November végéig megszülethet a három évre szóló bérmegállapodás, aminek köszönhetően a következő években évi 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedne a minimálbér és a garantált bérminimum is. A szakszervezeteknek és a munkáltatóknak azonban még meg kell egyezniük a vitás részletekről. A kormány céljai pedig régóta egyértelműek.
Néhány hét szünet után hétfőn folytatódtak a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalások. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén nézetkülönbség alakult ki a munkáltatói és a munkavállalói oldal között.
A Mandiner ugyanakkor több forrásból is úgy értesült, a felek továbbra is támogatják a kormány javaslatát, vagyis azt, hogy a következő évek jelentős béremelésének köszönhetően
a minimálbér összege 2027-re elérje az ezer eurós összeget, 2028-ra pedig a bruttó átlagkereset egymillió forint fölé emelkedjen.
A formálódó, három évre szóló bérmegállapodás szerint
- a MINIMÁLBÉR 2027-ben 40-41 százalékkal lenne magasabb, mint az idén, vagyis bruttó 266 800 forintról 375 ezer forint körüli összegre nőne.
- a GARANTÁLT BÉRMINIMUM pedig 2027-re 33-34 százalékkal lenne magasabb, vagyis bruttó 326 ezer forintról 433 ezer forintra emelkedne.
Részben a kötelező legkisebb keresetek emelkedésének köszönhetően – 3-6 százalékos éves GDP-emelkedés mellett – 2028-ra haladná meg a nemzetgazdasági átlagkereset az egymillió forintot.
Még kérdés, 2025-ben mennyi lesz a minimálbér
A szakszervezetek támogatják a kormány által korábban felvázolt béremelkedési pályát, amely alapján a következő években a minimálbér átlagosan évi 12 százalékkal, a bérminimum évi 10 százalékkal, az átlagkereset pedig 10 százalékot meghaladó mértékben nőne. Ez a 3 százalék körüli inflációs várakozásokat figyelembe véve is érdemi, bővel 6 százalék reálbér-emelkedést jelentene éves szinten, vagyis
érezhetően nőne az emberek életszínvonala, ezáltal új erőre kapna a fogyasztás, ami végső soron mind a vállalkozásoknak, mind az államnak plusz bevételt jelentene.
A hétfői ülésen ugyanakkor a legfrissebb makrogazdasági mutatók ismeretében a munkáltatói képviseletek óvatosabb béremelésre tettek javaslatot a jövő évre vonatkozóan.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Mandiner megkeresésére emlékeztetett, a gazdaság teljesítményét figyelemebe véve erőltetett a tervezett minimálbér-emelés. Felidézte ugyanakkor, hogy a szociális partnerek abban már korábban megállapodtak, hogy az Európai Unió minimálbér-irányelve szerint 2027-re a rendszeres (egyszeri juttatások, bónuszok nélkül számolt) bruttó átlagkereset 50 százalékát el kell, hogy érje a minimálbér összege.
A főtitkár szerint ez a cél nincs veszélyben, ugyanakkor a munkáltatók azt kérik, a hároméves bérmegállapodás első évében, 2025-ben az évi átlagos 12 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantált bérminimum-emelés helyett egy visszafogottabb emelésben egyezzenek meg a felek. Az első negyedéves makrogazdasági adatok ismeretében pedig vizsgálják felül, van-e még lehetőség további bérnövelésre. Ha jövőre mérsékeltebb lenne a béremelés, akkor sem járnának rosszabbul a munkavállalók, mivel 2026-ban, vagy 2027-ben arányaiban akár nagyobb emelésben is részesülnének.
A Mandiner információi szerint a szakszervezetek határozottan visszautasítják a munkáltatók alacsonyabb béremelésre vonatkozó elképzelését. Nem látják garantáltnak, hogy abban az esetben is megvalósulna az évi 12 és 10 százalékos átlagos emelés, ha engedményeket tennének, ráadásul az érdekvédők nem kaptak olyan elemzést, amely megalapozná óvatosságukat.
Perlusz László ugyanakkor világossá tette, a munkaadói oldal nem zárkózott el attól sem, hogy 2025-ben 10 és 12 százalékkal nőjön a két legkisebb bértétel. Ehhez ugyanakkor
a jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulási adó legalább egy százalékos csökkentését kérik
annak érdekében, hogy a növekvő bértömeg ne sodorja veszélybe az elmúlt években több ágazatban is nehéz helyzetbe kerülő hazai vállalkozásokat. Kérdésünkre a főtitkár egyértelművé tette, jelen gazdasági helyzetben – az optimista várakozások és előrejelzések ellenére is – óvatosságra intené a szakszervezeteket és a kormányt is.
Minden évben túszul ejtik a béreket a munkáltatók
„Határozottan kitartanak a szakszervezetek az évi 12 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantált bérminimum-emelés mellett” – hangsúlyozta a Mandinernek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a hétfői egyeztetést követően arra emlékeztetett, a munkáltatói képviseletek minden évben azt szajkózzák, hogy a termelékenység és a GDP változása nincs összhangban a bérek emelésével, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza a hazai cégeket.
A szakszervezeti vezető rámutatott, hogy a két kiragadott makrogazdasági adat önmagában nem lehet magyarázat egy visszafogottabb béremelésre. Palkovics Imre keményen bírálta a munkáltatókat, amiért
az elmúlt években – a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború következményei mellett – jóval nagyobb mértékben emelkedett a vállalatok profitja, mint a munkavállalók jövedelme.
Ez azt jelenti, hogy bőven akad fedezet a legtöbb cégnél a legkisebb fizetések két számjegyű emelésére. A Munkástanácsok elnöke több adatforrást is példaként említett.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 és 2023 között a nem pénzügyi vállalati szektorban a hozzáadott értékéből
- a munkavállalói jövedelem 1,5 százalékkal,
- a felosztott vállalkozói jövedelem azaz az osztalék, részesedés 11,5 százalékkal,
- míg a kamat jellegű jövedelem 5,4 százalékkal emelkedett.
Ezek az arányok pedig a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből is kitűnnek. Ráadásul a vállalatok a hazai inflációs rekordok évében is jelentős nyereséget realizáltak, meghaladva a válságok előtti évek profitarányát, ahogy a Mandiner korábbi, átfogó elemzéséből is kiderül.
Forrás: mandiner.hu