Idén 19 éve, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Baranya megyei munkástanács szervezetek megemlékeznek a munkabalesetek áldozatairól. Nézzük egy kicsit az előzményeket, honnan is ered ez a megemlékezés?

A munkájuk során balesetet szenvedett és meghalt kollegáikról először a kanadai favágók emlékeztek meg minden tavasszal, amikor a kemény fagy és az embert próbáló veszélyes munka véget ért és kitavaszodott. Ezt a hagyománnyá vált nemes szokást karolta fel a kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete. 1984-ben már az ő támogatásukkal rendeztek országszerte megemlékezést a munkabalesetek áldozatairól. 1989-ben április 28-át Kanadában országos gyásznappá nyilvánították “Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja” néven. 1996-ban ezen megemlékezéseket az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is „felkarolta,” így nemzetközi emléknap lett.

Pécsett a külföldi példák és az Országos Munkavédelmi Bizottság Munkavállalói Oldalának előző évi kezdeményezésének mintájára 2001. április 28-án a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége a Pécsi Önkormányzat Dísztermében megrendezte a Munkabalesetek Áldozatainak I. Pécs-Baranyai Emléknapját. Azóta immár hagyományos megemlékezés, a Munkástanácsok központi – országos – megemlékezése is egyben.

Fontos megemlíteni, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége a Kereszténydemokrata Néppárt támogatásával elérte, hogy a Kormány 2012-ben az 1299/2012. (VIII. 13.) számú Határozatával „A munkabalesetben elhunyt, valamint megrokkant munkavállalók emléknapjává” nyilvánította április 28-át. 2019-ben pedig Pécsett a Király utcában emléktáblát állítottunk a munkabalesetek áldozatainak emlékére, amit idén is megkoszorúzunk a COVID-19 járvány előírásait betartva.

Mi, „régi munkavédelmisek” gyakran mondogatjuk, hogy „Ha csak egy munkabaleset lenne évente, az is pont eggyel több lenne a kívánatosnál”!

Az ITM által minden év végén összeállított statisztika jól bemutatja országunk munkabaleseti helyzetét, alakulását. Emellett gyakorlatból tudjuk, hogy minden olyan eset „láthatatlan” marad a statisztikák számára, amit a munkáltató el akar titkolni. A jelentési kötelezettség hiánya miatt például láthatatlan a statisztikákban az a sérülés, ami csak 1-2 munkanapnyi kiesést okoz a munkavégzésben. A fentiek értelmében és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében felvetődik néhány további megoldatlan probléma:

  • az 1-9 munkavállalót foglalkoztató vállalkozások köre, ahol legkevesebb munkabaleset, de arányaiban magas a halálos munkabalesetek száma;
  • láthatatlanok maradnak azok a balesetek is, amelyek a munkavédelmi törvény hatálya alá nem eső, nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó önfoglalkoztatókkal, egyéni vállalkozókkal, őstermelőkkel, háztartási alkalmazottakkal történnek;
  • a statisztikából levont következtetések torzulása mellett fő probléma még, hogy a balesetek körülményeinek pontos kivizsgálása mellett elmarad az előidéző okok, körülmények megszüntetésére meghozott intézkedések;
  • a nagyobb szabadság, a megnövekedett mozgástér miatt egyre több fiatal végez magas munkabaleseti veszélyt jelentő tevékenységet. Nem véletlen, hogy az Unió illetékes szervezetei egyre inkább szorgalmazzák a vonatkozó jogszabályok, illetve megelőző intézkedések kiterjesztését a nem szervezett munkavégzés keretei közt dolgozó munkavállalói csoportokra is;
  • végére hagyva: tisztázni kellene már, hogy az egészségügyi szakhatóság által is „alul reprezentált foglalkozási megbetegedések” mitől és miért alulreprezentáltak?

A fenti hiányosságok dacára ki kell jelentenünk, hogy évente az ITM-ben összeállított munkabaleseti statisztikák jó iránymutatást adnak az egyes földrajzi területek, ágazatok, vállalattípusok veszélyességének megítéléséhez. Érzékelhető, hogy a jelentős munkavállalói létszámot foglalkoztató „multiknál” a kisebb baleseti számok nem függetlenek a fejlett, a vállalatirányításba szervesen illeszkedő, magas színvonalú munkavédelmi tevékenységtől.

 

Mutatóban az elmúlt öt év bejelentett és kivizsgált munkabalesetei

 

2016

2017

2018

2019

2020

Összes munkabaleset

23.027

23.387

23.738

24.055

20.366

Halálos munkabalesetek

80

79

79

83

64

 

Néhány gondolat erejéig térjünk ki A Munkavédelem Nemzeti Politikája 2016-2022 (továbbiakban: MNP) végrehajtására.

Az MNP célja, hogy az általa elérhető eredmények járuljanak hozzá:

  • a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkentéséhez,
  • a munkavédelem fejlesztéséhez,
  • a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez,
  • a munkahelyi egészség és biztonság megőrzéséhez, fenntartásához,
  • az egészségben eltöltött életévek növeléséhez.

Az MNP V. Feladatok fejezet 1.4. pontja megfogalmazza: „A társadalombiztosítás munkahelyi egészség- és balesetbiztosítási ágának kialakításáról koncepció kidolgozása.” Az OMB „asztalán” közel harminc éve ott van a társadalombiztosítás egyes elemeivel összhangban lévő, önálló munkahelyi egészség- és balesetbiztosítási ágazat bevezetésére vonatkozó részletes javaslat, amely megalapozhatná a munkakörülmények fejlesztésére irányuló megfelelő munkáltatói ösztönző rendszert. Ennek révén javulhatnának a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések mutatói.

A fenti pár példával azt szerettem volna bemutatni, hogy van mit tenni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények javítása terén.

Megemlékezés 2021. április 28-án, Pécsett

 

Perényi József

MOSZ Szövetségi Tanács

elnök