Nem lepte meg a vállalkozókat és a szakszervezeteket sem, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hét elején azt mondta, hogy újratárgyalná a hároméves bérmegállapodást. Tavaly a szociális partnerek abban állapodtak meg, hogy ha három gazdasági mutató, az infláció, a GDP-növekedés és a bruttó átlagkereset-növekedés összesített értékében nagyobb az eltérés, mint 1 százalék, akkor újratárgyalják a megállapodást. Addig, amíg ez az érték kevesebb, mint egy százalék, addig nincs mitől tartaniuk a szakszervezeteknek és a munkavállalóknak. Jelenleg ez az eltérés 0,9 százalék, azaz egy hajszálon múlik, hogy kinyissák a béralkut.
 
Jogilag nem, de közgazdasági értelemben újra kell tárgyalni a bérmegállapodást – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszer a hét elején tartott háttérbeszélgetésen. Tavaly novemberben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében a vállalkozók, a szakszervezet és a kormány abban állapodott meg, hogy 2025-ben hároméves megállapodást kötnek, így idén 9 százalékos, majd 2026-ban és 2027-ben 13, illetve 14 százalékos lesz az emelkedés, miközben a garantált bérminimumról évente döntenek. Csakhogy a béralku tartalmaz egy olyan képletet, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben újratárgyalják a megállapodást. 

Minimálbér-megállapodás: több tényezőn áll vagy bukik

Nagy Márton háttérbeszélgetésén az időpont nem volt véletlen, szerdán közölte a második negyedéves GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. Noha az első negyedéves, csalódást keltő számok ismeretében már sejteni lehetett, hogy lőttek az idei 3,4 százalékos növekedési várakozásoknak, csak most lett biztos, hogy idén legfeljebb 1 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. Mindez azért lényeges, mert a megállapodás úgy szól, ha az egyes gazdasági mutatók összesített mértéke eltér a megállapodásban rögzített értékektől pozitív vagy negatív irányban 1 százalékkal, akkor a VKF tagjai ismét leülnek tárgyalni. Ez a három mutató:

  • a bruttó átlagkereset-növekedés, 
  • az infláció és
  • a GDP-bővülés.

A bérdinamikában nincsen eltérés, a bruttó átlagkereset az év első öt hónapjában 9 százalékkal emelkedett. Az infláció és a GDP esetében már nagyobb a gond, tavaly ugyanis a kormány 3,2 százalékos drágulással és 3,4 százalékos növekedéssel tervezett, ehhez képest most már 4,7 százalékos inflációval és 1 százalékos GDP-bővüléssel kalkulál. Ennek megfelelően Nagy Márton a háttérbeszélgetésen úgy számolt, hogy a gazdasági növekedés 2,4 százalékkal lehet alacsonyabb a megállapodásban rögzített értéktől, az infláció pedig 1,5 százalékponttal lesz magasabb, így az eltérés 0,9 százalékos, azaz alatta marad az 1 százaléknak. 

Ennek ellenére úgy véli, hogy gazdaságilag indokolt a bérmegállapodás újratárgyalása. Bár azt is hozzátette, hogy ő azt fogja javasolni, hogy az eredeti megállapodásnak megfelelően emelkedjen a minimálbér jövőre és azt követően.

Ezt azzal indokolta, hogy nagyon sok mozgásterük nincsen a szakszervezeteknek és a vállalkozóknak, a megállapodás ugyanis azt is tartalmazza, hogy a minimálbérnek 2027-ig el kell érnie a rendszeres bruttó keresetek 50 százalékát. Tehát muszáj emelni nagyobb ütemben, különben nem sikerül teljesíteni az uniós irányelvet.

