Az elmúlt napokban számtalan cikk jelent meg az új magyar légitársaság, a Sólyom Airways-el kapcsolatban, kevés szó esik viszont a reptér, a Budapest Airport tulajdonosváltásáról. Pedig a privatizációs szerződés alapján az állam történelmi jelentőségű döntési helyzetben van!
Igen nagy sajtóvisszhangot kapott az a hír, hogy augusztusban már repülni fognak a piros-fehér-zöld színű repülőgépek a Malév nyomdokán. Nagy kérdés, lesz-e a kacsából sólyom, mint ahogy a békából királyfi. Nem tudni, várnunk kell még egy hónapot, aztán kiderül.
Mindenestre addig remélhetőleg megtudjuk, hogyan ejtik ki az új magyar nemzeti légitársaság nevét a külföldiek. Fontos kérdés, foglalkozik is vele a média.
Nem nagyon jutott el a közvéleményhez és szinte alig kapott sajtófigyelmet Kam Jandu, a Budapest Airport légi közlekedési igazgatójának az Economistban 2013. május 31-én „Élet a Malév után” címmel megjelent interjúja.
Pedig felkaphatták volna a fejüket a sajtó munkatársai és a magyar illetékesek, na és a közvélemény is az ott leírtakra. Persze azért volt kivétel.
A www.napi.hu honlapon 2013. június 3-án a következő címmel ismertették a riportot: „Kiütötték Budapestet, elúszott a nagy esély”
„Budapest lemondhat arról, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér Kelet-Közép-Európa légiforgalmi központja legyen, Bécs és Prága lenyúlta ezt a lehetőséget a magyar főváros elől. Jó esetben elkerülhető, hogy a Ferihegy a futottak még kategóriájába kerüljön.”
Mondhatná bárki, túloz a www.napi.hu újságírója. Nos, akkor nézzük a tényeket.
A Budapest Airport privatizációjának céljairól és módjáról a 2104/2005. Kormány határozat rendelkezett. A kormány határozat a privatizáció célját az alábbiakban határozta meg:
– a Budapest-Ferihegyi Repülőtér versenyhelyzetének, szolgáltatási színvonalának, növekedési kilátásainak és hatékonyságának javítása a magyarországi légiközlekedési iparág, a nemzetgazdaság, valamint az utazóközönség javára;
– a repülőtér biztonságának és biztonságosságának fenntartása, igény szerinti növelése;
– a Magyar Állam biztonságos repülőtéri működéssel kapcsolatos és nemzetbiztonsági szempontjai érvényesíthetőségének fenntartása a Társaság privatizációját követően is;
– az értékesítési bevételek optimalizálása a tágabb privatizációs és iparágpolitikai célok figyelembevételével.
Az ellenzékben lévő FIDESZ a privatizációt ellenezte. dr. Áder János úr a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportjának akkori vezetője, jelenlegi Köztársasági Elnök, 2005. december 1-én levéllel fordult dr. Kovács Árpád úrhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez. Levelében kifejtette, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportjának megítélése szerint a Budapest Airport Rt. akkor folyamatban lévő meghívásos pályázati kiírása jogszabálysértő, az ÁPV Rt. által alkalmazandó értékesítése eljárási normák rendelkezéseibe ütközik, vagyonértékelés hiányában nem tudni, hogy reális értéken kerül-e sor az értékesítése, ezért fennáll a jelentős vagyonérték csökkenés veszélyes is.
A frakcióvezető úr kérte az ÁSZ elnökét, hogy az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2.§ (6) bekezdése és ezzel összefüggésben a 2.§ (9) bekezdése alapján a Budapest Airport Rt. tervezett privatizációját soron kívül vizsgálják meg.
A frakcióvezető úr az ÁSZ elnökének írt levelét 2005. december 1-én megküldte Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök úrnak is, amelyben azt kérte, hogy az esetleges vagyonvesztést megakadályozandó, az ÁSZ vizsgálat befejezéséig a szóban forgó privatizációs eljárást függesszék fel.
Az ÁSZ elnöke 2005. december 1-i válaszában arról tájékoztatta a FIDESZ frakcióvezetőjét, hogy egy esetleges soron kívüli ellenőrzés a privatizáció folyamatát nem állítaná le, illetve a soron kívüliség miatt nem volna célszerű az ÁSZ éves ellenőrzési tervének módosítása.
