Nem kíméli egymást a Liga és a nemrég alakult „gigaszakszervezet”, a MaSZSZ

Adok-kapok kezdődött nemrég a konföderációk között, a Liga gúnyos bírálataira válaszul a MaSZSZ, a SZEF, az ÉSZT és a Munkástanácsok közös sajtótájékoztatón közölték, hogy szerintük Gaskóék az általuk elnyert uniós pénzekből „kivásárolják” a magyar szakszervezeti mozgalmat.

Egység és kétségek. Varga László (SZEF), Pataky Péter (MSZOSZ) és Székely Tamás (Autonómok) a MaSZSZ legutóbbi kongresszusán (Fotó: Csudai Sándor)

A cicaharc azzal indult, hogy a Liga blogján, a Szakszervezet.blog.hu-n április 10-én megjelent egy írás Alakul a kétpólusú szakszervezeti mozgalom Magyarországon címmel. Ebben Fiedler Péter, a konföderáció „sajtóért és kommunikációért felelős munkatársa” keményen „beszólt” lényegében az összes nem Liga szakszervezetnek. A SZOT-utód konföderációk fúziójáról megállapította, „úgy tűnik, csak kommunikációs kényszer volt. Olyan régóta mondták, hogy egyesülnek, hogy most már tényleg muszáj volt. Így viszont a SZEF végül kifarolt, a két nagy szervezet (MSZOSZ és Auto­nómok – a szerk.) tagjai egyáltalán nem érzik az egyesülést…” Továbbá „a két egyesült szervezetnek nincs közös irodája, munkavállalóik, aktivistáik külön-külön ülnek és dolgoznak, ki-ki fenntartja saját kommunikációs csatornáit, az egész nagyon látványosan nem működik.”

Ám „a nagy vesztese az egésznek mégis a SZEF lehet, ahol a nagy és erős szervezetek beolvadtak volna a MaSZSZ-ba, amit a kicsik akadályoztak meg. Ez viszont komoly törésvonalakat hozott létre az amúgy is fuldokló közszférás konföderációban.”

Fiedler nem kímélte a többieket sem. Mint írta, „az ÉSZT és a Munkástanácsok egyre tovább zsugorodtak, már-már a lét-nemlét határára értek”, rájuk „a csendes elmúlás jellemző”. A Munkástanácsoknál ezt szerinte az okozta, hogy „végleg és visszavonhatatlanul elkötelezte magát a kormánypárt mellett”. Az ÉSZT pedig „elöregedett, elfogyott, és már csak idő kérdése, hogy csendben teljesen eltűnjön”.

Április 12-én a Liga közleményben adta hírül, hogy hiába nyújtott „baráti jobbot” a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek. Amikor ugyanis a MaSZSZ új elnöke – Kordás László – bemutatkozó látogatást tett Gaskó Istvánnál, „gesztusértékű ajánlatot kapott arról, hogy a kétpólusúvá vált magyarországi szakszervezeti mozgalomban a két nagy konföderáció ünnepelje közösen május elsejét”. A válasz azonban elutasító volt.

Hamarosan, április 17-én a MaSZSZ sajtótájékoztatón jelentette be, együtt majálisozik az internetadó elleni tüntetéseket szervező civilekkel a Városligetben.

A következő állomás az az április 20-i sajtótájékoztató volt, amelyet Palkovics Imre, a Munkástanácsok első embere, Kordás László, a MaSZSZ vezetője, Kuti László, az ÉSZT, valamint Varga László, a SZEF elnöke közösen tartott. Palkovics Imre kijelentette, hogy a Liga az általa elnyert európai uniós támogatások jelentős részét a magyar szakszervezeti mozgalom „kivásárlására” fordítja, gyakorlatilag átcsábítja a többi konföderáció tagságát. Megjegyezte, a konföderációk szerettek volna együtt ünnepelni május elsején, ám a Liga olyan feltételeket támasztott, amelyek miatt ez nem valósul meg. Kordás László azt mondta, bár a Liga látszólag baráti jobbot nyújt, valójában azonban különféle „mézesmadzag-ajánlatokkal igyekszik a többi konföderáció tagszervezeteit magához édesgetni”.

A reakcióra nem kellett sokáig várni, Kétségbeesett összefogás az újjáéledő SZOT-ban címmel még aznap megjelent a Liga honlapján az újabb vitriolos cikk. „Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy a SZOT-utódszervezetek – huszonöt év alatt felélve vagyonukat és tagdíjfizető tagságukat – kénytelenek lesznek újra összebútorozni, amolyan gazdasági kényszerházasságba. (…) Az igazi meglepetés most inkább a Munkástanácsok. Úgy látszik, most mindegyiküket egyszerre érintette meg az elmúlás szele” – írta a Liga sajtófőnöke. Hangsúlyozta, pályázatokat nem kizárólag a Liga nyert, s leszögezte, „a Ligához igazolt ágazati szervezetek mindegyike jól átgondolt, alaposan mérlegelt döntést hozott, amikor elhagyta egykori konföderációját”.

„A Liga elfogadhatatlannak tartja a konföderációk közti, nyilvánosság előtt zajló árokásást” – írta Fiedler.


Átigazolás tízezres nagyságrendben

A Liga taglétszáma nemcsak az uniós projektek óta, hanem folyamatosan nő, s a hozzá csatlakozó nagy, ágazati szervezetek harmada eredetileg konföderáción kívüli szervezet volt. A harminckétezres Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 2005-ben lett a Liga tagja, a tizennégyezres Magyar Orvosok Szövetsége 2007-ben, az ezerötszág tagot számláló Dunaferr Ifi 2012-ben. A SZEF-től igazolt át 2006-ban a tízezres Rendészeti Védegylet és 2009-ben a tizenötezres Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. Az Autonómoktól érkezett például 2007-ben a tízezres taglétszámú Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, 2013-ban a kilencezer főt tömörítő Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Az ÉSZT-től 2014-ben lépett át a tízezres Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete, a Munkástanácsoktól pedig idén a kétezer-ötszáz tagú Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete. Ugyancsak az idén hagyta el a MaSZSZ-t a Ligához csatlakozó 8500 fős Postás Szakszervezet, valamint a hatezres Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete.

– See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/23269/Ketpolusu_mozgalom_nyilvanos_arokasassal#sthash.7MpSh4fz.dpuf

Korompay Csilla – 2015.04.24. 15:59