Szeptember 5-7 között került sor a „Munkahelyeket Európa érdekében” elnevezésű konferenciára Brüsszelben. A konferencián olyan magas szintű EU vezetők vettek részt, mint Martin Schulz az Európa Parlament elnöke, Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke, Jose Manuel Barroso az Európa Bizottság elnöke, és több magas rangú EU politikus és szakember, ezáltal is hangsúlyozva a téma fontosságát.

A rendezvényen részt vett Dr. Soós Adrianna a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakmai tanácsadója.

A konferencián leszögezték: ma Európa legfőbb problémája a magas munkanélküliség. Mivel a pénzügyi válság mellett a magas munkanélküliség az elszegényedéshez vezet, a jelenlegi válság bizalmi válságot is eredményez.

Az Európában tapasztalható nagy munkanélküliség ugyan a válság következménye, az eddigi (a válság ellen tett) intézkedések azonban ezen a területen nem hozták meg a kellő eredményt. (Mindez alól kivétel Németország, Ausztria, Svájc, ahol a munkanélküliség mindössze fele az európai átlagnak.)

A konferencia fő célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az egyetlen járható út a válságból való kilábalásra Európa számára az a program, amelyben a termelékenység bővülésével együtt jár a „foglalkoztatási lehetőségek bővülése” /job-rich recovery/ Erre példa Németország, szemben az –USA mintával (ahol csak a termelékenység növelésére helyezik a hangsúlyt). Németországban a munkanélküliséget sikerült 5,5% -ra csökkenteni.

A konferencián elhangzott, hogy egymással időben is összhangban levő intézkedések kellenek, nem szabad előreszaladni a foglalkoztatási reformmal a gazdasági reform nélkül. Több alkalommal megfogalmazódott az országok közti különbözőség, nincsenek egységes megoldások, ami egyik országban hatásos, a másik országban eredménytelen lehet a kulturális háttér, az eltérő motiváltság, a társadalmi párbeszéd eltérő jellege miatt.

Ma 25 millió munkanélküli van Európában és mégis 2 millió üres állás. Ez azt jelzi, hogy, nincs összhang a kereslet és a munkaerőkínálat olyan jellemzői között, mint a képzettség, vagy a területi elhelyezkedés. Ezért az átképzés, mobilitás szerepe jelentős az állások betöltésében.

Az elsődleges feladat egy munkahelyteremtést ösztönző programcsomag kidolgozása az EU-ban. Korábban erre nem volt túl sok pénz, de mivel a nagy munkanélküliség a bizalom elvesztésével is jár, ez a kérdés most a középpontba került. Elsősorban a kisvállalkozások, az önfoglalkoztatás ösztönzése útján kívánja a fokozni a munkahelyteremtést az EU.

Ennek formái, az alkalmazási támogatások, amelyeknek azon formáit kell előtérbe helyezni, amelyek nettó munkaerőtöbbletet eredményeznek, olyan munkahelyek létrejöttét segítik, amelyek e-nélkül nem lennének. Mindezzel elsősorban a hátrányos helyzetű csoportokat kell támogatni.

Különösen magas a munkanélküliség a fiatalok körében (jelenleg 1 millió fiatal állásnélküli van az EU-ban). Minden 4. fiatal állásnélküli, ami azzal a veszéllyel jár, hogyha nem történik intézkedés e folyamat megállítására, egy nemzedék vész el Európa számára. Központi cél megakadályozni, hogy elmenjenek a jól képzett fiatalok Európából. A leginkább veszélyeztetett csoportok ugyan még mindig a nők, a fogyatékkal élők, a képzetlenek, a bevándorlók, de ma már a jól képzett, esetenként többdiplomás fiatalok is veszélyeztetett csoportba kerültek.

Bevezetni szándékoznak a fiatalok számára egy munkahelyi garancia rendszert, amely néhány országban már bevált, ami főként a közszolgáltatásokban jelentene rövid távú munkaalkalmat az iskola elhagyását követően. Bár korábban a munkanélküli fiatalok nem voltak jogosultak passzív munkanélküli ellátásra, meg kell fontolni azt is, hogy bizonyos feltételek mellett legyen mód a segélyezésre is. Fontos része ennek a képzés is, hiszen a fiatalok képzettsége és a munkaerő iránti igény között jelentős eltérések vannak.

Az EU javasolja a munkaerő mobilitás ösztönzését. Többen emlegették különösen a határ-menti régiókban, mint lehetséges eszközt a foglalkoztatási feszültségek csökkentésére. Számos Európai országban hiány van jól képzett emberekből, de a munkaerő foglalkoztatási mobilitása gyakran nem elégséges.

