges megelőző intézkedések – emelte ki a sajtóreferens, ám egyből hozzátette, hogy mindezen hiányosságok ellenére az ellenőrzött munkáltatók túlnyomó többsége betartotta a hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban szükséges, legfontosabb munkavédelmi előírásokat (pl. védőital juttatása, pihenőidő biztosítása) és a munkavállalók is tisztában voltak a hőség legfontosabb hatásaival és a szükséges megelőző intézkedésekkel.

Nem csak a hőségre kell odafigyelni

Amikor valaki a szabadban végez munkát, természetesen nem csak a hőség okozhat gondokat. Egy fürdőmesternél például a fokozott terhelés állandó pszichés terhelést jelent, de gondot okozhat a folyamatos zaj is, ami bár nem határérték feletti, de ugyanúgy egészségkárosító lehet, hiszen például emelheti a vérnyomást, vagy éppen fejfájást is okozhat – mondta Gedeon András.

Egy kertben sokat dolgozónak érdemes odafigyelnie a kémiai anyagok okozta károsodásokra, de a talajból származó mikroorganizmusok is gondot okozhatnak, például tetanuszfertőzést, ahogy a kényszer testhelyzetben végzett mozgás, előrehajlás, görnyedt testtartás is gondot okozhat később.

Aki forgalom közelében dolgozik, annak számolnia kell a járműforgalomból adódó kipufogó gázok és a közlekedési zaj okozta pszichés terheléssel, illetve azzal, hogy az álló munkavégzés miatt fokozottan lesznek terhelve az ízületei. A szabadban végzett minden tevékenységnél lehetséges a rovarcsípés, a ligetes-parkos helyen a gyalogos közlekedésnél a kullancscsípés is – hívta fel a figyelmet Gedeon.

A két haláleset

Hőguta okozta halálos munkabaleset

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállaló fólia sátor alatt, nyári idénymunkában paprikakapálást végzett, napi nyolc órában extrém meleg időjárási környezetben (másodfokú hőségriasztás idején). A munkavállalók számára folyadékpótlás folyamatosan biztosított volt.

A munkavállaló a második munkanapján 15 óra felé – bár a megkezdett paprikasor kapálását nem fejezte be – pihenőt tartott a fóliasátor melletti árnyékos helyen. A már ott tartózkodó munkatársával közölte, hogy hányingere van, majd rögtön ezután összeesett, eszméletét vesztette. A kórházba szállítás után rövidesen elhalálozott. A boncolási jegyzőkönyv szerint ,,a halál okát képező keringési és légzési elégtelenség hátterében egyértelműen a magas környezeti hőmérséklet miatt kialakult hőguta állt..”

A munkáltató munkavégzés megkezdése előtt nem győződött meg arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésre alkalmas állapotban van-e.

Foglalkozási megbetegedésként jelentett hőguta (nehéz fizikai munkavégzés során jelentkező hőguta)

A 35 éves munkavállaló 2013. június 18-án mezőgazdasági segédmunkásként dolgozott egy őstermelő munkáltató hagymaföldjén, ahol hagymabetakarítást végzett. Feladata egy mezőgazdasági traktor által vontatott hagyma „rendfelszedő-szártalanítógép” mellett, a gép által megtöltött 15 kg-os zsákok gépről való leszedése és a zsákok földön történő sorba rakása volt. A 15 kg-os zsákokat később egy 1,4 méter oldalfal magasságú pótkocsin pakolták egy másik dolgozóval együtt. A hagyma betakarításban még további négy fő munkavállaló vett részt.

Azon a napon a nappali léghőmérséklet 34 Celsius-fok volt, már a megelőző napon is másodfokú hőségriasztás volt érvényben (legalább három egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a fokot, amely 15-30 százalékos napi halálozásnövekedésnek felel meg).

A nagy hőség (kánikula) miatt legalább 40-60 percenként, általában a hagymasor végén 10-15 percre megálltak pihenni a munkavállalók. A pihenőidőket a gép, illetve a napernyők árnyékában vagy a hagymaföld végén lévő lakókocsi árnyékában töltötték. Ásványvíz és megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű ivóvíz biztosítva volt számukra.

A pótkocsira 450-500 darab zsákot felraktak, még kb. 10-20 darab zsák volt a földön, amikor a munkavállaló szólt munkatársának, hogy nem érzi jól magát, inkább lejön feladogatni a zsákokat. Lejött a pótkocsiról, és amikor a pótkocsira adta fel a zsákot, akkor vették észre, hogy nincs jól, „megszédül, szédeleg”. A zsákok pakolásában résztvevők azonnal oda siettek, megpróbálták itatni és vizes ruhát tettek a tarkójára, de már nem tudtak vele beszélni. Ezután gépkocsiba tették és az orvosi ügyeletre szállították, ahol elhalálozott.

A halottvizsgálati bizonyítvány alapján a munkavállaló természetes eredetű hőség okozta „hőguta” és „napszúrás” következtében légzési- és keringési elégtelenségben halt meg.

A nehéz fizikai munkavégzés során jelentkező hőguta főként fiatal, egyébként egészséges egyéneket, főleg férfiakat érint. A munkavállalónak az optimálisnál nagyobb megterhelésének, illetve igénybevételének a következménye, emiatt a foglalkozási megbetegedések körébe sorolható. A hőguta ezen formáját a meleg, magas páratartalmú környezetben végzett erőkifejtés okozza. Ebben az esetben a legfőbb patogenetikai (a betegség kialakulásában szerepet játszó) tényező a harántcsíkolt izmok munkája eredményeként fellépő hőtermelés. Maximális intenzitással végzett munka az izmok energiafogyasztását az alapszint húszszorosára emelheti. Ebből a hatékonyságra csak 25 százalék fordítódik, a többi energia hővé alakul, amely az izmokból a vérbe kerül, emelve a test hőmérsékletét. A hő pangás kritikus értéke, mint láznál is, 41 Celsius-foknál van.

A munkagépek környezetében, illetve a pótkocsin végzett munka során a meleg hatására felmelegedett fémfelületek által kibocsátott sugárzó hő hatásával is számolni lehetett, amely hozzájárulhatott a munkavállaló többletmegterheléséhez.

Forrás: Napi.hu