A miniszterelnök nevében a választ a frakcióvezető úrnak dr. Veres János akkori pénzügyminiszter úr adta meg 2005. december 13-i levelében. A levél néhány részletét érdemes idézni:
„Amennyiben Frakcióvezető Úr kérésének megfelelően a tranzakciót felfüggesztenénk, versenyelőnyünk elveszítése véleményem szerint jelentős pénzben mérhető hátrányt jelentene.”
„A privatizáció legfontosabb célja, hogy a repülőtér ennek elkerülését célzó fejlesztését hosszú távú koncepció alapján, szakmai befektető valósítsa meg. Amennyiben Frakcióvezető Úr indítványa megvalósulna, úgy ezek a fejlesztések is csúszást szenvednének.”
„A fentiek tükrében úgy látom, hogy az ellenzék által a tranzakció meghiúsítása érdekében folytatott, a politikai hisztériakeltés eszközei mellett tényekkel nem alátámasztott offenzívája, amennyiben sikerrel járna úgy valódi, pénzben mérhető veszteséget okozna a magyar adófizetőknek.”
Az ÁSZ akkori elnökének- aki jelenleg a Költségvetési Tanács elnöke- és a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr álláspontját képviselő pénzügyminiszter válasza alapján egyértelmű volt, hogy sem a vizsgálat sem a felfüggesztés nem történt meg. Vagyis a repülőterünk üzemeltetése 75 évig külföldi kezekbe került.
Persze a külföldi befektetők által történő üzemeltetés önmagában nem volna sorscsapás. Feltéve, ha privatizációs célok maradéktalanul teljesültek volna időarányosan és úgy általában is.
dr. Áder János volt Fidesz frakcióvezetőjének 2005.-évi aggályai azonban teljes mértékben bebizonyosodtak. A privatizációs célok közül lényegében egyik sem teljesült. Nem csak mi mondjuk, hanem a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság is a jelentésében. A jelentés a www.parlament.hu honlapon elolvasható. Javasoljuk, mindenki olvassa el.
A jelentésben nem szerepelhetett az az új fejlemény, miszerint a repülőterünk újabb tulajdonosváltás előtt áll. Az angol-spanyol-német korábbi többségi befektetőket most kanadai befektető váltja le. 2013. május 07-én a Budapest Airport Zrt. ugyanis a következőkről tájékoztatta munkavállalóit:
„A vonatkozó adásvételi megállapodás sikeres aláírásával a kanadai Public Sector Pension Investment Board (PSP Investment) tulajdonába került a HOCHTIEF AirPort 1,1 milliárd eurós vételárért. A HOCHTIEF AirPort repülőtér-portfóliója, amely Budapest, Athén, Hamburg, Düsseldorf, Sydney és Tirana repülőtereiből áll, 2013. január 1-jei visszamenőleges üzleti hatállyal cserélt gazdát. Az ügylet 2013. második felében zárul le.
A PSP belépésével illetve a Hochtief kilépésével a Budapest Airport Zrt-ben a szakmai befektető megszűnt, így aztán a privatizációs szerződésben meghatározott szakmai befektető meglétének követelménye sem teljesül.
A privatizációs szerződés alapján a magyar állam történelmi döntési helyzetben van:
– elfogadja-e az újabb tulajdonosváltást?
– ragaszkodik-e a privatizációs célokhoz és követelményekhez?
– kötelezi-e a tulajdonosokat Privatizációs Szerződés (melyet a magyar állam hátrányára többször módosítottak) komplexumban foglaltak szerint a Vevő által vállaltak teljesítésére?
Várjuk a választ.
Mindenesetre azt nem tudjuk, hogy a sólyom kacsa-e de azt biztosan tudjuk, hogyha a magyar kormány nem lép, a Hochtief logóját hamarosan a PSP logója váltja fel egyetlen nemzetközi repülőterünkön. Pedig milyen szép lenne, ha a piros-fehér-zöld sólyomnak egy piros-fehér-zöld repülőtér adna otthont.
Budapest, 2013. július 13.