Most már hivatalos, 2017 a bérrobbanás éve!

 Helyzetkép

A KSH tájékoztatása szerint 2017-ben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. Az év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,9%-kal nőttek az előző év egészéhez képest. A Hivatal tájékoztatása szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,4%-os növekedése mellett a reálkereset 10,3%-kal emelkedett.

Az egyes nemzetgazdasági ágakban 2017 végére kialakult bruttó átlagkeresetek a következőképpen alakultak:

Nemzetgazdasági ág havi bruttó átlagkereset (Ft) változás/év

(%)

Pénzügyi, biztosítási tevékenység 561 576 8,2
Információ, kommunikáció 510 675 6,5
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 431 838 10,1
Közigazgatás, védelem, tb 358 569 14,5
Ipar 315 745 11,7
Oktatás 297 404 8,5
Művészet, szórakoztatás 289 154 27,1
Ingatlanügyletek 281 502 17,6
Szállítás, raktározás 279 507 12,9
Kereskedelem, gépjárműjavítás 273 810 12,3
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 246 072 14,3
Mezőgazdaság 230 638 12,8
Építőipar 227 524 13,1
Szálláshely, vendéglátás 189 489 14,2
Humán-egészségügyi, szociális ellátás 185 037 19,8
Versenyszféra összesen 308 994 11,6
Költségvetés 275 251 15,9
     
Nemzetgazdasági átlag 297 017 12,9

Forrás: KSH

A táblázatból jól látszik, hogy a tavalyi év egyik nyertese a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók voltak. A közel 20%-os béremelkedés ellenére viszont még mindig tetemes a lemaradásuk a nemzetgazdasági átlaghoz képest. A legjelentősebb munkaerő-hiánnyal küzdő szektorok közül az építőipar ugyan még valamivel átlag feletti bérnövekedést ért el, addig informatikusokat magába foglaló Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág esetében „mindössze” 6,5%-os volt a bérek növekedése.

Kilátások

Az idei évre vonatkozó prognózisok szerint a 2017-ben tapasztalt bérnövekedési dinamika idén nem ismétlődik meg, a kétszámjegyű zónát vélhetően elhagyjuk. Az elemzések jellemzően 7-9% közötti bérnövekedést vetítenek előre az idei évre, ami a továbbra is moderált inflációs környezet következtében durván 5-7% közötti reálbér-emelkedést jelenthet. Aggodalomra ugyan nincs ok, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 2018-ban is dinamikusan nőt (8, illetve 12%-kal), valamint a munkaerőhiány idén is meghatározza a munkaerőpiacot. Ezek a tényezők a béremelési kényszert továbbra is fenntartják, de nagyon fontos a fokozatosság.

A gazdaságnak, a vállalatok teljesítményének nem szabad nagyon elszakadnia a bérek növekedési ütemétől. A négy visegrádi ország közül a magyar kkv-k termelékenysége a legalacsonyabb a nagyvállalatokéhoz képest. A munkatermelékenység növelése érdekében hatékonyságot növelő beruházásokra és a szakképzett munkaerő elérhetőségének javítására van szükség. Az adórendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése, a vállalkozások működését elősegítő adóügyi intézkedések mellett, az állami szolgáltatások színvonalának javítása is elengedhetetlen. A fő cél az üzleti környezet további javítása, a versenyképesség emelése, az állam működésének, szerepének további racionalizálása, korszerűsítése ésszerű gazdaságpolitikai lépéssekkel. Munkavállalói szempontból mindez jó hír, hiszen ezeknek a folyamatoknak a sikeres megvalósításához a munkabérek további felzárkóztatására is szükség van.

A bérfejlesztés globális folyamat, a régiós országokban is folyamatosan és igen dinamikusan emelkednek a jövedelmek. A korábbi években, évtizedekben összeszedett lemaradásunk tehát nem csökken kellő mértékben. A következő években Szlovákia például szeretné elérni azt, hogy a minimálbér elérje az átlagbér 60%-át, ezzel a jelenlegi 480-ról 600 euróra nőne a minimális bér. Magyarországon jelenleg a minimálbér a bruttó átlagkereset 46,5%-át teszi ki.

Nem minden a pénz

A bérfejlesztések mellett a munkaerőpiacon egyre nagyobb szerepet kaphat a munkakörülmények javítása, a dolgozókkal való fokozottabb törődés. A munkaadóknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkavállalók elégedettségére, megbecsülésükre, a morális kötődésük erősítésére, összességében a humánfaktorok szerepére. Ez számukra is kifizetődő, hiszen felmérések szerint elégedett munkaerő mellett javul a vállalat hatékonysága, erősíti a vállalat munkaerő-megtartó erejét.

Egyik ilyen terület lehet a munkavállalók egészségi állapotának megőrzése, a foglalkozás egészségügyi ellátás színvonalának emelése. Számos szektor esetében a munkakörülmények jelentős javítására is azonnali szükség lenne. Munkavállalói oldalról inspiráló lehet egy olyan munkahely, ahol tervezhető és reális előrelépési lehetőségeket talál, fejlett a humánerőforrás-menedzsment, magas szinten van a működési kultúra.

image_pdfPDFimage_printNyomtatás
2018-02-23T13:43:17+00:002018. február 23.|