A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke beszélt a jövő évi minimálbér-emelés esélyeiről, valamint a jelenleg is zajló egyeztetésekről.

Palkovics Imre felidézte, hogy 2024 végén egy három évre szóló bérmegállapodás jött létre, amely 13%-os minimálbér-emelést irányoz elő abban az esetben, ha a GDP-növekedés eléri a 3%-ot. Mivel azonban a gazdasági teljesítmény elmaradt a várakozásoktól, a megállapodásban rögzített korrekciós mechanizmus lép életbe. Ez a rendszer figyelembe veszi az infláció és a gazdasági növekedés eltéréseit, és azokhoz igazítja a béremelés mértékét. Az aktuális számítások szerint az automatikus korrekció eredményeként a 13%-os emelés 11,5%-ra csökkenne.

A megállapodás nemcsak automatikus korrekciót, hanem újratárgyalási kötelezettséget is előír abban az esetben, ha az infláció és a GDP kumulált eltérése meghaladja az 1 százalékpontot. Ez lehetőséget ad a szociális partnereknek, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdasági változásokhoz, és ne csupán a száraz makrogazdasági adatok határozzák meg a bérek alakulását. Palkovics Imre hangsúlyozta, hogy a garantált bérminimumra nem vonatkozik hosszú távú megállapodás, így arról minden évben külön egyezség szükséges. Jelenleg is zajlanak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, és ha az emelés mértéke eléri a 10%-ot, akkor a kormány szociális hozzájárulási adó csökkentését is hajlandó napirendre venni.

A hivatalosan bejelentett minimálbérekkel kapcsolatban az elnök kiemelte: sok esetben ezeknél valójában magasabb összegek kerülnek kifizetésre informális módon. Ezért, ha nő a hivatalos bér, az adózott rész is növekszik, míg a zsebben maradó nettó összeg csökkenhet – ami paradox módon egyes munkavállalóknak akár hátrányt is jelenthet.

Az elnök szerint jogosak lehetnek bizonyos aggodalmak, miszerint a béremelés vállalati terheket vagy inflációs nyomást okozhat, ugyanakkor hangsúlyozta: a munkavállalók aránya a hozzáadott érték elosztásában egyre csökken, míg a tőkéé nő – ez a tendencia nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megfigyelhető. Éppen ezért a jelenlegi gazdasági környezetben is indokolt lehet egy 10% feletti minimálbér-emelés, hiszen a munkajövedelmek részesedése évek óta alacsony. A legalacsonyabb keresetűek javára történő elosztáskorrekció nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is méltányolható lépés.

Ennek tükrében a szakszervezetek 12%-os minimálbér- és 10%-os garantált bérminimum-emelést tartanának elfogadhatónak, míg a munkáltatók 9% és 7% körüli javaslatokat fogalmaztak meg. A különbségek nem tekinthetők áthidalhatatlannak, különösen, ha a kormány valóban csökkenti a szociális hozzájárulási adót. Ez az 1 százalékpontos tehercsökkentés épp elegendő lehet ahhoz, hogy a munkáltatók is elfogadják a magasabb ajánlatot. Meggyőződése, hogy idén is sikerül megállapodásra jutni.

A Munkástanácsok elnöke kiemelte: a legfrissebb adatok szerint a reálkeresetek 4% fölötti mértékben emelkedtek, ami azt mutatja, hogy a gazdaság teljesítménye továbbra is lehetővé teszi a bérek növelését. Ahhoz, hogy a minimálbér elérje az átlagbér 50%-át, ami a szegénységi küszöb feletti szintet jelentené, a minimálbérnek gyorsabb ütemben kell nőnie, mint az átlagbérnek – tette hozzá.

A minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások folytatódnak, a Munkástanácsok pedig kiemelten figyeli és értékeli a fejleményeket a munkavállalók érdekeinek védelmében.

A teljes riport ITT hallgatható meg, 40:00- perctől.