Galgóczi Béla vizsgálatai alapján kiemelte, hogy az alacsony béreken alapuló versenyképességi modell – amely szerinte nem egy eleve meghatározott stratégia volt – a 2008-as válság után terjedt el a közép-kelet európai országokban, mostanra azonban a fejlődés korlátjává vált.
A fórumbeszélgetés résztvevői közül Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem közgazdásza is arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon szakítani kell az alacsony bérekre épülő gazdasági modellel. Kordás László úgy vélekedett, hogy növelni kell a munkavállalók bérét, egyidejűleg csökkenteni kell a dolgozókat és a munkáltatókat terhelő adókat és járulékokat.
Palkovics Imre álláspontja szerint az IMF-fel való szakításnak köszönhetően indult el egy “ha nem is kellő mértékű, de trendjében érzékelhető bérfelzárkóztatás”. Példaként említette a 2016 novemberében a szociális partnerek és a kormány által aláírt 6 éves bérmegállapodást, amelyben a kormány 2022-ig 40 százalékos reálkereset-emelkedést tűzött ki célul. Ennek a folyamatnak az első lépése az idei és a jövő évi minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelése. Ez bizonyítja, hogy a magyar kormány nem ragadt le az alacsony béreknél – húzta alá a szakszervezeti vezetője.
A MOSZ elnöke megjegyezte, hogy Galgóczi Béla álláspontjával ellentétben szerinte az alacsony bérekre épülő gazdasági modell egy eleve meghatározott stratégia volt, ugyanis az Európai Unió centrum országai és a nemzetközi befektetői körök így tudták kiszipolyozni a közép-kelet-európai országok erőforrásait. A tanulmány is leírja, hogy a térség országainak munkaerejét leértékelték, ezáltal olcsóbban exportáltak, vagyis a külföldi megrendelők kevesebbet fizettek egy-egy termékért, mint korábban – érvelt Palkovics Imre.
Galgóczi Béla tanulmányának magyar nyelvű megjelenését a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája támogatta. A hétfői rendezvényt is a Friedrich Ebert Alapítvány szervezte.
Forrás:MTI