„Stratégiák munkavállalói szervezetek számára a foglalkoztatási és szociális politika alakításához, európai finanszírozási eszközök segítségével” címmel tartott szemináriumot az Munkavállalói Kérdések Európai Központja (EZA) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) 2015. szeptember 17-18-án, Budapesten.

A szemináriumon német, portugál, román, bolgár, szlovák, lengyel, macedón, litván, magyar szakszervezeti tisztségviselők vettek részt.

A megnyitót Jozef Mozolewski, az EZA alelnöke, a Szolidaritás elnökségi tagja, és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke tartotta.

Mozolewski Alelnök Úr köszöntőjében elmondta: a lengyel Szolidaritás Független Szakszervezet most ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját. Büszke arra, hogy hozzájárult az európai geopolitikai és a globális változásokhoz. A Szolidaritás nyolc éve az EZA tagja. Az elmúlt 8 év a nagy gazdasági válság időszaka volt Európában. Emiatt az EZA programját meg kellett változtatni, a fókuszpontokat át kellett helyezni. A gazdasági világválság mellett az ukrán válság, és a legújabb probléma, a migrációs kérdés – ami teljes mértékben érinti Európát és különösen Magyarországot- a kérdések középpontjába került. Ez a három probléma az európai embereket érintő kérdés, és ezért az EZA különösen nagy hangsúlyt fektet rá.

Józef Mozelewski hangsúlyozta, hogy a Munkástanácsokat, és személyesen Palkovics Imrét, a Munkástanácsok elnökét, a rendszerváltozás óta ismeri, és az óta zajlik a két szervezet közötti munka és eszmecsere, és ezúton tolmácsolja a Szolidaritás elnöke, Piotr Duda üdvözletét.

Palkovics Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a szeminárium az EZÁ-val folytatott folyamatos tevékenységet megvalósító együttműködés egy fontos állomása. Elmondta, hogy külön üdvözli a Szolidaritást, és személyesen Józef Mozelewskit és Andrzej Matla-t, akik a szemináriumon a Szolidaritás Független Szakszervezetet képviselik! Gratulált a 35 éves tevékenységhez, és hozzátette: „Számunkra példát, biztatást, reményt adtak a 35 évvel ezelőtt elkezdődött események, és ebből a példamutatásból származik a hit a további munkálkodáshoz.”

Ezek után Ádám Sándor, a Munkaerőpiaci Programok Főosztályvezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársa számolt be arról, hogy Magyarországon hogyan érvényesül a szociális partnerség az Európai Szociális Alap (ESZA) felhasználásának tervezési időszakában, és hogyan részesülnek a szociális partnerek a források elosztásából. Ismertette a magyar kormányzati célokat és törekvéseket a 2014-2020-as költségvetési időszakra.

Érdekes tapasztalatcsere alakult ki a jelenlévő EZA tagszervezetek között a nemzeti kormányok és az Európai bizottság között aláírt, új, hét évre szóló partnerségi megaállapodások legfontosabb prioritásairól. A különböző országok résztvevői elmondták, hogy melyik tagállamban mennyire vonták be a szociális partnereket a partnerségi megállapodások előkészítésébe, és mennyire kaptak ellenőrzési szerepet a szakszervezetek a strukturális alapok által finanszírozott pályázatok kiírásakor.

Zúgó Liliána, az Európai Bizottság magyarországi képviselete nevében, az Európai Bizottság főigazgatósága által a szociális partnerek számára meghirdetett kapacitásfejlesztési pályázatokról beszélt a jelenlegi finanszírozási időszakban.

Veselina Starcheva, a Bolgár Podkrepa képviselője és Jozef Mozolewski, a Szolidaritás elnökségi tagja, az EZA alelnöke, az EZA tagszervezetek terveit ismertette az ESZA forrásokhoz való hozzáféréshez és a szakszervezetek által megcélzott fő tevékenységhez.

Jozef Mozolewski elmondta, hogy Lengyelországban a szakszervezetek csak igen korlátozottan szerepelhetnek az ESZA forrásokból finanszírozott programok lebonyolítói között, mert az új nemzeti szabályozás ezt az esetek nagy részében kizárja. Ahol pedig lehetséges lebonyolítóként közreműködniük a programokban, ott jelenős önerőt írnak elő a számukra, amely ugyancsak erősen korlátozza a lehetőségeiket a részvételben.  A legfontosabb program a tudás és oktatásfejlesztési program, ebben tudnak majd részt vállalni a szakszervezetek. A szociális partnerek szerepe igen fontos, nem jóindulat kérdése, hogy részt vehetnek-e az ESZA által meghirdetett pályázatokban, hanem, ehhez joguk van. Ahogy fogalmazott: „Jogunk van hozzá, hogy eljátsszuk a nekünk szánt szerepet.” Hozzátette, hogy „az Európai Uniós pályázatokon elnyerhető pénz nem adomány, nem az égből pottyant, hanem a mi adóbevételünkből származik. Vannak akadályok, hogy részt vegyünk a felhasználásban, de meg kell mindent tennünk ezek elhárításáért. Jó lehetőség ez a szeminárium, hogy megvitassuk ezt a témát. Jó lenne, ha megbeszélnénk, hogy milyen részesedésünk van ezekből az operatív programokból, hogy lássuk, hol állunk.”

