A SZAKSZERVEZETEK A 2019-ES BÉRTÁRGYALÁSOK MEGKEZDÉSÉT IS VÁRJÁK AZ ÚJ KORMÁNYTÓL

 A bérek hosszú távú, az elmúlt két évben jellemző dinamikus emelkedésére számítanak a szakszervezetek a következő időszakban – értékelték a Magyar Idők által megkérdezett munkavállalói érdekképviseletek a Fidesz–KDNP győzelmét. A következő időszakban a kampány előtt megkezdődött, a dolgozókat érintő tárgyalások befejezését, hosszabb távon pedig a 2019-es bértárgyalások megkezdését, a bérmegállapodás áttekintését tartják a legfontosabb feladatoknak a szakszervezetek.

A fizetések egyre dinamikusabb emelkedésére számítanak a Magyar Idők által megkérdezett szakszervezetek a választások eredményét értékelve, a következő időszakban pedig a ­2016-os bérmegállapodásban foglalt célok teljesülése kerülhet a tárgyalások középpontjába.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre emlékeztetett: az azt megelőző időszakhoz képest immár 4-5 éve jobban emelkednek a keresetek, 2017-ben és 2018-ban pedig még nagyobb lendületet vett a fizetések felzárkózása. A szakszervezeti vezető kiemelte: a 2016-ban megkötött, 2022-ig szóló bérmegállapodás célja, hogy a reálkeresetek legalább 40 százalékkal emelkedjenek, cserébe a munkaadók jelentős járulékcsökkentést kapnak. Ugyanakkor az egyezség két évre határozta meg a minimálbéreket, ezért hamarosan el kell kezdeni a 2019-re vonatkozó tárgyalásokat az új kormánnyal. Palkovics fontos feladatnak nevezte, hogy a bruttó keresetek emelkedése haladja meg a jelenlegi átlagos évi 10 százalékos szintet, erre pedig garanciát jelenthet a munkaerőhiány.

A fizetések mellett a versenyképesség további növelése és a dolgozók biztonságának erősítése is kulcskérdés.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője kérdésünkre hangsúlyozta: a kormány erős felhatalmazást kapott a választóktól, munkavállalóktól, így a korábban félbemaradt tárgyalások folytatása mellett a keresetek további növelése lesz a következő időszak legfontosabb feladata. A részletekkel kapcsolatban az érdekképviseleti vezető emlékeztetett: a munka törvénykönyvével kapcsolatban korábban tárgyalt módosítási tervek mellett a korhatár előtti ellátásban részesülőkre vonatkozó szabályok megalkotásáról is többször tárgyalt az elmúlt hónapokban a versenyszféra és a kormány állandó konzultá­ciós fóruma, ugyanakkor a konkrét döntésekre még nem került sor.

A fizetések további rendezése mellett a dolgozók biztonságának erősítése is kulcskérdés

Mészáros Melinda kiemelte: azoknak a bérét is rendezni kell az állami szférában, akik korábban kimaradtak a felzárkóztatási programokból, életpályákból. Idetartoznak az önkormányzati dolgozók, a közalkalmazottak és a kormánytisztviselők. Az ezzel kapcsolatos mielőbbi egyeztetések megkezdésére is szükség van. Szintén fontos feladat a jövő évi minimálbér-tárgyalások elindítása, mivel a bérmegállapodás a legalacsonyabb kötelező fizetéseket csak 2016-ra és 2017-re határozta meg. Mészáros Melinda hozzátette: bíznak benne, hogy az egyeztetések mielőbb folytatódnak, és az erős felhatalmazásnak köszönhetően az eredmények minden munkavállalónak kedveznek majd.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szintén a korábban félbemaradt tárgyalások mielőbbi folytatását várja egyes kérdésekben. Ezek közül kiemelte a korkedvezményes ellátásban részesülők helyzetének megnyugtató rendezését, valamint a ­2019-es minimálbér-tárgyalások elindítását. Az egyeztetés azért is fontos, mert az elmúlt években tapasztalt korai költségvetés-elfogadáshoz szükség van az érdekképviseleti egyeztetésre. Kordás hozzátette: napirenden kell tartani a munkavállalóknak a szakemberhiány miatt várhatóan még tovább fokozódó leterheltségének kérdését, ehhez pedig a munkáltatókkal is egyeztetni kell.

Mint ismert, 2017-ben és 2018-ban korábban nem tapasztalt mértékben 10-15 százalékkal nőttek a bruttó fizetések, emellett a reálkeresetek növekedése is hatalmasat ugrott.

Ehhez a minimálbérek nagyobb emelése és a bérmegállapodás mellett hozzájárult a munkaerőhiány és a piaci folyamatok alakulása is.