December 4-én az Európai Bizottság közzétette a Minőségi munkahelyek ütemtervét (Quality Jobs Roadmap), és elindította a Minőségi Munkahelyekről szóló jogi aktus (Quality Jobs Act) előkészítéséhez kapcsolódó, első konzultációt. Az egyeztetés 2026. január 29-ig tart, a Bizottság pedig 2026-ban szeretné jogszabályi javaslattá formálni az itt összegyűjtött irányokat.

Az ütemterv közérthető üzenete az, hogy a versenyképesség és a munkahelyek minősége nem ellentétei egymásnak. Ha kiszámíthatóbb a munkaszervezés, jobb a munkavédelem, erősebb a jogérvényesítés és működik a szociális párbeszéd, az egyszerre ad nagyobb biztonságot a dolgozóknak és stabilitást a vállalatoknak. Az öt fókuszterület: (1) minőségi munkahelyek teremtése és megtartása; (2) igazságos és korszerű munka a változó gazdaságban; (3) támogatás a zöld, digitális és demográfiai átmenetekben; (4) a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások megerősítése; valamint (5) a jogokhoz való tényleges hozzáférés, a minőségi közszolgáltatások és a megfelelő beruházások biztosítása.

A mindennapokban a kérdés így hangzik: mitől „minőségi” egy munkahely? Attól, hogy a munkából meg lehet élni, a munkaidő és a beosztás tervezhető, a munkavégzés nem rombolja az egészséget, és a dolgozó érvényesíteni tudja a jogait. Ez különösen azokon a területeken válik jelentőssé, ahol a munkaerőhiány miatt gyakori a túlterhelés, ahol a munkarend kiszámíthatatlan, vagy ahol a szabályok betartása és betartatása gyenge, és emiatt a tisztességes munkafeltételekért nap mint nap meg kell küzdeni.

Külön témaként kezelik az algoritmikus irányítást és a mesterséges intelligencia munkahelyi használatát. Mit jelent ez? Olyan digitális rendszereket, amelyek beosztást készítenek, feladatot osztanak, teljesítményt értékelnek, és akár automatizált döntésekkel is befolyásolhatják a dolgozó helyzetét. A cél nem a technológia „megbüntetése”, hanem a garanciák megteremtése: átláthatóság arról, milyen adatok és milyen logika alapján működik a rendszer; emberi felülvizsgálat; és védelem a túlzott megfigyeléssel, diszkriminációval és indokolatlan automatizált döntésekkel szemben.

Sokan azt is felvethetik, miért kerül elő a munkavédelemben a stressz, a kiégés és a távmunka. Azért, mert az új technológiák és a mobil munkavégzés sok helyen elmosta a határokat munka és magánélet között, miközben nőtt a pszichoszociális és ergonómiai kockázat. Az EU-OSHA felmérés szerint 2025-ben a dolgozók 29%-a arról számolt be, hogy a stressz, szorongás vagy depresszió a munkája miatt alakult ki vagy rosszabbodott. A mostani folyamat kapcsolódik a 2025 októberében lezárt uniós egyeztetéshez is, amely a távmunka szabályairól és a lekapcsolódáshoz való jogról szólt: vagyis arról, hogy munkaidőn kívül legyen ténylegesen biztosított pihenőidő, és ne legyen elvárás a folyamatos elérhetőség.

Az alvállalkozói láncoknál a kulcskérdés: ki felel valójában? Minél hosszabb a lánc, annál könnyebb elkenni a felelősséget a bejelentés, a bérfizetés, a munkaidő és a munkavédelem körül. Ez gyakori konfliktusforrás, különösen ott, ahol az árverseny a tisztességes foglalkoztatás rovására megy. A dokumentum ebben a témában a visszaélések visszaszorítását, a szabályok betartását és a hatékonyabb ellenőrzést hangsúlyozza, és külön kiemeli a szociális partnerek szerepét a megoldások kialakításában és a szabályok betartatásában.

Az igazságos átmenet arról szól, hogy a zöld és digitális átalakulás átszervezéseit ne a dolgozók fizessék meg egyoldalúan. A tét az időben megkezdett egyeztetés az átképzésről, a munkahelyi átalakítások szabályairól és az átmeneti védelmi eszközökről, hogy legyen biztonságos út a változásokon keresztül.

A konzultáció 2026. január 29-ig tart, ezért most lehet a legjobban láthatóvá tenni a magyar tapasztalatokat. A legtöbbet a konkrét esetek és javaslatok jelentik a gyakorlatból: algoritmusos beosztás és teljesítménymérés, túlzott elérhetőségi elvárások, stressz és munkavédelmi hiányosságok, valamint alvállalkozói visszaélések. Ha ezek megjelennek az uniós vitában, nagyobb esély van rá, hogy a készülő szabályok a valós munkahelyi problémákra adjanak választ.

Bővebben: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_25_2917

Szerző: Dr. Podruzsik Szilárd, az EGSZB elnökségi tagja, a Munkástanácsok delegáltja