image_pdfimage_print

Megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A minimálbér 4%-kal, bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő februártól. Ráadásul ha év közben csökken a járulék, akkor újabb 1%-os emelés következik.

A mai tárgyalási fordulón a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói oldal egy része megegyezett abban, hogy 4%-kal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum Magyarországon februártól – értesült a Portfolio. Ennek értelmében a minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő.

Ha a kormány év közben csökkenti a szociális hozzájárulási adót 2%-ponttal – a korábbi, hatéves bérmegállapodás keretében, amelynek a feltétele a reálbérek gyors növekedése -, akkor 1%-kal tovább nő a minimálbér és a garantált bérminimum. Ebben az esetben a minimálbér 169 000 forintra, míg a garantált bérminimum 221 100 forintra nő.

„Sok olyan cég lesz, amelyiknek megterhelő a minimálbér 4%-os növekedése, hiszen a gazdaság tavaly több mint 6%-kal visszaesett és a termelékenység is csökkent, vagyis egy dolgozóra vetítve kevesebb új érték jött létre” – mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. „A minimálbér emelése miatt ráadásul a többi bérkategóriában is emelni kell a kereseteket, hogy ne alakuljon ki bértorlódás” – tette hozzá.

Perlusz László szerint olyan megállapodás jött létre, amelynek értelmében szerény mértékben, de a várható infláció mértéke felett sikerült növelni a minimálbért. Ennek köszönhetően a dolgozók keresetének reálértéke kismértékben nőhet, ami segíti a gazdaság egyenletes fejlődését is.

A Munkástanácsok aláírták a megállapodást. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke úgy értékelte a helyzetet, hogy a 4%-os emelés jobb, mint a 0%-os. Megállapodás nélkül ugyanis nem emelkedett volna semennyivel a minimálbér – mondta Palkovics a Portfolio-nak.

A megállapodást a munkaadói oldal képviselői aláírták, a munkavállalói oldalon azonban az egyik szakszervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nem írta alá. Ők keveslik a 4%-os emelést. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán tehát nem konszenzusos, hanem többségi megállapodás született. A Munkástanácsok mellett a Liga Szakszervezetek is aláírták a megállapodást.

“Ha mindenki úgy állt volna hozzá a tárgyalásokhoz, mint ahogy az elmúlt években a Magyar Szakszervezeti Szövetség, akkor ma 25%-kal lenne alacsonyabb a minimálbér, ugyanis az elmúlt öt évben négyszer nem fogadták el a tervezetet” – mondta Palkovics. A VKF arra épül, hogy konszenzus alapján megállapodásra jussanak a felek – tette hozzá.

“A járványhelyzet miatti 2020-as gazdasági visszaesés nagyon megviselte a magyar vállalatokat, és még 2021-ben sem érjük el a válság előtti szintet. Gazdaságilag és pénzügyileg nem lett volna indokolt emiatt a minimálbér növelése, de azért egyeztünk bele, hogy a legrosszabbul kereső rétegnek kompenzáljuk az infláció emelkedését, így ezek az emberek megőrizzék az életszínvonalukat” – mondta a Portfolio-nak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.

A tárgyalások még tavaly kezdődtek el, azonban a felek nem tudtak egyezségre jutni, hogy 2021 januárjától emelkedjen a minimálbér. A tárgyalások elején a munkaadói oldal egyáltalán nem akarta emelni a minimálbért a cégek nehéz gazdasági helyzete miatt, miközben a munkavállalói oldal képviselői 10%-os emelést szerettek volna elérni.

Az idei év elején a munkaadók 3%-os emelési javaslattal álltak elő, miközben a munkavállalói képviseletek 5-6,5%-os emelést tartottak volna reálisnak. Ennek következtében a kormány kihirdette, hogy egyelőre érvényben marad a tavalyi minimálbér 2021-re is. Már hetek óta körvonalazódott a megegyezés, végül a VKF többsége elfogadta a 4%-os emelést, a MASZSZ nélkül.

Az elmúlt években egyébként 8-10%-kal nőtt a minimálbér, utoljára 2015-ben láthattunk alacsonyabb növekedést a 2021-esnél. Akkor a gyors GDP-növekedés és a munkaerőhiány is támogatta a béremeléseket, most viszont a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés alacsonyabb bérdinamikát indokol. 

Forrás: portfolio.hu