Üdvözlik mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek a kormány járulékcsökkentésre tett terveit. Lapunk úgy tudja, a tárgyalások a terhek mérsékléséről szeptember végén kezdődhetnek a kormány és az érdekképviseletek között, de már több forgatókönyvről folynak informális egyeztetések. A megegyezés azonban nem lesz egyszerű, mivel a szakszervezetek inkább a munkavállalók költségeit, míg a munkaadók inkább saját járulékaikat csökkentenék. Az bizonyos, hogy a dolgozó mindkét esetben jól jár, de figyelni kell a nagy ellátórendszerek, tehát a nyugdíj- és egészségügyi kassza stabilitására is.
Szóba került az is, hogy csak bizonyos ágazatokban mérsékeljék a terheket
A Magyar Idők úgy tudja, az egyik felvetett javaslat szerint kézenfekvő lenne a bérnövekményre rakódó járulék csökkentése vagy annak teljes elvonása. Tehát abban az esetben, ha a munkavállaló bruttó 100 ezer forintot keres, de a munkaadója felemeli a fizetését 150 ezer forintra, akkor az 50 ezer forintos különbözet után már ne kelljen egyik félnek sem járulékot fizetni, vagy a járulék mértéke legyen jóval alacsonyabb a különbözetnél. Ez ugyanis nem okozna akkora bevételkiesést az egészségügyi és nyugdíj-ellátórendszernek, mintha ezeket a járulékokat csökkentenék. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk kérdésére kedvezőnek nevezte az elképzelést.
A szakszervezeti elnök azt sem tartja kizártnak, hogy első körben a hiányszakmákban, tehát a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban vagy a kereskedelemben vezessenek be könnyítéseket. Ez ugyanakkor legfeljebb ösztönzés lenne, elsősorban a cégeknek kellene bért emelniük, főként a nemzetközi, nagy tőkeerejű vállalkozásoknak. A szakember rámutatott: a járulékkedvezménnyel megmaradó bér tovább ösztönözné a fogyasztást, így az államkasszába bizonyos összeg visszafolyna, elsősorban a forgalmi adók formájában. A minimálbér nagyobb arányú emelése szintén fontos lépés lenne.
A munkaadók elsősorban a munkavállaló után fizetendő járulékok csökkentését szeretnék. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára emlékeztetett: a munkaerő után fizetendő munkáltatói járulék nálunk az egyik legmagasabb a térségben, ami hátrányt okoz a vállalkozások versenyképességében, ezért mindennemű mérséklést üdvözölnek. A megtakarított összeget a vállalkozások nemcsak a munkabérekre fordíthatnák, de beruházásokat is megvalósíthatnának, új munkaerőt vehetnének fel, ezáltal csökkenne a munkaerőhiány is.
Jelenleg ahhoz, hogy a dolgozó kézhez kapja a nettó 73 815 forintos minimálbért, a munkaadónak 142 635 forintot kell kigazdálkodnia. A bruttó 111 ezer forintból a munkavállalótól levonnak 15 százalék személyi jövedelemadót, azaz 16 650 forintot. A nyugdíjkasszába
11 100 forintot fizet be keresete után a dolgozó, az egészségügyi kasszába pedig 9435 forintot. A tb-járulék tartalmazza a pénzbeli, természetbeni egészségügyi hozzájárulásokat, valamint az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot. A munkaadóknak a bruttó minimálbéren felül 29 970 forint társadalombiztosítási járulékot kell megfizetniük, emellett 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Így a nettó 73 815 forintos minimálbér kézhezvétele a dolgozónak 37 185 forintjába kerül, a munkaadónak a bruttó 111 ezer forint mellett 31 635 forintot kell fizetnie. Az elvonás nettó bérhez viszonyított költsége 193 százalék. Eszerint azonnali bérnövekedést az jelentene, ha a munkavállaló által befizetendő terhet mérsékelné a kormány.
Forrás: magyaridok.hu, hiredo.hu