Átlagosan nyolc-tíz százalék között emelkedhet a versenyszféra dolgozóinak keresete 2020-ban is annak ellenére, hogy az előrejelzések idén már mérsékeltebb bérfelzárkóztatással számoltak. Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arról számolt be, hogy elsősorban a nemzetközi vállalatok óvatosabban kezdték el a tárgyalásokat, így kevesebb helyen született egyezség év végén az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Ugyanakkor a vállalati szférában nem kötelező januártól rendezni a kereseteket, a minimálbéresek fizetésemelése viszont ekkortól kötelező, így a feszültségek elkerülése érdekében sok cég a többi munkavállaló bérét is év elején rendezi.

– A tavalyihoz hasonlóan átlagosan tíz százalék körüli, de van, ahol 10-15 százalék közötti bérfelzárkóztatásról állapodott meg eddig az MTSZSZ a munkáltatóval. Ez a legtöbb helyen az alapbér emelésének mértéke, ahol ennél kevesebbet sikerült elérni, ott egyéb bónuszok bevezetésével, az egyéb juttatások emelésével lehet teljesíteni ezt a mértéket – részletezte a szakszervezeti vezető. Buzásné Putz Erzsébet arra figyelmeztetett, a vállalatok óvatosságának oka egyrészt az, hogy az előrejelzések szerint lassul a globális gazdaság. Másrészt a nemzetközi cégek Nyugat-Európában jellemzően nem vagy csak alig emelik a fizetéseket, így komolyan meg kell indokolni az anyacégnél, hogy a térségben miért kell más bérpolitikát alkalmazniuk a leányvállalatoknak.

Az MTSZSZ elnöke kitért rá, a szakszervezet egyrészt a nyolcszázalékos bérajánlás figyelembevételével érvel a tárgyalásokon, másrészt továbbra is a munkaerőhiány ad alapot a két számjegyű béremelések elérésére. Mint mondta, idén is a fizikai dolgozók, illetve a szakemberhiányos területek dolgozóinak a keresete emelkedik jobban.

– A szakemberek megtartása azért is jelent komoly kihívást, mert a dolgozók tudatosabbak, így egyre többen váltanak munkahelyet, ha jobb ajánlatot kapnak – jegyezte meg Buzásné Putz Erzsébet, egyben arra is figyelmeztetett, hogy egyre több vállalatnál kezdődtek meg a digitalizálással, automatizálással kapcsolatos beruházások. Arról viszont egyelőre nincs szó, hogy emiatt veszélybe kerülnének munkahelyek, inkább a távozó munkavállalók helyére már nem vesznek fel embereket. A tárgyalások alapján egyre inkább világossá válik, hogy várhatóan a 2020-as az utolsó esztendő, amikor ekkora mértékű béremelésekről meg lehet állapodni.

Kevesli a Munkástanácsok Országos Szövetsége a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelését, mivel nagyobb emelésre is lehetőséget adna a gazdaság teljesítménye – mondta tegnap Palkovics Imre, a konföderáció elnöke a Kossuth rádió műsorában. Felidézte: a mostani emelésről 2018-ban állapodtak meg a munkaadókkal úgy, hogy újrakezdődnek a tárgyalások, ha a makrogazdasági mutatók a várttól eltérnek. Aggodalomra ad okot, hogy a megállapodás a kedvező gazdasági eredmények ellenére a munkáltatók elzárkózása miatt változatlan maradt, mivel a gazdaság fenntartható növekedéséhez szükség van a humánerőforrásra. Alacsony keresetek mellett viszont elvándorolnak a munkavállalók – vélekedett.