Érdemes fokozottan figyelnie annak a több százezer munkavállalónak, akiknek a napokban érkezik a fizetése. A minimálbér és a garantált bérminimum decemberi emelése miatt nekik már a megemelt összeget kell kapniuk, ellenkező esetben a munkáltató jogellenesen jár el. Szabó Imre Szilárd munkajogász a Mandinernek elmondta, ilyen esetben mi a teendő.
A tavaly novemberben megkötött bérmegállapodás tartalmát rögzítő kormányrendelet értelmében 2023. december 1-től a minimálbér összege 15 százalékkal emelkedett, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal.
A minimálbér
- havi összege bruttó 266 800 forint, nettó 177 422 forint,
- heti összege bruttó 61 340 forint, nettó 40 791 forint,
- napi összege bruttó 12 270 forint, nettó 8160 forint,
- óránként bruttó 1534 forint, nettó 1020 forint.
A garantált bérminimum
- havi összege bruttó 326 000 forint, nettó 216 790 forint,
- heti összege bruttó 74 950 forint, nettó 49 892 forint,
- napi összege bruttó 14 990 forint, nettó 9968 forint,
- óránként bruttó 1874 forint, nettó 1246 forint.
Jogellenesen jár el a munkáltató, ha figyelmen kívül hagyja a kötelező béremelést
Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a Mandiner kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbérek emelésével érintett munkavállalók decemberi munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a megemelt összeg. Az a munkáltató, amelyik nem hajtja végre a béremelést, törvényt sért.
A minimálbért és a garantált bérminimumot kormányrendelet rögzíti. Az összegek változása ezért automatikusan – a munkáltató és a munkavállaló szándékától és megítélésétől függetlenül – a munkaszerződés módosítását eredményezi még akkor is, ha azt a felek írásban nem rögzítik.
A kormányrendeletben meghatározott minimálbérek összegénél nem lehet alacsonyabb a munkavállaló alapbére, így az a munkáltató, amelyik nem hajtotta végre decemberben az emelést, jogellenesen jár el – hangsúlyozta Szabó Imre Szilárd.
Az alapbér változását írásba kell foglalni
A munkaszerződés módosítását egyébként minden esetben kötelező írásba foglalni, ha az alapbér változik, és mértéke összegszerűen van meghatározva. Csak abban az esetben hagyható el ez a kötelezettség, ha a munkaszerződés azt rögzíti, hogy az alapbér összege a mindenkori minimálbér vagy a garantált bérminimum összege.
A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. A kifizetett munkabér elszámolásáról olyan átlátható írásbeli tájékoztatást kell kiadnia a munkáltatónak, amelyből a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, valamint a levonások jogcímét és ezek összegét.
Nem kapta meg a béremelést? Mutatjuk, mi a teendő
A jogellenesen ki nem fizetett munkabér iránti igény munkajogi igénynek minősül, amely általános szabály szerint három év alatt évül el. A Munkástanácsok alelnöke ugyanakkor rámutatott, hogy a minimálbérek emelése néhány tízezer forintot jelent, ezért nem reális, hogy egyből a bírósághoz forduljon a munkavállaló. Szabó Imre Szilárd azt javasolja,
- ha az érintett munkahelyén működik szakszervezet, akkor érdemes először ott jelezni a jogszerűtlen munkáltatói gyakorlatot, de
- a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz is fordulhat a munkavállaló.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése kiterjed többek közt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kötelező tartalmi elemeire, valamint a munkabér elszámolására vonatkozó szabályok betartására.
A munkavállaló a munkáltatóval szemben a munkavégzés helye, vagy a munkáltató érintett telephelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál tehet bejelentést. Erre személyesen, írásban, vagy telefonon is lehetősége van. Annak érdekében, hogy a munkavállalónak ne kelljen tartania a munkáltatói retorziótól, már anonim módon is megtehető a bejelentés.
Kinek jár a garantált bérminimum?
Szabó Imre Szilárd a Mandiner felvetésére elmondta, a jóval magasabb összegű garantált bérminimum alapvetően a középfokú végzettséghez, képzettséghez kapcsolódó munkakörhöz kötött. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítést jogszabály, annak hiányában a munkáltató, vagy kollektív szerződés állapítja meg. A munkavállaló a garantált bérminimumra abban az esetben jogosult, ha rendelkezik az adott tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, szakmai végzettséggel, vagy szakképzettséggel. A tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítést az ágazati miniszternek kell külön jogszabályban meghatároznia. Amennyiben nem írja elő jogszabály a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés, akkor a munkáltató maga dönti el, hogy az adott munkakört milyen végzettséggel, képzettséggel rendelkező munkavállalóval tölti be. Ha a munkakör betöltésének feltételeként a munkáltató csak azt várja el, hogy a munkavállaló rendelkezzen legalább középfokú végzettséggel, és a munkavállalónak van középiskolai érettségije, akkor is a garantált bérminimumot kell alkalmazni.
A minimálbérek változásának tovagyűrűző hatása van
Nem csak a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozókat érinti a decemberi béremelés.
Szabó Imre Szilárd példaként említette, ha valaki most bruttó 300 ezer forint alapbért kap, de a munkakör betöltésének feltétele a középfokú végzettség, akkor az ő fizetését is meg kell emelni legalább a garantált bérminimum összegéig, vagyis decembertől 326 ezer forintra. Ha nem középfokú végzettséghez kötött az adott munkakör betöltése, akkor nem kötelessége a munkáltatónak korrigálni az alapbért, mivel az a továbbiakban is meghaladja a minimálbér összegét. A szakértő hozzátette:
Aki a minimálbér tavaly novemberi összegénél többet keresett, de a decembertől megemelt összeget alapbére nem érte el, annak is emelni kell a fizetését legalább akkora mértékben, hogy elérje az új kötelező legkisebb kereset összegét.
Forrás: mandiner.hu