Azért érdekes helyzet ez, mert a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya főszabály szerint azokra a munkaviszonyokra terjed ki, amikor a munkát rendszerint Magyarország területén végzik, a külföldről hazánkba történő kiküldetés esete különleges. Ennek során a fogadó magyar céget is számos kötelezettség terheli. Ezek betartására ügyelni kell, mivel elmulasztásukat a munkaügyi hatóság szankcionálja.

Adott egy külföldi munkáltató, aki harmadik személlyel, egy magyar munkáltatóval kötött megállapodás alapján a munkavállalóit Magyarország területén munkaviszonyban foglalkoztatja. Erre a jogviszonyra az Mt. hatálya ugyan nem terjed ki, azonban egyes alapvető követelményeket ilyen esetben is alkalmazni kell a magyar munkajogból a magyarországi munkavégzés idejére. Ennek feltétele, hogy a hazai rendelkezések a munkavállalóra nézve kedvezőbbek legyenek a saját országa jogánál.

Vegyünk például egy magyar céget, amely az általa bonyolított építési beruházás villanyszerelési, kőművesi, kivitelezési stb. munkálataival egy horvát vállalkozást bíz meg. A teljesítési határidő 12 hét. A horvát cég ezen tartam alatt saját, horvát állampolgárságú munkavállalóival látja el a feladatokat, akik részben átkerülnek a magyar Mt. hatálya alá, kivéve, ha a horvát törvények előnyösebbek lennének a dolgozókra.

Az alkalmazandó szabályok az Mt. 295. paragrafusának (1) bekezdése alapján az alábbiak:

– a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
– a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
– a legalacsonyabb munkabér összege,
– a munkaerő-kölcsönzésnek az Mt. 214–222. paragrafusaiban meghatározott feltételei,
– a munkavédelmi feltételek,
– a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
– az egyenlő bánásmód követelménye, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.  

A fenti szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval.

Azaz, hiába állnak a Magyarországra kiküldött munkavállalók továbbra is a külföldi munkáltatóval munkaviszonyban, a foglalkoztatásukkal összefüggésben a szolgáltatást igénybe vevő magyar megrendelőnek is van felelőssége.