Jövőre akár 300 ezer forintra is emelkedhet a minimálbér

2023-09-01T19:49:28+02:002023. szeptember 1.|

Alapjaiban változhat meg 2024-től a magyar minimálbér: az őszi bértárgyalások során napirendre kerül a jelenlegi minimálbér és a garantált bérminimum összevonása – értesült a Napi.hu. Ebben az esetben a legkisebb bér 30-35 százalékkal emelkedne.

Több mint harmadával emelkedne jövőre a minimálbér összege, ha megvalósulna a hazai minimálbér-rendszer reformja, és a kétfajta kötelező legkisebb bért egy összeg váltaná fel. A javaslat szerepel a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) napirendjén is – tudta meg a Napi.hu.

A szakszervezetek, a munkáltatói érdekképviseletek és a kormány az őszi bértárgyalások során fontolóra veszi azt a javaslatot, amely megszűntetné a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimumot, és annak jelenlegi – vagy az inflációval emelt – összege lenne az új minimálbér – tudta meg a Napi.hu.

Harmadával nőne a minimálbér összege

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a minimálbér összege a jelenlegi 232 ezer forintról legalább 296 400 forintra nőne, amely jelenleg a garantált bérminimum összege. Annak érdekében, hogy a bérminimummal érintett nagyjából 800 ezer munkavállaló se járjon rosszul, az összeg tovább emelkedne januártól legalább 5,5 százalékkal, megőrizve így a reálértékét.

A minimálbér összege így 2024-ben egy lépcsőben 34,8 százalékkal emelkedne, 312 700 forintra.

Úgy tudjuk, a minimálbér reformjától nem zárkóztak el sem az érdekképviseletek, sem a kormány, ugyanakkor az érdemi egyeztetésekre még nem került sor.

Megérett az idő a bérreformra

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Napi.hu megkeresésére megerősítette, hogy felvetődött, a jövőben – hasonlóan a legtöbb európai országhoz – csak egy összeg legyen a kötelező legkisebb bér.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett, 2006-ban lett bevezetve a magasabb összegű, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum. Bevezetésének célja az volt, hogy nagyobb elismerést kapjanak azok a munkavállalók, akiknek van valamilyen szakmája, végzettsége. Fontos különbség, hogy míg 2006-ban a munkanélküliség volt a probléma, addig ma már a munkaerőhiány a jellemző. Palkovics Imre rámutatott,

 

a fiatalabb generációk számára már nem motiváló a garantált bérminimum összege, a vállalkozásokat pedig a szakemberek megtartása és az utánpótlás toborzása jelenti a fő kihívást, amely rákényszerítik a munkáltatókat, hogy magasabb fizetést adjanak a szakmunkás minimálbérnél,

vagy akkor is megadják legalább annak összegét, ha megszűnne az erre vonatkozó törvényi kötelezettségük.

A kormánynak kéne igazán a zsebbe nyúlnia

A Munkástanácsok elnöke lát rá lehetőséget, hogy megvalósuljon egy vagy két lépcsőben a jelentős minimálbér-emeléssel járó átalakítás. Emlékeztetett:

 

a munkavállalók nagyjából 5-6 százaléka, vagyis 250-300 ezer alkalmazott dolgozik hivatalosan a minimálbér összegéért. Nagy részük már most is több pénzt kap, jövedelme egy részét feketén fizeti ki a munkáltató.

Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatók túlnyomó többségét nem érintené érdemben, ha a minimálbér 300 ezer forint fölé emelkedne.

Az államkasszának ugyanakkor nagyobb kiadást kellene fedeznie – részletezte Palkovics Imre. A szociális juttatások és több kedvezmény mértékét is a minimálbér összege alapján határozzák meg. Így az ellátásban részesülők, a kisgyermekesek vagy az őstermelők lényegesen jobban járnának.

A költségvetést ugyanakkor csak első látásra terhelné meg jelentősebben a minimálbérek összevonása, a növekvő fogyasztásból adódó bevételek kompenzálnák ezt a kiadásnövekedést. Ugyanez igaz a közszférára is, ahol a munkavállalók juttatásait, illetményét befolyásolja érdemben a minimálbér összege.

A Munkástanácsok előzetes számításai alapján az állami költségvetés nem csak a fogyasztási adó növekedésén nyerne hanem a megnövekedett bérek járulék összegein is, így az egyenleg összességében pozitív lenne.

