Az elmúlt napokban éles vita alakult ki Takács Péter államtitkár és Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke között a szakdolgozók és orvosok bérezéséről. A FESZ elnökek dr. Soós Adrianna, munkatudományi szakemberként az alábbi, KSH-tól kapott adatokkal alátámasztva értelmezi a helyezetet.
1. Valóban 800 000 Ft a szakdolgozók átlagkeresete?
- Az államtitkári nyilatkozatokban rendszeresen 800 000 Ft/fő átlagkereset szerepel.
- A KSH-adatok szerint 2024-ben a szakdolgozók átlagkeresete 740 000 Ft/fő volt.
- A 60 000 Ft-os különbség nem magyarázható kerekítéssel, ezért a dolgozók jogosan háborodnak fel az eltérés miatt.
2. Bérek vs. keresetek – miért félrevezető az összehasonlítás?
Az államtitkár legutóbbi nyilatkozatában elismerte, hogy a bér és a kereset nem ugyanaz, de a korábbi kommunikációban (plakátok, nyilatkozatok) sokszor bérként jelent meg a kereset.
- Az egészségügyben kiemelkedően magas a pótlékok aránya (három műszak, ügyeletek, túlmunka) – 50%-kal magasabb, mint más ágazatokban.
- Az orvosi keresetek 67%-a csak alapbér, a többi túlmunkából, ügyeletekből származik.
- A szakdolgozók keresetének 75%-a alapbér, ami átlagosan 555 000 Ft.
- Az orvosok esetén az átlagos alapbér 1 474 000 Ft.
3. Nemzetgazdasági összehasonlítás – miért nem helytálló önmagában?
- A szakdolgozók átlagéletkora ~50 év, ebben a korcsoportban a nemzetgazdasági átlagkereset a legmagasabb – ezért korcsoport szerint kellene hasonlítani.
- Bár csökkent a lemaradás, a szakdolgozók átlagbére még így sem éri el a hasonló korú munkavállalókét, miközben lényegesen kedvezőtlenebb munkafeltételek között dolgoznak.
- 2026-ban a meghirdetett gyermekek utáni adókedvezményből a korösszetétel miatt sokan nem részesülnek.
4. Orvosi és szakdolgozói létszám – mit mutatnak a számok?
- Az orvosi pálya sajátossága, hogy az érettségi után 10–12 év szükséges a szakvizsgáig.
- 2024-ben 31 000 alkalmazásban álló orvosból 20 089 dolgozott teljes munkaidőben; az állami ellátásban 13 978 fő.
- 92 562 szakdolgozóból 71 403 a közellátásban dolgozik, közülük 63 391 teljes munkaidőben.
- Ha a béremelések elmaradnak, várható a létszámcsökkenés újraindulása.
5. Következtetés – miért elengedhetetlen a béremelés?
- A szakdolgozók keresete a hasonló korú, szakképzettségű és ugyanannyi órát dolgozó munkavállalókhoz képest is 10–15%-os lemaradásban van.
- 2025-ben és 2026-ban nem tervez a Kormány béremelést az érintetteknek, miközben más ágazatokban igen – ez tovább növeli a különbséget.
- A korrekt összehasonlításhoz figyelembe kell venni a szakmai tapasztalatot, a ledolgozott órák számát, a munkakörülményeket és a terhelést.