Ha visszatekintünk az elmúlt két évre, 2022-ben és 2023-ban összesen több mint 30 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, amit – már amennyire tudott – lekövetett a hazai bérdinamika. Így míg 2022 januárjában az átlag nettó átlagkereset 310 ezer forint a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, legutóbb, 2024 januárban már 402 ezer forint, azaz majdnem százezer forinttal emelkedett két év leforgása alatt. Ha pedig a nettó mediánbért nézzük, az 341 ezer forint volt januárban.
Tehát nagyjából ez lehet az az összeg, amely szükség ahhoz, hogy valaki félre is tudjon tenni, azaz ne pusztán az alapvető lakhatási és megélhetési kiadásait fedezze, hanem például szabadidőre és szórakozásra is költsön a megtakarításai növelése mellett.
A probléma, hogy ettől jócskán elmarad a minimálbér szintje, amely 2023 decembere óta nettó 177 ezer forint, még a garantált bérminimum esetén 216 ezer forint, csak e két bérelem pedig összesen egymillió embert érint. Így ha közvetlenül az efölötti bérsávokat is idevesszük, akkor mintegy 2-2,5 millió munkavállaló keresete nem éri el a tisztes megélhetéshez szükséges bérszínvonalat.
Palkovics Imre arra is felhívta figyelmet, azért is nehéz tisztán látni a kérdésben, mert az életkörülményektől is nagyban függ, hogy kinek mekkora jövedelmi szintre van szüksége, ahogy az sem mindegy, hogy valaki a fővárosban, vidéken vagy egy kisvárosban lakik.
Szűkös megélhetéshez 250 ezer, jó élethez 600 ezer forint kell
Hasonló következtetésre jutott tavaly decemberben az Egyensúly Intézet, amely azt vizsgálta, hogy mekkora kereset mellett beszélhetünk szűkös, átlagos, illetve gondtalan életről. Bár a felmérés eléggé szubjektív, hiszen egyéni válaszadásra épült, a válaszok visszaigazolják a szakszervezeti vezető által elmondottakat, a megkérdezettek véleménye szerint ugyanis
- a szűkös életvitelhez 250 ezer,
- az átlagos szintű megélhetéshez havi nettó 350 ezer forintra,
- míg a gondtalannak vélt élethez havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos magyarnak.
A felmérés szubjektivitását mutatja egyébként, hogy a válaszadók háromnegyede szerint a jövedelmük nem éri a 350 ezer forintos átlagot, miközben a KSH adatai szerint pont itt van a nettó mediánbér is, azaz a keresők fele ennél többet, másik fele pedig ennél kevesebbet vihet haza.
Nincsenek egzakt mérések, a lakosság érzékelése alapján vizsgálják, mennyi kell a megélhetéshez
Mészáros Melinda, a Liga Szervezetek vezetője lapunknak arra hívta fel a figyelmet, hogy nincsen már szegénységi küszöbérték, illetve a megélhetési költségeket egzakt módon történő mérések, amióta a KSH is megszüntette ezeket a vizsgálatokat, ami nem feltétlen adott valós képet a hazai jövedelmi helyzetről, de legalább valamilyen képet lehetett belőle leszűrni. Manapság a különböző intézmények egyéni válaszadás alapján végeznek fogyasztói kosár típusú elemzéseket, amelyekből szintén arra lehet következtetni, hogy a nettó átlagkeresetre lenne szükség a tisztes megélhetéshez. Sőt, meglepő módon, ettől kevesebbel is beérhetik egyesek.
A legutóbbi, egyéni vizsgálaton alapuló felmérés, amelyet én láttam, számomra is megdöbbentően alacsonyabban húzta meg ezt a jövedelmi szintet. A nyilatkozók azt mondták, hogy 220-250 ezer forint az, ami a megélhetésüket tudja biztosítani
– mondta Mészáros Melinda, aki arról is beszélt, hogy idén nem véletlenül magasabb a medián bér emelkedési dinamikája, mint az átlagbéré, ugyanis egyre gyakoribbak a differenciált béremelések, azaz az alacsonyabb bérsávokban lévők fizetését emelik inkább a munkaadók. Azt viszont jelezte, hogy az év hátralévő részében egyre kisebb bérdinamikára számít. Januárban több mint 14 százalékkal nőttek a keresetek, ami egyértelműen magasabb a korábbi 9-10 százalékos várakozásoknál. Ugyanakkor a Liga vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok cégnél még most kötik meg az idei bérmegállapodást, amely a legtöbb helyen nem éri el a két számjegyű mértéket.
Folyamatosan javulhat a lakosság anyagi helyzete, visszatért a fizetések vásárlóereje a válság előtti szintre
Virovácz Péter, az ING bank vezetője szerint a statisztikai adatokból az látszik, hogy a bérek vásárlóereje a vártnál gyorsabban helyreállt. A reálbérek először 2022 szeptemberében csökkentek, majd egy teljes éven keresztül a negatív tartományban voltak. Azóta viszont folyamatosan emelkedik a fizetések értéke.
Az elmúlt pár hónapban látott markáns inflációs lassulás találkozott a még mindig magas bérnövekedéssel, ez pedig elegendő volt arra, hogy most már a bérek vásárlóereje visszatérjen a válság előtti szintre
– mondta a közgazdász, aki szerint ugyan ez a két év lényegében elveszett a reálbérek növekedése szempontjából, de legalább a vártnál gyorsabban dolgoztuk le a visszaesést, tehát javulhat a lakosság anyagi helyzete.
Virovácz Péter azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az a 10 százalékos reálbér-növekedés, amit most látunk, az átmeneti állapot két okból is:
- a mostani hónapokban a legalacsonyabb az infláció, és az év végéig egyre magasabb lesz, valahol 5,5-6 százalék között tetőzhet,
- a bérnövekedés viszont lassulni fog, ennek pedig az az oka, hogy nagyon sok cég megvárja a tavaszi időszakot, az új béremelési körök ekkor zajlanak. Ez jellemző a bank- és biztosítási szektorra, de a feldolgozóiparra is.
Tehát amit most látunk bérnövekedési ütemet, az javarészt még a tavalyi béremelés hatása, amikor az extrém magas inflációt kompenzálniuk kellett a cégeknek.
Az új béremelések csak a mostani hónapokban fognak megjelenni, de ezek már nem 14-15 százalék körüliek lesznek, hanem sokkal alacsonyabbak.
Forrás: vg.hu