VOSZ: munkahelyek szűnhetnek meg egy erőltetett bérfelzárkózás esetén

Ha a gazdasági miniszter is így gondolja, annak különösen örülünk. Ebben a helyzetben mindenképp le kell ülni tárgyalni

– így reagált a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára Nagy Márton szavaira. A munkaadói oldal képviselője szerint a megállapodás újratárgyalása nemcsak a vállalkozók, hanem a munkavállalók érdeke is. „Ha túlfeszítenénk a húrt, és egy dinamikus gazdasági növekedésre alapuló bérfelzárkózási pályához ragaszkodnánk, miközben alacsonyabb lesz a növekedés, akkor munkahelyek szűnnének meg” – érvelt a főtitkár. 

Perlusz szerint, ha idén 1 százalék alatt lesz a gazdasági növekedés, akkor nyilvánvaló, hogy a minimálbért sem lehet olyan mértékben felzárkóztatni, mint ahogy megállapodtak. Ezért a 13 százaléknál valószínűleg alacsonyabb ütemű emelést fognak javasolni.

Úgy látja, a 2027-es cél, hogy addigra elérje a minimálbér a rendszeres kereset 50 százalékát, az nincs veszélyben azzal, hogy más lesz a bérfelzárkózási pálya a minimálbér alacsonyabb emelése esetén, mivel érvelése szerint az átlagkeresetek sem fognak annyira nőni, mint egy dinamikus gazdasági növekedés esetén.

Munkavállalók: szükségesek ezek a minimálbér-emelések

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője lapunknak azt mondta, hogy addig nincs értelme újratárgyalni a megállapodást, amíg az eltérés kevesebb mint 1 százalék. Persze ez megváltozhat, ha nagyobb lesz a differencia, azonban ha nem tudnak megállapodni, abban az esetben automatikusan kell az eltérés mértékével korrigálni. 

Mi kitűztük azt, hogy 2027. január elsejére érje el a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ahhoz, hogy tartani tudjuk, ezek a százalékos emelések szükségesek

– hangsúlyozta a Liga vezetője. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha hozzányúlnak a megállapodáshoz, akkor lényegében az egész bérpályát át kellene írni. 

Mészáros Melinda azért sem ért egyet Perlusz László érvelésével, mert a minimálbér és a garantált bérminimum emelése önmagában hatással van az átlagkeresetek alakítására, tehát ha kisebb emelésről döntenek, azzal lassítják a bérfelzárkózást.

Ezzel együtt nem zárkóznak el a tárgyalástól, mert a szakmunkás-minimálbér miatt egyébként is le kell ülniük, ugyanakkor jelezte, hogy október vagy november előtt nincs értelme a tárgyalásoknak, mert meg kell várni a harmadik negyedéves GDP-adatokat.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a rendszeres keresetekhez való felzárkóztatás miatt kell emelni a minimálbért, hanem amiatt is, hogy van egy gazdaságpolitikai cél, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kitűzött. Nevezetesen, 2028-ra el kell érni az ezereurós minimálbért és az egymillió forintos átlagbért. 

Palkovics szerint a kettő együttesen lett meghatározva a megállapodás céljaként, vagyis ha alacsonyabb lesz a bérpálya, akkor nyilvánvalóan nem fog teljesülni, és ki kell mondani, hogy irreális célokat tűztek ki. Ebben az esetben az egész gazdaságpolitikát kellene újraértékelni és új célokat meghatározni, ami reálisan nézve aligha képzelhető el.

Lehet, hogy végül minden marad a régiben

„Nagyon vérmes reményeket nem fűzök hozzá” – ezt mondta a Világgazdaságnak Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke a bérmegállapodás újratárgyalásról. Úgy látja, hogy 2027 még messze van, addig az idei éven is túl kell jutni, de reméli, hogy addigra olyan pozitív változások következnek be az európai gazdaságban, amelyek kihatással lesznek a magyar gazdaságra is. Szerinte a minimálbérnél nagyobb kérdés a garantált bérminimum, amely idén 7 százalékkal emelkedett. Ha jövőre a minimálbér 13 százalékkal nőne, akkor adná magát, hogy a szakmunkás-bérminimum is két számjegyű mértékben emelkedjen.