December 4-én Orbán Viktor közös sajtótájékoztatón jelentette be Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökével és Zs. Szőke Zoltánnal, az ÁFEOSZ–COOP Szövetség elnökével a jövő évi minimálbér és a garantált bérminim emelésének mértékét.
A döntés értelmében 2026. január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedik. Ennek megfelelően a minimálbér 322 800 forint, a garantált bérminimum 373 200 forint lesz havonta.
A megállapodás közvetlenül mintegy 700 ezer munkavállaló bérét érinti, ezáltal ugyanennyi család mindennapjaira gyakorol pozitív hatást.
A Munkástanácsok: folytatni kell a dolgozók bérfelzárkóztatását
A hároméves bérmegállapodás 2024-ben elfogadott kereteit a nehezebb gazdasági környezet miatt módosítani kellett. A háború következményei, az európai gazdasági lassulás és a gyengébb növekedési pálya miatt a feleknek újra kellett tárgyalniuk a vállalásokat. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a munkavállalói oldal felszólalójaként hangsúlyozta: A magyar gazdaság jelenlegi növekedésének egyik legfontosabb motorja a belső fogyasztás. A vásárlóerő fenntartása nélkül a hazai kis- és középvállalkozások jelentős része nehéz helyzetbe kerülne. A Munkástanácsok támogatja a „magasnyomású gazdaság” politikáját, amely szerint a bérek szinten tartása és emelése nem akadálya, hanem feltétele a gazdasági élénkülésnek.
Palkovics Imre szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése nemcsak szociális, hanem gazdasági szükségszerűség is, hiszen a legalacsonyabb keresetűeknél 6–7 százalékos reálbér-növekedést, a garantált bérminimum esetében pedig kb. 3 százalékos reálbér-javulást eredményez. A Munkástanácsok célja továbbra is az, hogy a magyar minimálbér közelítsen az uniós ajánlásokhoz: érje el legalább a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át, hosszabb távon pedig az európai 60%-os minimálbér-arányt.
Ez nemcsak munkavállalói érdek, hanem elengedhetetlen feltétele annak, hogy a magyar dolgozók ne kényszerüljenek külföldre a magasabb bérek reményében. A versenyképes bérszínvonal a szakképzett munkaerő megtartásának kulcsa Magyarországon.
Zs. Szőke Zoltán: a vállalkozások tervezhetősége miatt kulcsfontosságú volt a gyors megállapodás
A munkáltatói oldalt képviselő Zs. Szőke Zoltán méltatta, hogy az idei évben is időben zárultak a tárgyalások. Hangsúlyozta: a vállalkozások bevételei az utóbbi években stagnáltak, miközben a bérek minden szinten nőttek; ezért egy „feszített, de vállalható” emelési ütemet tartottak megvalósíthatónak; a tárgyalásokat megkönnyítette a kormány és az MKIK által életbe léptetett, kkv-kat segítő 11 pontos adócsökkentési program, valamint a vállalkozások számára megnyílt 3%-os fix kamatozású hitellehetőség. A munkáltatói oldal elfogadta, hogy a béremeléseknek idén jelentős szociális szerepe van, és tudomásul vette, hogy a szociális hozzájárulási adó tervezett 1 százalékpontos csökkentése – költségvetési okokból – nem fér bele.
Orbán Viktor: a kormány partner, nem döntéshozó a minimálbér ügyében
A megállapodást bejelentő sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország hosszú távú gazdaságpolitikai célja a munkalapú társadalom fenntartása. A kormány szándéka, hogy a minimálbér összege ne rendeleti diktátum, hanem a munkáltatói és munkavállalói oldal megállapodásának eredménye legyen. A mostani megállapodás értékét növeli, hogy egy korábbi hároméves szerződés módosítására volt szükség – ami a felek komoly együttműködését igényelte.
A miniszterelnök szerint a bérmegállapodás jól illeszkedik abba az irányba, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és a bérek színvonala hosszú távon európai összevetésben is előre tudjon lépni.
A Munkástanácsok értékelése: a minimálbér emelése erősíti a dolgozók helyzetét és a magyar gazdaságot is
A 2026-os minimálbér- és garantált bérminimum-emelésről szóló megállapodás a Munkástanácsok szerint tényleges reálbér-növekedést eredményez, stabilizálja a belső fogyasztást, hozzájárul a szakképzett munkaerő megtartásához, támogatja a hosszú távú európai bérfelzárkóztatást és megerősíti a szociális párbeszéd hazai rendszerét.
A Munkástanácsok továbbra is elkötelezett amellett, hogy a magyar dolgozók méltányos, kiszámítható és európai szinthez közelítő bérekhez jussanak, és 2026-ban is aktívan dolgozik majd a további bérfelzárkóztatási lehetőségek megteremtésén.