Az elnök arra is rámutatott, hogy jelenleg a nemzetközi statisztikák csak a minimálbér összegét veszik figyelembe, míg a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimumot nem tartalmazzák az összehasonlítások. Ennek eredménye, hogy Romániával és Bulgáriával együtt nálunk a legalacsonyabb a minimálbér összege az Európai Unió országai közül, noha nálunk harmadannyian dolgoznak a legkisebb bér összegéért, mint a keleti szomszédunknál.

A minimálbér összege az Európai Unió tagállamaiban
A minimálbér összege az Európai Unió tagállamaiban
Grafika: Eurostat

Palkovics Imre emellett emlékeztetett, hogy legkésőbb 2025 január 1-ig át kell ültetni az Európai Unió minimálbér irányelvét. Az irányelv meghagyja a tagállamok hatáskörében a minimálbér összegéről szóló döntést, de meghatározza, hogy a legkisebb bér mértéke akkor nyújt megfelelő szociális védelmet, ha eléri az átlagkereset 50 százalékát, vagy a mediánkereset 60 százalékát.

A Munkástanácsok elnöke ugyanakkor hozzátette, egyelőre felvetésként kell kezelni a minimálbér átalakítására vonatkozó javaslatot, de a tárgyalópartnerek fontolóra veszik a lehetőséget.

A bérminimum presztízskérdés is, de csak papíron tűnne el

A garantált bérminimum gyakorlatilag megszűnne, ezzel a munkáltatók törvényi kötelezettsége is arra, hogy kiemeltebb bérezésben részesítsék a középfokú végzettséggel rendelkezőket. A Napi.hu által megkérdezett szakértők szerint ez elsősorban az idősebb munkavállalók körében okozhat feszültséget. A fiataloknál ma már alapvető a legalább középfokú végzettség.

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben nem tudják megtenni a munkáltatók, hogy bért csökkentsenek. Arra sincs már szükség, hogy törvény mondja ki azt a legkisebb összeget, amelyet egy érettségizett, vagy szakmával rendelkező munkavállaló legalább meg kell, hogy kapjon.

Az elmúlt évek piaci folyamatai és válságidőszakai egyértelműen jelzik: megérett a reformra a magyar minimálbér-rendszer.

Nem mindegy, hogy Romániát vagy Lengyelországot előzzük

Az Eurostat 2023 második féléves adatai alapján Magyarországon átszámítva 623,8 euró a minimálbér havi összege.

Az adatokból kiderül, Bulgáriában, Lettországban és Romániában alacsonyabb a kötelező legkisebb bér, mint Magyarországon.

Ha a garantált bérminimum inflációval korrigált összege lenne jövőre a minimálbér, akkor a kormány által irányadónak tekintett 385 forintos euró árfolyammal számolva 812 euró lenne a magyar legkisebb bér.

Ezzel a magyar minimálbér az EU középmezőnyébe kerülne, a régióban pedig Lengyelország mellett az elsők közé.

Jelenleg a közép-európai országok közül Szlovákiában döntöttek a minimálbér jövő évi összegéről, amely 750 euró lesz, vagyis a szlovák minimálbért biztosan előznénk. Ezzel pedig vonzóbbá válhatna a magyar munkaerőpiac, így a magyar munkaerő kevésbé lenne motivált a környező országokban munkát vállalni.

Mutatjuk, hogy változna a minimálbér

  • minimálbér 2023-ban bruttó 232 000 forint, kedvezmények nélkül nettó 154 280. A bruttó összegből a személyi jövedelemadó (15 százalék) 34 800 forint, a társadalombiztosítási járulék (18,5 százalék) 42 920 forint. A munkáltató teljes bérköltsége 262 160 forint.
  • garantált bérminimum 2023-ban bruttó 296 400 forint, kedvezmények nélkül nettó 197 106 forint. A bruttó összegből a személyi jövedelemadó (15 százalék) 44 460 forint, a társadalombiztosítási járulék (18,5 százalék) 54 834 forint. A munkáltató teljes bérköltsége 334 932 forint.

Az összevont minimálbér bevezetése esetén

  • A minimálbér 2024-ben legalább 34,8 százalékkal bruttó 312 700 forintra nőne. Ez kedvezmények nélkül nettó 207 945 forint. A bruttó összegből a személyi jövedelemadó (15 százalék) 46 905 forint, a társadalombiztosítási járulék (18,5 százalék) 57 850 forint. A munkáltató teljes bérköltsége 353 351 forint.
  • A munkáltatók teljes bérköltsége a most minimálbérért dolgozó munkavállalók után 91 191 forinttal nőne.
  • A munkáltatók teljes bérköltsége a most garantált bérminimumért dolgozó munkavállalók után 18 419 forinttal emelkedne.

Forrás:napi.hu

Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!

Vissza az elejére!