A tárcavezető közölte: az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól, a munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, a munkavállalói oldal 13-15 százalékost.
Varga Mihály úgy fogalmazott: át kell tekinteni a különböző szempontokat, de bízik abban, hogy a két évvel ezelőttihez hasonlóan most is adott a jó megállapodás lehetősége.
A munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia arról, hogy jövőre mit „bírnak el” a munkaadók és a munkavállalók mit tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a keresetek megőrizzék értéküket, a kormány ugyanakkor nem külső szereplőként vesz részt az egyeztetéseken, hanem információkkal, adatokkal segíti a tárgyalásokat – jelezte.
Varga Mihály felidézte, hogy a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás eredményes volt, az elmúlt években 1 százalékpontot tett hozzá a gazdasági növekedéshez. Ha minden fél tekintettel van a másikra, és jó kompromisszumot kötnek, akkor azzal az egész gazdaság jól jár – hangsúlyozta.
A miniszter elmondta azt is: az egyeztetésen szóba kerültek más ügyek, például a béren kívüli juttatások és a szociális hozzájárulási adó mértékére vonatkozó munkaadói igény. Varga Mihály hosszabb egyeztetésre számít, ugyanakkor úgy látja, hogy az év végére kialakul a közös döntés a minimálbér jövő évi összegéről. Hozzátette: ha mégsem születik megállapodás, akkor a kormány a kialakult vita alapján meghozza a szükséges döntést.
Az Országgyűlés kedden elfogadta az adótörvények módosítását, a pénzügyminiszter arra kis esélyt lát, hogy 2019-re még bármilyen módosítás történjen. A kormány ugyanakkor nyitott annak megvitatására, hogy milyen a közép- és hosszú távú intézkedések szükségesek a magyar gazdaság hatékonyságának és versenyképességének javításához – közölte.
A miniszter kitért arra is, hogy az új adócsomag a korábban tett ígéreteknek megfelelőn további adókönnyítést és adóadminisztráció-csökkentést jelent a kisvállalkozásoknak.
MTI