Másik forma az alacsony jövedelműeket terhelő adók csökkentése. Továbbra is ösztönözni kell az önfoglalkoztatást, a vállalatalapítást, a szociális vállalkozásokat. A fekete foglalkoztatásból a szabályozott foglalkoztatásra történő áttérést, mind a büntetés eszközével, mind pedig az integráció erősítésvel ösztönözni kell. E téren a tagvállalatok közti kooperációt kell erősíteni. Modernizálni kell a bérmegállapítási rendszereket, összehangolni a termelékenység növekedésével, és a munkahelyteremtés ösztönzésével.

A kereslet ösztönzése mellett a kínálati oldalra is figyelni kell. Lépéseket kell tenni a képzések gyakorlati irányultságára. Itt különösen kiemelték a szakmunkásképzés duális rendszerének sikerességét.

Fejleszteni kell az életpálya során az egyensúlyt. A nők és az idősebb munkavállalók számára is nyitott munkaerőpiacra van szükség.

A szegénység növekedése alapján újra kell gondolni a jóléti rendszereket, az egészségbiztosítási és nyugdíjrendszereket is.

A bérezési szint csak egyik a versenyképesség sok tényezője közül. A kulcstényezők minőségi jellegűek: mint a jól képzett munkaerő, az innováció, az infrastruktúra fejlettsége, mindezek beruházásokat igényelnek.

A minimálbérhez kapcsolódóan a többségi vélemény, hogy a minimálbér nemcsak abban segít, hogy megfelelő fizetések legyenek, hanem segíti a munkaerő megfelelő kínálatát, és megakadályozza a kizsákmányolást. Mindenkinek legalább akkora bért kell kapnia, amely biztosítja, hogy a szegénységi szint fölött tudjon élni.

A bérezéssel kapcsolatos kérdéseket a makrokönómiai összefüggésekben is vizsgálni kell. A Bizottság azon van, hogy a szociális partnerekkel együttműködve kidolgozza a bérek változásának követését, amelyet tripartit formában terveznek végezni, mint ahogyan a Bizottság  Foglalkoztatási Csomagjában azt javasolták.

A válságból való kilábalás útjait közösen kell építeni, amelyben a munkavállalók, munkaadók az EU intézményei, a kormányok, a tudósok, a nonprofit szervezetek egyaránt részt kell hogy vegyenek.

A konkrét intézkedések kidolgozása még folyik, amelyre nem teremt túl jó lehetőséget, az hogy a pénzügyi és finanszírozási válságot is meg kell oldani, valamint az sem, hogy a növekvő pénzügyi igényekkel szemben korlátozott pénzügyi lehetőségek állnak rendelkezésre.

Mindazonáltal az EU kohéziós politikája és a Szociális Alap döntő szerepet tölt be abban, hogy munkaalkalmak teremtődjenek Európában./Ez egy új jelenség, mivel korábban a hangsúly az alkalmazkodáson és a humán infrastruktura- fejlesztésen volt/. A gazdaság élénkülése nélkül azonban esélytelen bővülő foglalkoztatást remélni. A tortát kell növelni, hogy több mindenkinek jusson belőle.

A foglalkoztatás és az oktatás nem tartozik a közös uniós politikák körébe, a növekvő munkanélküliség azonban mindenképpen azt igényli,hogy az Unió is több forrást allokáljon a munkahelyteremtés, a társadalmi kohézió erősítésére, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára.

Számos szakmai álláspont megfogalmazódott, melyek közül több kérdésben alakultak ki viták, és egyet nem értés.

–          Szakmai elemzők szerint a jóléti kiadások és a munkanélküliségből való kilábalás között van összefüggés. Ahol nagyon gáláns a jóléti rendszer az emberek kevésbé igyekeznek vissza munkába.

Azok az országok, akik növelik a jóléti eszközeiket, pl USA nehezebben fognak a növekvő munkanélküliséggel megbirkózni.

–          Vitatott kérdés, hogy a munkahelyben szegény országokból menjenek-e a fiatalok a munkaerőhiányos országokba, ezért növelni kell-e a határ-menti területeken az együttműködés lehetőségeit. Ez a vélemény többek által megfogalmazódott, azonban  ez nem mindenki szerint jó, mivel ha a jelentős gazdasági nehézségekkel küszködő, magas munkanélküliséget mutató országokból a tehetséges fiatalok elvándorolnak,mi esélyük lehet a sikeres újjáépítésre.

–          Szükséges –e a minimálbér és milyen szintű legyen?

Az egyes országok gyakorlata eltérő, sok országban van, jó néhány helyen nincs. Kutatói vélemény, hogy különösen a magas minimálbérek a foglalkoztatás ellen hatnak,mivel rontják a versenyképességet. A szakszervezet ettől eltérő véleményen van. A minimálbér nem lényeges versenyképességi tényező, viszont a bérnek fedeznie kell a munkaerő újratermelési költségeit.

–          A bércsökkentés segíti e-e a foglalkoztatást? Egyes kutatók szerint igen. A szakszervezet elutasítja ezt az irányt, és a munkaadók sem feltétlenül támogatják, mivel ez piacszűkülést eredményez. A termelékenység növeléssel összhangban levő bérnövekedés kell.