A Szolidaritás vezetősége úgy látja: az eljárási szabályozásban is vannak hiányosságok. Az új tervezési szakasz diszkriminatív kikötése az önerőre vonatkozóan, annak ellenére valósult meg, hogy a szakszervezetek ez ellen bizottsági szinten megfogalmazták ellenérveiket. Nincsenek egyértelmű üzenetek azok részéről, akik olyan pozícióban vannak, hogy változatnának a jelenlegi helyzeten.

Norbert Klein, az EZA oktatásért és képzésért felelős projektmenedzsere beszámolt az EZA koordináló és támogató tevékenységéről. Elmondta: a program 2012-ben kezdődött, amikor az ESZA programokat értékelték és a konklúziókat levonták. A Podkrepa segítségével 2013-ban került sor az első találkozóra. Ekkor kiderült, hogy változások történtek a programokban és az EZA tagszervezeteknek is nehézségei vannak. 2014-ben a Munkástanácsokkal rendezett budapesti szemináriumon néhány ajánlást fogalmaztak meg a tagszervezetek. 2015. januárban az EZA képzést szervezett az EZA partnerek szakértőinek. A képzés felkészítette a résztvevőket arra, hogy hogyan határozhatók meg a megfelelő programok a pályázatok beadásánál. Ez a képzés folytatódik ez év februárjában, ahová minden itt jelenlévő résztvevőt szeretettel vár az EZA. Emellett folytatódik a tapasztalatcsere is.

Lajtai György, a szeminárium levezető elnöke, a következőként foglalta össze a kétnapos szeminárium tapasztalatait:

Örvendetes tény, hogy a legtöbb országban nőtt az Európai Uniós források szociális célra felhasznált része.   A legtöbb helyen megfigyelhető, hogy a szakszervezetek aktívan részt tudtak venni a tervezési folyamatban és véleményt alkothattak a keret felhasználásáról, valamint általában visszajelzést is kaptak az észrevételekre. Ellentmondásos azonban, hogy milyen mértékű tér adódik a szakszervezeteknek a programok tevőleges lebonyolítására.   Erre vonatkozóan nem egyértelműek és nem számonkérhetőek a szakszervezetek részvételére vonatkozó szabályok. Ezzel kapcsolatban szeretnénk megfogalmazni az észrevételeinket, és eljuttatni azokat az illetékes döntéshozóknak. Fontos megfigyelés, hogy a szakszervezetek részvétele a projektek lebonyolításában többszörös előnnyel járt. Bővülnek a hagyományos szakszervezeti szerepek. A Podkerapa és a Szolidaritás esetében megfigyelhető, a hagyományos érdekvédelmen túlmutató szolgáltatásokat megvalósítása, ami a nyilvánosságukat és láthatóságukat is elősegítette. Ezek a lehetőségek elősegítik a szakszervezetek anyagi függetlenedését is. A jövőben fontos, új tapasztalatcsere célja lehet a monitoring bizottságokban való szakszervezeti részvétel jó példáinak megismerése. Részletesen foglalkozni kell továbbá a részvétel jogszabályi kereteivel, hiszen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megfelelő jogi szabályozásra.

Közös feladatunk, hogy hogy az ESZA felhasználásával kapcsolatos kritikánkat közösen fogalmazzuk meg, és jobbító javaslatainkat együtt továbbítsuk az ETUC-nak, az Európai Parlamentnek, és az Európai Bizottságnak.

Norbert Klein zárszavában kiemelte: a szakszervezeteket három kritérium alapján ítélik meg: mobilizáló képesség, tárgyalóerő, javaslattevő képesség. Az elmúlt két napban folytatott konzultáción kialakított teveink ezeket a szakszervezeti kompetenciákat segítik elő. Megerősítette, hogy az EZA keretei közötti együttműködést jól szolgálhatják a workshop keretében felvetett alábbi javaslatok:

  • közös adatbázis, online elérésű könyvtár létrehozása az ESZA forrásokból megvalósított, vagy megvalósítani tervezett projektekről, a lebonyolítók elérhetőségéről,
  • kiegészítő információ csatolása az EZA honlapján a tagszervezetek profiljáról, tevékenységük fő jellemzőiről,
  • a nagyobb, kutatási háttérrel is rendelkező tagszervezetek (HIVA, IFES) felkérése arra, hogy a kisebb tagszervezeteket, mint projekt partnereket esetenként vonják be az általuk menedzselt nemzetközi programok lebonyolításába,
  • a tagszervezetek aktívan működjenek együtt a határ menti ESZA projektek lebonyolításában (lásd a magyar-román, szerb-magyar, szlovák-magyar, bolgár-román, stb. határ menti programokban rejlő lehetőségeket.