A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler Alapítvány makrogazdaság-politikai intézete, az IMK (Institut für Makroökonomie und Konjunkturforschung) két forgatókönyv alapján számította ki a várható növekedést. Az egyik forgatókönyv azt feltételezi, hogy az energiaárak emelkedése csillapodni fog, a magasabb kockázattal számoló forgatókönyv pedig jelentősen magasabb energiaárakat feltételez. A kedvezőbb forgatókönyv szerint az IMK 2022-re a bruttó hazai termék (GDP) 2,1 százalékos növekedésével számol – korábban azonban az intézet még 4,5 százalékos növekedést feltételezett. A nagyobb kockázattal számoló forgatókönyv esetében pedig a német GDP 0,3 százalékkal zsugorodhat az idén. Az intézet azonban arra is figyelmeztetett, hogy “mély recesszió” fenyeget, ha energiaembargót vezetnek be Oroszország ellen. Erre az eshetőségre az IMK nem becsülte meg a gazdaság teljesítményadatait.

Sebastian Dullien, az IMK tudományos igazgatója óva intett az Oroszországból érkező energiaszállítások hirtelen leállításától, akár német, akár orosz kezdeményezésre következzen is be. Ilyen fejlemény mély recessziót váltana ki, a pesszimista forgatókönyvnél is jóval súlyosabbat. A gazdasági teljesítmény prognosztizált csökkenésének a hátterében az infláció erőteljes emelkedése áll, amelyet az energiaárak és a további ellátási szűk keresztmetszetek okoznak. Az IMK az idén akár 8,2 százalékos áremelkedést is lehetségesnek tart. A következő évben az infláció viszont már “érezhetően” csökkenhet, de még így is meghaladhatja az Európai Központi Bank (EKB) éves átlagban két százalékos célját.

Az Ukrajna elleni orosz háború hirtelen megakasztotta a gazdasági fellendülés lendületét, amely alapján nem is olyan régen még tervezhetőek voltak a növekedési kilátások

– mondta Dullien.

Ez sok országot érint, de Németországot kifejezetten

– tette hozzá. A jelenlegi helyzet “visszafogja a magánfogyasztást, fékezi a külkereskedelmi forgalmat és visszaveti a vállalatok beruházási hajlandóságát”. A munkaerőpiaci kilátásokkal kapcsolatban azonban bizakodó hangot üt meg az IMK prognózisa. A munkaerőpiac alakulásának tendenciája 2021-hez képest továbbra is pozitív; mind az optimistább, mind a pesszimistább forgatókönyvek szerint a foglalkoztatottak számának 1,1, illetve 0,4 százalékos növekedése várható. A munkanélküliségi ráta várhatóan szintén csökken mindkét forgatókönyv szerint; 4,9, illetve 5,3 százalékra. Mindkét modellben a jövedelmek 2022-ben és 2023-ban is érezhetően nőnek, részben a minimálbérek és a kollektív szerződéses bérek emelkedése miatt, mindazonáltal nem tudnak lépést tartani az infláció idei drasztikus növekedésével – áll a közleményben. Ez hatással lesz a magánháztartások fogyasztására. A közgazdászok az alapforgatókönyv szerint a magánfogyasztás reálkiadásának 1,7 százalékos növekedését, a kockázati forgatókönyv szerint pedig 0,9 százalékos csökkenését látják.

A német gazdasági teljesítmény 2020-ban 4,6 százalékkal esett vissza a koronavírus-járvány miatt, és tavaly 2,9 százalékos növekedéssel némileg helyreállt. Az Ifo Intézet a múlt héten 2,2 és 3,1 százalék közötti gazdasági növekedést prognosztizált az idei évre.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/DPA/Zentralbild/Patrick Pleul

A magyar gazdasági helyzet alakulásáról a Munkástanácsok szakértője, Podruzsik Szilárd készített összefoglalót:

Az orosz–ukrán háború hazánkra gyakorolt hatásai

Gazdasági kilátások

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése szerint az orosz-ukrán háború következményeként bevezetett szankciók és a koronavírus járvány a makrogazdaságban eddig nem látott bizonytalanságot eredményeztek. A legnagyobb problémát a gazdasági visszaesés mellett az egyre növekvő fogyasztói árak jelentik.  A MNB tavaly decemberi prognózisa 4-5 százalékos GDP növekedést jelezett, amit a háború által generált bizonytalanságot is kifejező széles sávú, 2,5-4,5 százalékos növekedésre módosított. Ezzel párhuzamosan az inflációs várakozásokat is széles, 3,3-5 százalékos sávban jelzi előre.  Prognózisa szerint a gazdaság a második és harmadik negyedévben lassulhat leginkább, amikor az éves növekedési dinamika 2-3 százalékig mérséklődik.  Ezt az időszakot enyhe növekedés követi.

Energia

Az EU tagországok földgázigényét átlagosan 40 százalékban Oroszországból elégítik ki. Ennek mértéke hazánkban jóval magasabb, 2012 óta a szükséglet 95 százalékát orosz forrásból fedezzük. A kőolaj import negyede Oroszországból érkezik az EU-ba. A holland tőzsdén jegyzett gázárak jelenleg hatszor drágábbak, mint egy évvel ezelőtt. Befektetési bankok elemzései az olaj ár növekedését 30 százalék körül határozzák meg a jövőben. A hazánkban jelenleg működő rezsicsökkentési program megtartását a megválasztott miniszterelnök az EU vezetők felé közvetített három javaslat elfogadásában látja: 1. a fosszilis energiák megadóztatásának felfüggesztése, 2. a villamos energia árának és a földgáz árának szétválasztása, 3. a bioüzemanyag sima üzemanyagokba történő bekeverési kötelezettségének megszüntetése.

Infláció

A Központi Statisztikai Hivatal februári jelentése alapján a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál. A háborúnak köszönhetően a búzaexportőr Ukrajna csökkenti a búzakivitelt az országból, a gázáremelés a műtrágya árát drágítja. Mindez az alapvető élelmiszerek, a kenyér és a búza árának emelkedését jelenti.  Az árak növekedését fékező intézkedések, mint az üzemanyag és élelmiszerárak befagyasztása nem tompították érdemben az infláció növekedési ütemét. Várhatóan ezek májusi megszüntetése az inflációt két számjegyűre gyorsítja.

Az Erste Bank elemzése alapján az éves inflációs cél nem tartható. Hazánkban az infláció meghaladja az európai uniós átlagot, de néhány tagországnál (Észtország, Litvánia, Belgium) még mindig alacsonyabb a mértéke.

Fogyasztás

Az infláció alakulásának köszönhetően a reálbérnövekedés és a reálbérfogyasztás lassul, ugyanakkor a nominálbérek emelkedésének az igénye tovább erősödik.  Banki előrejelzések szerint az átlagbér emelkedésének mértéke tizenkét százalék körül alakul 2022-ben. Számos ágazat nem tud növekedni, mivel a magas energiaárak miatt a lakosságnak kevesebb pénze marad fogyasztásra, továbbá a bizalomvesztés miatt a lakosság önként fogja vissza a fogyasztást, miközben a megtakarításait növeli.