–          Vita volt az időskori foglalkoztatás témakörében is. Számos munkakör nem  alkalmas az idősek foglalkoztatására a fizikai igénybe vétel miatt, mások pl vállalkozásalapítás igen,mivel az évtizedes munkatapasztalat,és a kisebb felhalmozott tőke ad erre lehetőséget.Szakszervezeti vélemény: ne az idősek további foglalkoztatása legyen a cél a nyugdíj helyett, hiszen azért az emberek megdolgoztak,azt kapják meg és döntsék el,hogy akarnak e dolgozni. Különösen a nők esetén azonban a háztartásban eltöltött évek miatti alacsonyabb nyugdíj- jogosultság miatt keresni kell a továbbfoglalkoztatás munkavállaló- barát növelését, a lehetőségeket. Egyöntetű vélemény volt, hogy a munkaadók inkorrektül viselkednek az idősödő munkavállalókkal.

Hol várható a munkahelyek teremtése a jövőben?

Új szektorok:

  • IT de az nem vesz fel sok embert. Az IT szektorban a dolgozók 5%-a dolgozik, és ez az arány nem nő gyorsan./évi 3%-os ütemben/ Az IT egyes munkaköröket megszüntet, míg másokat teremt. Ugyanakkor az IT szektor , minden iparágba bevonul,egyre inkább a több diplomás modell válik uralkodóvá. Az egyik vezető IT cég, az SAP pl. további munkahelybővítést tervez, és ennek érdekében számos intézkedést tesz. /LEGO játékok fejlesztése a technikai érdeklődés növelésére, egyetemi ösztöndíjak, belső képzés stb./Érdekes volt a Szingapúri előadás, ahol igen komoly kormányzati stratégia az informatikai tudás fejlesztése, az e területen dolgozó vállalkozások vonzása, a folyamatos képzés, az interdiszciplináris tudás szerzés ösztönzése.
  • Zöld gazdaság, ami maga nem zöld, csak a föld lesz zöldebb általa. Ezen a területen igen jelentős,több milló embert érintő foglalkoztatást prognosztizálnak. Csak a  megújuló energia terén több mint 5 millió új állást prognosztizálnak 2020-ig,amely mind a felső, a középfokú, de az alacsonyan képzett munkaerő számára is teremthet állásokat.
  • Nagyobb felvétel várható az egészségügyben és a szociális ellátásban, ahová a fiatalokat kellene vonzani. A szakma elöregedett, miközben jelentős a fizikai igénybe vétel, amit az idősebbek már nehezen tudnak vállalni. A terület jelentős kihívást jelent az elkövetkező években,a növekvő munkaigény,az öregedő munkaerőállomány a lassan növekvő bérek miatt. Az új technológiák megjelenése, alkalmazása új képzéseket igényel az ágazatban.

A szociális gazdaság szerepe nő a foglalkoztatásban.

Mi az a szociális gazdaság? Ahol nem elsősorban a profit, hanem a foglalkoztatás érdekében folyik a munka.

EU hálózat a szociális vállalkozások hálózata, ahol a cél a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, képzése ,integrációja.

Spanyol példa került bemutatásra egy olyan foglalkoztatási konstrukció formájában, ahol a munkavállalók tulajdonosok is . A programban dolgozó vállalatok száma nő ,e vállalatoknál nem nőtt a munkanélküliség, noha csökkentek a bérek,nőtt a tulajdonosi érdekeltség szerepe, és sikeresek.

Olaszországban új kormányzati program készül  a munkaerőpiac rugalmasságának növelésére, a rugalmas,ki és belépés elősegítésére.

Az életciklus  tényezők közül, különösen a fiatalokat érintő jelentős munkanélküliség, a nők foglalkoztatása és az időskori foglalkoztatás került napirendre.

Az életkor növekedése kedvező változás,de a nyugdíjrendszerek csökkenő  teherbíró képessége abba az irányba mutat, hogy növeljék a nyugdíjba vonulási kort. Ennek kapcsán több időt kellene munkában tölteni, de az életkornak megfelelő foglalkoztatási programok kellenek, a munkaadókat ebbe jobban bevonni, mert nem partnerek. Az idősek alkalmasabbak az önfoglalkoztatásra és a munkahelyteremtésre.

A szakszervezet nem ért egyet azzal, hogy az évekig járulékot fizetett embereket tovább dolgoztassák, de sokaknak főleg a nőknek nincs nyugdíj jogosultsága, ugyanakkor a hosszabb élet lehetőséget nyújtana az idősebbkori munkavállalásra főként a gondozás terén. Ez azonban csak úgy lehetséges,ha fejlődik a terület gépesítettsége,illetve ha arányos foglalkoztatás jön létre a fiatal és idős foglalkoztatásban.

Munkástanácsok Országos Szövetsége

Budapest 2012.09.12