Az európaiaknak tudniuk kell, hogy az uniós döntések hogyan befolyásolják az életüket, ha azt akarjuk, hogy a választói részvételt növelő kampányoknak valós hatásuk legyen. Az üzeneteket az egyes uniós országokhoz kell szabni, és azon is dolgozni kell, hogy a fiatalok is elmenjenek szavazni.

A félretájékoztatás hatása a 2024-es európai parlamenti választásokra és a civil társadalom választási mozgósításának javításának módjai, különös tekintettel a fiatalokra: ezek voltak a fő témák a 2024-es európai választások: Miért érdemes szavazni? Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) szervezésében Pozsonyban november 23-24-én.

Ha azt akarjuk, hogy a 2024-es Európai Uniós választások sikeresek legyenek, akkor mindannyiunknak – az uniós intézményeknek, a médiának, a kommunikációs szakembereknek – együtt kell működnünk, hogy felhívjuk a figyelmet a dezinformáció elleni küzdelemre, és ami a legfontosabb, hogy közelebb hozzuk Európát az emberekhez. Mindenkit be kell vonni: fiatalokat és időseket, nőket és férfiakat, vállalkozókat, munkavállalókat, civil szervezeteket, civil agytrösztöket, egyesületeket. Mindenekelőtt tudniuk kell, hogy ezek a választások róluk szólnak” – mondta Oliver Röpke, az EGSZB. elnök.

A vita rámutatott az EGSZB tagszervezeteihez kötődő több tízmillió ember óriási értékére az Európai Unióban, mivel ők lehetnek az EGSZB tevékenységének fő célpontjai, és segíthetnek más európaiak szavazásban való részvételében.

“Miért szavazzak? Nem elég telefonálni és azt mondani, hogy “szavazz”. Döntő fontosságú, hogy elmondjuk az embereknek, miért fontos szavazni, és elmagyarázzuk nekik, hogy szavazatuk hatással lesz az életükre” – hangsúlyozta Philipp Schulmeister, az Európai Parlament kampányigazgatója. Azzal érvelt, hogy kulcsfontosságú az adott ország konkrét helyzetének vizsgálata a választási üzenet helyes megfogalmazásához, mivel az európai közvélemény valójában „27 különböző kontextus összesítése” 27 tagállamban.

Nem véletlen, hogy a szemináriumot Szlovákiában tartják, abban az EU-országban, ahol a 2004-es EU-csatlakozás óta minden tagállam közül a legalacsonyabb a részvételi arány az európai választásokon – magyarázta Laurențiu Plosceanu, az EGSZB alelnöke.

Grigorij Mesežnikov, a szlovákiai Közügyi Intézet (IVO) elnöke a szlovák közvélemény EU-tagsággal kapcsolatos következetlenségére mutatott rá. Igen, volt egy dezinformációs hullám, de van egy leegyszerűsített felfogás is az EU-tagságunkról. A szlovákiai politikai szereplők inkább csak az EU-tagság gazdasági dimenzióját hangsúlyozzák. A gazdaság erősen profitált az EU-tagságból, de az olyan nem anyagi előnyöket, mint a biztonság és az emberi jogi menetrend, a politikusok szándékosan figyelmen kívül hagyják, fejtette ki Mesežnikov a szemináriumon tartott vitaindító beszédében.

Karin Kőváry Sólymos, a Ján Kuciak Nyomozó Központ munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz propaganda jelentős közönségre talált itt, ami a szlovák társadalom nagy részének összeesküvés- és oroszbarát érzelmeit tekintve nem meglepő.

Violeta Jelić, az EGSZB Munkaadói Csoportjának alelnöke a félretájékoztatást atombombához hasonlította a Dezinformáció és a túlélés módja a 2024-es választási világbajnokságon című panelbeszélgetésen: aláássa az emberek hagyományos hírforrásokba vetett bizalmát. Ez aláássa az emberek kormányokba és más közintézményekbe vetett bizalmát is.

Nick Robins-Early, egy újságíró, aki többek között a The Guardiannek is ír, bevallotta, hogy nehéz a pozitív oldalát látni az olyan generatív mesterséges intelligencia szolgáltatásoknak, mint a Chat GPT az információs területen. Ezek a szolgáltatások írott szöveget, képeket, hangot és videót generálnak, amelyek dezinformáció céljára használhatók fel. Létezik a „hazugok osztaléka”, ami a mesterséges intelligencia által generált dezinformációk és tartalmak terjesztését jelenti. Csökkenti a bizalmat és az információs ökoszisztéma minőségét.

A Civil társadalom és választások: az európai szavazók szívének és elméjének megnyerése című panelbeszélgetésen Miroslav Hajnoš, az EGSZB Munkavállalói Csoportjának tagja felvetette a civil társadalmi szervezetekhez nem kapcsolódó személyek mozgósításának problémáját.

Laura Sullivan, a WeMove Europe ügyvezető igazgatója a polgár-fogyasztó kampányban betöltött szerepére figyelmeztetett. “2019-ben, amikor megnéztem a különböző uniós intézmények honlapjait, hogy miért szavazhatok az európai választásokon, azt hiszem, az első helyen az ingyenes roaming volt. Ez nagyon jó. De ha a szavazás első számú okának tekinti, Ön csak fogyasztónak tekint, és nem állampolgárnak!”

“Az EU politikai döntéshozatali rendszerének összetettsége és az uniós szakzsargon elidegeníti a fiatalokat. De nem a fiatalokon múlik, hogy megpróbálják megérteni a politikát. Rajtunk múlik, hogy az uniós politikákat relevánssá tegyük a fiatalok élete szempontjából” – mondta Katrīna Leitāne. az EGSZB civil társadalmi szervezetekkel foglalkozó csoportjának tagja a Pitching for the future: hogyan győzzük meg a fiatalokat című panelbeszélgetésen.

A vita során felmerült elképzelések között szerepelt egy ifjúsági kvóta fokozatos bevezetése az Európai Parlamentben, amelynek révén megfelelő számú, 18-35 év közötti európai parlamenti képviselő helyet hoznak létre az EU választóinak ezen korosztálya számára. “A 35 év alatti európai parlamenti képviselők aránya 6,6%, ami messze elmarad az azonos korcsoportba tartozó európaiak arányától, amely 2022-ben több mint 20% volt. A fiatalok politikai marginalizálódása potenciális akadálya az érdekeik tisztességes képviseletnek.” – mondta Carolina Guerra, az EU Future Initiative 2022 nyertes projektjének társszerzője. Ezúttal én szavaztam, de képviselve vagyok?

Az idei Connecting EU 2023 szemináriumnak az Európai Munkaügyi Hatóság adott otthont, az EGSZB pedig a Szlovák Gazdasági és Szociális Tanáccsal partnerségben, az Európai Parlament pozsonyi irodájának támogatásával szervezte meg.