Az elmúlt hetek eseményeit lehetne egyszeri eseteknek tekinteni, de valójában senki sem tudja, hogy hányszor küldenek el magyar munkavállalókat azután, hogy külföldieket toboroztak a cégek
– mondta a Portfolio megkeresésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
Mihályi Magdolna a Jobtain HR Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint a Magyarországon beruházó külföldi cégek a saját országuk állampolgárait foglalkoztathatják Magyarországon kiküldetésben, egy-egy projektfeladatra, amíg felépítenek egy üzemet és elindítják a termelést. Ezért találkozhatunk többek között kínai, koreai, esetenként török nemzetiségű munkavállalókkal. Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője kiemelte, Magyarországon elsősorban a betanított munkások körében, a gyártóiparban és feldolgozóiparban jellemzőek elsősorban a vendégmunkások. Az építőipari beruházásoknál is szükség van szakképesített munkaerőre. Ezen felül igény a vendéglátásban, a logisztikánál és a takarítás terén is toboroznak harmadik országból dolgozókat.
A magyar munkavállaló úgy dolgozik, hogy elérje a 65 éves kort, aztán nyugdíjba menjen. A külföldiek úgy dolgoznak, mintha nem lenne holnap.
– érzékeltette a magyar és az ázsiai munkaerő közötti hozzáállásbéli különbség egyik okát Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. „Vannak külföldiek a kereskedelemben, de nem nagy számban. Arról azonban kevés az információ, hogy mennyi pénzért dolgoznak. Az biztos, hogy a túlórázási hajlandóságuk viszont nagyon magas. Nagyon nagy a munkabírásuk” – így reagált a Portfolio megkeresésére Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A boltokban elvétve akadnak mongol, illetve fülöp-szigeteki dolgozók, a kereskedelem más területein viszont annál inkább. Egy logisztikai telephelyen át kellett alakítani a bérezési rendszert, mert a filippínó munkavállalók borzasztó keményen dolgoztak, és nagyon hamar elérték a “kiemelt díjazások tetejét”. Kiemelte: EZÉRT A CÉGNEK ÚJ JAVADALMAZÁSI RENDSZERT KELLETT KIDOLGOZNIA, HOGY EZ NE OKOZZON FESZÜLTSÉGET A MAGYAR ÉS AZ ÁZSIAI MUNKAERŐ KÖZÖTT.
Maier Dávid szerit ez általánosságban is igaz. Az ázsiai munkaerő közvetítésére szakosodott cégvezető szerint nemcsak a munkaerőhiány, de az alacsonyabb fluktuáció és esetenként a külföldi dolgozók magasabb termelékenysége, rugalmassága a fő oka annak, hogy őket választják a hazai foglalkoztatók. “Tévhit, ami a közvéleményben egyre inkább terjed, hogy a külföldi dolgozó olcsóbb mint a magyar. Amikor egy foglalkoztató gondolkodik a külföldi munkaerő alkalmazásán, az nem egy egyszerű döntés. Egy magyar foglalkoztatónak rendszerint összességében költségesebb a külföldi dolgozók foglalkoztatása, hiszen itt számos további költség is felmerül, ami a hazai dolgozóknál nem” – magyarázta Maier.
A Magyar Közgazdasági Társaság egyik korábbi rendezvényén Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző cég tulajdonosa hasonló véleményt fogalmazott meg: a gyakran hallott vélekedésekkel ellentétben az ázsiai munkaerő nem olcsóbb, mint a magyar, sőt drágább, ugyanis figyelembe kell venni a behozatalukhoz, a szállásoltatásukhoz kapcsolódó kiadásokat, illetve a munkaerőimport kapcsán felmerülő adminisztrációs költségeket is.
Valójában a magyar munkavállalókhoz képest 10-20 százalékkal drágább munkaerőről beszélünk az esetükben. Ezt a 10-20 százalékos többletköltséget viszont kompenzálja a cégek részére az, hogy a behozott ázsiai vendégmunkások termelékenysége 20-30 százalékkal haladja meg az addig ott dolgozó kollégáikét – jegyezte meg Horváth Tamás.
Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője a trendeket tekintve arról számolt be, hogy 2023 első felében volt nagyobb volumenű a munkaerő behozatal, az év második részében jelentős lassulás volt tapasztalható. “Tévhit, hogy a külföldieket alacsonyabb fizetésért lehet foglalkoztatni. A külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak a munkaerőpiacon. Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben. A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél, munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is” – közölte.
Palkovics Imre is kiemelte, hogy a külföldi dolgozók foglalkoztatásának számos költsége van. “A cég nemcsak a bérek kifizetését vállalja, hanem őt terheli a repülőjegy és a szállás költsége is.
Ugyanakkor ha egy cégnek le kell építenie, akkor a tapasztalatok szerint inkább a betanított magyar munkavállaló elküldése mellett dönt
– hangsúlyozta. Szerinte ezt kellene megakadályozni. A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint úgy kellene szigorítani a törvényt, hogy aki elbocsát magyar munkavállalót, az 6 hónapig ne vehessen fel új külföldi munkaerőt.
„Ne godoljuk azt, hogy Indiában, Vietnámban vagy a Fülöp-Szigeteken tizedannyi a fizetés egy betanított pozícióban, mint Magyarországon. Vagy azt, hogy ezek az emberek el fognak jönni fillérekért, vagy egy tál rizsért dolgozni. Azért jönnek főként, hogy jelentősen több pénzt tudjanak keresni és megtakarítani, mint hazájukban” – mondta Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője.
Dél-Indiában például az átlagos fizetések betanított munkakörökben nettó 60 ezer és 100 ezer forint között mozognak. Ezért a fizetésért hasonló munkaórát dolgoznak le mint Magyarországon, tette hozzá. Ezek az emberek pedig, ha külföldre mennek, akkor nem csupán néhány tízezer forinttal több fizetésért fogják otthagyni hazájukat, családjukat, és elmenni dolgozni egy távoli és jóval drágább helyre. Elsődleges céljuk, hogy szeretnék fizetésük nagy részét hazaküldeni a családjuknak – fejtette ki Maier Dávid, aki szerint ezért sem dolgoznak olcsóbban, mint a magyarok. “Egy foglalkoztatónak jó ajánlattal kell rendelkeznie a külföldi munkavállaló részére. Versenyeznie kell az európai országokkal valamint a közel-keleti országok adta lehetőségekkel is” – zárta szavait.
Címlapkép forrása: Shutterstock
Forrás: portfolio.hu